Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-19 / 48. szám
b. oldal BACSMEGTB 1*AFU> 1927. február 19. 'oUllindenburg tábornagy, a német köztársaság elnöke beéri azzal, hogy elsőcsztályu félíiilkében utazik. Rámutatott ezután arra, hogy több államtitkár van jelenleg, mint amennyi segédfogalmazó voit békében. Végül foglalkozott a szövetkezetek és altruista intézmények kérdésével és kijelentette, hogy ezeknél az intézményeknél igen sok olyan képviselő ül, aki fizetést kap. Megnevezte a közalkalmazottak országos gazdasági szövetkezetét, amely közvetett utón sok milliárdot kapott a kormánytól. fíud János pénzügyminiszter Itt ingerülten közbeszólt, hogy ez nem áll, mire Gál Qaszton azt felelte, hogy hajlandó állítását bizonyítani. Gál Gaszton beszédjével az ülés véget ért. Nem vette el senki * szrbobráni katholikusok autonómiáját Beree Xáimán plébános nyilatkozata «2 egyházi hatóságok álláspontjáról A szrbobráni római katholikus hitközség képviselőtestülete — mint a Bdcsmegyei Napló megírta — elégedetlen az apostoli adminisztratura intézkedéseivel és a felmerült panaszok megvitatása végett azt a tervet vetette fel, hogy vajdasági katholikus kongresszust kellene öszszehivni. A kezdeményezők részéről egy küldöttség felkereste dr. Várady Imre becskercki ügyvédet is, a felfüggesztett becskereki hitközségi képviselőtestület elnökét, hogy a bánáti katolikusokat is bevonják az akcióba. Erre az ügyre vonatkozóan Berecz Kálmán szrbobráni plébános a következőkben ismerteti az egyházi hatóságok álláspontját: 1. A vallásügyi minisztérium 1877 november 14-ikén 28.694. szám alatt kelt leirata értelmében »a tiszai volt koronakerület kilenc plébániájában a római katholikus hitközségi képviselet tagjainak számát és választásuk módozatát meghatározni kizárólag az egyházi főhatósághoz tartozik«. Minthogy Szrbobi'án egyike volt ä tiszai volt korönakerületet alkotó kilent községnek, azért Szrbobrántiak éppúgy, mint a' többi nyolc hitközségnek, egyetlen jogos szava sem lehet az ellen, hogy a? egyházmegye íőpásztora a kor demokratikus kívánalmainak tnegfelelőleg él fentebb hivatkozott. jogával és egy uj alapszabályban az egész iii (községi szervezetet uj, demokratikusabb alapra fekteti. 2. A múlt évben megejtett választás eredményeképpen megválasztott képviselőkul nem én törültem nyolcat, hanem az egyházmegyei hatóság az alapszabályok vonatkozó rendelkezései értelmében, mert bizonyos érdekeltség nem tartotta magát az alapszabályok ama rendelkezéséhez, mely szerint a szavazólapon minden társadalmi osztálynak bizonyos arányszám szerint képviselve kell lennie, hanem a2 értelmi és kereskedő osztályból egyetlen egyet sem vettek fel, a nagyobb birtokosokból is csak fele annyit, mint amennyit az alapszabályok szerint kellett volna. Ha már most a mellőzött, illetőleg a szavazólapra föl nem vett osztályok minőségét tekintjük, igen könnyű rájönni, miféle gondolkozásnak ezek a békétlenkedö emberek. Minthogy ezek az emberek a törült nyolc képviselővel szolidárisán az előirt esküt letenni vonakodtak, ismét csak nem én, hanem az egyházmegyei hatóság az alapszabályok vonatkozó szakasza értelmében mindnyájunkat lemondott képviselőknek nyilvánított. Ennélfogva a dr. Várady Imrénél járt küldöttség jogtalanul gerálta magát a hitközség küldöttségének és különösen szégyenükre lesz följegyezve a hitközség történetében, hogy katholikus létükre nem átallották a templomudvarban lévő hitközségi épületet ismételten fölajánlani az államnak ovoda céljaira, amikor arra a hitközségnek égető szüksége van és amikor hitközségi vagyont elidegeníteni egyáltalán nem illetékesek. 