Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-22 / 51. szám

BÄCSMEGYEI NAPLÓ ________________________________9. oldal. 1927. február 22. KÖZGAZDASÁG Az önbiztositásról Már a háború előtti években felvető­dött a jégkár ellen biztosító gazdák kö­rében annak a gondolata, hogy mikép­pen tehetnék olcsóbbá a biztosítást az­által, hogy viselve a kockázatot, köl­csönösen biztosítják egymást és igy ők maguk tesznek szert arra a nyereségre, amelyet a társaságok érnek el a jégbiz­tosítás révén. Alakultak is ilyen különbö­ző önbiztositó társaságok, azonban na­gyobb jelentőségre nem emelkedtek, mert hiszen a békeidőben aránylag olyan ke­vés megterhelést jelentett a jégbiztosítás a gazdákra, hogy a nagy többség — nem érezve a biztosítás terhét — nem csatla­kozott ezekhez a társaságokhoz. A háború utáni években, amikor a biz­tosítás feltételei egyre súlyosabbak let­tek, különösen pedig amikor a termelés megdrágult, a gabonaárak alacsonyak maradtak és a gazdáknak mind kevesebb és kevesebb jövedelmük volt, ismét rá­terelődött a ügyelem az önbiztositás gondolatára. így Szuboticán már 1925- ben megalakult egy ilyen társaság, de meglehetősen kis érdeklődés mellett. Pe­dig a gazdáknak nagyobb figyelmet kel­lene erre forditaniok, legalább is az elért eredmény alapján. Ugyanis ehhez a tár­sasághoz 1925-ben 83 gazda csatlakozott körülbelül 4600 katasztráüs holdon bizto­sítva átlagban holdanként nyolc méter­mázsa termést és bár meglehetős nagy jégkár volt, végeredményében jégkárral .és kezelési költséggel együtt holdanként csak mindössze nyolc dinár 25 párát fi­zettek. Ezzel szemben a többi, nem ön­biztositó társaságoknál 1925-ben a biz­tosítási dij katasztrális holdanként jiyolc­­van-százhusz dinár volt, nem számítva az esetleges likvidálási költségeket. 1926-ban a szuboticai önbiztositó tár­saságnál kilencvenkét gazda biztosított körülbelül ötezerkilencszáz katasztrális holdon átlagban nyolc métermázsát és minthogy jégkáruk a gazdáknak nem yolt, kezelési dij címén holdanként mind­össze 2.59 párát kellett fizetniük. A nem önbiztositó társaságoknál — jelentékeny emelés következtében — a biztosítási dij holdanként százöt-százötven dinár volt. Mindebből már megállapítható, hogy milyen előnyös a gazdára az önbiztosi­­tás. Ha nincsen jégkára, nem fizet dijat, csak elenyészően csekély kezelési költ­­séget és mégis nyugodtan aludhatik, mert a gabonája biztosítva van. Ezzel szemben a nyereségre dolgozó biztosító társaságoknál akkor is fizetnie kell a rettentően magas dijat, ha nem is volt jégkár. Amennyiben az önbiztositó tár­saság tagjait átlagos, vagy annál vala­mivel magasabb jégkár éri, úgy ez — miként ezt a szuboticai társaságnál 1925-ben láttuk, amikor az átlagnál je­lentékenyen nagyobb jégkár volt — meg mindig annyira megoszlik a tagok kö­zött, hogy az egyes tag azt alig érzi meg. Most már csak azokat az eseteket kell figyelembe venni, ha különös sors­csapásként minden évszázadban egy­­szer-kétszer az összes tagnak teljes ter­mését, vagy termésének legnagyobb ré­szét verné el a jég. Hát ez sem olyan rettenetes, mint azt az önbiztositás ellen­ségei ki.fönösen pedig a nyereségre dol­gozó társaságok feltüntetni szeretnek. Először is egy emberöltőn keresztül az eddigi tapasztalatok szerint legfeljebb egyszer, vagy talán egyszer sem fordul elő. Azonkívül a gazdák nagv tömege még ma sem biztosit egyáltalán es,-ha azok cl tudiák viselni ezt a ritkán jelent­kező