Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-15 / 44. szám

12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR PoStarina plaéena a gotevom! s'. BACSMEGYEI NAPLD XXViH, évfolyam. Szubotica, 1927. KEDD február 15. 44. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palola) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-patOta) kettős könyvvitelével kalkulálva a vér tételének »kihelyezését« s az arany várható jövedelmét. Ahogy felgyulladt a forradalom lángja, az Unió flottája megjelenik a kikötők­ben s szárazföldi hadserege a hatá­rokon. Tengeri hajók födélzetéről s katonák szuronya mögül egyoldalú jogügyletté válik, a legkétoldalubb kereskedelmi szerződés is s a keres­kedelmi szerződések diktálása már az első horpadás az állami szuveré­­nitáson. Az Unió nem úgy értelmezi a Monroe-elvet, hogy Amerika az amerikaiaké, hanem úgy, hogy Ame­rika az Unióé. Olykor fegyverkezés, olykor há­ború, máskor forradalmak szitása, vagy leszerelési konferencia szolgál­ja ezt a grandiózus építkezést, mely­nek pillérei a világgazdaság hege­móniájának súlyához vannak mére­tezve. A tengeri flotta éppen olyan eszköze ennek a világhatalmi törek­vésnek, mint akár a leszerelési kon­ferencia. Akkor harsonázza össze a világ hatalmasságait leszerelési kon­ferenciára az Unió. amikor a hadse­reg fejlesztésénél — rentábilisebb befektetésekre adódik alkalma. Me­lyik államot kell leszerelni, ha lesze­relési konferenciát hiv össze Ameri-Kedden összeül a radikális klub A Jovanovics-csoport kilép a kormánytöbbségből, hu nem veszik vissza a radikális pántba — Krafacs volt ke eskedeimi miniszter két és Sél órás költség vetési beszéde Radies és PriMcsevies közelednek egymáshoz Beogradból jelentik: Keddre ösz­­szehivták a radikális klub ülését, a melyen szóba iog kerülni a Jovano­vics-csoport és a radikális párt egye­sülésének kérdése is és ezért a klub­ülés elé nagy érdeklődéssel tekint az egész politikai világ. A radikális pártban meglehetősen erős áramlat mutatkozik a Jovanovics-csoport en bloc visszavétele ellen és a keddi klubülésen kompliká­ciók is állhatnak be. amelyek nagyobb befolyással lehetnek a politikai helyzetre. Az eddigi jelek szerint a Jovanovics-csoport csak ab­ba a megoldásba megy bele, hogy a radikális klub egyszerű határozattal kimondja az egye­sülést. Ha ezt a feltételt nem teljesítik, a Jovanovics klub ki­lép a kormánytöbbségből, ami a kormányt könnyen válságba so­dorhatja. A radikális klub nagy többsége haj­landó a Jovanovics-csoport kívánsá­gának í\ teljesítésére, a kérdés csak az, hogy mit fog csinálni leszavaz tatása esetén a klubnak az a kisebb­sége, amely a Jovanovics-csoport . visszatérését ellenzi. Nagy figyelmet keltettek politikai I körökben Radios István és Pribicse vies Szvetozár beszédei Az a körülmény, hogy Radics és Pribicsevics igen sok kérdés­ben találkoznak, az ellenzéki iront erösbödését jelenti és ezért nem közömbös jelentősé güek a két pártvezér vasárnapi nyi­latkozatai. Még bizonytalan, hogy ; I két pártvezérnek ez az elvi közele I dése kifejezésre fog-e jutni együttes j ellenzéki fellépésben, de már maga bari véve az a tény is nevezetes, hogy ez a két egymással élesen szembenállóit politikai csoport ilyen közel juthatott egymáshoz. A parlament ülése Leszerelés ? Abbéké üzenete még át sem ért Európába, máris összezördültek raj­ta a hatalmasságok. Talán nem is kell sajnálni, mert Amerikából jön az üzenet. Mi még emlékszünk arra, amikor vagy har­madéve, öt világtörténelem-perccel ezelőtt, nyilvánosságra hozták azt a választ, amit az Unió külügyi állam­titkárja a Népszövetség garanciális szerződéstervezetére küldött. Ez a szerződéstervezet az általános lesze­relés gondolatán nyugodott. Az Unió akkor a 921-es washingtoni konfe­renciára emlékeztetett, amikor — szerinte — kiderült, hogy a tengeré­szeti^ fegyverkezések csökkenthetők, a szárazföldi leszerelés gondolata azonban ezidőszerint megvalósítha­tatlan. Mintha ez az üzenet le akarná ve­zekelni annak a cinizmusnak bűnét, amivel a non possumus-t vágta ar­cába a. leszerelés gondolatának. A washingtoni konferencia előtt a ten­geri leszerelés gondolata is meg­­valósithatatlannak és megközelithe­­tetlennek látszott A közeledő világ­háborúnak föld rengető lépései azok­ban a flottaprogramokban dobban­tották meg az emberiség lelkiisme­­retét, amikkel az angol imperializ­mus védte, a német pedig támadta Anglia tengeri hegemóniáját. Minden uj cirkáló évtizedekkel siettette a skagerraki csatát, a nagy leszámo­lást. A hágai világbéke-konferenciák is azon véreztek el, hogy Fisher lord és Tirpitz nem tudtak megegyezni a íloitafejlesztés ütemében. S ilyen véres, baljós és tragikus előzmények után a washingtoni kon­ferencia mégis meg tudta állítani a tengeri haderők fejlesztését. Nem le­het jelentéktelennek tartani a wa­shingtoni konferenciát, ha 11. G. Wells négyszázoldalas s négvszáz oldalon kétezer év történetéről be­számoló világtörténete is besorozta a korszakot átformáló események közé. Amerika lehetségesnek tartotta a tengeri leszerelést, mert a washing­toni konferencia gátat vetett — An­glia flottaépitési terveinek, viszont a leszerelési konferencia az Uniót tengeri haderejének leszerelésére hatalmazta fel. így könnyen lehetett megnyerni Amerikát a — leszerelés gondolatának, mert csak a többi ál­lamnak parancsolt í\> konferencia pi­­hen/-állást. Úgy látszik, a száraz­földi leszerelésnek is az lesz most a programja, hogy Mexikó és a dél­amerikai államok bocsássák szélnek hadseregeiket, de az Unió tartsa fenn és fejlessze szépen szárazföldi hadseregét. Kevés olyan militarista hatalmi berendezkedés nyugtalanítja a békét, mint a leszerelési konferenciák me­legágya: az Egyesült-Államok, a »béke és szabadság hazája«. A ma­gunk panaszával telítetten szinte kö­zömbösen haladunk el az újsághírek mellett, melyek a mexikói lázadás­ról, a nikaraguai, hondurasi, brazí­liai forradalmakról küldtek véres be­számolót. Pedig ezeknek a lázadá­soknak és forradalmaknak tüzét az Uniónak eszközöktől vissza nem riadó gazdasági terjeszkedésének programja gyújtotta fel- Ezeket a lázadásokat az' Unió kormánya fi­nanszírozta a vérnek és aranynak Féltizenegykor kezdődött a par­lament hétfői ülése, amelyen a költ­ségvetési vitát folytatták. Veljkovics Voja dr. demokrata volt az első szónok és hosszasan foglalkozott a gazdasági válsággal. Elvárható lett volna — mondotta Veljkovics dr. — hogy a költségve­tés bizonyos reflexe legyen a gaz­dasági válság leküzdésére iránvuló törekvéseknek. A költségvetési ja­vaslat azonban azt mutatja, hogy nem vetettek számot a gazdasági válsággal. A kiadási redukciók töb­­bé-kevéobbé fiktivek. nagyrészt könyvelési természetűek. A pénz­ügyminiszter által közzétett szám­adatokból kiderül, hogy az- 1926—27. költségvetési év első öt hónapjában az előrányzatnál 600 millió dinárral kevesebb volt a bevétel. Ha ez igv halad tovább, az év végéig másfél milliárd lesz a deficit, ami még bő­vül a kéVzáznyolcvanmilliós utóla­gos hitelekkel. Maga a pénzügymi­niszter is beismerte, hogv a költség­­vetés egyensúlya labilis. Már is je­lentkeznek azok a körülmények, a melyek a bevételekre befolyással lesznek és pedig ezek ugyanazok a i tényezők, amelyek a gazdasági vál­ságot előidézik. Ma senki sem tud­ja biztosan megmondani, milyen az ország pénzügyi helyzete, mert sen­ki sem tudja, mekkorák a függő adósságok. A pénzügyminiszter megígérte, hogy a számadatokat közölni fogja és csak ha ezt az ígé­retét beváltja, lehet a pénzügyi helyzetet megítélni. Vannak azon­ban az államnak ev^ébb adósságai iis. Az állam saját kezelésbe vette a vajdasági magánvicinális vasutakat. |Ez magánvagyon, amelynek jöve­­! delmét elköltik és ugyanekkor adós­­j ság keletkezik a tulajdonosokkal I szemben. A ióvátéteü jövedelmek nincsenek a költségvetésbe felvéve, holott ezeknek ott volna a helyük. — Amig a külföldnek — folytatta Veljkovics dr. — nem lesz tiszta I képe az ország pénzügyi helyzeté­ről. nem javulhat meg a hitelünk. A j pénzügyminiszter az expozéjában i jóakaratot mutatott és éles kritikát : gyakorol elődeinek működése felett, i Kívánatos volna, hogy a pénzügy- I miniszter eredményes intézkedések­­!ben juttassa kifejezésre a kiilönbsé­­! get a maga és az elődei pénzügyi ! politikája között. 1 , Végül Veljkovics dr. a földmives­ka? Ámbár ne legyünk igazságtala­nok: Franciaország is csak addig tartotta a világbéke biztositékának a leszerelést, amig — Németorszá­got kellett leszerelni. S most, hogy ő következnék a sorban, milyen ha­tártalan idegességgel fogadja az Unió üzenetét. Dőre álmodozás, gyermekes szt­­várványkergetés a leszerelés gondo­lata, amig vannak kifosztható orszá­gok, leigázható népek, elrabolható kincsek. Leszerelni csak akkor fo­gunk, ha mindnyájan koldusok le-i szünk. Vagy talán akkor sem: a mankóinkkal fogunk hadat viselni. osztály helyzetéről beszélt és hang­súlyozta. hogv az ország pénzügyi helyzete csak úgy javulhat meg, ha a földrnivesosztály bajait orvosol­ják. Veljkovics dr. után Krajacs Iván Rádics-párti. volt kereskedelemügyi miniszter tartott két és félórás be­szédet, amelyet azonban párti ivein kivid más pártbeliek alig hallgattak Imeg. Krajacs dr. összehasonlította j az ezévi költségvetést a múlt évi­­: vei és kifogásolta, hogy a múlt évi deficitet nem vették be az ezidei költségvetésbe. Egész sor különböző kiadás nincs előirányozva, ami kö­rülbelül' három milliárdot tesz ki és ezzel egviitt a költségvetés tizen­négy milliárdra rúg. Összehasonlí­totta Krajacs dr. a román, a francia, a belga és amerikai költségvetést a iugoszlávval és bebizonyította, hogy aránylag a mienk a legmagasabb. Az ülés két óra után ért végét. A legközelebbi ülés a keddi ünnep miatt szerdán lesz. A postatakarékot a köz­lekedésügyi minisztérium alá rendelik A törvényhozó bizottság hétfőn délután a központi igazgatásról szóló törvényt tárgyalta. Ä napirend előtt Spaho' kérdést intézett az el­nökhöz, hogy mikor kerül sor a bün ­tetőeljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására- Az elnök azt válaszol­ta, hogy mindent meg fog_ tenni, hogy a törvényjavaslatot minél előbb napirendre tűzhessék. A bizottság ezután rátért a napi­rendre. Az elnök ismertette a pénz­ügyminiszter átiratát, melyben java­solja, hogy a katasztereket hagyják meg a pénzügyminisztérium hatás­körében. Jovanovics Vásza törvény - egységesítő miniszter kijelentette. l»gy első olvasásra nem foglalhat állást a pénzügyminiszter javaslatá­val szemben és kérte, hogy a döntést halasszák el. A bizottság az indít­ványt elfogadta és elhatározta, hogy ezt a kérdést később tárgyalja le. Krajacs volt kereskedelmi minisz­ter azt a javaslatát tárgyalták ez­után, melyben a postatakarékpénz tárnak a kereskedelmi minisztérium alá rendelését kívánja. Jovanovics

Next

/
Thumbnails
Contents