Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-13 / 42. szám

jí FoStarina plaćana u gotovoml 32 OLOAL • ARA 4 DINAR BACSMEGYEI NAPLÓ XXiflll. évfo'yam. Szubotica, 1927. VASSRNÄP február 13. 42. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Mlnerva-palota) Ráma locuta Szent Ágoston mondotta, amikor I. Ince pápa egy hitvitát eldöntött: Roma locuta, causa iinita — Róma szólt és az ügy elintéződött. De már hosszú évszázadokkal a pápai csal­­hatatlanság dogmájának kialakulása előtt ellenállhatatlan világpolitikai argumentum volt a Roma locuta. Egész Európa, Ázsia és Afrika sor­sára kihatott, amit a patres conscripti a szenátusban elhatároztak. Ceterum cettseo Carthaginem este delendam — egyébként úgy vélem, hogy Cart­­hagót le kell rombolni — mondotta Cato Maior a szenátusban — és Carthago rombadőlt. — Meg kell semmisíteni a cimbereket és teutó­­nokat — rendelte el az Urbs és Ma­rius olyan hiánytalanul teljesítette a parancsot, mint a legutóbbi világhá­borúban a német generálisok, akik lapidárisan szokták jelenteni a fő­hadiszállásnak: Die befohlene Linie erreicht — az előirt vonal elérve. A Roma locuta világhatalmi presz­tízséről akarja lecsiszolni évezredek rozsdáját Mussolini, aki a régi ró­mai birodalom helyreállításának fan­tomját tartja a fasizmus mákonyával elkábitott plasz nép elé. Ámde sem Montesquieu, sem Mommsen, sem Ferrcyi nem e:ég tekintélyek neki arra, nogy a római nép történetéből kínálkozó tanulságokat az ő elméjük megvilágításában fogadja el. A fa­sizmus átértékel minden fogalmat, aminek közkeletű érvénye keresztezi kalandos terveit és elolt minden gondolatlámpát, ami a józan ész és a reális lehetőségek sugarait áraszt­ja. A duce enerváit pipogvatágnak bélyegzi Menenius Agrippa bölcsesé­­gét, aki a Mons Sacerra vonult pleb­­set a gyomor ellen fellázadt testré­szek meséjével vissza téritette Ró­mába. Bezzeg ő egy szót sem vesz­tegetett arra, hogy az aventinói el­lenzéket visszacsalogassa, sőt kéjjel fosztotta meg az oppoziciót mandá­tumától. L. Sergius Catilina, akinek reformtörekvéseihez mesterségesen tapasztotta hozzá Cicero és Sallus­­tius az elvetemüli gonoszság emlé­két, szabadon megjelenhetett a sze­nátus ülésén, hogy végighallgassa Cicero dörgő Ouo usuve tandem-jét és a hajaszála sem görbült «’eg mindaddig, mig fegyvert fogva, a harcmezőn el nem t.su;. nem akart felkelést szénezni. csak a kritika jogával kívánt élni és ezért halálai;tóba vonszolták. A belpolitikában a fasizmus szakí­tott a régi Róma klasszikus jogrend­szerének, demokráciájának és alkot­mányos szabadságának hagyomá­nyaival, de annál mohóbban ragasz­kodik a Roma locuta örökségéhez a gyarmatosító imperializmus terén. Itália határain belül nincs már a fa­sizmusnak ellenfele, aki a nyilt erő­szakra épített uralmi állapot ve­szélyeztetésé’-o; a fasiszta politika létjogosultságét alátámasztaná; a külpolitikában kell tehát programot keresnie, hogy életét minél tovább meghosszabbíthassa. A szapora olasz fajnak kolóniákra van szüksé­ge, hogy munkaerői fölöslegét elhe­lyezhesse, kü'önbtn elkerülhetetlen a robbanás. Ebben a ki elé feszülő célkitűzésében sem ismer akadályt a fasizmus, mintha a Palazzo Chigi tájéka csak úgy hemzsegne a Metel­­lusoktól, Scipióktól és Pompeiusok­tól és mintha maga a duce nem. is Julius Caesar volna, akin elvégre fogott a tőr, hanem Octavianus Au­gustus, a római birodalom íénykorá­­nak isteni rangra emelt iniperátora. Ha a legkisebb háborús esély felvil­lan, Mussolini nyomban ott terem, hogy a pislákoló lángot nagyra szít­sa. Anglia konfliktusba keveredik Kí­nával: a fasiszta külpolitika menten fegyveres megoldást sürget és köz­reműködését kínálja. 