Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-13 / 42. szám
6. oldal. BAcsmbgyei napló Í927. február 13. A divatos háromszög vagy mindenki bízzon a fe esége hüsígébon üecskereken vagy az erkölcsök leitek rosszabbak, vagy az asszonyok lettek kevésbé óvatosak, mert soha annyi férj nem jött rá felesége hűtlenségére, mint mostanában. De a becskereki házasságtörések rendszerint azzal a váratlan fordulattal szoktak befejeződni, hogy a hűtlen feleség helyett mindig a tettenérő férj huzza a rövidebbet. Ha sokáig igy tart, ugyancsak elmegy a kedvük a becskereki férjeknek attól, hogy a feleségeik titkos szerelmi ügyeibe beleavatkozzanak. A férjek okulására felsorolunk néhány ilyen esetet, hogy tanulhassanak belőle azok, akiket érdekel. 1. Egy becskereki kereskedőt iigyelmeztették a barátai arra, hogy a felesége következetesen megcsalja az üzletfeleivel. A férj nem akart hinni a beszédnek és felháborodva utasította vissza a gyanúsításokat. A gyanú azonban mégis mardosta a lelkét és egy este elrejtőzött, hogy meggyőződjön az igazságról. Biztosra vette, hogy a felesége szeplőtlen erényei föltétien diadalmaskodnak a rágalmakon. Azonban csalódott: az aszszony hűtlensége napnál világosabban kiderült. A férj felháborodva lépett az asszony elé: — Egy napig sem élek többé veled. Azonnal hagyd el a házamat. — Az aszszony nyugodtan válaszolt: — Kérlekalássan, ahogy parancsolod. Add vissza a százezer dináromat, amit az üzletbe fektettél és azonnal távozom. Meg lehet érteni, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok között, amikor kereskedelem válságban van, a nagy adók, a magas kamatláb és a többi szóval, hogy a végén az asszony mégis csak maradt, miután a férj megígérte, hogy többé nem fogja zakla.ni alaptalan gyanúsításaival. 2. . ' Egyik előkelő vendéglő főpincére csak három hónapja, hogy megnősült. Elvette egy török cukorkáárus nevelt leányát, aki még nem volt egészen tizenhét éves, Egy éjjé! a pincér a szokottnál korábban ment haza és hogy a felesége álmát meg ne zavarja, óvatosan nyitotta ki az ajtót és neSztetenül löpózott be a hálószobába. Amint azonban a villanyt felgyújtotta, meglepő látvány tárult elé: az ő helyét a felesége mellett az apósa foglalta el, a török cukros, a nevelőapa. A szokatlan módon megcsalt four parázs botrányt csapott. De a csábitó após nem vesztette el a nyugalmát. — Mit izgulsz? — mondta a veiének. — Hát mit gondoltál, talán neked neveltem ezt a lányt? Dehogy! Magamnak neveltem. Ez a logikus érvelés azonban nem győzte meg a főpiacért arról, hogy az öregnek csakugyan igaza van. Undorral eltávozott. • 3. Legrosszabbul járt az összes megcsalt férjek között egy becskereki soffőr. aki szerencsétlenségére rossz időben ta'ált hazamenni, amikor a felesége éppen látogatót fogadott. A látogató olyan hiányosan volt öltözve az asszonnyal együtt, hogy a soffőr gyanakodni kezdett. Rátámadt feleségére: — Micsoda dolog ez. Hogy mersz fe látogatókat fogadni? -Az idegen férfi védelmére kelt az aszszonynak: — Kikérem magámnak, hogy őnagyságát az én jelenlétemben sértegesse. — Fogja be a száját! — felelte a férj udvariatlanul. Erre az udvarló és a ieleség, mintha csak összebeszéltek volna, nekiestek a szerencsétlen soffőrnek és ütni, pofozni kezdték. A féri végül kénytelen