Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-02 / 31. szám

liACSMEGYEl NAPLŐ 1927. febiuär 2. 6. oldal. Személyi változások a vajdasági pénzügyigazgatóságoknál Elhelyezik a vajdasági viszonyokat nem ismeri: hivatalnokokat A vajdasági adófizetők részéről állandóan panaszok merültek fel a súlyos adózás miatt és legutóbb a pénzügyminisztérium el is határoz­ta az adósérelmek radikális orvos­lását. A bajok kiinduló pontját a mi­niszter abban látja, hogy a vajda­sági pénzügyigazgatóságok főbb tisztviselőinek egy része nem ismeri a vajdasági viszonyokat. Emiatt a pénzügyminisztérium nagyobb sze­mélyi változásokat tervez a vajda­sági pénzügyigazgatóságoknál ‘ és különösen az adóosztályoknál lesz­nek nagyobb változások. Az elhelyezendő tisztviselők név­sorát már összeállították és a na­pokban ki is adják az erre vonatko­zó rendeletet, liir szerint a szuboti­­cai pénzügyigazgatóságnál lesz­­lx‘k között Crljjenko Iván, Otasevics bek között Crljenko Iván, Otjasevics Dusán, Dimitrijevics Iván, Susies Ib­rahim és Vujinovics Márkó főtiszt­­viselőket fogják elhelyezni: Budincsevics Isvánt, a pénzügy­igazgatóság főpénztárnokát a városi adóhivatalhoz főellenőrnek nevez­ték ki. Felszámol a szombori iparosbank Sikertelen üzletek okozták a bank bukását Szomborból jelentik: A szombori gaz­dasági köröknek kínos szenzációja van. A szombori Iparbank kedden tartott közgyűlésén kimondta a felszámolást és ezzel lezáródott egy nagy lendülettel indult bank karrierje. A szombori iparbank egy és fél millió dinár alaptőkével 1920-ban alakult meg. A bank kezdetben nagyon jól funkcio­nált, azáltal, hogy kis kamatra sok ipa­rosnak és kereskedőnek adott kölcsönt és több nágy iparvállalattal állott üzleti összeköttetésben. A bank 1922-bén fel­emelte alaptőkéjét és ezzel széles rété-' gek bizalmát nyerte meg. 1922-ben, mi- i kor á’- dinár rohamosan romlott, az ösz­­szes iparvállalatok ngy iparkodtak meg­menteni tőkéjüket, hogy ingatlanokat vá­sároltak. Az iparbank is, hogy a tőké­jét jól elhelyezze, megvette Jovanovics Bélától a szlavonbródi lignit bányát, a melyért 600.000 dinárt fizetett ki. De a bánya olyan hiányosan volt felszerelve, hogy a munkát csak akkor lehetett meg­kezdeni, amikor újabb félmillió dináros befektetéssel berendezték. A bank arra í számított, hogy a bánya közelében fek­vő bródi vagongyár ott fogja vásárolni a szenet. A bródi vagongyár azonban nem tudta behajtani az állammal szem- i ben fennálló nyolcvan millió dináros kö­vetelését és ezért leredukálta üzemét és nem vásárolt szenet a szlavonbródi bá-1 it yamii vektől. A bank arra is számított, hogy az ál- j lam a vasutak részére tőlük is fog sze­net vásárolni, azonban ez is elmaradt, j Ehhez járult még az a körülmény, hogy j a külföldi, de különösen az angol és a j porosz széimport kezdett nagy arányo-1 kát ölteni. Ennek következtében 1924- I ben a szlavonbródi bánya először redu- ; kálta, később teljesen beszüntette tize- j ’mét. A rossz üzletmenet következtében az | akkori igazgatóság, amely a legtekinté-1 lyesebb szombori polgárokból, igy Zsu­­lyevics Ernő nyugalmazott kereskedelmi iskolai igazgató, Falcione Lajos földbir­tokos, dr. Henneberg Géza ügyvéd, Ju­ri sics György nyugalmazott polgármes­ter és Steiner Lajos iparosból állott, be­nyújtotta lemondását. A régi igazgatóság, hogy a bank to­vábbi működését lehetővé tegye és hogy a részvények kárt ne szenvedjenek, ka­matmentesen 900.000 dinárt bocsájtott az uj igazgatóság rendelkezésére. Az uj igazgatóság az intézet élére ekkor Mérő Ignác szombori téglagyárost állította, aki megpróbálta a régi keretek között, hitelnyújtás utján visszaszerezni a bank régi üzletkörét A közönség bizalma ! azonban teljesen megingott a bank iránt Betétei jóformán senki sem helyezett el a bankba, akinek pedig betétje volt, az kivette pénzét a bankból. A bank az utol­só évben már nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, sőt a betétek egyrészét sem tudta visszafizeti. Ilyen körülmények között hívták ösz­­sze a keddi közgyűlést, amelyen dön­teni kellett, hogy fenntartsák-e, vagy likvidálják a bank üzemét. Az ülésen. melyen Mérő Ignác elnökölt, heves vita fejlődött ki, hogy megadják-e az igaz­gatóságnak a felmentvényt. A közgyűlés hosszas tanácskozás után a felmentvényt megadta és egyhangúlag kimondták gjz intézet felszámolását. A felszámoló bi­zottság tagjai: dr. Gál Rezső, dr. Tur­­szky Zsiga ügyvédek és Spanyol József nyugalmazott városi tanácsnok. A likvidációs bizottság /még ezen a héten megkezdi munkáját. Öt évre Ítéltek egy kommunista diákot A üraskov es-merénylet egyik előkészít «fje a vádlottak padjan Bcogradból jelentik: A beogradi tör­vényszéken kedden két diák bűnügyét tárgyalták. A diákok ellen az állam , vé­delméről szóló törvény alapján indult meg az eljárás kommunista propaganda miatt. A két diák Milenkovics Vladiszláv és Schneider Zlatkó lakásán 1925-ben a rendőrség kommunista röpiratokat ta­lált. A rendőrség emberei épp akkor top­pantak be Milenkovics lakásaira, amikor ezeket a kommunista röpiratokat el akarták égetni. A nyomozás során megállapították, hogy Schneider ellen egy ízben már indult eljárás, mert ki­derült, hogy résztvett Draskovics Mi­­lorád volt belügyminiszter meggyilkolá­sának előkészítésében. A bíróság a bizonyítási eljárás befe­jezése után Milenkovicsot egy évi fog­házra, Schneidert pedig öt évi börtönre Ítélte. SZÍNHÁZ —■■— A hattyutó Csajkovszki balettje a beogradiak előadásában Csajkovszki legszebb balettjét mutat­ta be kedden este a Szubotícán vendég­szereplő beogradi opera együttese. Az előadást szokatlan érdeklődés előzte meg és a színházat zsúfolásig megtöltő közönség nem is csalódott várakozásá­ban. y>A hattyutó« a beogradi opera leg­tökéletesebb balett-előadása. A bemutatott fntsztikus balett tárgya is költői: a jó és a rossz harca az em­beri lélekért. Ezt a témát szingazdag, kifejező muzsikával öltözteti fel Csaj­kovszki, Fortunata koreográfiája pedig mozgalmas és színes keretet ad az alap­motívumnak. A külső és belső akciót igen sok helyen a pantomim eszközeivel kell kifejezni »A hattytó«-rban és ez Is kitünően sikerül a beogradi művészek­nek. Úgy a szóló-táncosok, mint a balett­kar hibátlan művészi teljesítményéről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet nyilatkozni, Poljakova asszony a jó és Boskovics kisasszony a rossz megtestesítői olyan kifejezően érzékel­tették szerepük legbelső lényegét és olyan tökéletes művészettel táncolták nehéz és fárasztó szerepeiket, hogy méltán rászolgáltak a közönség egyre fokozódó tapsaira, amelyek az első fel­vonás óta szüntelenül kirobbantak. Két olyan kiváló prímaballerinával rendel­kezik