Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-20 / 49. szám

» azon csudáikozott, hogy alig pár lépésnyire tőíe hideg tél van és ő mégis izzad. r— Csalás az egész, — kiáltotta, — mordizomadta, mi­lyen tél az mely a telemben nem tudja a levegőt lehűteni!- Az emberek mindenfelé hangosan pisszegtek és a uemze­­ies ur kénytelen volt elhallgatni.'A képen egyszerre jegesmed­vék jelentek meg és a Aemzetes ur. érdeklődéssel nézte, hogy mit csinálnak az ő távoli rokonai. Kellemesen érezték magukat, nem izzadtak és nem fulladoztak a hőségtől. Kedé­lyesen járkáltak a jég hátán. Hanem a nemzetes ur egyszerre csak azt látta, hogy a kép másik felén vadászok tűnnek fel. Puskájuk a vállukon 5^ — Az északi sarkvidéken. — Ez nekünk való, mordizomadta, — mondta a nemzetes ur és már indult is. Fogta Muncurkót és elmentek a moziba. Páholyba ültek és várták az előadást. A közönséggel szemben a mozi falán nagy vászon volt kifeszitve. Egyszerre csak látják ám, hogy a vásznon zimankós téli idő kerekedik. Mindenütt csupa jég volt -látható és a hó: sürü pelyhekben esett. A nemzetes ur csak megfejtése: Családi ko. Héttő. A megfejtési jutalmat Nagy Giziké (Noviszad) és Lévay Juliska (Vel.-Kikinda) nyerte meg. Helyes megfejtők névsora a következő: Kende Ferike, Wolf Miklós, Scheinberger Annuska, Zsolnai Margit, Flach­bau Ancika. Ellmann Károly, Sövegi Imre, Decsy Juciim, Várady Petyike, Ili kene Károly, Klein Lujza, Stéger Ferike, Kása Jenő, Kornél László, Nagy Giziké, Révész Zsuzsa, Schiller Magda, Steiner György, Schwarz Vilmos, Volf Ilonka Bobrik Zsófika, Gerber Magdus, Gypri Dezső, Brenner Harry, Lénárd Vera, Balogh Dezső, Bucsak Magduska, Polgár Fe­renc. Oszvald Pál, Ujváry Erzsébet, Lévay Juliska. Spitzer Gyurka, Till Jucika, Mezei Miklós, Báthory Vilma, Szalai Honira, B.vi ner Katica, Aufi’ov Józsika; Sebők Liliké, Róth Manci, Róth Bözsike, Vig Vili és Dezső, Hecskó Karcsi, űit ‘-oApq JpAtpApoj Jigzoq íreqqmuunzs pp-Q jnmqoj nálítam, gondoltam, ti úgy is hoztok friss kenyeret, hát lesz mit enni.« • És halljátok a csudát! Mikor este a szegény asszony ki­ment az istállóba, hogy- a tehénkét megfejje, hát csudák-csu­­dája, két tehén volt az istállóban! Mindjárt tudták, hogy a furcsa vendégnek köszönhetik ezt az ajándékot, aki nem volt más, mint a Jószivü Manó: A szegény asszony nagyon megörült és boldog volt, hogy fiacs­kájának jó szive egyszeribe jobbra fordította sorsukat. Mert ettől .az időtől kezdve a szegény asszony kétszer annyi tejet vitt be a városba és sose tért vissza puha cipó, vagy ajándék nélkül. Mikor pedig Pali nagy lett, segített édes anyjának és csakhamar gazdagok lettek. A jósiivüség mindig meghozza a jutalmat. Bolgár Rudolfné. gyobb melegük lett a hús; pincében, mint odafönt. Úgy érez­ték, hogy ereikben a vér tüzzé válik és hogy tagjaikban pa­razsak szaladgálnak. Muncurkó huszárosdit játszott. Felpattant az egyik hor­dóra és nagyszerűen lovagolt rajta. Úgy fíckándozott. a lovon, azaz a hordón, hogy öröm volt nézni. A.vége aztán az lett, hogy egy ilyen galop.alkalmával, lebukott a lóról és egy rakás üveg­re esett.. Az üvegek azon való haragjukban, hogy nem hagy­ták őket nyugodni, alaposan megvérezték a Muncurkó arcát és kezeit. A nemzetes ur úgy izzadt, mint egy lajhár. Ledobta ma­gáról a kabátot és a mellényt,'de ez sem használt. És akkor eszébe jutott, hogy jó volna hideg vízben megmosni az arcát és a kezét, mert ez. lehűtené. ...... — Mordizomadta, — morfondírozott, -- de azért nem mászok most föl- az udvarra a kúthoz. A bor is hideg, megmo­sakszom tehát borral. Odament az egyik hordóhoz, megeresztette a csapot és az arcát megmosta borral. Csakugyan' hüsitőle’g hatott rá ez a mosakodás. Gondolta, hogy még jobb lesz ha a fejét egyenesen a csap alá tartja. Még jobban kinyitotta-a csapot és éppen alája akarta hajtáfii. lépéseket hallott. A csapos jött a pincébe és a kezében egy, nagy. kéncsot tartott. Morgó , nemzetes ur észrevette, hogy a kancső félig vizzel volt töltve. — Mordizomadta, — gondolta magában — most már tudom, hogy a vendéglőkben miért olyan rossz a bor. Azért, mert a csaposok fele vizet kevernek bele. Meg is akarta ezt a csaposnak mondani, de nem ért rá. Mert mikor a csapos meglátta, hogy a hordóból vastag sugár­ban folyik a bor, odaszaladt, a pince sarkába, fölragadot egy dorongot és azzal, ütlegelni kezdte 3.nemzetes urat. Ki tudja, hogy ez meddig tartott volna, ha a nemzetes urnák eszébe nem jut egy mentőgondolat. Hirtelen elkiáltotta magát-................... Ha nem hagyod .abba verést., elmondom az embereknek, hogy úgy csalod meg őkét. hogy a borba fele vizet vegyítesz. Erre a csapós niégis abba hagyta a verést, de megigértet­­• te a nemzetes úrral, hogy ezt az esetet senkinek soha el nem mondja. Morgó nemzetes ur és Muncurkó a pincéből újból feltele­pedtek a szobába A nemzetes ur újságot nézegetett s a szí­nié egyszerre csak megakadt a mozihirdetésen. A mozi egy uj darabot hirdetett, amelynek az volt a cime: 68 Deutsch Magdus, Bordács Lolika, Német József, Bartha Gabi és Bélus, Várady György, Juliska Vel.-Kikinda (?), Polacsek Liliké, Szegő Juci, Schneider Rózsi, Venczel Vili. Kovács László, Eibeuschütz Tibor, Nagy Béla, Kun Pannika, Drágán János, Rózsa Ilonka, KngI Bubi, Grünfeld Évi, Kovács Ibolya, Kasza Mariska, Pirker Ferenc, Kenderesy Gizella, Torma Má­ria, Szalay Jucika, Hajnal István, Antalik Irénke, Ürmös és Szatmary, Klenancz Gyuszi, Liszák Gicus és Józsi, Csóti Ist­ván. Horuák József. ÜZENETEK: Deutsch Magdus. Szeretném ha legközelebb te magad Imád a ieve’et. Ürmös Manci és Szatmary llus. Elég baj az kislányok, hogy olyan nagy felétek is a járvány, sok hely r.i megakasztja az iskolák munkáját. Ti is vigyázza ok, nehogy beleessetek. Remélem legközeebb jobb újságot irtok. — Woli Ági. Stiefelmayer Évi és Szabó B. Jolúnka. Leve’eitek nagyon kedves és a rejtvény is érdekes, de sajnos ilyen fajta rejtvényt nem közölhetünk, mert kevés a helyünk. Próbáljatok mást, rövidebbet kü'deni. Örülök hogy jól vagytok. — Torma Mária. Kissé hoszadalmas és zavaros. — Venczel Vili. Igazán nem értem ezt a nagy tévedést. Ta’án nem jól nézted? Figyeld csak alaposabban a postát és meglá od, hogy' mi nein vagyunk hibásak. Minden levélre válaszolunk pontosan, igy te sem ma­radhattál ki. — Juliska Vel.-Kikinda. Leveled példásan szép és csinos. •— Vig testvérek Noviszad. Rejtvényeitek zavarosak — Sebők Liliké. Szép szórakozásod van. Iskolába nem jársz? Nem haragszom, én nem is tudok haragudni! írjál ezután is szorgalmasan. — Auf'Iov Józsika. A rejtvényed igen könnyű. Nehezebbe süss ki. Vigasztalódj, mindig gondolunk reád. — Fritsche Sárika. Bizonyosan te is tévedsz, mint több más ol­vasóm is. Figyelmesebben nézd át a postát. Dehogy vagy mostoha, sőt együké a legkedvesebbeknek. — Gerber Magdus. Ügyes leány vagy, írjál gyakrabban. — Volt Ilonka, örülünk, hogy kedves mamád felgyógyult. Remélem most már te is jobb kedvű vagy és vigabb leveleket irsz. Ugy-e milyen sze­rencsétlen az a Muncurkó, hogy mindig megjárja. Kiváncsi vagyok, hogy tudsz festeni avval az amerikai festékkel. Mu­tass nekünk is valamit. — Schiller Magda. Örülök az ui hí­vünknek. Csak rajta minél gyakrabban. — Kornél László. Aranyos fiú vagy Lacikám. Látod milyen szívtelen az az Éva, /

Next

/
Thumbnails
Contents