Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-20 / 49. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ lu27 február 20. NRPRÓL NRPRR Hogg szü étik a kacsa ? , Emlékezetes, hogy Anatole France halála előtt egy héttél már hire futót: á nagy író elhunyténak. Ezt a hamis halálhírt természetesen néhány óra múlva megcáfolták. Egy francia újságíró most leleplezi, mint került be a hamis halálhír a párisi lapokba. Két újságíró sétált ti kissé illuminált állapotban éjszaka France villája előtt. Az egyik felnéz az ablakokra, előveszi zsebkendőjét és megtörli szemeit. — Szegény France, hát mégis meghalt... — mondja. — Honnan tudod? — Nem látod? Az ablakban ott áll az ápolónő és kompótot eszik. Ha az öreg élne, nem tűrné, hogy az ápolónője megegye az ő kompótját. A másik újságíró azonnal a legközelebbi telefonállomásra sietett, felhívta a szerkesztőséget és kora reggel az újságíró lapja már abbmi a helyzetben volt, hogy halálhírét költhesse Anatole France-nak. Mussolini •»legtiltja azarcfe tést r Az olasz kormány tudvalévőén kimélétlen harcot intézett a tabarinek és éjjeli mulatók ellen. Nemcsak hogy nem ad engedélyt újabb éjszakai szórakozóhelyek megnyitására, hanem a régebbieket iš revízió alá veszi és rendeletét hozott, hogy éjjel tizenkettő után nem szabad táncolni és két óra után minden zenének el kell némulnia a nyilvános mulatóhelyeken, sőt a klubokban is. A szórakozásra vágyó ifjúság ugyanis úgy akarta kijátszani a rendeletet, a mely az éjszakai táncokat megtiltja, hogy klubokat alakit és ott folytatja zártkörű mulatságait. A rendelet azonban ezekre a klubokra is kiterjeszkedik és szinte porosz szigorúsággal akarja nevelni a jövendő generációt. A hivatalos megokolás szerint a fasizmus nem óhajt sem demagóg, sem pedig hipokrita rendszerrel dolgozni, de lehetetlennek tartja hogy az erőfeszítések -és anyagi gondok idejény amikor termelő és harcos társadalomra van szükség, legyen egy osztály, amely kihívja az ellenszenvet azzal, hogy minden gondja csak a mulatozás. Nem is burkoltan, hanem teljes nyíltsággal fordul a rendelet a felsőbb tízezrek az arisztokrácia ama tagjai ellen, amely a legvbszatászitóbb külföldi szokást és erkölcsöt igyekszik meghonosítani Itáliában és az előkelő családok nagyúri vendégszeretete helyett annak a farizeusinternacionalista szokásnak áldoz. a mely a hoteleket frekventálja, az arcpirosítót és száiPirositót behozta az országba, olyan szokást, amely ai arc igaz. sugárzó szépségét'hazug álarc alá rejti. A tabarinek és általában az éjszakai mulatozások ellen folytatott kampányt a Ir.pok mindenben támogatják és nem is rendőri intézkedést látnak benne, hanem erkölcsi rendszabályt; amely a régi morál tisztaságát van hivatva ismét trónjára emelni. Valószínű azonban, hogyha Mussolininek sikerült is sokkal nehezebb kérdéseket megoldani, most az egyszer kudarcot fog vallani, mert a nőket a rúzs használatától eltiltani allglia sikerülhet még az olasz diktátornak sem. S v den mozdulatot. Tizenötezer mérés után kétségtelenné vált, hogy az eredmény megbízható. Dr. Johnson egyelőre csak az alábbi magyarázattal tud szolgálni: A test hőt sugároz ki, amit az ágy és takaró részben megtart. A bőr hőrftérsékiete tehát nő, amíg az ember mozdulatlanul fekszik és be van takarva. Ha a bőmérsékletnövekedés tulgyors, az alvó megfordul és ezzel a mozdulattal szellőzteti az ágyat. Dr. Johnson és dr. Weigand szerint a lószőrmatrac melegebbé teszi a testet, mint az egészséges alvásitoz szükséges. A ruganymatrac megfelelőbb. Egy másik érdekes megállapítás volt, hogy a nagyon fáradt ember nem alszik jobban. Ellenkezőleg nyugtalanabb. Különös felfedezés gyanánt ke*l elkönyvelni, hogy a diákok többségének szellemi képessége élénkebb volt alvás előtt, mint reggel alvás után. Ez megdönti a reggeli tanulás hasznos voiiát. Viszont a szellemi ‘teljesítő képesség javult, ha felkelés után testgyakorlás előzte meg. A fiziológiai fáradság tehát szellemileg siimulálóiag hatott. Ebből arra következtettek, hogy az alvás alatti erőgyűjtést , más tendenciák eltakarják, úgyhogy annak, eredménye azonnal nem érvényesül. Magával az alvás misztériumával, mibenlétével nem foglalkozták a pittsburgi áloiiikütátók. Más amerikai egyetemi tanárok, akiket a kérdés érdekelt, fontos eredményeket értek el. A csikágói egyetemen dr. Nathaniel KheLman vezetése alatt öt diák 115 óra hosszat nem aludt. Testgyakorlatszerü izomösszehu- Zásokkal voltak csak képesek ébren maradni. Abban a pil'anatban. amint elernyedtek az izmaik, lecsukódott a szemük. A hosszú álmatlanság legyengítette, beteges állapotba hozta a szervezetet, Kétségtelennek látszott, hogy hosszabb ideig tartó álmatlanság halálra vezet. Á VILÁGHÍRŰ tenorista AKI RABSZOLGÁNAK ÉREZTE MAGÁT €R')SAVESCU TRAJÁN KOLOZSVÁRI DIÁKÉVEI, KARRIERJE SZEhENCSÉTLEa HÁZASSÁGA — A BÉC kl OPER\ENEKES UTOLSÓ LEVELE Grosavescu Trajánt. a világhírű bécsi tenoristát, akit a felesége megölt, hétiön temetik el Lúgoson. Az alig harminchárom éves Grosavescu nem is olyan régen csak nem is gondolt arra, hogy operaénekes lesz. Jogásznak készült. Apja, Grosavescu Szilárd Lúgoson Krassószörény vármegyének volt vármegyei főjegyzője és mint régi hivatalnokember fiából is jogászt akart nevelni. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Kolozsvárra került, ahol az egyetem jogi fakultására iratkozott be. A kolozsvári ioeászévek A fiatal Grosavescut hamar megszerették Kolozsváron. Jellegzetes, tnijidig mosolygós arca mindenütt feltűnt, ahol mulatni lehetett. Vig, bohém életet élt és szívesebben hallgatta a Central Bar műsorát. mint a tudós kolozsvári profeszszorok előadásait. A román opera megnyitása után. mint a többi kolozsvári diák, ö is eljárt statisztá'ni esténként a színházba. A kórus kiegészítése céljából a román diákok testületileg jelentkeztek az opera igazgatóságánál és szívesen statisztáltak az opera előadásain Grosavescu kedvéért. a mo n ti Egy Simmons nevű newyorki ágygyárösnak két évvel ezelőtt az az ötlete támadt, hogy utána kellene nézni annak a dolognak, hogyan is alusznak az emberek, milyen ágyban, milyen feltételek mellett pihennek a legjobban. Orvosoknál kezdett érdeklődni. Hamar rájött, hogy az orvosok nem toglalkoznak ezzel a kérdéssel. Simmons tépelüdni kezdett és ennek a tépelődésnek eredményeként a pittsburgi Mellon Institute, a világ egyik legmodernebb ipari kísérleti állomása alapítványt kapott Simmonstól az álomkutatásra. Két egyetemi tanár, H. M. Johnson és George E. Weigand állott a munka élére és csakhamar meglepő felfedezéseket jelentettek. Az első fontos felfedezés az volt. hogy az átlagember tizenegy percnél tovább nem tud aludni mozdulatlanul. Tizenkét makkegészséges egyetemi hallgatóval folytatták hónapókon át az á>omntérési kísérleteket és it ágyra szerelt jBéroszstkegsiíelüíei jegyeztettek fel min-Kóristából ünnepelt ienorista Tango igazgatónak hamar feltűnt Grosavescu, kinek kellemes, meleg tenorja volt