nagy kárt, akkor az önbiztositó társaság tagjai is kibírjak, bar minden bizonnyal mindig lesz közöttük néhány olyan tag, .akinek a termését a jég nem veri el kisebbé válik a többinek a valamivel kisebbé válik a többinek a kára is. De még ha nagyritkán erne is az önbiztositó társaság tagjait jelenté­keny kár, legalább azokban az evekben nem kell jégbiztositási díjra előfizetniük termésüknek tekintélyes hányadat, ami, kor nincsen jégkáruk. Az ilyen módón elért megtakarítás pedig olyan nagy, hogy az esetleges kár teljesen eltörpül mVédekezni a nagyobb kár elkerülésére olyképpen lehet, hogy minél több gazda csatlakozik minél nagyobb területen mar meglevő, vagy esetleg újonnan alapítan­dó önbiztositási társaságokhoz és igy mind több és több részre osztják az el­viselendő esetleges kárt. A gazdasági egyesületek és gazdakörök feladata ezeknek a önbiztositó társaságoknak a létrehozása, az önbiztositás eszméjének a propagálása és a kis gazdák nagy tö­megének a felvilágosítása arról, hogy mily nagy anyagi előnyt és megtakarí­tást jelent számukra az önbiztositás. Dr. Lobi Marcell A v^jdasá i komlótermelők szövetsé ének közgyűlése A Vajdaság valamennyi komlóter­me.ö vidéke csatlakozott a szövet­séghez Noviszadról jelentik: A »Vajdasági Komlótermelök Szövetsége« vasárnop délelőtt fél kilenc órakor az uj tőzsde­­palota nagy tanácstermében tartotta meg első évi közgyűlését, amelyen az egész Vajdaság minden komlótermelő vidéke delegátusokkal képviseltette ma­gát. A közgyűlésen a földművelésügyi miniszter dr. Stojkovics Velimir mi­niszteri tanácsos utján képviseltette ma­gát. Gerich István, a szövetség elnöke nyi­totta meg a közgyűlést, akinek meg­nyitóbeszéde után dr. Sztojkovics Ve­limir miniszteri tanácsos hosszabb be­szédben méltatta a jugoszláv komlóter­melés nagy jelentőségét és örvendetes nagy fejlődését, majd statisztikai ada­tokkal mutatott rá arra, hogy a jelen­legi világtermelés még mindig nem érte el a háború előtti termelés mértékét. Megelégedéssel állapítja meg. hogy mind szélesebb rétegek térnek át a komlóter­melésre, figyelmezteti azonban a terme-' löket, hogy ennek a mezőgazdasági ág- J nak fejlesztése csak bizonyos határig j lehet hasznos, mert könnyen előállhat többtermelés, ami azáltal akadályozható meg, ha a termelők súlyt helyeznek ar­ra. hogy a termelés rpjnöségileg is elst'i­­rangu (egyen és igy a világpiacon ereij­­ményesen veiiessük fel a küzdelmet., A termelés minőségének javításánál azon­ban elengedhetetlen kellék, hogy meg­felelő szárítók, raktárházuk álljanak a termelők rendelkezésére. A lelkesen fogadott beszéd után dr. Petrovics Brankó tőzsdei főtitkár, a komlótermelö szövetség igazgatója te'­­jesztette elő az igazgatóság terjedel­mes jelentését. ; ' A közgyűlés azután megválasztotta a tisztikart. Elnök lett: Gerich István, alelnökök: Milodánovics Simon nyugtl­­mazott ezredes (Szubotica). Petzy-P/­­puvics Pál (Noviszad). Az igazgatóság tagjai lettek: dr. Petrovics Milos, Mi­­kics Ferenc és- Pfeifer Ferenc (Novi­szad), Matics Milorád (Csurog), Qyu­­risics Sándor (Ruma), dr. Wagner Vil­mos és Haug Fülöp (Novesov.e), Szavin; I ázár és Tcringer Fülöp (Pasicsevó), Machner Mihály (Torzsa), Jojkics , Híja (Indiia), dr. Jelasicli Dusán és Weiser, Antal (Sztari-Futak), Majsch Oszkár (Novi-Futak), Milics Alekszandar (Ti-' tel), Terzin Zsivkó (Becskerek), Grko­­vics Vojin (Kamenica). Klemens György (Jarak), Obcndorfer János (Cséb), Ba­­jer Mátyás (Qajdobra); Jancsurics Szlávkó (Sztapár), Kritovác György (Kovil). Mirkovics Arszén (Síd), Róth Fülöp (Pribicsevicsevó). A felügyelő bi­zottság- tagjai lettek: To-palics Mir-kő (Bács), Mihajlovics Dusán (Becskerek), Malesevics Nikola (Kamenica), Rosen­berg Arnold (Erdevik) és Zsikics Luka (Noviszad), A közgyűlés végül felhatalmazta az igazgatóságot, hogy tegye meg a szük­séges lépéseket, hogy az idei kampány megkezdése előtt modern nagy szárí­tók, préselök és raktárhelyiségek léte­süljenek szövetkezeti alapon. A közgyűlés után társas ebéd volt. A* elismert divat 677 POUDRZ MON PAR? LM BOURJOIS-P ARI S Budapesti áliatvásár, febr. 21. Á vá­gómarhavásárra 502 vágómarhát hajtot­tak fel. Árak kilónkint: Ökör legjobb 88—104, kivételesen 112 fillér, közepes 64—84, gyenge 40—60, bika legjobb 84 —100, kivételesen 108, közepes 06—82, gyenge 50—64, bivaly 42—62, tehén legjobb 80—104, kivételesen 112, köze­pes 64—76, gyenge 40—60, kicsontozni való marha 24—40, növendékmarha 40 —80. A sertésvásárra 2700 sertést haj­tottak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Könnyű sertés 1,28—1.48, közepes 1.56 —1.58, nehéz 1.58—1.60. Nyugtalanság Párisban a német— lengyel kereskedelmi tárgyalások meg­szakadása miatt. Párisból jelentik: A német-lengyel kereskedelmi tárgyalások­nak végérvényes megszakítása meglehe­tős izgalmat keltett a francia főváros­ban. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a német kormány a felsősziléziai német vasutak kiutasítása miatt nem volt hajlandó folytatni a berlini lengyel-né­met kereskedelmi tárgyalásokat, mert a lengyel atrocitások következtében tá­madt atmoszféra egyáltalán nem alkal­mas a mcgbékülésre. Francia vélemény szerint a kereskedelmi tárgyalások meg­szakítása az uj német kormány válto­zott harcmodorát jelenti. A jobboldali német kabinet bevallott célja az, hogy mig nyugat felé betartja a locarnói szer­ződést és annak összes kötelezettségeit, addig kelet felé szabotálja a békét s minden elképzelhető módon megnehezíti a lengyel-német normális viszony hely­reállítását. TŐZSDE —BB— Zürich, február 21. Zárlat: Beograd , 9.135, Páris 20.36, London 25.22, New­­j york 520, Brüsszel 72.30, Milánó 22.95, ! Amszterdam 208.05, Berlin 123.25, Bécs ! 73.15, Szófia 3.75, Prága 15.405, Varsó 58.05, Budapest 90.95, Bukarest 3.15. Beograd febr. 21. Zárlat: Páris 223.5, London ■ 226.40, Newyork 56.84, Zürich 1095, Milano 251.5, Berlin 13.50, Bécs 801, Prága 168.70, Budapest 9.98. Zagreb, febr. 21. Zárlat: Páris 223— 225, London 276—276.80, Newyork 56.75 —56.95, Genf 1094—1097, Berlin 1349— 1352, Bécs 801—804, Prága 168.30— 169.10, Budapest 9.96—9.97, Trieszt 25 L55—253.55. Szentai gabonaárak, febr. 21. A hét­fői napon a következő árak szerepel­tek: Búza 295 dinár. Tengeri morzsolt prompt 160 dinár. Hajóba rakva tava­szi szállításra 162.50 dinár . Dunlikás kassza 167.50 dinár. Zab 170 dinár. Rozs 225—230 dinár. Köles 160 dinár. Takar­mányárpa 230—235 dinár. Vetőmagárpa 240 dinár. Sörárpu 242.50 dinár. Bab 120 dinár. Irányzat: búzában lanyha, tengeriben tartott. Kínálat: gyenge. Kereslet: élénk. Noviszad! terménytőzsde, febr. 21. Búza 2 vagon 75 kilós 2%-os 305 dinár. I Tengeri bácskai 161—162.50 dinár, 1 va­­■ gon bácskai 165 dinár. Bab 1 vagon j bácskai fehér 2%-os 168 dinár. Liszt 0-ás G. bácskai 460 dinár, 1 vagon 8-as 170 dinár. Forgalom: 14 vagon. Irány­zat: változatlan. Budapesti gabonatőzsde, febr. 21. A gabonatőzsdén a hideg idő nagy ár­emelkedést okozott. Bár fagykárokról [nem érkeztek még jelentések, a speku­láció attól tart, hegy a hótakarót nél­külöző vetésben a fagy nagyobb káro­kat fog okozni. Azért fokozott vásárlá­sok voltak, amelyek a készárupiacon a búzát, tengerit és zabot húsz, a rozst pedig harminc fillérrel drágították. Mér­sékeltebb volt az áremelkedés a határ­időpiacon. Hivatalos árfolyamok pengő­értékben a határidőpiacon: Búza már­ciusra 32.90—33, zárlat 32.90—32.92, má­jusra 33.70—33.85, zárlat 33.75—33.78, októberre 29.40—29.50, zárlat 29.40— 29.43, rozs márciusra 26.70—26.85. zár­lat 26.68—26.70, áprilisra 27.28—27.32. zárlat 27.25—27.28, októberre 22.50— 22.58, zárlat 22.46—22.50. A készáurpia­con: Búza 32.40—35, rozs 26.20—26.50, árpa 22—23.40, köles 16.80—17.30. sör­árpa 25.60—29.60, tengeri 19.80—20.20, zab 21.20—22, korpa 16.20—16.60. Budapesti értéktőzsde, febr. 21. Ma­gyar Hitel 83.9, Osztrák Hitel 12.6, Ke­reskedelmi Bank 108.9, Magyar Cukor 204.5, Georgia 25.7, Rimamurányi 88.5, Salgó 55.2, Kőszén 466, Bródi Vagon 5.3, Nasici 163, Ganz-Danubiusz 198, Ganz Villamos 152.5, Roskányi 13, At­henaeum 23.7, Nova 37.2, Levante 27. Irányzat: szilárd. Newyőrki gabonatőzsde, febr. 21. Bú­za őszi vörös 149.37. búza őszi kemény 154.875. Tengeri 88.125. Liszt 675—710. Irányzat: tartott. SPORT A szuboticai Ferrum SC közgyűlése. A szuboticai Ferrum Sport Club 1927 február hó 20-ikán megtartott rendes évi közgyűlésén a következő vezetősé­get választották meg: Diszelnök. Stei­ner Károly Kálmán, Donátli Mavró, Ma­­nojlovics Dusán gyárigazgatók. Elnök: Weisz Sándor. Alelnökök: Brujkovics Sreten, Knapec Lojzija Ügyvezető al­elnöki Krausz Mihály. Titkár: Pajtin Mihály. Pénztáros: Weisz Sándor. Jegyző: Schneider József. Ellenőrök: Csonka István, Sz.ebenyi Béla. Választ­mányi tagok: Kunszabó András, Käm­merer Félix, Maries Izidor, Szabó La­jos, Popov Szvetozár, Horváeki, Ürge Pál, Virág Béla. Fuiballintézők: Kiss Sándor, Börcsök Károly. Meghívó A Subotlrai Villanyt elep Sport­klubja í hó 26-án, szombaton d. u. V26 orakor tartja meg évi rendes közgyűlését < következő napirenddel: 1 E neki megnyitó. 2. Titkári jelentés 1926. évről. 3. Felügyeíőbizottsági jelentés 1926. évről. 4. A régi vezetőség felmentése. 5. UJ vezetőség megválasztása. 6. Esetleges indilványok. Felkéretnek a t. tagok, hogy a köz­nyülésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. A Subotical Villanytelep Spoitklubjának vezetősége Rádió-műsor-----BB — (A váró» melletti szám a haüámhosstt jelenti) Kedd, február 22 Bécs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Verdi operáiból. 21.05: Lehár Ferenc­est. Zagreb (310): 19.45: Előadás. 20.30: Hangverseny. Milánó (315.8): 16.20: Kamarazene. 20.45: Operettelőadás. Prága (348.9): 12.15: Koncert. 20: Szimfonikus hangverseny. 22.15: Tánc­zene. ALFA egylámpás rádiót mindenki vehet, mert öles > és kitűnő KOMRATH D. D. SU30TXA London (361.4); 14: Kamarazene. 16.45: Zenekari hangverseny. 19: Tánc­zene. 22.35: Sziimfónikus hangverseny. 23.45: Tánczene. Róma (449): 14: Zenekari hangver­seny. 17.15: Az U. R. J. hangversenye. Berlin 483.9): 16.30: Koncert. 20: A »Cárevics« Lehár operettje. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hí­rek, közgazdaság. 17 02: A m. kir. Ope­raház kamarazenekarának hangverse­nye. 20.30: Kvartett, utána cigányzene és jazzband.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents