Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-24 / 53. szám
12 OLDAL » ÁRA 1'/, DIWAR PoStarina plaćena u gotovom! BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK február 24. 53. szám leiefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Alinerva-palota) Uj ütem, régi hangszer A parlamentáris erőviszonyok játékának tanulmányozása egyre szemlélteíőbben bizonyltja, hogy a parlamentárizmus nincsen összhangban a parlamentárizmusról vallott dogmatikus meggyőződéseinkkel. Alig van állam Európában, melyben a politika eseményei nem ezt a tanulságot hangsúlyoznák, öt ország van Európában, melynek államformája a parlamentbe ojtott diktatúra. Görögországban, Törökországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban a diktátori hatalom s a diktátori erő érvényesül s ehhez a diktátori uralomhoz a törvényhozás testületé szolgáltatja a parlamentárizmus dekórumát. De ahol nincs diktátor, a parlament ott is ad diktátori hatalmat. Franciaországban, a frank stabilizációjának nagy küzdelmében a pénzügyminiszter — Caillaux és Poincaré is — nem egyszer kért korlátlan felhatalmazást az ország pénzügyeinek intézésére. De nemcsak kért, hanem kapott is- Először még berzenkedve utasította vissza ezt a kísérletet a parlamentárizmust dogmaként tisztelő beidegzettség — Herriot igy buktatta meg Caillaux — de azután nem volt kitérés. A parlament kénytelen volt belátni, hogy csak az egyéni cselekvés, csak az egyéni felelősség képes a pillanatok alatt változó szituációban a közérdeket szolgálni. Amikor az állami ügyek védelme valutaspekulánssá és tőzsdeügynökké degradálta a nagy köztársaság pénzügyminiszterét, akkor az alkotmányosság. szolemnis és nehezen megmozdítható adminisztrációja alkalmatlannak bizonyult a börzemanőverek elhatározására és megvívására. Diktátori felhatalmazást azonban még az alkotmányosság őshazájában, Angliában is kapott a törvényhozástól a kormány. A bányászsztrájk nagy napjaira gondoljunk csak vissza, amikor alkudozni kellett és parancsolni, amikor a pillanatnyi helyzet egyik órában a munkások, másik órában a bányatulajdonosok mellé állította a kormányt, amikor egyik kérdésben a munkásoknak, másikban a bányatulajdonosoknak kellett igazat adni a sztrájk frontjának mielőbbi felgöngyölítése érdekében, akkor elhatározásra és cselekvésre alkalmatlanná vált a parlament nyilvánossága és ünnepélyessége. A korokat átfogó nagy gondolatok is engedelmeskednek az evolúció törvényének. Ki állítaná azt, hogy a katolicizmus ma is ugyanaz, ami a katakombákban volt, de kit kell arról is meggyőzni, hogy a mai protestántizmus már nem a Luther és Kálvin protestantizmusa. A humanizmus mást jelenteit a középkorban és mást jelent ma. A szociáldemokrácia két évtized alatt — igaz, hogy ebből a két évtizedből az egyik a világháborúé — radikális szociálpolitika követeléséből uralmi formává vált. Gondolt-e Marx olyan kapitalista szervezetre, mint amiben mi csak a tőke, erő és hatalomfelhalmozódás egy átmeneti állomását látjuk? A parlamentárizmusról vallott felfogás is alá van vetve a kor nagy változásainak s ama szükségletek parancsainak, mikre egykor egyetlen orvosságot, egyetlen kivezető utat ígért. Ne gondoljuk, hogy a választási rendszerben, az egy kamara, vagy két kamara rendszerében, vagy a törvényhozás működésének alkotmányos szabályzásában kell keres i az elcsökevényesedés okát. A nyilt szavazás országában ugyanazokat a jelenségeket észleljük, mint a legdemokratikusabb és legtisztultabb választási