és nemsokára néhány szavas szerepeket is adott neki. Később aztán leszerzodtették a kolozsvári román operaház kórusába a fiatal jogász-énekest. Hónapokon keresztül énekelt a kórusban »Csutka«, ahogy egész Romániában nevezték Grosavescut. majd egy alkalommal, amikor Pcvel Gonstantln, az operaház főrendezője és tenoristája hirtelen megbetegedett. Grosavescu vállalkozott arra. hogy beugrik helyette a Tosca főszerepébe. Vállalkozása szenzációs sikerrel Idrt s egyik napról a másikra a kolozsvári közönség kedvenc tenoristája lett. Állandó vendége volt a bukaresti operaháznak és valahányszor Grosavescu énekelt, zsúfolásig megtöltötte a közönség a színházat. Grosavescu azonban nazv sikerei után sem változott meg. Továbbra is járt a bárokba és ha megkérték, szívesen énekelt magyar nótákat a cigányzene mellett. — Csutka énekeli.' — kérlelték a barátai és ő már rákezdett nótájára, hogy »Megkötözve most viszik a vármegyeházára ...« Kitiltják a romániai színpadokról Három évvel ezelőtt azonban váratlan esemény történt. Különböző nézeteltérések keletkeztek Grosavescu cs Popovics igazgató között, igy többek közt Grosavescu gázsiemelést kért, amit nem kapott meg, mire este nyolc órakor levélben lemondotta az előadást. A »Parasztbécsülét« volt műsorra tűzve, a színház zsúfolva voit amikor megjelent a függöny előtt až op--aház Igazgatója és bejelentette, liogv Grosavescu súlyosan megsértette a színházi legyeimet, óz utolsó percben indokolatlanul lemondotta az döadást. Nagv botrány keletkezett, Az előadást nem tarthatták meg. összeült a színházi törvényszék, felbontották Grosavescu szerződését, a kultuszminiszter pedig a hires román énekest kitiltotta Románia valamennyi színpadáról. A bécsi karrier és a nősülés Grosavescu Bécsbe ment,* ahol három hónapig tovább képeztetté »hangját az egyik hires mesternél, majd leszerződött a »Vo!ks6per«-bcz. Első felléptével már hatalmas sikert aratott. Á bécsi sajtó úgy irt róla, mint az egyetlen tehetségről. aki hivatva van árra. hogy Caruso örökébe lépten. Rengeteg szerződési ajánlatot kapott és ho-szti tárgyalás után leszerződött a bécsi állami operaházhoz. Közben megnősült. Elvett e^y nála tíz évvel idősebb bécsi asszonyt, akinek teljesen befolyása a'á került. Az asszony úgy vigyázott reá. mint egy gyermekre. Este korán lefektette, sehova nem mehetett egyedül, egyszóval gondnokság alá került. A mulatós, bohém Csutka nem cigarettázott, nem ivott többet és kávéházba sem járt. Hatalmas bécsi sikerei után háróm évvel ezelőtt ment vissza először Romániába. Janovics Jenő dr., a kolozsvári magvar színház igazgatója hívta meg vendégszereplésre. Háromszáz dollár fellépti dijat kapott esténként és olyan ünneplésben részesítették, amilyent talán sohasem látott a kolozsvári magyar színház. Hiába hívta vendégszereplésre a román Opera, Grosavescu önérzetesen jelentette ki: — Oda többet nem megyek. Jó román vagyok, de az egyetlen színpad Romániában a kolozsvári magyar színház színpada, ahol énekelni fogok. Kolozsvárról Budapestre ment, ahol óriási sikerrel vendégszerepeit és mindenütt mint a világ egyik legnagyobb tenoristájáról emlékezett meg róla a kritika. Budapest után sorra következtek Prága. Berlin, Drezda, Kopenhága, Stockholm, Amszterdam és minder.ü't ünnepelték. A temesvári botrány Rövidesen újítói vendégszerepeit Grosavescu Romániában. A kolozsvári magyar színházban énekelt néhány este és azután Erdély nagyobb városaiban, adott koncertet. Temesvári hangversenye azonban váratlanul nagy botránnyal végződött. Grosavescu ugyanis műsorát m’nderuitt németül és olaszul-énekelte végig, araikor a nacionalista diákok küldöttsége felkereste és felszólította, hogy énekeljen románul. Grosavescu a felszólításnak nem engedelmeskedett, mire kifütyülték és megakadályozták, hogy koncertjét befejezze. Grosavescu erre visszautazott Bécsbe. félbeszakítva romániai túráját. Grosavescu panaszai és utolsó levele Legutoljára novemberben Bécsben találkoztam ve'c az »Imperial-kávéházban«: Már akkor panaszkodott, hogy nem bírja elviselni feleségének féltékenységét. —- Ünnepelnek, világhírű ember lettem — mondotta — és mégis boldogtalan vagyok. Mennyivel szebb volt ott Kolozsváron, amikor együtt mulattunk a Central Barban. Akkor senki sem voltam még, nem ismert a világ, de legalább szabad volt az életem. Ma rabszolga vagyok. Hiába szerződtem szeptembertől 1 a berlini operához nagy gázsival, hiába :a vagyonom, szerencsétlen ember vagyok. Tudom, sókat köszönhetek feleségemnek és mégis ő az én szerencsétlenségem. Nem lehet elviselni féltékenységi rohamait. A legutolsó levelét jánuár 29-én irta nekem és február 5-én kaptam meg. — Most már egészen bizonyos, hogy szeptembertől Berlinben fogok állandóan tartózkodni — irja levelében — véglegesítettem szerződésemet öt évre kötöttem le magamat, egyidejűleg pedig a newyorki Metropolitan operától is kaptam szerződési ajánlatot. Tiz évre akarnak lekötni évente három hónapra, ha ezt a berlini igazgatósággal el tudom intézni, akkor elfogadom és ebben az esetben nyolc hónapig énekelek Berlinben. három hónapig pedig Newyorkban. Ha ez nem sikerül, akkor öt év múlva néhány évre kimegyek Amerikába. — Az egyetlen hiba csak ott van — Írja tovább levelében — hogy nem vagyok egyedül. A tehertétel az asszony. ...S Grosavescu ma már halott. Harminchárom éves korában megölte őt egy féltékeny asszony revolver golyója. Fereaczy György * ■ Beszentelték Bécsben Grosavescu holttestét Bécsből jelentik: GyászlepeUel vonták be szombat délelőtt a bécsi Operabáz színpadának falait, ahol tiz órakor egy begy ült a színház egész müvészszemélyzete, valamint más színházak tagjai és a bécsi zenei élet neves képviselői, mintegy háromszázan, hogy résztvegyenek azon a gyászünnepen, amit az Operaház Grosavescu emlékének szentelt. A lebocsájtott. vasfüggöny mögött a komor színpadot csak néhány lámpa világította meg és ebben a komor hangulatban megrázó volt az orgona búgó hangja, amely a gyászünnepet megnyitotta. Grosavescu müvésztársai nevében Wiedemann kamaraénekes búcsúztatta Grosavescut és megható beszéde végén majdnem teljesen kikapcsolták a villanyvilágítást és a jelenlevők néhány percig siri csendben áldoztak szerencsétlen végű kollegájuk emlékének. Ezután felzendült az Operaház teljes énekkara, amely Orpheusz és Euridike gyászkorállját énekelte. Délután az Operaház egyéb személyzete és zenekara megjelent Grosavescu holttestének beszentelésén. A ravatal a törvényszéki orvostani intézet kápolnája előtt a szabadban volt felállítva és azt óriási számú közönség ' vette körül. Az egyházi szertartás után az Opera művészei visszamentek az Operaház elé és ott várták be a halottaskocsit, amely lassú menetben megkerülte az Operaházat, majd a keleti pályaudvarra ment, ahol Grosavescu koporsóját külön vasúti kocsiba tették és Lúgosra szállítják, hol a világhirü .tenoristának hétfőn lesz a díszes temetése. A Népkör farsangi táncestélye 1927. február hó 26-án