bennük a beogradi opera, aminő­kért sok nagy dalszínház versengne. A férfi főszerepben Froman bizonyult is­mét a legelsőrangubb balett-táncosnak. Úgyszólván nem ismer akadályokat. Amit hárman a plasztikus formák, a szép vonalak, a kifejező mimika és a test ruganyossága szempontjából pro­dukáltak, az a legnagyobb művészi él­vezetet adó teljesítmény. Kívülük Peri­­bonosova, Vasiljeva, Bologovska, Zsiva­­novics, Grunt, Olenina, Smatkova asz­­szonyok, valamint Grebencsikov, Jova­novics, Bologovski, Sumski, Marinko­­vics és Jovanovics urak járultak hozzá igazi művészettel az est sikeréhez, a melynek fontos része a nagyszerű, mint egy ember mozgó balettkar is. Külön meglepetése az előadásnak a színpad szépsége. A balett fantasztikus meséjének mind a négy felvonás dísz­lete stilszerii, hangulatos keretet adott és csodálatos, hogy Jovanovics mérnök, a technikai rendező a szuboticai színpa­don a legnehezebb színpad-technikai fel­adatokat, amiket ez a balett megkíván, milyen hibátlanul oldotta meg. A közönség lelkes tapsokkal ünnepel­te egész este a szereplőket és Krisztics igazgatót, aki a kifogástalan zenekart dirigálta. A forró siker megérdemelt honorálása volt a kiváló müvész-együt­­tesnek. amelynek tagjait sokszor és szí­vesen tapsolták a lámpák elé. (f. f.) Március közepén vendégszerepel a beogradi opera Budapesten Szu bűt Icán jött létre a végleges megállapodás a beogradi opera igazgatósága és a budapesti Városi Színház megbízottja között Már hónapok óta folynak a tár­gyalások a beogradi opera együtte­sének budapesti vendégszereplése ügyében, eddig azonban különböző akadályok meghiúsították a vendég­játékot. Most végre létrejött a vég­leges megállapodás a beogradi ope­raház budapesti vendégszereplése ügyében. Kedden délután Szuboticá­­ra érkezett a budapesti Városi Szin- I ház megbízottja, dr. Márili Ödön, hogy végleges megállapodást kös­sön a beogradi opera Szuboticán tartózkodó igazgatójával, Hrisztics­­csel. A megbeszélés eredményre is ve­zetett és a létrejött megállapodás értelmében a beogradi opera együt­tese március 17-én és 18-án fog a budapesti Városi Színházban ven­dégszerepelni. A beogradi operaház márciusban prágai vendégszereplés­re indul és ezzel kapcsolatban ren­dezi meg budapesti vendégjátékát is. Mindkét este a Boris Godunov cimii opera kerül szinre, amelynek ez lesz Budapesten az első bemuta­tója. Az opera vezetőszerepeit első este Jurenjcv és Rogovska asszony, a második este pedig Jovanovics és Popova asszony éneklik, az előadást pedig Brezovcsek karnagy fogja di­rigálni. A budapesti vendégjátékra a beogradi opera teljes együttese uta­zik Budapestre, összesen száztíz táv, valamennyi magánénekes, ötvenkét tagú kórus és harminchat tagú ba­lettkar. A beogradi opera saját disz létéit és kosztümjeit is magával vi­szi Budapestre és a magyar kor­mány három vasúti kocsit bocsát in­gyen a beogradiak rendelkezésére, A prágai vendégszereplés után a beogradi művészegyüttes egy estén újból vendégszerepelni fog Buda­pesten és ez alkalommal Hrisztics­­nek. a beogradi opera igazgatójá­nak egyfelvonásos operáját és Ba­­ranovics három képből álló balettjét fogják bemutatni. Mindkét előadásra kerülő darab szláv tárgyú és zené jiik is szláv motívumokon 'épült fel. Budapesten úgy művészkörökben, mint a közönség részéről is nagy ér­deklődéssel várják