Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-25 / 54. szám

12 OLDAL • Aba iy, DIWAR poštarina plaćana u g«to¥omt ACSMECYEI NAPLÓ XXV1H. évfolyam. Szubotica, 1927. PÉNTEK február 25. 54. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zma| Jovin trg. 5, szám (Mhierva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre Ifin din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Mlnerva-palota) Elmélet és gyakorlat A bácskai tartomány közgyűlésé­nek megalakulása alkalmával szoba­kénül a nemzetiségi nyelv használa­tának kérdése is egy Pribicsevics­­párti tartományi képviselő indítvá­nya kapcsán, hogy a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön tegyék le az esküt, mert mindenkinek jól meg kell értenie, mire esküszik. A kor­elnök az inditvánnyal szemben hi­vatkozott a törvényre, amely szerint az éskütételnek az állam nyelvén kell történnie és a közgyűlés a kor­elnök álláspontjára helyezkedett. Ez­zel el is intéződött a kérdésnek az a része, amelyre nézve van törvényes intézkedés, de nyitva maradt az a probléma, amelyet tételes rendelke­zés hijján csak a belátás, tapintat és bölcseség oldhat meg: beszélhet­nek-e a nemzetiségi képviselők anya­nyelvükön a tartományi közgyűlé­sen? Minden jel arra vall, hogy a tar­tományi közgyűlésen, ha arra kerül a sor, érvényesülni fog a nemzeti­ségi nyelv joga. Erre Ighet követ­keztetni a pártok részéről a közgyű­lés előkészületei során tett nyilatko­zatokból, de a rezón is ezt követeli. Ne vonják kétségbe a magyarság­nak azt a jogát, hogy az anyanyel­vén mondhasson beszédet a tarto­­rriánygyülésen, a magyar képviselők úgy is az állam hivatalos nyelvén fognak beszélni. Legyen meg a ma­gyaroknak az a joguk, hogy magya­rul szólalhassanak fel a tartományi gyűléseken s az államot alkotó nem­zetnek szolgáljon megnyugvásul az, hogy a magyar képviselők rendsze­rint úgyis szerbül fognak felszólalni. Ne vonják kétségbe a magyarság­nak ezt a jogát: a választási meg­egyezés messzi perspektívákat fel­nyitó kilátása ne torkoljon vissza a nyelvkérdés - bántó és mozdulatlan­ságra sorvasztó zsákuccájába. Nincs igazuk azoknak, akik akár a régi sé­relmekben, akár az uj példákban ke­resnek támogatást az anyanyelv használatának jogát csorbító törek­vésűkhez. Jól tudjuk, hogy Erdély­ben vannak községi elöljáróságok, melyekben a többség magyar nem­zetiségű s jól tudjuk azt is, hogy Csehszlovákiában mindenütt, ahol a nemzetiségi lakosság arányszáma a húsz százalékot eléri, nemcsak anya­nyelvükön szólalhatnak fel a nemze­tiségekhez tartozók a községi kép­viselőtestületekben. hanem anya­nyelvükön jrt beadványokat is nyújt­hatnak be s az ügyintézést is köve­telhetik anyanyelvükön. Arra pedig a vajdasági szerbség előtt nem kell hivatkozni, hogy a régi magyar ura­lom alatt a közigazgatásban milyen tere volt az anyanyelv használatának. Csak hangsúlyképpen hivatkozunk arra, hogy Szombor város sokáig a minisztériumokkal is szerb nyelven érintkezett. Ne tartsanak attól, hogy a magyar nép- képviselői túlságosan mohók lesznek az elismert jog gyakorlásá­ban, ne tartsanak attól, hogy vc­­gye’snyelvüvé válik a tartománygyü­­lés. A magyar nép képviselői böl­csen tudják, hogy magatartásukban olyan garanciát fognak látni s olyan garanciát fpgnak keresni, melyhez az államot alkotó nemzet az egész magyarsággal szemben elfoglalandó álláspontját akarja szabni A magyar nép tartományi képviselői arra is fognak gondolni, hogy az anyanyelv jogának korlátlan és tekintetnélküli használata azok álláspontját erősít­heti meg, akik a községi választások megtartása ellen éppen e nyelvi és nemzetiségi tekintetekre való hivat­kozással küzdenek. A bölcs mérséklet vegye át szere­pét ennek a kérdésnek szabályozásá­nál is. A bölcs mérséklet nem enged­heti azt meg, hogy a magyarságot ettől a jogától elüssék, de nem taná­csolhatja a magyarságnak sem, hogy ezzel a joggal olyan módon éljen, hogy a joggalélés magát a jogot, helyesebben: a jognak elismerését veszélyeztesse. Az a bölcs mérsék­let, mely a választások előtt meg tudta találni az uj együttműködés fel­tételeit, biztos útmutató lesz ennek a kérdésnek eldöntésénél is. Óriási botrány a parlament ülésén Az ellenzék bevitt az ülésterembe egy városi szolgát, akit Szokolovics top­­csideri komeszír súlyosan összevert — A demokraták levetkőztették az áldozatot és a belügyminiszter beszéde alatt felmutatták sebeit — Felfüg­gesztették a topcsiueri és a parlamenti komeszárt — A tumultus miatt a délelőtti ülést félbe kellett szakítani — Az esti ülésen az elnök elítélte a délelőtti eseményeket és az ülést másnapra halasztotta Viharok közt kezdődött meg a Radics-párt vádinditványának tárgyalása Ueogradból jelentik: A parlament) az ülés folytatását délutánra csütörtöki ülésén kellett halasztani. olyan események játszódtak le. amelyek ritkítják párjukat a parlamentarizmus történetében. A Makszimovics Bózsó belügymi­niszter ellen benyújtott vádinditvány illusztrálásául az ellenzéki képviselők, tultévc magúkat a Házszabályok rcn delkezésein. a belügyminiszter beszéde alatt becsempésztek az ülésterembe egy beogradi városi szolgát, a kit szerdán este a íopcsideri rendőrségen brutálisan össze­vertek. Az ellenzék állítása szerint a brutali­tást Szokolovics rendőrkapitány kö­vette el, aki ellen már radikális kép­viselők is beterjesztettek interpellá­ciót atrocitások miatt. A megkínzott városi szolga seb­helyekkel borított testét az el­lenzéki képviselők mutogatták az ülésteremben és a látvány ha­tása alatt olyan óriási lárma ke­letkezett. hogy az ülést a bel­ügyminiszter beszéde közben fel kellett függeszteni és mint­hogy a rend nem állott helyre. j Az ülést háromnegyed tízkor nyitja i meg Triikovics Márkó elnök. A forma­­) sások elintézése után Radoszavljevics í Mi'.os demokrata megindokolja siirgős­­j ségi indítványát a falvakban elharapód­­! zott uzsora letörésére vonatkozólag. ;,’f kovljevics íöldmivespárti az indit- Tvány mellett szólal fel, de már ekkori olyan izgatott a hangulat, hogy Trilko­­; vies Márkó elnök figyelmezteti a képvi­­! selöket, hogy nyugodt mederben foly­tassák a vitát. Az ellenzék idegesen til-. takozik. Markovics Héra demokrata: Nem ké­rünk öntől leckét. Trifkovics elnök: Ez nem lecke, csak kötelességteljesités, önöknek pedig köte­lességük, hogy meghallgassanak. Ebben a pillanatban lép a terembe Makszimovics Bózsó belügyminiszter, akit az ellenzék gúnyos kiáltásokkal fo­gad: — Aha, itt van. megjött a Dózsa — hangzik az ellenzéki padsorokból. A radikálisok lelkesen megtapsolják a belügyminisztert. Baszaricsek Gyura csatlakozik Rado­­szavljevics sürgősségi indítványához, amit azonban a többség elvet. Makszimovics belügyminiszter beszéde Áttérnek ezután a napirendre. Pavlo­­vics Sztojadin felolvassa Hadzsi Oman és társainak vádinditványát Makszimo­vics Bózsó belügyminiszter ellen. Elnök: Felkérem a képviselő urakat, hogy foglalják el helyeiket... Pernar dr. Radics-párti:... és hogy ne lármázzanak, különösen az önök tit­kára, aki a legnagyobb lármát csapja. Óriási zaj keletkezik, az elnök egy­más után szólítja fel a képviselőket, töb­bek közt Pribicsevicset is, hogy foglal­ják el helyeiket és maradjanak csendben. Elnök: A tárgy fontossága és a parla­ment tekintélye megköveteli, hogy ne szakítsák meg közbeszólásokkal a szó­nokok beszédeit. A lárma azonban még inkább fokozó­dik és az elnök sok képviselőt, így Grol Milánt és Markovics Pcrát is névszerint csendre inti. Végre nagynehezen helyre­áll a rend és Makszimovics Bózsó bel­ügyminiszter megkezdheti beszédét Makszimovics belügyminiszter: Az a vádirat, amelyet most felolvastak, tulaj­donképpen nem egyéb, mint egész sor üres általánositás, szükségtelen reflek­­ciókkal, bizonyítékokkal alá nem tá­masztott magánjelentésekrc és klubhatá­­roza tokra, de vajmi kevés konkrét tény­re és rendezett anyagra alapitva. Éppen ezért megkísérlem, hogy minősítsem a vádanyagot, ha már a vádló urak ezt nem tették meg. — A vádinditvány pontjainak első cso­portja arra vonatkozik, hogy a Radics­­párt egyes jelöltjeit és urnaőreit a hatór ságok elé idézték, hogy vonják vissza a jelölésükre, illetve az urnaőrzésre vonat­kozó nyilatkozataikat. Példaképp felhoz­zák Faragó Istvánt, a Radics-párt dár­dai jelöltjét, aki panaszolja, hogy egy rendőrügynök csendőrök asszisztenciája mellett erőszakkal kicipelte saját házá­ból. Hasonlóképp jártak a vádinditvány szerint Baranjszko-Petrovoszelóban Ba­sics István és Ivanovics István Radics­­párti urnaőrök is. Radios Pavle jelenté­sében, amelyet a vádinditványhoz csa­toltak, mint valami külön bizonyító ahyagban arra hivatkoznak, hogy a ne­vezetteket majdnem meg is verték. A másik kettőt, akit a vádinditvány meg­említ, állítólag tíz felfegyverzett csetnik megverte, az erdőbe kergette és a vá­lasztás napiának estéiéig ott tartotta. Ugyanezeket az eseteket felsorolja je­lentésében Pernar is, aki a választás napján jelentette ezeket Jovanovics Zsarkó főbírónak. Fülsiketítő zaj keletkezett ekkor az ülésteremben, mert hire terjedt hogy egy rettenetesen összevert ember van a demokrata klubban. Davidovicsot kihívják a teremből. Szá­mos ellenzéki képviselő is kisiet. Óriási lárma. Makszimovics hangját alig lehet hallani, de a belügyminiszter tovább be­szél. Az összevert városi szolga Közben a demokrata klubba behozzák Risztics Jován városi szolgát, akit titok­zatos módon, az uccán őrtállá csendőrök figyelmének megkerülésével autón csem­pésztek be a parlament épületébe. Egész csapat képviselő veszi körül a sebesült embert, levetkőztetik és megvizsgálják sérülését. Risztics hátán és combián tenyérnagyságu véraláfutásos foltok van­nak. Arcán is véraláfutások; füléből és szájából vér szivárog. — Hallatlan! Borzalmas! — mondja sápadtan Davidovics. — Hát hol va­gyunk? — — Botrány! Bűntény! — fakad ki Spa­­ho Mehmed. A képviselők izgatottan kiáltoznak: — Hívják ide Makszimovicsot. Hot van Uzunovics? Ezt a királynak is tu­domására kell hozni. — Hívják ide Korosecet is — mondja Davidovics — hadd lássa ö is. A demokrata vezér szemmelláthaté­leg fellzgul, az arca egészen sápadt, közel van az ájuláshoz. A klubhelyiségbe közben belép néhány Radics-párti képviselő is. ök vetik fel a gondolatot: — Vigyük be az ülésterembe. Hadd lássák ott is. — Igen, be keM vinni — hangzik min­denfelől. Meztelen ember az ülés­teremben A demokrata képviselők egy csoportja erre körülveszi Risztics Jovánt és ki­viszi a folyosóra. Az összetört embert Raiajlovics Zsiga és Pesics Dragutin volt miniszterek vezetik. Az ajtónálló detektív föl akarja tartóztatni a merte-

Next

/
Thumbnails
Contents