rendszer hazájában, az egy kamarás berendezkedés ott van, hogy a parlamentárizmusról vallott felfogásunk még sokkal újszerűbb, a parlamentárizmusba vetett hitünk még sokkal fiatalabb, semhogy alkalmazkodni tudna a megváltozott életkörülményekhez s a megváltozott feladatokhoz. Az államélet dinamikája az utolsó évtizedben hihetetlen módon meggyorsult. Az életviszonyok nyombani törvényes szabályozást sürgetnek. Ma nem lehet az egyes minisztériumoknak a békeidők tempójában előkészíteni a törvényalkotást. Akkor évekig készítettek egy-egy tervezetet, azután megtárgyaltatták az érdekképviseletekkel, megvitatták ankéteken, letárgyalták a különböző bizottságok s azután kezdődhetett csak a törvényhozások néha hetekig tartó általános és részletes vitája. Akkor tárgyalni kellett, ma cselekedni kell. Az élet tempója megváltozott, meg kell változni a törvényhozás tempójának is. A megmerevült formákat az élet parancsa széttöri. A diktatúra rendszere mindaddig kísérletezni fog, mig a'széttört formákból nem áll össze a demokratikus törvényhozás uj formája. Megalakultak a tartománygyülések Az elnökség és a bizottságok megválasztásánál a radikálisok és nemzetiségek közös listája győzött a beogradi és bácskai tartományokban — A noviszadi képviselők tiltakoztak amiatt, hogy a bácskai tartománygyülést Szomborba hivták össze — Alekszijevics Mita beogradi és Petro vies Milivoj bácskai főispán jelentést terjesztettek elő a tartományi közigazgatás helyzetéről A vármegyék költségvetéséből fedezik a tartományok kiadásait A tartományi közgyűlések alakuló gyűlései iránt országszerte rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Vajdaság népe természetesen a beogradi és bácskai tartománvgyülés felé fordította figyelmét, annál is inkább, mert a beogradi és Szombori tartománygyülésen szerepeltek először a nyilvános politikai élet porondján a magyarság képviselői is. Mindkét tartománygyülés ünnepélyes keretek között tartotta első ülését és bár néhány kérdés tárgyalásánál meglehetős élénk vita fejlődött ki, zavaró incidens sehol sem történt. A nemzetiségi képviselők, mint várni lehetett, mindenütt a radikálisokkal szavaztak együtt, sőt a beogradi tartományban közös klubot is alkottak. Úgy a beogradi, mint a bácskai tartományban több bizottsági helyet kaptak a magyarok. A bácskai tartománygyülés az alakuló ülés napirendjét letárgyalta az első napon és igy legközelebbi ülését csak április 4-én tartia meg. A beogradi tartománygyülés ülése nem fejeződött be szerdán és azt csütörtökön folytatják. A csütörtöki ülést nagy érdeklődés előzi meg, mert hir szerint Várady Imre dr. a magyar párt nevében enunciációt tesz. A beogradi tartóménygyülés Beogradból jelentik: A beograii tartománygyülést szerdán reggel fél kilenckor nyitotta meg Alekszijevics Mita beogradi főispán. Felhívta a képviselőket, hogy válasszanak korelnököt maguk közül, mire a legidősebb képviselőt, Manojlovics Tósa radikálist választották meg korelnöknek. Ideiglenes titkároknak Zsivancsevics Miha.ilöt és dr. Ludaics Milost választották meg. Manojlovics Tósa átvette az -elnöklést. majd felolvasták a közigázgatási bíróság áLtal jóváhagyott tartományi képviselők névsorát. Három megválasztott képviselő: Markovics Bogdán pénzügyminiszter, Petrovics Miladin és Afohácsi Lajos nem jelentek meg a gyűlésen, amelyen ilyenformán hatvanhárom képviselő vett részt: A szavazás A mandátumok igazolása után Manojlovics Tósa elnök felhívására az ülés áttért az elnökség megválasztására. A szavazásban hatvanöt képviselő vett részt és elnöknek negyvenegy szavazattal Besilcs Nikoiát választották meg, a demokrata Vulovics Száva áltamtanácsos huszonkét szavazatot kapott, két szavazólap pedig üres volt. A megválasztott elnök átvette az elnöklést és megköszönte a bizalmat. Rátért arra, hogy a tartománygyülésnek milyen fontos feladatai vannak és mindent el ..kel] követni.., lipgy a tartományi önkormányzatban jó közigazgatást teremtsenek. Ezért a tartománygyülésnek minden iigybtn objektiven, a pártpolitikai érdekek mellőzésével kell határoz.ni. Beszéde végén a képviselőket buzdította, hogy a nép és a iiaza érdekében dolgozzanak. Vulovics Száva a szavazás technikáját kifogásolta és az elnök hozzászólása után a továbbiakban Vulovics javaslata szerint folyt le a szavazás. Aielnök lett Pavlovics Sztoján novibecsei bankigazgató, aki negyvenegy szavazatot kapott, huszonketten a demokraták jelöltjére szavaztak, egy szavazólap pedig üres volt. Titkároknak dr. Ludaics .Milost, dr. Zakó Milánt és dr. Király Károlyt választották meg, az ellenzék listája, amelyen Zubanov Szteván íöldrnives párti. Sztojanov Zsiva független demokrata és Tomics Jevren Davidovics-párti szerepeltek, kisebbségben maradt. Ezután Beslics Nikola elnök indítványára a tartománygyülés üdvözlő táviratot intézett Álckszandar királyhoz és a királyi kormányhoz, majd Alekszijevics Mita beogradi főispán olvassa fel föispáni jelentését. Alekszijevics , Mita főispán jelentése A föispáni jelentés megállapítja, hogy a beogradi tartományban a közigazgatás meglehetősen jól funkcionál. A tisztviselők mindenütt a törvény és a rendeletek szerint működnek a közbiztonság.1 azonban több helyen hagy kívánni valót, aminek főleg az az oka, hogy különösen a városokban a rendőrség létszáma csekély. Emelni kell a tűzoltóság létszámát is. Megállapítja a föispáni jelentés, hogy a tartományban számos egészségügyi és szociális intézményt kell minél előbb alapítani, mert a falvakban ilyenek egyáltalán nincsenek. A múlt évben különösen az útépítés terén végeztek hasznos munkát a tartomány területén. Restaurálták a Velikitorák— Ittebej közötti tizennégy kilométeres utat a Pancsevó—kovini utat, amely hét kilométer hosszúságú, Perlesz és Titel között öt kilométer hosszú utat, Csurog—Zsabalj között hat kilométeres utat, végül pedig a Noviszad—doljnikovini utat is rendbe hozták. Tavasszal a Begaszentgyörgy—velikttoráki utat fogják építeni. Hidakat emelnek Oriovátnál, Tomasevácnál, Novibecsénél és Dragutinóvon. Ezenkívül szükségesnek tartja a főispán, hogy Novibecsén gőzkompot helyezzenek üzembe. Árvizsegély címén egymillió dinárt adott a vármegye a bánáti árvízkárosultaknak. A fakultatív íöldmegváltást nem lehet végrehajtani, mert az igénylők nem jelentkeztek. A tartomány szerbiai részén százszázalékos volt a pótadó, a Bánátban pedig negyvennyolcszázalék megyei pótadó volt és tizenötszázalék volt az útadó. Ingatlan átírási illeték címén a Bánátban hárommillió dinár folyt be. A tartomány feladatai A föispáni jelentés ezután a következőkben jelölte meg azokat a feladatokat, amelyeket a beogradi tartománygyülésnek kell végrehajtani: 1. tartományi szabályrendelet alkotása, 2. az I92S. évi költségvetés meghozatala. 3. a belső igazgatás személyi és anyagi kérdéseinek rendezése. 4. az önkormányzat hatáskörének megállapítása. 3. fizetések és nyugdijak megállu intdsa, 6. tisztviselők megválasztása, 7. kórházak és szociális Intézmények létesítése. Vulovics Száva indítványára eíbatá-