a beogradi opera vendégjátékait. A pancsevói kájgyilkos halálos Ítéletét a felehbvlfeli bíróság helybenhagyta A kétszeres gyilkos beszámíthat» tlansáyáva! védekezett Noviszadról jelentik: A pancsevói tör­vényszék a múlt év szeptember 14-ikén tárgyalta Lackovics Zsárkó liarminckét­­éves kömives bűnügyét, aki 1926 július 4-ikén kicsa’.ta a pancsevói erdőbe Wei­­denhoff Frigyes liajókorniány-os tizen­egyéves Katica leányát és. ennek barát­nőjét, Nicldaus Erzsikét, Nicklaus Vil­mos hajókormányos kilencéves leányát. Az erdőben mindkettőt inegbecsteleni­­tette és aztán megfojtotta. Hogy bűnét fel ne fedezzék, a holttesteket a Dunába dobta. A kéigy ilkosság elkövetése után Lac­kovics hazament, lefeküdt aludni és másnap reggelig nyugodtan aludt. Más­nap akkor tartóztatta le a pancsevói rendőrség, amikor a hajóállomásról Beo­­gra-dba akart utazni. Lackpvics a rendőrségen beismerő vallomást tett, azonban úgy viselkedett, hogy szükségesnek tartották elmeálla­potát megfigyelni. Az orvosi megfigye­lés Lackovicsot épelméjünek találta. A gyilkos a pancsevói törvényszéken megtartott tárgyaláson elmondta, hogy nős, három gyermek apja, előbb keres­kedő, majd szabó, végül kömives volt. Beismerte a gyilkosságot, de azzal vé­dekezett, hogy a tett elkövetésekor ittas volt és nem tudta mit csinál. A kihallga­tott Jovánovics Voja és Pérics Nikola, akik július 4-ikén, a tett elkövetése nap­ján együtt voltak Lackoviccsal, azt val­lották, hogy Lackovics fél liter pálin­kát megivott ugyan, de nem volt beszá­míthatatlan. Ugyanígy vallottak a ki­hallgatott pancsevói orvosszakértők is, akiknek véleményét a kihallgatott ellenőr­ző orvosszakértő is megerősítette. Ezen az alapon a pancsevói törvényszék Lac­kovicsot bűnösnek mondotta ki két­rendbeli kéjgyilkosságban és ezért kö­téláltali halálra ítélte. A bűnügyet -kedden tárgyalta a novi­­szadi tábla Aranicki tanácsa. A tanács tagjai Márícs Rafo és Krajanovics Bo­­zsidár voltak. A közvádat Joclcs Mi­­lorád -rlr. főáltamügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Lusztig Nándor no­­viszadi ügyvéd, közvédő látta el. A kczén-lábán megbilincselt vádlottat két szuronyos pancsevói börtönőr ki­séri a terembe. A vádlott lehorgasztott fejjel, földresütött szemekkel megtörtén bámul maga elé. Arca viaszsárga, ba­jusza lelóg. fején fegyencsapka. Az el­nök kérdéseire alig hallhatóan felel. Az iratok felolvasása után Lusztig Nándor védő a beszámithatóság kérdé­sét vitatja, dr. Jocics Milorád föálhm­­ügyész vádbeszédében pedig az előre megfontolt szándékos kettős gyilkosság fennforgásának körülményeit bizonyítja és halálbüntetés alkalmazását kéri. Az elnök megkérdi a vádlottól, hogy kiván-e valamit előadni, Lackovics megtört hangon jelenti ki: — Beszámíthatatlan voltam. V fclebbviteli bíróság hosszabb tanács­kozás után helybenhagyta a törvényszék halálos ítéletét. Az Ítélet kihirdetése után az elnök megkérdi: — Megértette az ítéletet? — Igen. — Megnyugszik? — Felebbezek, három gyermekem van. A védő semmiségi panaszt jelent be. Lackovics a két fogházör kíséretében egykedvű nyugalommal hagyja el a tár­gyalótermet. y ‘•Do .:f in: HesEti-iiu esnie Jo li ifiül cimü szinelőadásra a Népkörben Jegyek elő e válthatók egész nap a Malagurszki-trafikban és a Népkőrben délután 3—7-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents