Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-11 / 9. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január 11. jt':" Terjed a náthaláz Svájcból az északi államokba terjedt át a spanyolinfluenza Zürichből jelentik: Az influenza járvány egyre jobban terjed egész Svájcban, különösen Zürichben és környékén. Péntek óta rengeteg haláleset történt és a hatóságok most már külön járványkórházakban különítik el a náthalázban megbetegedetteket. Erősen terjed a járvány Genfben és környékén, valamint Draubundenben is, ahol főleg apró gyermekek esnek a járvány áldozatává. Rengeteg megbetegedés történt a Rajna völgyében is. Koppenhágai jelentés szerint az influenza járvány most már kiterjed egész Skandináviára is. A dán partvidékeken a megbetegedésk száma napról-napra növekszik. Koppenhágában attól félnek, hogy a járvány a fővárosra is átterjed. A dán hatóságok megtettek minden óvintézkedést a járvány leküzdésére. Norvégiában is rengeteg ember betegedett meg spanyolnáthában az utolsó napokban. Budapesti jelentés szerint a Nyugateurópában pusztító influenza járvány szóbakerült a ; budapesti közigazgatási bizottság hétfői ülésén. A tiszti főorvos bejelentette, hogy a népjóléti minisztériumhoz vasárnap távirat érkezett a genfi Népszövetségtől, amelyben a Népszövetség az esetleges megbetegedésekről jelentést kér és egyúttal közli adatait az eddigi járvány terjedéséről. E szerint Franciaországban, Spanyolországban, Angliában és Svájc nyugati részén sok megbetegedés történt. A tiszti főorvos egyúttal bejelentette, hogy a budapesti tiszti főorvosi hivatalhoz Bécsből is érkezett távirat, amely szerint ott még nincs járvány, sőt Ausztriában sehol sem fordult elő még náthalázas megbetegedés. Ebből is nyilvánvaló, hogy a járvány még nem közeledik Budapest felé, a hatóságok azonban minden szükséges óvintézkedést megtettek már arra az esetre, ha a járvány felütné a fejét. Minden plőkészij,let megtörtént a bíjdapéfetí' Kórházakban, és a fertőtlenítő intézetben is: " ' ■'\■■ Madrid}, jelentés šzprint, "a spanyol;in^ flüenzajárvány egész Spanyolországban terjed és különösen nagy a veszély Bilbóban és a Baleárokon. Madridban erősen növekszik a halálozások száma. Száva, Csabai Henrik, Grblcs Tósa. Kolarics Száva, Zlikics Györgye, Tornász Emil, Petrovics Milán, Pdiákovics. Vince, Milics Sztevan, Budosan Milán, Anika András, Silics Sztanoje, Velickl Mita. Veszelinovics Triva, Zsupanszki Jovan. Jajagin Milenko, Avramovics Iiíjá, Grgusics Gyura, Majcsjcs Sztevan, Tulencsics Ráda, Sztanojevics Zsivkó, Sztefanovics Sztevan, Fischer Béla, Kurz Kornél, Tepavac Makszim, Klein Péter. Wahl István, Fischer Antal, Gosztojics Tódor, Mijatovics Dragica, Ivkovics Arsza, Muntyan Lázár, Jonitz István, Mogin Mladen, Mikics Franjo, Jovanovics Makszim és Nikolics Gavra. Póttagok: Alterov Milán, Francuszki Vásza, Reich Rudolf, Kuzmin Milán, Czoczek Lajos, Freigang Kálmán, Petrovics Dusán, Szabó Béla és Szodics Dusán. Számvizsgálók lettek: Szőke István, Piszarevics Sztevan és Jocanovics Pera. A német kormány megalakítására Stegerwald kapott megbízást Hindenburg köztársasági elnök megkezdte a kibontakozási tárgyalásokat Berlinből jelentik: Hindenburg köztársasági elnöknél hétfőn kezdődtek meg az audienciák a kormányválság megoldásával kapcsolatban. Valószínű, hogy Curtius dr. nyer megbízást kormányalakításra, vállalkozása azonban csak kudarccal járhat, mert a centrum vezetőlápja, a Germania vasárnapi szániában kosarat ad Curtiusnak, a centrum nélkül pedig Curtius nem tud kormányt alakítani. ilyen körülmények között Stegerwald volt porosz miniszterelnök, a keresztény szakszervezetek vezére jutott előtérbe. mint kancellárjelölt, hogy azonban az ő vállalkozása sikerrel fog-e járni, még bizonytalan. Hindenburg -elnök hétfőn elsőnek Löbe-t, a birodalmi gyűlés elnökét fogadta, akivel hosszasan tanácskozott, majd Westarp gróf, a német nemzetiek vezére jelent meg audiencián Hindenburgnál. A noviszadi ipartestület uj vezetőséget választott Az ipariestület közgyűlése Noviszadról jelentik: A noviszadi ipartestületben a kereskedelmi és iparkamarai választások óta nagy ellentétek keletkeztek. Az ipartestület kőmives-szekciója bizalmatlanságot szavazott Czidlik Ferenc elnöknek, aki a vezetőségnek többi tagjával együtt december hetedikén tisztségéről lemondott. Az nj vezetőség megválasztására január másodikéra hívtak egybe közgyűlést, amely azonban nem volt határozatképes. A városháza közgyűlési termében vasárnap délután tartották meg a tisztújító közgyűlést, amelyen mintegy száz iparos jelent meg. flics ipartestületi titkár előterjesztette a vezetőség múlt évi működéséről szóló jelentést, amelyből kitűnik, hogy az ipartestületnek 1926-ban 1369 tagja volt és hogy az ipartestület vagyona 84.624.20 dinár. A napirend többi pontjainak letárgyalása után áttért'a közgyűlés az uj vezetőség megválasztására. Elnökké 48 szavazattal 16 ellenében Ábrámovics Milán asztalost választották meg. Első alelnökké közfelkiáltással Karbiener Teobald butorgyárost választották meg, a második alelnökké közfelkiáltással megválasztott Grkinics Száva a megválasztást nem fogadta el és igy helyébe Szimon Koszta cipészt választották meg egyhangúlag. A választmány tagjainak összeállítása hosszú időt vett igénybe, mert sok megválasztott nyomban kijelentette, hogy a választást nem fogadja el és igy helyükbe a közgyűlés uj tagokat választott. A választmány tagjai lettek: Grkinics A „halott“két felesége Házastársak, aki c egymást halottnak hitték — E?y debeljácsai mérnököt feljelentett a felesége bigámiáért — Az üg ■észség megszüntette az eljárást — Bonyolult debeljác a romantikus r. génit Becskerekröl jelentik: Az élet már sokszor megmutatta, hogy szebb, tneghatóbb és fordulatosabb regényt, árainál és tragédiát tud provokálni, mint a legmerészebb költői fantázia. Hát még, amikor az élet megnyerte segítőtársnak a nagy háborút, ezt a gigantikus ‘bájcsinálót, amelynek nyomán még ma is újabb és újabb regények, drámák és vígjátékok merülnek fel a békére, vágyó embe-. rek között. 3 ■■ - -Debeljácsa * * bánat! ülg^köziégbeh ■ iš most .játszódott le egy fantasztikus, .hábpíiüs jegéhy, utolsó fejezete, amely 'eztűtaT kedvező befejezést nyert a debeljácsai magyarok nagy megelégedésére. A történet a bábon: előtt kezdődött, a háború alatt folytatódott és most egy bűnügyi akta lezárásával eljutott a végéhez és az anyakönyvvezető nemsokára, odateszi a pontot a történet utolsó mondata mellé. Boldog családi élet Katona Mihály torontálvásárhelyi (debeljácsai) születésű fiatalember, miután befejezte mérnöki tanulmányait, malomfelszerelési vállalatot nyitott szülőfalujában néhány évvel a háború előtt. A vállalat elég jól jövedelmezett és a fiatal mérnök elszánta magát a nősülésre. Elvett egy bájos és kedves pesti leányt, akit még diákkora óta szeretett. A házasság boldog volt, a fiatalok szerették egymást, az üzlet is jól ment, ngy hogy semmi sem zavarta a fiatal pár boldogságát. Kezdődik a háború De jött a háború, amely kegyetlenül szétválasztotta a boldog házasokat. Katona Mihály mérnök bevonult katonának és csakhamar kikerült a frontra. A fiatal asszony egyedül marad, nem bírta ki a falu egyhangúságát és visszaköltözött Pestre a rokonaihoz, addig amig Mihály visszatér majd a háborúból. Hősi halál Katona Mihályné eleinte rendesen kapott leveleket az urától. Megtudta ä levelekből, hogy az ura főhadnagy lett' és az orosz fronton harcol. Aztán a levelek csak elmaradtak, Katona Mihály további sorsáról semmit sem tudott meg aggódó felesége. Hosszú hónapokig tartott ez a szomorú állapot, de egyszercsak nagy, pecsétes leve’et hozott a posta. Ebből aztán mindent megtudott a szegény aszszonyka. Megtudta, hogy Katona Mihály főhadnagy hősi halált halt az oroszok 'len vívott ütközetben. Az értesítést az ezredtől küldték, bélyegző volt rajta és az ezredparancsnok aláírása... Katona Mihályné, mikor elolvasta, süni könnyeket hullatott-a szó moru hivatalos írásra. Katonáné tehát özvegy lett fiatalon, gyászruhát öltött, meggyászolta, megsiratta fiatal hős férjét. Közben megállapították a nyugdiját Is, két esztendőre utaltak ki nyugdijat a halott főhadnagy után. Vigasztalódás A gyász ideje elmúlt, az idő telt és a bánatos özvegy vigasztalást keresett. Csakhamar talált is, egy magas borotvált fiatalember személyében, aki igen komolyan udvarolni kezdett a gyászruhás fiatal assionykának, majd mikor annak ideje elérkezett, annak rendje és' módja szerint megkérte a kezét. A fiatalasszony becsületére szolgál, hogy nem fogadta el a férfi ajánlatát, mert még akkor is szeretettel, és fájdalmasan emlékezett halott férjére. De amikor a két év is letelt, az özvegyi nyugdij folyósítását beszüntették és az asszony anyagi gondoktól is szenvedett, elfogadta kitartó údvarlója újból felajánlott kezét. . A nagy meglepetés Az eljegyzés megtörtént és az esküvő napját is kitűzték. De az anyakönyvi hivatalban, mikor kihirdetésre jelentkeztek, hivatalos igazolványt kértek az özvegytől férje haláláról. Az asszony tehát levelet irt Debeijácsára, azelőtt Torontálvásárhely község elöljáróságának, amelyben bizonyítványt kért arról, hogy néhai férje, Katona Mihály mérnök meghalt a harctéren. Az a válasz, amit Debeljácsa község küldött özvegy Katona Mihálynénak, ugyancsak nagy meglepetést szerzett a férjhezmenés előtt álló fiatal özvegynek. Debeljácsa község elöljárósága ugyanis közölte az asszonnyal, hogy legnagyobb sajnálatára nem adhatja ki a kívánt bizonyítványt, mivelhogy Katona Mihály mérnök viruló egészségben él, Debeljácsán lakik, malombercndezési vállalata van és mivel holtnak hitte első feleségét, uiból megnősüli és most uj feleségével együtt nyugodt és boldog életei folytat. A »halott« csalódása Katona Mihály mérnök ugyanis, amint azt most már könnyű kitalálni, nem halt meg a harctéren, hanem orosz fogságba esett. De a fogság idejének is vége lett egyszer, Katona Mihály visszatért Debeijácsára, feleségét nem találta otthon és senki sem tudta neki megmondani, hová lett. Végre valaki valahonnan halálhírét hozta és az idők múltával az özvegy férj is megtalálta a vigasztalást: feleségül vett egy jómódú, csinos és módos bánáti urileányt. A bosszú A »halott« mérnöknek egyszerre két felesége, első feleségének pedig majdnem két férje lett. A pesti asszony, mikoe megkapta Debeljácsa község értesítését, kétségbeesett, majd szörnyű haragra gyulladt első férje ellen. Elhatározta, hogy bosszút áll a hűtlen férjen, akinek jóhiszemű tévedéséről ő mit sem tudott és kegyetlen bosszúra készülődött. Bigámia! Büntető feljelentési tett volt férje ellen a pancsevói ügyészségnél bigámiáért. A feljelentés most december végén jutott el a pancsevói ügyészségre, ahol megindították a nyomozást. Mikor a feljelentésnek hire futott Debeljácsán, mindenki őszinte részvéttel gondolt a szimpatikus és népszerű mérnökre, akinek a sorsa úgy látszott, meg van pecsételve. Katona Mihály pedig csakhamar idézést kapott Pancsevóra az ügyészséghez. Ott közölték vele, hogy első felesége feljelentést tett ellene bigámiáért, A gyanúsított elmondta a vizsgálóbírónak, hogy őt a vád nem érheti,.mert jelenlegi feleségével nincs törvényesem megesküáve. Elmondta, hogy első feleségét sehol sem találta, azt hitte, halott, mostani feleségét közben megszerette, de mivel első feleségéről nem tudott biztosat, nem vezethette az anyakönyvvezeíő elé. Gondolták, az esküvőt .majd akkor tartják meg, ha minden tisztázódik. Így hát ő nem bűnös a bigámia bűnében. A lefolytatott vizsgálat beigazolta a mérnök szavainak igazát és ennek alapján a pancsevói ügyészség Katona Mihály ellen az eljárást beszüntette. Ezzel az egész bonyolult regény is befejezést nyert és most már csak az van hátra, hogy a két törvényes házastárs, Katona és első felesége törvényesen elváljanak egymástól, hogy aztán mindegyikük megesküdjék azzal, akit szeret. Az adó miatt a bankok beszüntetik a jótékony adományokat A humánus és hazafias egyesületek, amelyek minden újévkor a bankokhoz, szoktak fordulni jótékony adományokért, az idén abban a. .meglepetésben részesültek, hokié az egyes pétóffltézetek adományai helygitt a- Bankok- Egyesületének beógradl Központjától kaptáid választ, a mefjiBéh1, az" egyesület közli-i'tfogs! mindaddig, amíg a ’ jótékony1'"Adományok megadóztatása meg nem szűnik, egyetlen pénzintézet sem fog eleget tenni a hazafias és jótékonysági egyesületek kérésének. A műit év julius elsején kelt az egyenesadók vezérigazgatóságának az a rendelkezése, amely kimondja, hogy az ajándékok és adományok nem tekinthetők a bank rezsikiadásainak, hanem a tiszta nyereséghez Csatolandók és ezek után az összegek után is be kell fizetni az adót. Ennek következtében az a helyzet állt élő, hogy ha egy' beográdi bank ezer dinárt adományoz a rokkantegyesületnek, vagy a Jadranszka Sztrázsúr.ak, erre még háromszázhatvankét dinár adót is kell fizetnie, a vidéki bankok pedig öt-hatszáz dinár adót fizetnek ezer dináros adomány után. Jótékony hangverseny, vagy mulatság esetén még nagyobb hasznot bűz az adókincstár a jótékony adományokból, mert akkor az illető egyesület is fizet kétszáz dinár illetéket a kapott ezerdináros adomány után. Az uj adótör vény javaslat 85. szakasza szintén fenntartja a jótékony adományok megadóztatását, az összeg negvven-ötven százaléka, a községi pótadóva! együtt pedig egészen hatvan százaléka erejéig. A bankok egyesülete körlevelében megállapítja, hogy ilyen körülmények közt teljesen lehetetlenné válik az, hogy a bankok bármiféle adományokat adjanak, miután az államhatalom nem látja be, hogy az ilyen adományokkal a bankok éppen azoknak a terhekíiek egy részét vállalja magára, amelyeket az államnak kellene viselni. Felhívja ezért a körlevél az összes hazafias, kulturális és jótékony egyesületeket, hogy egységes akciót indítsanak az adójavaslat 85. szakaszának megváltoztatása érdekében, járjanak el a pénzügyminiszternél, a kormány többi tagjainál, a pénzügyi bizottságnál és a nemzetgyűlés tagjainál, hogy az u) adótörvény. amely nemsokára a parlament plénuma elé kerül, mondja ki a jótékony adományok teljes adómentességét. 1
