Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-13 / 42. szám

1927 február 13. BÁCSMEGYEl NAPLÓ 21. oldal Délszláv emlékek az örök városban Dalin clai császárok emlékei u Capita iumon Róma, 1927 február. már Róma legrégibb részében, a római! birodalom hatalmát jelképező Capiioliu- j »ion Q találkozunk délszláv vonatkozó-! su amlékekkel. Az árkád udvarban, a ! sas és farkasketrecek mellett, Cola da i Rtenzi néntribun bronszobra mögött vezetnek el a lépcsők az »Ara coeliher«. ahol Katalin boszniai királynő van .el­temetve. Itt a Capitoliumon ép tigy, mint Petrarcát és Tassot a művészet babér­­koszorújával koronázták. Cen-a Éliás latin költőt, aki; tulajdonképen Crijevies­­nek hívtak és szláv származású volt. A capitóliumi múzeumban őriznek egy fo­gadalmi emlékoszlopot is, melyet »Jovi I ontimo maximó-náit. a dalmáciai római ! kolónia adományozott. A Split melletti i Solinban (Salona) székelő Diokletian császár építette a római Ttupmae-kct, I a régi Róma legpazarabb fürdőiét, az egy időben Nisbeti székelő Konstantin császár nevét pedig gyönyörű ókeresz­tény bazilika és fenséges diadalív örö­kíti meg. % A lateraai mozaik Lateráni szent János bazilikája legré­gibb temploma a keresztély Rómának. Keresztelő kápolnájában szintén jugo- ■ szláv nyomokra akadunk. A kápolna Szent Vemnríusnak az első dalmáciai misszionáriusnak és későbbi első szolini püspöknek nevét viseli. IV. János pápa, aki szintén dalmáciai származású volt i (Zárában, született), a VII. században I Isztriába és Dalmáciába küldte Márton | apátot, hogy összegyűjtse a népvándor- | lás keresztény mártírjainak csontjait. / csontok most a Venaneius-kápolnában [ nyugszanak a pompás 641-ben készült j mozaik padló alatt. A mozaikon ábrázolt! szentek között ott van üujmo szolini püspök, Split védszentjének képe is. Szent Cslril sirja Szent Kelemen templomának alsó, földalatti részében van a legnagyobb délszláv hittérítőnek. Szent Cirilnek sirja. A XI. századig ott nyugodtak Szt. Ciril csontjai, aztán a templom belső ré­szében helyezték el s ott maradtak a XVI1L század végéig. A inult század középen szláv tudósok kutatni kezdték a csontokat, de már nem találták. Kide­rült, hogy mikor 1798-ban Napoleon katonái megszállták Rómát, a templom­ba katonákat szállásoltak be. A katonák kiraboltak mindent, s így eltűntek a leg­nagyobb szláv apostol földi maradvá­nyai is, melyek az oltárkőben voltak el­helyezve.^ Az alsótemplomban csak még egy a IX. századból való fali festménv emlékeztet a sírra. Szent Cirílt ábrázol- ! ja teljes püspöki ornátusban, amint egy j könyvvel a kezében. Krisztus trónja elé j fép. Alig olvashatóan, a következő fel­írás van alatta: »Mondd óh olvasó, ad- 1 jo rüsten örök nyugalmat a bűnös Ciril­nek — Ámen/« 1882-ben. XIII. Leó pápa kívánságára külön kápolnát építettek a szláv téritők tiszteletére. A költségeket; a pápa, Strossmayer püspök és a Szent j Jeromos intézet fedezte. Az oltárkép XIII. Leót ábrázolja, amint a templomot; az Lír lába elé teszi. Krisztus mellett a képen Ciril és Metód állnak. A templom- - ban a XVII. században ir dominikánu- j sok telepedtek, le s most az ö rendjük-! ről nevezik el a templomot. Érdekes, j hogy szent Ciril sírját leginkább boígá-! rok látogatják s most is oh díszeleg a i síron egy bolgár nemzeti szallagos vi- j rágcsokor. Fruska Gora és Monte Celio Nem messze a dominikánus templom-: tói, a Monte Colion emelkedik egy má- l sík szláv templom. Ágoston rendi nővé- i rek kolostora van melietie s ők tartják | karban a templomot is. Négy szent I csontjai porladnak itt: Severins. Seve­rianos ; Carphórihs és Victorious római katonáké, akik a Fruska Gora (Szerém-! ség) kőbányáiban dolgoztak Diódéban í császár idejében. Követ törtek Diode-; tian spliti palotájához, de rájöttek, hogy! titokban keresztények s ezért vértanú-! halált szenvedtek. A »négy szent bazi.- j Ilkája«, ez a neve a templomnak, az V. században épült. sokat szenvedett a i földrengéstől, s csak 1914-ben restaurál- j ták alaposan. Av ntinoi Zsitkov’cs Péter A Monte Aventinon van a Santa Sa­­bina-teinplom. Az V. században épült. Építője a bejárat feletti felirat szerint: »Haec, quae miraris. fundavit presbyter tirbio Illirica de gente Petrus.« Ez az »illír Péter a dalmáciai Peljesac szige­ten fekvő Zakotorac községben született a Zsitkovfcs-családból. A templomiak más nevezetessége is van. Itt élt Szent Domonkos és itt találkozott Assisi Szent Ferenccel. Ad S. Sebastianum A katakombák fölött van a Szent Se­bestyén vértanú emlékére épült templom. Szláv vonatkozású nevezetessége az, hogy itt nyugszanak Szent Quirinus ham­vai. Quirinus vértanú püspöke volt a római Sisciának, a mai Sisaknak. Holt­testét egy ideig Szombathelyen őrizték és csak a középkorban szállították Ró­mába. Szent Ouirinus ma védőszentje Krk szigetének és krki püspökségnek. A szent Jeromos templom Mint sok katolikus népnek, úgy a honiatoknak is van Rómában nemzeti templomuk, a Szent Jeromos templom és a róla elnevezett egyházi intézet (S. Hieronymus degli lllirici o Schiavoni) A középkorban sok szláv élt Borgo Ve­­cehio di San Pietro városrészben és községüket »La communita delía natio­­ne illirica o sebiavona«-nak hívták. 1450-ben templomot és bospiciumot épi-Páris. február hó Kíváncsiság? hisztéria? az izgalmak­nak bizarr skálái, amik még meg tudják borzolni az elunott idegzeteket? Páris erobefvadonjában mindig is ta­nyáztak elvadult falkék. akik hajlamo­sán szaglászták a felfokozott nyugtalan­ságokat. Ismerjük a megfakult múltból a romantikává fejlesztett borzalmát, a mikor még a Morgue volt baí,,vV talál­kahelye a t'vornyás Párisnak. Ez az iz­galom lassacskán megkopott, lehagyó it. alakultak helyébe frissebb szafurná'mk és 'javában lobognak rőt színezetükkel az újabb tanyák, ahol a ki nem elégült kéj­­dervisek megtalálják a szédült örömei­ket. A kokain-vermektől kezdve a női hacháiiáliák egza-itációjátg. a szomju Cserkész meglelhet mindent, amit eltor­zult vágyakozásaival megáhitani tud. W’ndez tula ídonképen: a titkos sab­­hUi. ízlelik, szürcsölik főként a Paris járó önmaguktól is elsodort idegenek. Az ép emberek elöl eltakart sablonból is kivirit e hajhászóknak ama passzióul, hogv mindinkább szeretik megkörnyé­kezni Páris halotthamvasztó intézmé­nyét. ahová egyébként városhatósági engedély nélkül nem juthat be az ide­gen. És a nyugtalanok fortélyt, erősza­kosságot is megkísérelnek, csak hogy á máglyát, emberekkel a kelyhükben. meg­bámulják. Ez lenne tehát az átcserélt. divatos mai Morgue... Elgondoltuk, hogy megtekintjük a csá­bításnak e nevezetes birodalmát, mely & tettek maguknak, hogy a szegényebb! zarándokoknak menedéke: nyújthassa- j nak. A templomot és hospiciuinot Dal­mácia védnökéről Szent Jeromosról ne­vezték cl. Sok gazdag ember bő aján­dékkal látták el igy Katalin bosnyák ki­rálynő, Fantin trojiri polgár, Jeromos potomljei plébános, Trojir és Dubrovnik városa és mások. A pápák is bőkezűen gondoskodtak a szláv nemzeti templom­ról. különösen pedig IV. Pius pápa. a volt dubrovniki érsek, V. Sixtus és Vili. Orbán. A Szent Jeromos templom a nagy bazilikák után Róma egyik legelegán­sabb temploma. Falait Gagliardi, Baglio­­ne, Guidotti és Guerra képei díszítik. A sok síremlék közül feltűnik Gucseíics Pál dubrovniki pápai követ és iró sirja. Itt nyugszanak továbbá díszes sírkövek alatt Barakovics György óliorvát köl­tő. aki zárai származású, Lucio Ivan tro­jiri horvát történetiró. Grádics István dubrovniki apát. a vátikánus könyvtár prefektusa, Paulina. Katalin bosnyák ki­rálynő udvarhölgye és másol P. 0. különben is Európának legnagyobbsza­­básu krematóriuma. A Pere Lachaise hegvvidékszefii temetőjének egyik ha­talmas fennsíkján áll a hamvasztó, körü­lötte a görög arculatú, nagyarányú Co­lumbarium. ahol az urnákat elhelyezik. Városhatósági engedély nélkül cirkál­tunk a krematórium körül és a véletlen amiben rendszer is lehet, elénk jött a kedvezéssel. A szó szoros értelmében elénk jött: a piros és barátságtalan arcú egyenruhás férfin, aki úgy látszik fi­gyelte őgyelgésünket, társai Is poszton ultak az épület körül, a mi emberünk kietlen nevetéssel fölajánlotta kalauzo­lását. mord külsővel fránya jókedvében volt. valamennyire italos szagú is... Shakespeare vidám sírásóira emlé­keztetett a arabos figura, bár errefelé emésztő tűzzel dolgoznak a sírásók és a sir mindössze néhány araszos szelence. Kurta megegyezéssel bennvoltunk a krematórium temetési dísztermében. A gerincfésülő borzalmaknak nyoma sincs. Szabályos látnivalók és tudnivalók. Az ünnepélyes terem köralaku, olyan pa­dokkal, amilyeneket templomokban lá­tunk, nevezetesebb halottak nagy gyü­lekezetei is elférnek itten, kalauzunk el­mondja a szertartást, az emelvényen szétvonják a kárpitot, a hatalmas majo­lika koporsóban elhelyezték a fakopor­sót, egy-két beszéd elhangzik, pap nem jön Idáig, a temető kápolnájáig kiséri a hatottakat és a hamvasztó férfiú majd­nem főicsattanva, önérzettel mondja: — Jó katolikus nem is égett éti el ma­gái... Vezetőnk szaporán referál, képviselők, ügyvédek, festők. írók, főként idegenek, akik elhamvasztják magukat, na meg a Szajnából kifogott öngyilkosokat is 'do­bozzák, valamint a kórházak is küldenek naponta 14—15 halottat, akiknek nktcs hozzátartozójuk, megtudjuk. ho"'- itt :s vannak rangosztáPyok. 400. 300, 230 frankba kerül, az egyszerűbb, ceremónlá­­sabb bamvasztás. a katonákat ingyen égetik el, a forgalom elég nagy, a ham­vakat őrző Columbáriumot évenként ro­­vancsolják és amely rekeszért a hozzá­tartozók nem fizetnek, onnan a hajdani embert rejtő szelencéket kiveszik és el­temetik a közös sírba. Előadónk a majolika koporsóra mu­tat. Fölinvitált bennünket az emelvényre megmutatja, hogy a porcellán hüvelyből hogyan emelik ki a fakoporsót. A füg­gönyt lebocsájtották. A gyászoló gyüle­kezet a hamvasztásból netn láthat sem­mit. A fakoporsót ráhelyezik az acél­­lapra. kereken átgörditik egy másik te­rembe, ahol várakozik a nagy kazán. Perzselő, levegőtlen hőség a boltoza­tos teremben, a kazánt éjjel-nappal fű­tik. Szives ember a kalauzunk. — Tessék... nevetős grimasszal, szolgálatkészen a vascsigával fölrántja a nagy kazán ajtaját Parázslik odabenn a zsarátnokhegy, fölötte, előtte, mögötte lángnyalábok hánytorognak és olyan forróság csap I felénk, hogy hátrálni kell ... 1600 fok I celzius várja a halottat, aki nem akarta I a harminc-negyven évi poriadást, vi­szont itt negyvenöt perc alatt eléri az enyészetet Tekintetverő, verejtéköntő, nyugal­­j mat. biztonságot döntő ez a szembeke­­j riilés a tátongó, rettenetes szájjal. I Aha! Az érzés már borzolódik... ! A gördülő acéilap (inkább tepsi a for- I mája) könnyedén bekocsikázik a hullá- I val a kazánba és megkezdődik a ham­­vasztás. Mire bennünket oktat a tüz­­! mester, már tiz embert forgatott meg a kemencében. Ugyancsak, mindent közlő pedantériá­val a földre mutat. Tiz szelence, urna összevissza a fal mentén a zugiákban: tiz ember! Két-három arasz a terjedelmük és el­ér bennük a jegenyemagas, a mázsa­széles, a csillagok fejé tekintő, az ösz­­szeroskadó. — kicsi edényben hanyatlik össze minden. : Bolygató különösség a friss szelencék ! mindenfelől, él is vonjuk a tekintetün­ket, d tepsi-kocsit nézzük, a pályaut leg­elején áll, nagyobb vedrek mellett és a vedrek telistele soha nem látott, fan­tasztikusra formált, sokszínű forgáccsal. Kérdjük a franciát: — Mi ez? «Precízen válaszol: — Csont... Elmondja, hogy a hamvasztáS nem emészti el teljesen az embert, a negy­venöt perc után kihúzzák a tepsit a ka­zánból és a hamvakból kiválasztják, ami megmaradt a halottból... pörkölt csont, ' zsugorodott forgács, tajtékszlnü opájos arabeszkek. Úgy. amint tetézve a ved­rekben látható. Napok óta felgyújtott hulladék... Az urnák a sarokban hallgatag szem­léltetik az elmúlást, de ezek a vedrek... sípolnak a sipcsontok. ijedelmes örvény, ahogy beléje tekintünk. Felfütött nagyon ez a terem, a látvá­nyossága is annyira megrohanó, zsuf­­folt, hogy kilebb igyekezünk. A szapora beszédű francia a nyomunkban, én már mennék, túl a kietlenségeken magukra hagyva az élénkülő kiváncsiakat, de ve­zetőnk vonszol magával, pince-boltoza­tok alatt állunk. Kalauzunk száján gőzölög a szó és egyéb, nem hallgatom, a kelletlenség elkaroló pántjait veszem észre maga­mon. homályos színezetű ez a pince, kazamata-féle. topogok benne türelmet­lenül. errébb-arrább indulnék, mind­untalan megbotlik a lábam, beleütkö­zöm a tárgyba, a nem látott akadályok­ba. magam elé tekintek, sűrű a homály, fikszirozom a sötétséget, már sdrgtü a padozat a lábam körül, már látom ami­be minduntalan beleütközöm: kopor­sók . . . Cinikus nevetéssel csittitia franciánk, a megrettenésünket: — Ui hullák a Szajnából, kórházak­ból . . . Várnak, amíg sorrak erűinek... Várnak... a holtak közönyével, árva ismeretlenek, a hamvasztás előtt már a másik enyészettel, melynek áramlását érezzük . . . Borravaló, menekülés, megrendült lé­­lekezés a Columbarium fensikián. A halottraktár beiárata előtt, férfiak, nők tanácskoznak, a másik egyenruhás férfiúval. Elindulnak. Milyen szomorú tünemény olykor az ember, akár holtan, akár elevenen... Révész Béla Szén eleky Korn :i: A hold Athénben , úgy kelt fel a Filopapposz mögül, mint pufók gyermek, ki (a!soká aludt bölcsőjében. Azután arca csodálkozó, töprengő és egyre homorúbb lesz, mintha emlékezne. Ügylátszik keres valamit ez az örök, ábrándos gyermek. Emlékezik és keres valamit, egyre feljebb és feljebb ágaskodik, bekandikál a Prcpileákba és kutató tekintete átszitál a Parthenon oszlopain. Kit keres vajon ez a sokat látott, világos arc, ez az ősi tükör, melyben végtelen messzi múltak siilyedtek el titkos nyomtalansággal ? Talán a karcsú szüzeket keresi vagy a magaslwmloku athéni polgárokat a panathénck bíboros, baréros zenéjét a régi fényt, a régi lángot, melyből már semmi sem maradt.-. A hold átnuló arca most látja csak a múlandóságot, minden idők legnagyobb Istenét ' sírásra torzul a pufók gyermekarc. t.v fslhőcske azonban vbkendő módjára tve eltakarja i ivó, ráncos, torz grimaszt. Nem illik ugyanis, hogy ilyen nagy égi hatalmasságok kicsinyes Vérzékenyüléséi észre vegye a világ. ELEVENEK TÜLEKEDÉSE HOLTAK KÖBÖL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents