Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-09 / 7. szám
1927. január 9. BÁCSMECrYET napló 5. oldal. Anglia, készítette elő az olasz-albán szerződést? \z angol kiilUg'ymini ziériuni ejiíolja a francia lapoknak az* a hírét, hagy Muss llni és Clia iiLerlain livur Tu»i találkozása alkalmával íelnieriilt az .«hán szerződés terve Érdekes leleplezés az o!;t z-a hált szerzíídés előzményeiről Londonból jelentik: Angol politikai körökben nagy feltűnést keltett a párisi lapoknak az a hire, amely szerint az olasz-albán szerződés hátterében tulajdonképpen Anglia áll. A külügyminisztérium erélyesen cáfolja a párisi sajtónak azokat a híreit, hogy az angol kormánynak előzetes tudomása volt ; / n a«z-a!bán barátsági és döntő író'ági szerződés megkötéséről és_ hogy a tirannai szerződés terve már Mussolini és Chamberlain livornéi találkozása alkalmával felmerült. A külügyminisztérium emellett hangsúlyozza. hogy Albánia függetlenségét a tiranai szerződés egyáltalában nem érinti. A szerződés megkötéséről a hivatalos cáfolat szerint az angol kormány csak utólag értesült. Párisi jelentés szerint a Matin ezzel a félhivatalos cáfolattal szemben is fenntartja eredeti értesülését, a mely szerint Olaszországot Anglia késztette az aibán-olasz szerződés megkötésére azzal a titkos szándékkal, hogy megkaparintsa az albán petróleum-területeket a maga számára. A Matin szerint Anglia állásfoglalását egyrészt az orosz-török közeledés magyarázza, amely Nagybritamya gyarmatait és petróleum telepeit veszélyezteti, másrészt a francia-német közeledésben viszont kontinentális blokk veszélye fenyegeti Angliát és a német-francia közeledés politikája egyenesen kényszeríti Angliát, hogy Olaszország szövetségét keresse. Részletesen foglalkozik ezután a Matin azzal, hogy mik voltak a szerződés megkötésének előzményei és erről a következőket írja: — 1926 julius 24-én a következők történtek Tirannában: Pompeo Aloisi báró tirannai olasz követ meglepetésszerűen felkereste Achmed Zogu bég albán miniszterelnököt és felajánlott Albániának egy szerződést, amelyben Olaszország kötelezi magát arra. hogy szükség e étén fegyverrel is megvćdelmezi Albánia iüggetlensérét. E szerződés aláírása fejében Olaszország »kéri« Achmed Zoriit hogy fogadjon el tőle háromezer fegyvert, kétezer uniformist, tíz hegvi üteget, ötjzáz gépfegyvert és egyéb hadi, zereket. Az albán miniszterelnöknek személyi ajándékul tizenöté i llő lírát ajánlott fel az olasz követ. Achmed Zogu nem irta alá azonnal a szerződést, hanem O’Reyllu angol követ tanácsát kérte- A követ Londonba telegrafált és London a római nagykövet utján kérdést intézett az olasz kormányhoz. Mindez még Livorno előtt történt és Chamberlain tiltakozott a terv ellen. Róma válaszában kijelentette, hegy a tirannai olasz követ saját iniciativájára cselekedett. Augusztusban hirtelen megváltozott Chamberlain felfogása és csakhamar aláírták a szerződést. Aloisi báró tirannai olasz követ pedig kitüntetést kapott az »egyéni akcióért«. Az olasz a’bún tárgyalások' a> legnagyobb tit< kl>: • folytak és valóságos rc.itéiy volt az első pillanatban, hogy Acmed Zogu bég, aki 1924-ben j még menedéket talált Jugoszláviá, tan, ilyen könnyen engedett az olasz ajánlatra.- Bizonyos azonban — folytatja Ab: fut —- hogy néhány nappal a ívannai szerződés aláírása után ^kiilör ” tár két zsákot hozott Rómából. e'-’ek olasz bankjegyekkel volta’: c és amelyet az albán miniszterelnöknek adtak át. Az is bizonyos, hoyy Acmed Zogu egy közeli hozzátartozója látogatást tett a Banque de Athene tirannai fiókjánál és két és félmillió lírát váltott be dollárra. Ugyanebben az időben az albán kormánynak az albán Nemzeti Banknál levő egész követelése csupán négyszázezer aranyfrankot tett ki. — Az Albánia fölötti politikai, katonai és gazdasági patronátus Olaszország részéről nem volna teljes — ir.ia a Matin — ha ehhez nem fűződ ne pénzügyi diktatúra is. Másfél évvel ezelőtt olasz pénzcsoport Alberti Mario pénzmágnás vezetésével egy kölcsönszerződést kötött Mufit bég akkori albán pénzügyminiszterrel, amely igy szólt: A társaság Albániának ötvenmillió aranyfrankot ad, a melyet negyven éven belül kell amortizálni. Ezért Albánia hetvenegy millió aranyfrankot fizet vissza és hetvenegy millió után hét és fél százalékos kamatot kell fizetnie, úgy hogy a kamat tulajdonképpen tizenhárom és fél százalék. A kölcsönszerződést teljesen titokban kötötték, még Mufit minisztertársai sem tudtak róla. A párisi albán követség a Matin cikkével kapcsolatban a következő kommünikét adta ki: — Az albán követségnek módjá! ban van a legenergikusabban cáfolni j azokat a fantasztikus kommentároí kát, amelyekkel az albán-olasz pak[tmn megkötését kisérik, amelyeket a Newyork Herald közölt és amelyeket egy párisi nagy lap is átvett vezető cikkeiben. Albánia békében él az összes államokkal és független állammá való berendezkedése óta először kötött barátsági és kölcsönös biztonsági szerződést egy lágy hatalommal, de emellett lenesen megőrizte függetlenségét. Albánia szerencséjének tartja, hogy abba a helybe került, hogy a világbéke megóvásának egyik faktorává vájhatott. Az albán kormány mindenkor ké z hasonló szerződést kötni más. különösen szomszédos államokkal is. A szerződés szövegén kívül, amelyet a nyilvánossággal közöltek, minden más magyarázat tendenciózusnak tekinthető. Mint Rómából jelentik, a félhivatalos Stefani-ügynökség a Matin leleplezésével kapcsolatban a következő közleményt adta ki: — Egyik külföldi lap megkezdte az olasz-albán szerződés úgynevezett előtörténetének közlését. Eeles-^ leges kijelenteni, hogy ez a közlés képzelet szülte mese, amely híján an minden komoly alapnak. Angol-orosz konfliktus fenyeget a kinai események miatt Az angol sajtó az Oroszorzzággal való diplomáciai összeköttetés megszakítását és a szovjetkövet kiutasítását követeli -- Az angolok még nem ürítették! ki Han kaut — Az idegen negye e angol tengerész k szállták meg — A antoni korm íny eltiltotta a kantont la o s gjt az j iagaae i elleni tüntetésektől Nyugodtabb a hangulat Bankauhan Londonból. .kleiiLk: A Times hankaui jelentése megállapítja, hogy nem igaz az a hir. hogy az angolok Hankauból biztos helyre vitték az asszonyokat és a gyermekeket és az sem igaz. hogy a kantoni kormány erre v natkozólag felhívást intézett az'angol főkonzulhoz. A helyzet ezzel szemben az, hogy a banki ni angol Hottaparancsnokság péntek re :gel i !■ ét partraszáHittattá a Jangcekiangin horeonyzó angol hadihajók legénységét azzal az utasítással, bo - < á'f'ák ismét meg az angol negyedet és váltsák le . . eg’'ede: megszállva tartó kinn’ katonaságot. >■/. angol flotta parancsnoka pénteken ha.itiá'ban négyórás tanácskozást folytatott a kantoni kormány külügyminiszterével, amelynek eredményeképen a kinai csapatokat vls zavonták kínai negyedbe. A kantoni kormány külügyminisztere közölte, az angol flotta parancsnokává hogy véleménye szerint újabb angolailenes tüntetésektől nem kell tartani felesleges az asszonyok és gyermekek elszállítása. A pénteki nap már nyugodtan telt el Hankauban, mert a kantoni kormány plakátokon hívta íe! a lakosságot, hogy tartózkodjék az idegenellenes tüntetésekben való részvételtől. A kantoni kormány külügyminisztere péntek dé'.e'őtt magához kérette a hankau; angol és amerikai kereskedőket, hogy megnyugtassa őket a városban elterjedt rémhírekkel kapcsolatban. A Hankauva! szomszédos kis városokban azonban az európai lakosság még tart attól, hogy az angolellenes tüntetések meg fognak ismétlődni. Az amerikai kormány a keletázsiai Motta parancsnokát, Williams tengernagyot Sanghalba küldte, hogy tájékozódjék az ottani viszonyokról. A Times egyébként vezércikkben :s foglalkozik a hankaui eseményekkel es a .helyzet haladéktalan tisztázását követelj az angol kormánytól. Az angol diplomatáknak nyílt válaszra kell kénysgerifeniök a kant ni kormányt —• írja d I 'ÍMt*S —*. CS sürgő én meg keli állapítani, vájjon a kantoni kormány tisztára csak kiírd hei'-zeti érdekeket tart-e szem elöl . vagy csupán a moszkvai kormány ’átékszere és mindenben szov■etutasitásra cselekszik. Amennyiben a kantoni kormány őszintén kijelentené, hogy az idegenek ellen folytatott harcában kizárólag Kina nemzeti érdekei irányítják, ügy meg van a lehetősége annak, hogy az angol kormány tovább folytassa a tárgyalásokat a kantoniakkah Anglia nem akarja a kinai nemzeti mozgalmat letörni i és eddig is a legmesszebbmenő előzé- i kenységet tanúsította a kantoni kormánnyal szemben. Azonban, ha kiderülne, hogy a kantoni kormány csupán a szovjet előőrse, a mely azt a kifejezett utasítást kapta Moszkvától, hogy a világforradaloin eszméit terjessze Kínában, úgy további tárgyalásokról nem lehet szó. \ vllágforradalnm ürügye alatt a szovetkormány mindenekelőtt Nagybritannia ellen harcol és ebben a harcban az angol kormánynak nem szabad gyengeséget mutatnia. A Morning Post a leghatározottabban megállapítja, hogy a kantoni kormány mindenben a moszkvai kormány utasítására cselekszik és a lap felhívja az angol kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai ö szeköttetést Oroszországgal és utasítsa ki Anglia területéről a szo'-jetkövetet és a szovjet különböző misszióit. Megválasztották, a mágnás főrendieket Gróf And rá sy Gyula kibukott a felsőháziból is Budapestről jelentik: Heteken át tartó tanácskozások után szombaton lezajlott a főnemesek felsőházi tagválasztása. A választást a főrendiház egyik bizottsági termében tartották meg, ahova Wlassics Gyula báró, a közigazgatási biróság elnöke, akit a kormány a választás vezetésével megbízott, összehívta a választásra jogosult arisztokratákat. A megjelent mágnások között két szavazólapot osztottak ki, egy kormánypártit és egy ellenzékit. A kormánypárti Iis- I tát gróf Széchenyi Emil, gróf Széchenyi Bertalan és gróf Zichy János állították össze, az ellenzéki listát pedig Pallavicini György gróf készítette el. A listákat elkészítő mágnásokat elvi szempontok vezették. Zichyiék arra az álláspontra helyezkedtek, hogy exponált ellenzéki politikus ne kerüljön be a felsőházba. Pallavicini viszont azon az állásponton volt. hogy a főnemesi családok felsőházi tagválasztásának kérdését teljesen politikamentesen kell kezelni és a felsőházi tagok választásánál nem szabad tekintetbe venni, hogy milyen pártállásnak az egyes jelöltek. Wlassics Gyula báró féltizenkettőkor nyitotta meg az értekezletet, felolvasta a felsőházi törvénynek a szavazás technikájára vonatkozó rendelkezéseit és közölte, hogy a választást délután négy órakor lezárja és ezután kerül sor a szavazatok összeszámlálására és a póttagok megválasztására. Ezután megalakult a szavazatszedő-bizottság, amelynek Wlassics Gyula bárón kívül a közigazgatási biróság három bírája lett a tagja. A mág-