volt könyörgésre fogni a dolgot. A támadók nemesleikiien meg is kegyelmeztek neki, de előbb meg kellett fogadnia, hogy soha többé nem jön haza . szokatlan időben ... Mindezekből pedig az a tanulság, hogy a férj legjobban teszi, ha megbízik neje önagysága hűségében és nem teszi ki magát a tettenérésből származható súlyos következményeknek. Üu JJ Ötvennyolcmillió pénzbírság a bródi selyemcsempészési ügyben Két kereskedői és négy tisztviselőt Ítélt el a pénzű ifi hatos '■« Bródból jelentik: A pénzügyi hatóság az ismert bródi selyemcseinpészési ügyben olyan ítéletet hozott, amely a kirótt bírságösszegek horribilis nagyságával eddig példa nélkül áll. Zrnics Szteván v.agongyári tisztviselőt, a zagrebi Gaon C. Z. céget. Sterk István zagrebi kereskedőt, Princ Karlót, a bródi Jugomctallgyár cégvezetőjét, Pilus Dusán vasúti tisztviselőt és Nikolics Péter pénzügyőrt ítélték el arra, hogy az államnak a csempészés folytán elszenvedett kára:: 937.103 dinárt szolidárisán térítsék meg, továbbá, hogy egyenként , ennek az összegnek tízszeresét,' tehát fejenként 9,371.030 dinár büntetés:, végül, a perköltségek fejében valamennyien külön-külön 271.320 dinárt űzessenek. Abban az esetben, ha az elitéltek vagyona nem volna, elegendő a büntetés fedezésére, a pénzbüntetés szabadságvesztéssé változtatható át, mégpedig olyan módom hogy tiz dinár egynapi fogságnak felei meg. A szabadságvesztés büntetés maximuma azonban fejenként egy év. Ezenkívül elhatározta a pénzügyi hatóság, hogy egy pénzügyi tisztviselőt, egy vámraktárnokot és egy vámközvetitő céget a fegyelmi bíróság elé utal. mert ezek mulasztása tette lehetővé a nagyarányú csempészést. A csempészárut elkobozták és nyMvános árverésen el fogják adni. Az elítélteknek tiznapi ícicbbezési időt adott a pénzügyi hatóság. A süketnéma bosszúja Húsz késszurással megölte haragosát Noviszadról jelentik: A noviszadi törvényszék vádtanácsa szotnba.ön; foglalkozott a múlt évi december 2ő-án Szrbobránbatt elkövetett gyilkosság ügyével. Ezen a napon Ncdics Jovan jómódú birtokos betért a község egyik vendéglőjébe, ahova röviddel utóbb Stefanovics Ljubomir süketttéma is bejött és vele volt Lutkics Lázár is. Síefanovcs és Lutkics Nedics közvetlen közelébe telepedtek le és a süketnéma, aki régi haragosa Nedicsnek, mert az legutóbb házivédszeittünnepén kiutasította öt lakásából, azóta minden alkalommal, ahányszor csak találkozott Nediccsel öklével megfenyegette. Ezalkalömmal is, amikor a két ellenfél szeme összenézett. Stefanovics megrázta az öklét. Nedics nem jó érezte magát, mert a süketnéma társaságában volt Lutkics lelkét már többrendbeli súlyos cselekedetek terhelik és igy iparkodott észrevétlenül megszökni. Az udvarba ment és onnan jutót, ki az uccára, de Stefanovics utánament és pár perccel utóbb utólérte Nejicset. akit röviddel utóbb vérében fetrengve holtan találtak meg. A süketnéma valamivel utóbb Lntkicscsal cgyü:t véresen tért vissza a korcsmába, kezében a meggyilkolt Nedics botja, sapkája és papucsa. Bejött a korcsmába, vizet kért, hogy megmosakodhasson és nem csinált titkot belőle, hogy Nedicset ö szúrta meg. A csendőrök hamarosan elfogták mindkettőjüket és beszállították őket Növi« szadra. Stefanovics beismerte, hogy ö szúrta meg Nedicset, de csak egyszer és azért, mert az egy fa mögött reá leselkedett és orozva megtámadta, ha több szúrás van a meggyilkolt testén, azt Lutkics követhette el, mert ő visszamaradt az áldozattat és csak később érte utói Stefanovicsot, aki a korcsmába tért vissza. Stefanovics szerint Lutkicsnál balta voll. Lutkics tagadja a bűncselekményben való minden részvételét, ő csak a tett elkövetése után találkozott újból Síefanoviccsal és vele mént a. körcsmáha.' , Az orvosi vétetnénk szerint Nedics testén húsz sebesülés volt, ebből tizennyolc éles késszurás, köztük több halálos és két sebesülés tompa tárgytól származott. A vádtanács elrendelte Stefanovics ellen a.vizsgálati fogságot, ellenben Lutkics eilen bizonyítékok hiányában megszüntette az eljárást és elrendelte szabodiábrahelvezését. A Pomocs vezetősége ellen Szentárói is bűnvádi feljelen ést lettek A s om'jori kih zas tő e ylet e len nem fejezték be a ziz g tatot A szombori Pomocs kiluizasitó. egyesület vezetősége elten mint a Bő smegyei Napló már megírta -az ügyészség feljelentések alapján bűnvádi vizsgálatot indított és ezzel egyidejűleg zár alá vették az egyesület háromszázezer dinár vagyonát, amely az egyik szombori bankban volt elhelyezve. A vizsgálat. habár még múlt év júliusában kezdődött, még mindig . nem fejeződött be és a szombori ügyészség most szó'itotta fel a Pomocs szentai kirendeltségének vezetőit iS, hogy az egyesület /ezetösége elleni konkrét panaszaikat haladéktalanul terjessze elő. A Pomocs megalakulása után főkép a i isza mentén toborzott tagakat és Így Szentán is csaknem oly nagy szám isi voltak taglal, mint Szomhorban, az egyesület Székhelyén. Amikor kidürfí’t, hogy az egyesület megkezdte működéséi anélkül, hogy alapszabályait jóváhagyta volna a belügyminiszter és amikor ezért a szombori rendőrség beszüntette az egyesület működését, a szentai fiókegyesükt tagjai értekezletet tartottak, amelyen bizalmatlanságot szavaztak az anya-egyesület vezetőinek. Ezzél egyidejűleg intéző-bizottságot választottak, majd a belügyminisztertől kormánybiztos kinevezését kérték. Azóta állandó harc folyt a Pomocs központi és vidéki szervezetei között. Az ügyészség felszólítására a szentai fiókegyesület tizenhat pontba foglalta panaszait, amelyek kivizsgálására szintén kiterjesztik a vizsgálatot. A szentai szervezet többek közt okirathamisitással vádolja az egyesület volt elnöknőiét és vezetőségi tagjait, mert a szervezés alkalmával kiadott körlevelekre nemiétozö egyének neveit. írták he. A szentai.ik fiel jelentésé közli azt is, hogy Cerkovics Ferenc ügyvezető aleitvök- szeptember eleién Beugródba utazott, ahonnan Szörényi Károly mérnöknek,- a szentai fiók vezetőjének azt táviratozta, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az alapszabályokat. de negyvenezer dinárba került és ezt a pénzt küldjék le néki. Kiderült azonban, hogy az alapszabályokat ekkor sem hagyták .lóvá a bclügyir.intszteriurrtban. Bejelentik á szentai fiók Vészéről azt is, hogy amikör az egyesület működését már foVfüggesztették és !gv nem lett volna joga a vezetőségnek tagdíjak beszedésére. Inotai Józsefet elküldték pénzt beszedni. Inotai Huszár Istvántól Becskere-ken és Novoszel Miháiytól Szentán tizenötezer dinárt vett fel, tagdíjak elmén anélkül,' hogy erre rc-feanimazása tett vdM. • TINTA 1 - L. 1 1111 ■ Orvosság Ez az öreg a régies kucsmájával azonnal fölkeltette figyelmemet, mihelyt fölszánt a villamosba. Látszott, hogy ez számára nagy utazás, Ritkán kerülhetett már emberek közé. Botjára támaszkodva üggyel-bajjal elhelyezkedett a pad szélén. Dörzsölgettc a lábát. Körültekintett, várt valamit; Jött a kalauz, akit már régóta keresett riadt, barna szemével. Megváltotta jegyét. Átnyújtotta a kezében készentartott menetdijat, melyet néhány fillér borravalóval meg is szerzett. A kalauz megolvasta a pénzt, tisztelgett. Erre az öreg rápillantott: *— Kalauz ur — mondta — nagyon fáj a lábam. A kalauz ezt részvéttel vette tudomásul. Egy darabig hallgatta az öreget, a ki dpanaszotta, hogy már évek óta szaggatja lábát a csuz, nem tudja meggyógyítani senki. De a kalauznak sok dolga akadt a kocsiban. Miután figyelt rá annyit, amennyire a borravaló erkölcsileg kötelezte s biztosította, hogy a végállomásnál majd lesegiti, eltávozott. Ennélfogva az öreg magára maradt a Villamosjegyével meg a gyötrő lábfájásával. Közvetlen szomszédjait vette szemügyre. Mellette egy iparosasszohv ütt. vele szemben egy szemüveges fiatalember. aki valami német könyvet olvasott, rézsűt szemközt én. Először az asszonyhoz fordult. — Ilyenkor kínoz kérem legjobban — magyarázta — mikor fordul az idő. Az asszony az egyszerű emberek bőbeszédűségével különböző gyógyszereket ajánlott: lábsót, szarvasfaggyut, teát meg egy ismerősét, aki már sokaknak elmulasztotta a Lábfájását. Nemsokára azonban leszállt. Most a fiatalember következett. — Próbáltam én már mindent — szólt hozzá az öreg. A fiatalember ölébe tette német könyvét, megigazította teknőkeretes szemüvegét. Mosolyogva jegyezte meg, hogy né hallgasson mindenkire, ő orvejsnövendék, ha kívánja megadja címét, bármikor fölkeresheti a klinikán, ott ingyen. szakszerűen kezelik. Azzal leugrott a villamosról. — Az öregség — nyögött szomszédom én félém, akit nem tudom miért legutoljára hagyott — az öregség. Nekem újra elmesélte, amit már háromszor hallottam. Otthon nyitván unták meddő panaszait. Megmutatta a lábát is, aprólékos részletességgel ecsetelte, hogy nyilai éjjel és nappal, szakadatlanul, úgy megáradt belőfe a beszéd, hogy szóhoz se engedett, választ se várt. Bólinigattam. Gyakran magunk is igy szoktun.. panaszkodni szigorú télen, vagy kánikulában, mikor napjában százszor is elismételjük egymásnak: »jaj de hideg van, jaj de meleg van*, merőben céltalanul és tehetetllenül, anélkül, hogy valami változást remélnénk, csak azért, hogy beszéljünk. Ez is orvosság. Hát hagytam. Nem zavartam. Tanácsot sem adtam, mint a kalauz, aki a leszállásnál kilátásba helyezte a segítségét, az iparosasszony, aki egy kuruzslóhoz utasította és az orvosnövendék, akt a klinikát javasolta. Micsoda tanácsot s1 adhattam volna neki én? Lcgfölebb azt, hogy Írja meg,. Kosztolányi Dezső VARRÓNŐK 6 SZABÓK! : 15 és a L'egoltsó ban, legpyor legnagyobb vá as; AZ OSSZ S TAVAS?. *s ? VÁRI DIVATLAPOKAT csakis 1153 Papyrusnái, Novisad je rej'día «1. 7., azfcrpzbe’.i be és fize hef p ö. Kéri' n rj gvzék^ . Kedvezőeirtfize-és feltételei? Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipaik Testvérektől Hat az ősire* alkatrésze* Is kaphsrék. 274 Terezitici ul. 5, Népkötrel szemben
