Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-17 / 46. szám
6. oldal. BACSMEGm NAF3U* 1927. február 17, Szabadlábra helyezték Wachtler Mihályt Nem merült fel semmi bizonyíték a megvádolt szuboticai lakatosmester ellen A szuboticai törvényszék vizsgálóbirája szerda délelőtt szabadlábra helyezte a betöréses lopással vádolt lVachtlrr Mihály szuboticai lakatost. Wachtler Mihályt — mint ismeretes — a rendőrség feleségének feljelentésére a múlt hét csütörtökién tartóztatta k és kedden átadta az ügyészségnek. Wachtlert szerdán hallgatta ki dr. yatdini Hrvoje vizsgálóWró. A lakatosmester a vizsgálóbíró előtt is megmaradt a rendőrségen tett vallomása mellett és az ellene emelt vádakat felesége bosszújának mondta. Tagadta, hogy réssé lenne e Sxnboticdn elkövetett és eddig még telderiteiten betörésekben és elmondotta, hogy ielesége, Osztrogondc Krisztina a betörések meséjét csak azért találta ki, hogy megbosszulja, amiért elzavarta magától. T)r. Nardini Hrvojé vizsgálóbiró a kihallgatás után elrendelte Wachtler Mihály szabadlábra helyezését. A helyszíni szemle Wachtler fél tizenegykor hagyta el a törvényszék épületét és azonnal haza ment Haíasi-ut 21. szánra lakására, ahol helyszíni szemle megtartása végett nemsokára megjelent dr. Csulinovics Fcrdo államügyész, dr. Nardini Hrvoje vizsgálóbíró, Csédics Lázár törvényszéki jegyző, a rendőrhatóság képviseletében pedig dr. Momirovics Veljkó főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője. A bizottság, amely Wachtler kérésére tartott helyszíni szemlét, először a pincét kutatta át, de rozsdás vasdarabokon kívül semmit nem találtak. Ezután az udvar hátterében levő alig három négyzetméter területű lakatosmiihelyt tekintették meg eredmény nélkül. A helyszíni szemle, amely semmi bizonyítékot sem eredményezett, egy órakor fejeződött . be, Tóni : Wachtler a vizsgálóbíró előtt is be, ismerte, hogy hónapokkal ezelőtt egy fiatalember kereste fel, aki arra kérte, hogy menjen vele, mert a vidéken ki kellene nyitni egy páncélszekrényt, a melyben négymillió dinár van. Az ismeretlen, akiről Wachtler mindössze csak annyit tud, hogy Tóninak hivják és hogy csehszlovákiai illetőségű, a segédkezesért a páncélszekrény tartalmának felét, tehát kétmillió dinárt ígért Wachtlernek, áld az ajánlatot visszautasította és azt mondta az idegennek, hogy csak hatósági bizonyítvány felmutatása után megy vidékre pénzszekrényt kinyitni. Wachtler vallomása szerint az ismeretlen erre eltávozott és többé nem jött vissza. Ezzé! szemben Osztrogonác Krisztina erősiti, hogy ez a Tóni nevű fiatalember több gyanús alak társaságában gyakran megfordult Wachtler miihelyében. A titokzatos sárga bőrönd A szerda déli házkutatás alkalmával a vizsgálóbizottság kereste azt a sárga bőröndöt is, amelyben Wachtler az aszszony állítása szerint a betöréshez szükséges szerszámokat vitte magával. Wachtler elmondotta, hogy valóban volt neki egy ilyen bőröndje, de már régen eladta. — Kinek adta el? — kérdezte a vizsgálóbíró. — Nem tudom, nem emlékszem, én sosem utaztam bőrönddel — felelte Wachtler. — Hát bőrönd nélkül utazott? — Nem utaztam. Egyáltalán nem utaztam, 1921-ben voltam Becskereken, azóta sem. Wachtler szabadlábrahelyczésévet a rendőrségi nyomozás még nem fejeződött be. Dr. Momirovics Veljkó főkapitány-helyettesnek sikerült az Osztrogouáe Krisztina által megnevezett titokzatos látogató nyomára látni és elfogat!sa már csak órák kérdése. A nyomozás ugyanis megállapította, hogy a két fiatalember közül, akiket Wachtlerné feljelentésében említett, az egyiket Janasics Antalnak hivják. A másik titokzatos látogatóra vonatkozólag Wachtler a helyszíni szemle alkalmával azt a felvilágosítást adta, hogy egy ideig mint segéd nála volt alkalmazásban, amit betegsegélyzői bejelentő-lappal is igazolt. Wachtler Mihály a szaöadlábrahelyezés után a Dácsmegyei Napló munkatársának elmondotta, hogy feleségével' a múlt hét csütörtökjén összeszólalkozott és az asszonyt kiutasította . a lakásból, de előbb elvette tőle a télikabátját. Távozáskor Wachtlerné így kiáltott férje felé: — Megkeserülöd te ezt! Wachtler nem vette komolyan az asszony fenyegetését, hanem otthon maradt a lakásban és levelet irt Baranyában élő sógorának. Levélírás közben jöttek érte a detektívek, akik a rendőrségre