Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-09 / 7. szám

1927. január 9. BÁCSMECrYET napló 5. oldal. Anglia, készítette elő az olasz-albán szerződést? \z angol kiilUg'ymini ziériuni ejiíolja a francia lapoknak az* a hírét, hagy Muss llni és Clia iiLerlain livur Tu»i találkozása alkal­mával íelnieriilt az .«hán szerződés terve Érdekes leleplezés az o!;t z-a hált szerzíídés előzményeiről Londonból jelentik: Angol politikai körökben nagy feltűnést keltett a pá­risi lapoknak az a hire, amely sze­rint az olasz-albán szerződés hátte­rében tulajdonképpen Anglia áll. A külügyminisztérium erélye­sen cáfolja a párisi sajtónak azo­kat a híreit, hogy az angol kor­mánynak előzetes tudomása volt ; / n a«z-a!bán barátsági és dön­tő író'ági szerződés megkötésé­ről és_ hogy a tirannai szerződés terve már Mussolini és Chamberlain livor­­néi találkozása alkalmával felmerült. A külügyminisztérium emellett hang­súlyozza. hogy Albánia függetlenségét a tiranai szerződés egyáltalában nem érinti. A szerződés megkötéséről a hivata­los cáfolat szerint az angol kormány csak utólag értesült. Párisi jelentés szerint a Matin ez­zel a félhivatalos cáfolattal szemben is fenntartja eredeti értesülését, a mely szerint Olaszországot Anglia késztette az aibán-olasz szerződés megkö­tésére azzal a titkos szándékkal, hogy megkaparintsa az albán petróleum-területeket a maga számára. A Matin szerint Anglia állásfoglalását egyrészt az orosz-török közeledés ma­gyarázza, amely Nagybritamya gyarmatait és petróleum telepeit veszélyezteti, másrészt a francia-német közeledés­ben viszont kontinentális blokk ve­szélye fenyegeti Angliát és a német-francia közeledés poli­tikája egyenesen kényszeríti Angliát, hogy Olaszország szö­vetségét keresse. Részletesen foglalkozik ezután a Matin azzal, hogy mik voltak a szer­ződés megkötésének előzményei és erről a következőket írja: — 1926 julius 24-én a következők történtek Tirannában: Pompeo Aloisi báró tirannai olasz követ meglepetésszerűen felkereste Achmed Zogu bég albán miniszter­­elnököt és felajánlott Albániának egy szer­ződést, amelyben Olaszország kötelezi magát arra. hogy szük­ség e étén fegyverrel is meg­­vćdelmezi Albánia iüggetlensé­­rét. E szerződés aláírása fejé­ben Olaszország »kéri« Achmed Zoriit hogy fogadjon el tőle háromezer fegyvert, kétezer uniformist, tíz hegvi üteget, öt­­jzáz gépfegyvert és egyéb ha­di, zereket. Az albán miniszter­elnöknek személyi ajándékul ti­zenöté i llő lírát ajánlott fel az olasz követ. Achmed Zogu nem irta alá azonnal a szerződést, hanem O’Reyllu angol követ tanácsát kérte- A követ Lon­donba telegrafált és London a római nagykövet utján kérdést intézett az olasz kormányhoz. Mindez még Li­vorno előtt történt és Chamberlain tiltakozott a terv ellen. Róma vála­szában kijelentette, hegy a tirannai olasz követ saját iniciativájára cse­lekedett. Augusztusban hirtelen megvál­tozott Chamberlain felfogása és csakhamar aláírták a szerző­dést. Aloisi báró tirannai olasz követ pe­dig kitüntetést kapott az »egyéni ak­cióért«. Az olasz a’bún tárgyalások' a> leg­nagyobb tit< kl>: • folytak és valósá­gos rc.itéiy volt az első pillanatban, hogy Acmed Zogu bég, aki 1924-ben j még menedéket talált Jugoszláviá­­, tan, ilyen könnyen engedett az olasz ajánlatra.- Bizonyos azonban — folytatja Ab: fut —- hogy néhány nappal a ívannai szerződés aláírása után ^kiilör ” tár két zsákot hozott Rómából. e'-’ek olasz bankjegyek­kel volta’: c és amelyet az albán miniszterelnöknek adtak át. Az is bi­zonyos, hoyy Acmed Zogu egy kö­zeli hozzátartozója látogatást tett a Banque de Athene tirannai fiókjánál és két és félmillió lírát váltott be dol­lárra. Ugyanebben az időben az al­bán kormánynak az albán Nemzeti Banknál levő egész követelése csu­pán négyszázezer aranyfrankot tett ki. — Az Albánia fölötti politikai, ka­tonai és gazdasági patronátus Olasz­ország részéről nem volna teljes — ir.ia a Matin — ha ehhez nem fűződ ne pénzügyi diktatúra is. Másfél év­vel ezelőtt olasz pénzcsoport Alberti Mario pénzmágnás vezetésével egy kölcsönszerződést kötött Mufit bég akkori albán pénzügyminiszterrel, amely igy szólt: A társaság Albániá­nak ötvenmillió aranyfrankot ad, a melyet negyven éven belül kell amortizálni. Ezért Albánia hetven­egy millió aranyfrankot fizet vissza és hetvenegy millió után hét és fél százalékos kamatot kell fizetnie, úgy hogy a kamat tulajdonképpen tizen­három és fél százalék. A kölcsön­szerződést teljesen titokban kötötték, még Mufit minisztertársai sem tud­tak róla. A párisi albán követség a Matin cikkével kapcsolatban a következő kommünikét adta ki: — Az albán követségnek módjá­­! ban van a legenergikusabban cáfolni j azokat a fantasztikus kommentáro­­í kát, amelyekkel az albán-olasz pak­­[tmn megkötését kisérik, amelyeket a Newyork Herald közölt és amelyeket egy párisi nagy lap is át­vett vezető cikkeiben. Albánia béké­ben él az összes államokkal és füg­getlen állammá való berendezkedése óta először kötött barátsági és köl­csönös biztonsági szerződést egy lágy hatalommal, de emellett lene­sen megőrizte függetlenségét. Albá­nia szerencséjének tartja, hogy abba a helybe került, hogy a világbéke megóvásának egyik faktorává vájha­tott. Az albán kormány mindenkor ké z hasonló szerződést kötni más. különösen szomszédos ál­lamokkal is. A szerződés szövegén kívül, amelyet a nyilvánossággal közöltek, minden más magyarázat tendenciózusnak te­kinthető. Mint Rómából jelentik, a félhiva­talos Stefani-ügynökség a Matin le­leplezésével kapcsolatban a követke­ző közleményt adta ki: — Egyik külföldi lap megkezdte az olasz-albán szerződés úgyneve­zett előtörténetének közlését. Eeles-^ leges kijelenteni, hogy ez a közlés képzelet szülte mese, amely híján an minden komoly alapnak. Angol-orosz konfliktus fenyeget a kinai események miatt Az angol sajtó az Oroszorzzággal való diplomáciai összeköttetés megszakítását és a szovjetkövet kiutasítását követeli -- Az angolok még nem ürítették! ki Han kaut — Az idegen negye e angol tengerész k szállták meg — A antoni korm íny eltiltotta a kantont la o s gjt az j iagaae i elleni tüntetésektől Nyugodtabb a hangulat Bankauhan Londonból. .kleiiLk: A Times hankaui jelentése megállapítja, hogy nem igaz az a hir. hogy az angolok Hankauból biztos helyre vitték az asszonyokat és a gyermekeket és az sem igaz. hogy a kantoni kormány erre v natkozólag fel­hívást intézett az'angol főkonzulhoz. A helyzet ezzel szemben az, hogy a banki ni angol Hottaparancsnokság péntek re :gel i !■ ét partraszáHittat­tá a Jangcekiangin horeonyzó an­gol hadihajók legénységét azzal az utasítással, bo - < á'f'ák ismét meg az angol negyedet és váltsák le . . eg’'ede: megszállva tar­tó kinn’ katonaságot. >■/. angol flotta parancsnoka pénteken ha.itiá'ban négy­órás tanácskozást folytatott a kantoni kormány külügyminiszterével, amely­nek eredményeképen a kinai csapatokat vls zavonták kínai negyedbe. A kantoni kormány külügyminisztere közölte, az angol flotta parancsnokává hogy véleménye szerint újabb angolai­­lenes tüntetésektől nem kell tartani felesleges az asszonyok és gyermekek elszállítása. A pénteki nap már nyugodtan telt el Hankauban, mert a kantoni kor­mány plakátokon hívta íe! a lakos­ságot, hogy tartózkodjék az idegen­­ellenes tüntetésekben való részvé­teltől. A kantoni kormány külügyminisztere péntek dé'.e'őtt magához kérette a han­­kau; angol és amerikai kereskedőket, hogy megnyugtassa őket a városban el­terjedt rémhírekkel kapcsolatban. A Hankauva! szomszédos kis városokban azonban az európai lakosság még tart attól, hogy az angolellenes tüntetések meg fognak ismétlődni. Az amerikai kormány a keletázsiai Motta parancsnokát, Williams tenger­nagyot Sanghalba küldte, hogy tá­jékozódjék az ottani viszonyokról. A Times egyébként vezércikkben :s foglalkozik a hankaui eseményekkel es a .helyzet haladéktalan tisztázását kö­vetelj az angol kormánytól. Az angol diplomatáknak nyílt válaszra kell kény­sgerifeniök a kant ni kormányt —• írja d I 'ÍMt*S —*. CS sürgő én meg keli állapítani, vájjon a kantoni kormány tisztára csak ki­írd hei'-zeti érdekeket tart-e szem elöl . vagy csupán a moszkvai kor­mány ’átékszere és mindenben szov­­■etutasitásra cselekszik. Amennyiben a kantoni kormány őszin­tén kijelentené, hogy az idegenek ellen folytatott harcában kizárólag Kina nem­zeti érdekei irányítják, ügy meg van a lehetősége annak, hogy az angol kor­mány tovább folytassa a tárgyalásokat a kantoniakkah Anglia nem akarja a kinai nemzeti mozgalmat letörni i és eddig is a legmesszebbmenő előzé- i kenységet tanúsította a kantoni kor­mánnyal szemben. Azonban, ha kiderülne, hogy a kantoni kor­mány csupán a szovjet előőrse, a mely azt a kifejezett utasítást kap­ta Moszkvától, hogy a világforra­­daloin eszméit terjessze Kínában, úgy további tárgyalásokról nem le­het szó. \ vllágforradalnm ürügye alatt a szov­­etkormány mindenekelőtt Nagybritannia ellen harcol és ebben a harcban az an­gol kormánynak nem szabad gyengesé­get mutatnia. A Morning Post a leghatározottabban megállapítja, hogy a kantoni kormány mindenben a moszkvai kormány utasí­tására cselekszik és a lap felhívja az angol kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai ö szeköttetést Oroszországgal és utasítsa ki Anglia területéről a szo'-­­jetkövetet és a szovjet különböző misszióit. Megválasztották, a mágnás főrendieket Gróf And rá sy Gyula kibukott a felsőháziból is Budapestről jelentik: Heteken át tartó tanácskozások után szombaton lezajlott a főnemesek felsőházi tagválasztása. A választást a főrendiház egyik bizottsági termében tartották meg, ahova Wlassics Gyula báró, a közigazgatási biróság el­nöke, akit a kormány a választás vezeté­sével megbízott, összehívta a választásra jogosult arisztokratákat. A megjelent mágnások között két sza­vazólapot osztottak ki, egy kormánypár­tit és egy ellenzékit. A kormánypárti Iis- I tát gróf Széchenyi Emil, gróf Széchenyi Bertalan és gróf Zichy János állították össze, az ellenzéki listát pedig Pallavicini György gróf készítette el. A listákat el­készítő mágnásokat elvi szempontok ve­zették. Zichyiék arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy exponált ellenzéki poli­tikus ne kerüljön be a felsőházba. Palla­vicini viszont azon az állásponton volt. hogy a főnemesi családok felsőházi tag­­választásának kérdését teljesen politika­­mentesen kell kezelni és a felsőházi ta­gok választásánál nem szabad tekintetbe venni, hogy milyen pártállásnak az egyes jelöltek. Wlassics Gyula báró féltizenkettőkor nyitotta meg az értekezletet, felolvasta a felsőházi törvénynek a szavazás techni­kájára vonatkozó rendelkezéseit és kö­zölte, hogy a választást délután négy órakor lezárja és ezután kerül sor a sza­vazatok összeszámlálására és a póttagok megválasztására. Ezután megalakult a szavazatszedő-bizottság, amelynek Wlas­­sics Gyula bárón kívül a közigazgatási biróság három bírája lett a tagja. A mág-

Next

/
Thumbnails
Contents