3. Ha tekintetbe vesszük a téli idővel járó munkanélküliségét és keresethiányt, azt lehet mondani, hogy a szrbobráni hívek elég szép számmal sietnek befizetni egyházi adójukat, melyet pedig most fizetnek először, amióta a világ világ. így tehát a cikáuwk az az állítása sem felel meg a valóságnak, hogy a szrbobráni hívek gyűlést tartottak, amelyen elhatározták volna, hogy mindaddig nem fizetnek hitközségi adót, amig vissza nem kapják autonómiájukat. Az értelmi osztályt, kereskedőket és nagygazdákat perhorreszkáló érdekeltség egy töredéke tényleg tartott ilyen gyűlést, de tőlük a hívek egyetemessége igen távol áll minden tekintetben. A hívek nagy tömege tudja, hogy az egyházi nagybirtokok, melyekből eddig a hitközségeket segélyezték. megszűntek s igy a hitközségek most teljesen magukra vannak utalva. 4. A szrbobráni hitközség az autonómiáját ajándékba kapta a magyar egyházak legfőbb patrónusától, de bizonyos megszorításokkal. Így többek közt azzal, hogy az alapszabályaik megállapítása az egyházmegye főpásztorának van fönntartva. Az autonómiájukat tehát nem vette el senki. Február 28-ig maradnak zárva az összes szuboticai iskolák Az egész Vajdaságban nagy mértékben terjed a spanyoljárvány — Szomborban be akarták zárni a kávéházakat is Szomborból jelentik: A tartómányi tiszti-főorvosi hiyatal jelentése szerint a spanyoljárvány tovább terjed és- az utóbbi napokban újabb tömeges megbetegedések történtek. Dr. Petrovics Miienkó tartományi tiszti főorvos a járvány terjedéséről pénteken jelentést adott ki, amely szerint az odzsacii járásban 1200, az apatini járásban 128, a kulai járásban 641 és a palánkai járásban 178 újabb megbetegedés történt. Szomborban szintén nagy arányokban terjed a spanyol náthaláz és dr. Grlgorijev Emil városi tiszti főorvos n járvány továbbterjedésének megakadályozása végett pénteken a legszigorúbb óvintézkedések elrendelését javasolta dr. Tárnics György polgármesternek. Dr. Grigorijev azt javasolta, hogy Szombatban valamennyi iskolát, kdvéhdzat, mozgószlnházat és tdnchelyiségct -áriának be mindaddig, mig a járványos megbetegedések száma nem csökken. Dr. Tomics polgármester a javaslatot nem tette magáévá, azzal a megokoiással, hogy a nyilvános szórakozóhelyek bezárása sok egzisztenciát tönkre tenne és a járvány különben sem katasztrofális kimenetelű, amely szükségessé tenné ily szigorú óvintézkedések elrendelését. Szubotieán zárva maradnak az iskolák A' szuboticái városi főorvosi hivatal pénteken délután jelentést küldött a polgármesteri hivatalnak a spanyolnátHa járvány terjedéséről. A jelentésből megállapítható, hogy a járvány egyáltalán nem enyhült, sőt egyre jobban terjed. Pénteken tizenöt újabb megbetegedést jelentettek be magánszemélyek, de a városi tiszti orvosok a pénteki napon nem fettek jelentést, igy biztosra vehető, hogy Szuboticán pénteken ismét legalább száz ujafcb spanyolnátha megbetegedés történt. A főorvosi hivatal elrendelte, hogy az összes közép- és elemi iskolákat 21-ike helyett február 28-áig tartsák zárva. A mozikat előadások után fél óráig kell szellőztetni, amit a jövőben szigorúan ellenőriznek. A szuboticai ta nitóképzőintézet igazgatósága pénteken sürgönyileg értesítette a vidéken tartózkodó növendékeket, hogy az előadások csak 28-ífh, hétfőn kezdődnek. Becskereken (erjed a spanyol Becskerekrö! jelentik: A spanyoljárvány, amely Becskereken eddig nagyon enyhe lefolyású volt, napról-napra terjed. Pénteken már súlyos megbetegedéseket jelentettek a főorvosi hivatalnak, amely megállapította, hogy az uj spanyoliíátha-hullám sokkal veszedelmesebb és a betegség magas lázzal jár, amely rohamszerűen -lepi meg az embert. Az egészségügyi hatóságok mindén óvintézkedést megtettek a járvány Sikeres leküzdésére. Pénteken több megbetegedési jelentettek a főorvosi hivatalban és a jelentés szerint két beteg állapota olyan súlyos, hogy minden pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa. Kell-e jugoszláv-orosz szövetség? A Politika vezércikke az orosz orientációról Az Oroszországgal való normális,, diplomáciai viszony helyreállításának kérdése egyre erősebb mértékben foglalkoztatja a jugoszláv politikai köröket és aj sajtót. Különösen az ellenzéki pártok \ézetőpolitikusai követelték többizben, gyűléseken és a parlamentben is, hogy az ország külpolitikája Oroszország felé keressen közeledést, a beogradi lapokbau is vita folyik az orosz orientáció létjogosultságáról. Objektív módon tárgyalja az esetleges orosz szövetség várható előnyeit és hátrányait a Politika pénteki vezércikke. Ma. amikor a nemzetközi viszonyok megváltoztak — irja a lap — amikor Oroszországban is konszolidálódott a helyzet legalább annyiban, hogy a bolsevik rezsim megszilárdult, amikor a S. fl. S. királyság helyzete a legutóbbi külső események folytán általános vita tárgya lett és amikor a mi államunk legális íelohiozást nyert eddigi kötelezettségei és szempontjai alól bizonyos államokkal, kicsikkel és nagyokkal szemben, ma a Szovjetoroszországhoz való közeledés kérdése konkrét fázisba jutott. Elérkezett az ideje, hogy áttérjünk az elszigeteltség politikájáról az érintkezés politikájára. Két kérdés állítható: 1. Szükséges-e Oroszországhoz közelednünk? 2. Ugyanaz lehet-e a mai Oroszország számunkra, mint ami a cári Oroszország volt a hábűruelőtti Szerbia számára? Az első kérdésre a felelet egyszerű és pozitív. Az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállitása állami szükségszerűségként adódik, mint a jóviszony, fenntartásának eszköze egy nagy államhoz, égy szláv néphez, amelyhez a múlt közös munkája, küzdelmei és testvéri szálak fűznek bennünket. Nekünk Oroszország irányában sé kereskedelmi, se területi érdekeink nincsenek, mi csupán sziavofii érzelmektől' eltelve Oroszországot rendezett és hatalmas államnak kívánjuk látni, tekintet nélkül a kormányformájára. ’ A kormányzat kérdését, ha az a kormányzat stabil és kéóes nemzetközi akcióra, Oroszország be! ügyeként tekintjük. Nem érdekünk, hogy más államok kedvéért, amelyeknek politikája egy hatalmas szláv állam egzisztenciája ellen irányul, ellenséges magatartást tanúsítsunk Oroszországgal szemben és ugyanazt az orosz politikát folytassuk, mint azok az államok, amelyeket az érdekkülönbségek választanak el tőlünk. Itt a végső ideje, hogy lerázzuk a gyámságot, amikor életérdekeinkrő! van szó, hogy végre kinőjjitnk a politikai kiskorúságból. De meg kell nézni azt is, vájjon a mai Oroszország nyujíhat-e nekünk effektiv támogatást, mint szövetséges? Szovjetoroszország nem tagja a Népszövetségnek és egyetlen olyan nemzetközi intézménynek sem, ahol a mi érdekeinkről döntenek. Oroszország nem közvetlen szomszédunk. Fegyveres segítségének előfeltétele egy különleges konstelláció létesítése köztünk, Oroszország és amaz államok között, amelyeken át segítséget nyújtana. Külön kérdés a szovjetkormánnyal kötött szerződések értékének kérdése. A szovjetkormány eddigi politikai, kereskedelmi szerződései kevéssé indokolják egy olyan kormánnyal való szerződésaláirás hasznoságát, amely a szerződéseket nem szokta teljesíteni. Biztosítani kellene egy ilyen nemzetközi szerződés végrehajtását, de milyen garanciákat tudunk ma erre találni? A fejtegetést két megállapítással zárja le a Politika: 1. Szükséges a jugoszlávorosz érintkezésre irányuló akció, mert ez nemzetközi opportunitásból és saját érdekekből adódik. 2. A konkrét közeledés, illetve szövetség problémája egyelőre nyílt kérdés marad, amelynek a ihi államunk szempontjából való célszerű megoldása Szovjetoroszország nemzetközi helyzetének és Európával szembeni magatartásának eldöntésétől függ. Patócs Böskét mis fél évi fogházra ítélték A volt sze-rtaip dgár mester je’e-égének merénylője a felebbvitel Liiósdg előtt Noviszadról jelentik: A noviszadi felcbbviteli bíróság pénteken tárgyalta Patócs Erzsébet szentai varróleány bűnügyét. Patócs Erzsébetet, mint ismeretes, gyilkosság kísérlete miatt vonta felelősségre a szuboticai törvényszék, mert baltával megtámadta dr. Petrovics Brankó noviszadi tőzsde-főtitkárt, az akkori szentai polgármester feleségét és megsebesitette. A szuboticai törvényszék az 1923 december 11 -Lkán megtartott főtárgyalsson felmentette Patócs Erzsébetet, d. az ügyész felebbezése következtében « bűnügy a noviszadi felebbviteli bírósághoz került, mely már egyizben tárgyalást tűzött ki eziigyben, de el kellett halasztani, mert a vádlott nem jelent meg. A felebbviteli bíróság azt az értesítést kapta, hogy Patócs Erzsébet ismeretlen helyen tartózkodik és minden valószínűség szerint Magyarországon van, mire elrendelték a körözését, egyben megkeresték a külügyminisztérium utján a magyar igazságügyminisztert, hogy amennyiben Patócs Erzsébet Magyarországon tartózkodik, adják ki Jugoszláviának. Közben Patócs Erzsébet a. lapokból értesült, hogy a felébb viteii bíróság keresi és önként jelentkezett a bíróságnál. így került péute ken a bűnügy a felebbviteli bíróság Ara nicski-tanácsa elé. Szavazóbirákkéni Ti ajanovics Bozsidár és Maries Rafo felebbviteli bírák, közvádlóként dr. Nikolics Richárd íőállamügyészhelyettes és közvédőként dr. Székely Géza szerepeltek. Az elnök újból kihallgatta a vádlottat, aki nem érzi magát bűnösnek, mert véletlen folytán sebesitette meg dr. Pctrcvics Brankónét. Az elnök eléje tartja előzetes vallomásait, melyek csupa ellenmondásokat tartalmaznak és máskép hangzanak, mintahogy a vádlott a felebbviteli bíróság előtt az eseményeket beállította. Dr. Nikolics Richárd főáilamügyész gyilkosság kísérletének bűntettében kérte a vádlottat bűnösnek kimondani, mig dr. Székely Géza a vádlott ártatlanságát hangoztatta és az elsőfokú felmentő ítélet helybenhagyását kérte. Patócs Erzsébet szintén felmentést kért. A bíróság ötrtegyedórás tanácskozás után hirdette ki az ítéletet., amely szerint a szuboticai törvényszék felmenti Ítéletének megváltoztatásával Patócs Erzsébetet a gyilkossági kísérlet vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért másfél évi fogházra ítélte. Az ítélet indokolása szerint csak azért mondotta ki a bíróság vétségben és nem bűntettben bűnösnek, mert a vádlott a tett elkövetése idejében még nem volt tizennyolc éves. A főállamügyészhelyettes megnyugodott az ítéletben, mig Patócs Erzsébet és védője felebbeztek. 98 dinárért selyemkalapok minden színben és formában STEIN kiskápolna mellett.