kísérték, ahol megtudta, hogy felesége jelentette fel. A kecskeméti szereplésre vonatkozólag Wachtler azt mondotta, hogy abból semmi sem igaz és a gyilkossághoz, amelyről ezzel kapcsolatban beszélnek, semmi köze. Spanyolország birtokba akarja venni Tangert Franciaországban nagy megütközést keltenek a spanyol követelések Parisból jelentik: A spanyol delegáció kedden átnyújtotta Parisban a Tanger-ra vonatkozó spanyol memorandumot. A diplomáciai okmány rendkívüli terjedelmes és tulajdonképpen nem egyéb, mint Tanger burkolt bekebelezésének bejelentése. A spanyol kormány azt kívánja, hogy a jövőben a tangeri közigazgatás vezetőjét a tetuáni kalifa a spanyol kormány javaslatára nevezze ki és Spanyolország olyan jogkörrel akarja fölruházni a tangeri kormányzót, hogy ennek hatalma valósággal szuverén volna. A tangeri törvényhozás megszűnne és szerepe nem terjedne túl egy városi tanács feladatain. A francia sajtó pártkülönbség nélkül visszautasítja a spanyol követeléseket és megjósolja, hogy a tangeri konferencia csak kudarccal végződhetik. A memorandum miatt francia körökben nagy idegesség észlelhető. Hogyan fognak működni a bácskai és beográdi tartományok? A tartományi kbzgyfiiése ; és a tartományi bizottságok február 23-án alakulnak meg A jövő héten, február 23-án alakulnak meg az egész ország területén a tartományi közgyűlések. A tartományi önkormányzatról szóló törvényt még 1922 április 22-én hozták, de csak 1927-ben történt meg a törvény végrehajtása. A törvény szerint a tartományi önkormányzatok hatáskörébe a következő feladatok tartoznak: a tartományi pénzügyek, köztük a költségvetés, a pótadók és a kiadások megállapítása, a vicinális vasutak, csatornák, hidak, autó és repülőiorgalom, mocsárszáritás, ármentesités. Az önkormányzatok kötelessége azonkívül a halászat, állattenyésztés, a bortermelés, erdészet és általában a gazdasági élet megjavítása érdekében 'minden munka elvégzése. Támogatniuk kell az önkormányzatoknak az ipart és a kereskedelmet, gondoskodtok kell a szociális nyomor enyhítéséről, a közoktatás fejlesztéséről és a közegészségügy megszervezéséről. Az önkormányzat .szervezetei Az önkormányzatoknak tulajdonképen két szervezete van, még pedig a tartományi közgyűlés és a tartományi bizottság. A tartományi közgyűlés tagjait az általános, egyenlő és titkos szavazási rendszer alapján négy évre választják meg. A tartományi választások január 23-án zajlottak le és a lakosság számaránya szerint a bácskai tartományba 72 képviselőt, a beográdi tartományba pedig 74 képviselőt küldött a két tartomány közönsége. A tartományi közgyűlés Február 23-ára a tartományi közgyűléseket királyi ukázzal hivták egybe. Rendes körülmények között a tartományi közgyűlések minden év november 5-ik napján ülnek össze. A tartományok kinevezett főispánjai azonban a tartóságára a főispán szintén köteles a köz gyűlési meghívókat kibocsátani. A közgyűlést őfelsége nevében a főispán nyitja meg és zárja be. A közgyűlés az első ülésen megválasztja az elnökét, az a (elnökét és a titkárt. A közgyűlésen minden szavazás titkosan történik. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok egyliarmad részének a jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. A tartományi közgyűlések nyilvánosak, lehet azonban a gyűléseket titkosaknak is nyilvánítani, ha az ellen a főispán nem emel óvást. A tartományi közgyűlések tagjai gyűlésenként napidijat kapnak. A tartományi közgyűlésen a főispánon, a helyettesén, valamint a közigazgatási tisztviselőkön kívül azok vesznek részt, akiket a tartományi bizottság a közgyűlésbe kirendel. A főisnán az elnöktől mindig kérhet szót, azonban a szónokot a beszédben nem szakíthatja meg. Minden javaslatnak, amely a plenum elé kerül tárgyalásra, előbb bizottsági tárgyaláson kell keresztülmennie. Ebből a célból külön szakbizottságokat választ a közgyűlés. A tartományi közgyűlések kötelesek külön házszabályokat kidolgozni. A tartományi közgyűlés minden olyan kérdésben, amelyre illetékes, rendeletet ad ki. Olyan rendeleteket azonban, amelyek a közrendre, a közigazgatásra és a közerkölcsre vonatkoznak, a tartomány gyűlés nem adhat fd. az ilyen intézkedések más hatóságoknak vannak lentartva. Azokat, akik a tartómánygyülési rendeleteket nem respektálják, vagyoni viszonyukhoz mérten 300—500 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják, amely egytől hét napig terjedő fogházbüntetésre változtatható át Ismételt esetekben a büntetés fokozódik. Azokat a rendeleteket, amelyeket a tartományi közgyűlés elfogadott, öt nap mányi közgyűléseket szükség szerint alatt ki kell hirdetni. A főispán megta egybehívhatják, valamint a tartományi gadhatja az olyan rendeletek közhírré közgyűlés egyharmad részének kíván- tételét, amelyek a tételes törvényekké és az alkotmánnyal ellentétben álinak. A főispán kötelék az ilyen kifogásolt rendeleteket tizennégy nap alatt az államtanácshoz határozat céljából felterjeszteni, valamint a kifogásolásról az érdekelt minisztert is értesíteni tartozik. Az államtanács két hónap alatt köteles határozatot hozni, ha ezt nem teszi, álékor a rendelet magától életbe lép. A rendeletek közhirrététele vagy a heogradi Sluzsbena Novineben, vasy pedig, ha vau ilyen, a tartományi hivatalos lapokban történik rrteg. A tartományi pénzügyiek A tartományi költségvetést, a tartományi bizottság javaslatára, minden esztendőben a tartománygyülés elé keil terjeszteni. Ha azonban á tartományi költségvetést a tartományi rendes közgyűlés az összehívás napjától számított két hónapon belül nem fogadja el, akkor a régi költségvetés alapján kel! a tartománynak dolgozni. A törvény pontosan felsorolja a tartományok jövedelmeit ls kiadásait, amelyek nagyjában megegyeznek azokkal az előírásokkal, amelyek a régi megyei törvényeken alapulnak. A pótadó kérdésében a törvény úgy intézkedik, ha a pótadó az állami adók 50 százalékát túlhaladja, akkor a tartománynak a pénzügyminiszter jóváhagyását is kell kikérnie. A tartományi költségvetést jóváhagyás végett a pénzügyminiszterhez fel kell terjeszteni, ugyancsak jóváhagyást kel! kérni, ha a tartomány tíz millió dináron felüli öszszeget akar kölcaönképen felvenni és ha a tartományi vagyontárgyak közül egy millió dináron felüli értéket akar elidegeníteni. A pénzügyminiszter egy hónapon belül köteles határozni, különben a határozat automatikusan életbe lép. A miniszteri döntés eilen a tartomány sx államtanácsnál élhet panasszal. A tartományi adókat és illetékeket az állami j adóhivatalok hajtják be. A tartományok jövedelmeit és kiadásait a tar tornán vr pénzügy igazgató kezeli, akit a tartómánygyiilés mint önkormányzati tisztviselőt választ meg. A tartományi pénzügyigazgató a tartományi bizottság .egyik, a kebeléből kirendelt tag alá van rendelve. A zárszámadást hat hónap alatt kell elkészíteni és azt a Gta ha Kontrolinak is be kell mutatni. A tartományi bizottság A tartományi bizottságot a tartományi közgyűlés választja. A bizottságnak legalább öt, legfeljebb nyolc tagja lehet, a választás négy évre szól. A tartományi bizottságnak sem állami, sem pedig önkormányzati tisztviselők nem lehetnek a tagjai. A bizottsági tagok állami fizetést húznak. A bizottság a kebeléből elnököt választ. A tartományi bizottság tulajdonkénen a tartományi önkormányzat végrehajtó szerve. A tartományi bizottság hajtja végre a közgyűlés határozatait és rendeletéit, vezeti az egész közigazgatást, felügyeleti joga van minden önkormányzati intézmény és tisztviselő felett. A tartományi bizottság akkor is dolgozik, amikor a közgyűlés együtt van. A tartományi bizottsághoz tartoznak a községi költségvetések jóváhagyása, vagy elutasítása. Ha a községek azonban háromszáz százaléknál magasabb pótadót vetnek kt, akkor az ilyen költségvetés már a pénzügyminiszter illetékessége alá tartozik. A tartományi bizottság ülésein a határozatképességhez felénél több tag jelenlétére van szükség. Ha a tartományi közgyűlés nincsen együtt akkor a tartományi bizottság a szükséghez képest még rendelefekeí is bocsáthat ki. A felelősség kérdésében azonban a tartományi bizottság a tartományi közgyűlésnek van alárendelve. A tartományi bizottság a közgyűlésnek minden évben jelentést tesz úgy a bizottság munká járói, mint az önkormányzati intézményekről. Az önkormányzati tisztviselők megválasztása a tartományi közgyűlések hatáskörébe tartozik, amint ide tartozik minden olyan szervezési munkálat is, amely az önkormányzat belső életét van hivatva megteremteni. A tartományi életben a főispánok a tartomány és as állam között tartják fent a kapcsolatot,