'Németország­ban jobb felé tolódik a kormányzat: a fasiszták ráeresztik fujtatójukat a német nemzetiek aspirációira, hátha sikerül valami konflagrációt föllob­­bantani, amin az olasz imperializmus pecsenyéje megsülhet. Sokkal romantikusabb, képzelgőbb és szinészkedőbb a fasizmus, sem­hogy a gyakorlati kivihetőség szem­pontjának a legcsekélyebb figyelmet szentelné. Wells tudja és ki is mond­ja, hogy Olaszország a nagyhatal­mak közül a legkevésbbé képes há­borút viselni, mert nincs szene, vasa és vegyiipara. A fasiszta azonban díszbe öltözik, bever néhány fejet, felgyújt néhány házat és elhiteti ma­gával, hogy ugyanennyi heroizinus­­sal a világot is ki lehet forgatni sar­kaiból. A történelem ismerője tisztá­ban van vele. hogy a római hódítá­sok alapja a kulturális fölény volt, amely a légiók szuronyainak hegyén a civilizációt hordozta szét. Ezt a missziót, ha még nem vált anakro­nizmussá, Olaszország csak azokkal a nagyhatalmakkal együttesen tölt­hetné be, amelyek nem hajlandók feláldozni a világbékét az olasz sacro egoismo oltárán. Az is nyilván­való, hogy Kelet, a gyarmatositás igéretíöldje, félelmetesen kezd öntu­datra ébredni és ki akarja huzni a nyakát az európai fennhatóság jgá­­jából, amelyet az egyedüli speciális olasz exportcikk, a fasizmus semmi­esetre sem tesz senki előtt kívánato­sabbá. Mindezeket a megfontolásokat el­­legyinti a fasizmus és nyílegyenesen rohan a Roma locuta vesszőparipá­ján — a vesztébe. Mert abban a pil­lanatban, mihelyt szertefoszlik a Roma locuta ábrándja, Olaszország­ban — iinita la comoedia. Az ellenzék elismeréssel nyilatkozik a pénzügyminiszter expozéjáról Tárgyalások a Jovanovics-csoport és a radikális klub egyesüléséről Vakicsevics Vei ja sürge i a fúziót Beogradból jelentik: A szombati j pravoszláv ünnep miatt, amely a, ra­dikális párt házi ünnepe is, a politic , élet teljesen szünetelt, hem a parta­­! ment, sem a bizottságok nem dol­goztak. A politikai világ még mindig a pénzügyminiszter expozéjának hato­sa alatt áll Ellenzéki oldalról is el­ismerik, hogy Markovics Bogdán dr. j rég nem hallott tárgyilagos kritikd- I iát adta az ország gazdasági életé­­nek. Az ellenzék hangsúlyozza, hogy a pénzügyminiszter értékes, ob­jektiv bírálata ói van őszinte > óit. hogy ellenzéki beszédnek is beülett volna. [Ami a pénzügyminiszter programját illeti, általában azt is jónak látják, 1 bár egyes körök hibáztatják, hogy Markovics a gazdasági politika uj ; céljainak.kitűzésében inkább általá­­\ nos jelszavakhoz tartotta magát és ; nem mélyedt bele az általa tervezett intézkedések taglalásába. Nagy ér­deklődéssel várják a pénzügyminisz­ter által benyújtandó pótjavaslato­kat, mert ezek előreláthatólag többet is el fognak árulni a miniszter ter­­\ éjről. Politikai körökben azt is ki­emelik. hogy a pénzügyminiszter őszinte és tárgyilagos beszéde kül­lő'dön jó hatást tesz és hozzá ing j {árulni az ország pénzügyi hiteleinek ; megerősítéséhez. zott. A tanácskozás után az újságírók gkérdezték Vukicsevicstől, hogy .TTi'lgaz a lemondásáról elícijedt hí­rekből. — Én mindenesetre lemondás előtt állok — mondotta Vukicsevics. — Kormányba lépésem csak provizóri­kus volt, akár sor kerül az egyesü­lésre, akár nem, én le fogok mon­dani. Körmánybalépésemnek az volt a feltétele, hogy a két klub egye­süljön-Ha pedig a radikális klub ebbe bele­egyezik, a miniszterelnökön áll, hogy a saját belátása szerint jelölje ki azt a személyt, aki az én mostani re­szortomat átveszi-Van-é valami újabb momentum ebben az ügyben? — kérdezték az újságírók. — Meg kell várni a klub ülését — válaszolta Vukicsevics. Uzunovics miniszterelnököt a ta­nácskozás után az újságírók szintén megkérdezték, hogyan áll a két klub egyesülésének kérdése és egyúttal közölték vele Vukicsevics nyilatko­zatát. Uzunovics igy válaszolt: — Mit mondjak én önöknek, mi­kor ő már mindent megmondott. Én csak olyan lemondást veszek tudo­másul, amelyet nekem írásban ad­nak át. állami jövedelmek egy bizonyos ré­szét bocsássák rendelkezésére az ön­kormányztoknak, ahogyan az Ausz­triában történt, ahol például a stájer­országi és krajnai tartománygyülé­­sek önállóan rendelkeztek az állami jöveuelmek egy bizonyos hányada felett. A tanácskozások még nem fe­jeződtek be, de minden remény meg­van arra, hogy kedvező eredménnyel végződnek. Ä boszniai tartományi önkormány­zatok pénzügyeiről is folynak tanács­kozások a Radics-párt és a muzul­mánok között. Dr. Síbenik és dr. Preca szombaton hosszas megbeszé­lést folytattak Spahóval, a muzul­mánok vezérével. Sibenik szerint a Radics-párt a földmives párttal, a radikálisokkal is érintkezésbe fog lépni a tartományi önkormányzatok pénzügyeinek rendezése végett. Ami a vajdasági tartományi ön­­kormányzatot illeti, ezeknek finan­ciális ügyeivel főleg radikális politi­kai körök foglalkoznak erősen, mi­után a vajdasági tartományi önkor­mányzatokban a radikálisok vannak többségben. A vajdasági tartomá­nyok főispánjai szintén akciót indí­tottak, hogy biztosítsák a tartomá­nyok pénzügyi funkcionálását. Nyilatkozathábcru a nem­zeti paraszt-klub megala­kítása körül Vukicsevics Velja lemond Jovonovics Uuba csoportjának és a radikális klub egyesülésének kér­­! dése élénken foglalkoztatta a közvé­leményt, különösen amióta köztudo­másúvá vált. hogy Vukicsevics Velja átirattal fordult a klub elnökéhez és a miniszterelnökhöz, kérve az ügy sürgős rendezéséAz átirat szövege nem került nyilvánosságra, annyi azonban már bizonyos, hogy Vukicsevics ienmr. lássál fenye­getőzik, Ita a két klub egve iilé­­sét rövid időn belül végre nem hajtják. 'Ez a kérdés szombaton konkrét fór mát oltott, amennyiben Vukicsevics Vdja felkereste Uzunovics miniszter - elnököt, akivel hosszasan tanáé sko-A tartományi önkormány­zatok pénzügyei A tartományi közgyűlések össze­hívásának napja, február 23-ika mindinkább közeledik. A tartományi önkormányzatok pénzügyeinek kér­dése azonban még mindig nincs ren­dezve. Általános az a vélemény, ha ezt a kérdést sürgősen nem rende­zik, az önkormányzati testületek munkaképtelenek lesznek. A pártok között ezért tárgyalások indultak meg a tartományi önkormányzat pénzügyi függetlenségének biztosítá­sára. Figyelemreméltók azok a ta­nácskozások. amelyeket a radikáli­­sók és a szlovén néppárt folytatnak a szlovén tartományok pénzügyeiről. A szlovének azt követelik, hogy az . A nemzeti parasztk'.ub megalakí­tása, amelyben tudvalevőleg a Ra­dics-párt és a montenegrói föderalis­­ták egyesültek, élénk visszhangra ta­lált politikai körökben. A radikális párt részéről hangsúlyozzák, hogy a horvát parasztpártnak országos jel­legűvé való kiszélesítése csak arra szolgál, bogy Radios végső céliát, az ország bolsevizáfását könnyebben elérhesse. A szlovén néppárt politi­kusai nyilatkozatukban destruktív­nak nevezik a R’adics-pártot, amely­nek egyáltalában nincsenek tiszta szándékai. A dernok'arák nem fog­lalnak ilyen élesen állást a Radics­­párt elien, de Racjics tervét szkep­tikusan ítélik meg. a földmives párt pedig, amellyel szintén voltak tár­gyalások, neheztel azért, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents