Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-09 / 7. szám
32 OLDAL . ARA 4 DINAR PoStarina u gotovom plaćana! relefoo: Kiadóhivatal 8—S8 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) A sötét város Ne tessék rosszra gondolni: a szó eredeti és nem képletes értelmében jár ki Szubotica városának a »sötét« jelző- Ami a kultúra belső kritériumait illeti, az északi határszélnek ez a nagy empóriuma örvendetes fejlődést mutat. E napokban avatták fel a bunyevác Matica székházát, hétfőn nyílik meg a színház, ujjáalakulóban van a szimfonikus zenekar, hasznos munkát végez a Népkör és általában a város nyolc év alatt lényeges haladást tett a kultúra terén. Na mégis sötétnek kell nevezni Szuboticát, annak az az oka, hogy esténként, ha csak a hold nem szolgáltat ingyen világítást, egyiptomi sötétség borul a város uccuira, hathatósan előmozdítva azokat a bűnözési hajlamokat, amelyek a közbiztonságot veszélyeztetik. A főuccát még járhatóvá teszi a kávéházak tükörablakán kiszűrendő fény, de már a mellékvonalak a belváros közepén is olyan sötétek este tiz óra után, hogy’ nem csoda, ha legutóbb egyszerre két vakmerő utonállás történt a város szivében. A városi polgárság, amely a pótadókon kívül különböző luxusadók alakjában fizeti mev a belvárosi élet j, úgynevezett kényelmének árát. joggal veti fel a kérdést, miért nem gondoskodnak az illetékes tényezők a városiasságnak arról a minimális kellékéről, hogy az nccák éjjel kielégítő módon legyenek világítva. Elvégre azok, akik kulturális életberendezkedésüknél fogva nagyobb részt kénytelenek vállalni a közterhekből, mint a kültelki lakosság és villanyfogyasztási-, cimtábla-, kávéházi-, mozi- és egyéb speciális adók lerovásával biztosítják a pótadók leszállításának lehetőségét, valami ellenszolgáltatást is várnak kötelességtcljesjtésüknek ezért a pluszáért. Amit a kávéházban, a moziban vaev i a villanygyárnak fizetünk, azért konkrét értéket kapunk, de milyen be- i neficiumokat nyűit a város a pót- és luxusadókért, ha még az uccák normális világítását is fényűzésnek te-, kinti? Ki fogja fizetni a luxusadókat, | ha a tyúkokkal kel! lefeküdnünk, nehogy kakimifnsoknak tegyük ki magunkat a sötét utcákon? Ha a város a luxrsadókat jövedelmi forrásul kalkulálja, miért nein intézkedik, hóm- a belvárosban a közlekedés í esté is biztonságos legyen? Szubotica az ország egyik legna-1 r-vobo ' árosa, de a kulturális nívó j külsőségei tekintetében még sok j hiányossága ' an. lav nincs a városnak ■ vízvezetéke és csatornázása,' nincs elég bérpalotáin, aszfalto-j zása, alapos tatarozásra és kibővítésre szorul. .V.jndcz, akármeny- J nyíre hozzátartozik a nagyvárosi j jelleghez, pénzkérdésen múlik és j mindaddig, míg a város egy^nauvj külföldi kölcsönhöz hozzá nem int,! szó sem lehet ezeknek a problémák- j nak megoldásáról. A polgárság su-1 lyosan meg van ugyan adóztatva, j azonban télién- iseiőképességének maximális igénybevételével is a városgazdálkodás épen csak hogy szegényesen egyensúlyban tartható és semmiesetre sem nyűit pénzügyi alapot beruházkodásokra. Jól tudjuk, hogy a pótadók csak azoknak a lyukaknak betömésére valók, nme- j lyeket az agrárreform szakított a j város vagyonún és semmi olyan kö- 1 vetélésünk nincs a várossal szemben, uni az adott helyzetben ne volna megvalósítható. Várni kell, mig a gazdasági válság lezajlik, a hitelviszonyok konszolidálódnak és csak azután kerülhet sor azoknak a városfejlesztési terveknek realizálására, amelyek Szuboticát a lélekszámúnak és belső kulturális vitalitásának megfelelő nagyvárossá varázsolhatják. Lehet-e azonban túlzottnak bélyegezni nyolc évvel a háború után a polgárságnak azt az igényét, hogy az uccákat éjszaka rendesen világítsák? Bármilyen szerények és belátók is vagyunk a városgazdálkodáshoz fűzött várakozásainkban, nem tarthatjuk igazoltnak azt a takarékoskodást, ami a gázlámpák időelőtti eloltásában nyilvánul. Az ilyen költségredukció nemcsak a közbiztonságon üt rést és nemcsak a városiasságot csökkenti, hanem a városi pénztárt is kárositja, mert akadályozza azokat a szórakozásokat, amelyek a városnak jövedelmet hoznak. Amikor a színház felavatásával a szuboticai kultúra hatalmas fáklyáját gyújtják fel, talán nem időszerűtlen felliivni a hatóságok figyelmét a város uccáinak aggasztó sötétségére és sürgetni a közvilágitási mizériák orvoslását, hogy a város ebben a vonatkozásban is megszabaduljon a hozzá nem méltó jelzőtől-Jugoszlávia felmondja a neptuni szerződést 4 zagrebi Morgenblatt a jugoszláv külpolitika revíziójáról Beogradi jólértesült diplomáciai körökből a zagrebi Morgenblatt azt a íeltünéstkeltö információt szerezte, hogy a jugoszláv külpolitika, az Olaszország balkáni törekvései áltál teremtett súlyos helyzet és Nincsics Motncsilo visszavonulása folytán az ország nemzetközi kapcsolatainak revíziósa előtt áll. Az uj orientáció amaz államok felé törekszik, am# lyek Jugoszláviával szemben mind® barátságos szellemről tettek tanúságot, elsősorban Franciaország és az utóbbi időben Törökország felé is, amely utóbbit az olasz imperializmus ugyanolyan mértékben fenyegeti, mint Jugoszláviát. A jugoszláv külpolitika revíziójának első állomása a neptuni konvenció felmondása lesz. Ebben a tekintetben a jugoszláv kormánynak igen óvatosan kell eljárni, mert a szerződés ielmondása nyílt szembeszállást jelentene Olaszországgal. Annyi bizonyos, hogy a konvenciónak az albán-olasz szerződés után semmi értéke sincs Jugoszlávia szempontjából és ha a jugoszláv diplomácia uj védelmi pozíciót akar találni, föltétien tisztáznia keli a helyzetet Olaszországgal. Abd el Krim leleplezései A fölkelővezér emlékiratai szerirA a spanyolok nagy összegeket Ígértek a rií ekne's ha teljesen a f aneia zón ra koncentrálják támadásaikat Párisbó! jelentik: Abd el Krim a számkivetésben megkezdte emlékiratainak írását A Matin értesülése szerint a riff felkelővezér emlékiratainak több szenzációsan érdekes részlete van. így például Abd el Krim leleplezi a span colokat és azt Írja, hogy azok nagy összegeket Ígértek neki, ha támadását teljesen a francia zónára koncentrálja. Memoárjaiban ezenkivül Abd el Krim megállapítja azt is, hogy ezekben a manőverekben nemcsak Németország és Moszkva, hanem Franciaországgal szoros kontaktusban levő több európai hatalom is rész tvett. Abd el Krim az emlékiratok szerint elejétől kezdve ellenezte a háborút Franciaországgal, de a spanyolokon aratott győzelemtől megittasodott hivei erre valósággal rákényszeritették. wAz országot elöntötte asztmozgalom SmlJáma“ W tik é Jk. ' Kart es István tizenegy gyűlést tartott a du máciai falvakban Splitből jelentik: Radies István pénteken és szombaton tizenegy dalmáciai községben tartott agitáeiós gyűlést. Zadvorie faluban a disszidens parasztpárti lista hivei tüntettek Radies ellen, de a Radics-pártiak hamarosan elnémították a tüntetőket. Ezen a gyűlésen Radics hosszabb beszédet tartott, amelyben előbb támadta a disszidenseket, maid a parasztpolitika céljairól beszélt. — Azért mentünk Reogradba — mondotta — hogy közelebb legyünk szerb paraszttestvéreinkhez. A parasztság teszi az államot, nem pedig az íjribanda. A magunk körébe szólítottam az összes szerbeket és a szlovéneket is. A montenegróiak jelentkeztek elsőnek és ma egész Montenegró a parasztmozgalomban van. Ismertette ezután Radics a montenegrói föderalLstákkal folytatott tárgyalásokat és kijelentette, hogy megegyeztek a Nemzeti Parasztpdrt megalakítására vonatkozókig. Montenegró volt — mondotta Radics — az első parasztállam és ezért a montenegróiak a legalkalmasabbak a paraszteszme megvalósítására. A parasztmozgalom ma már mély gyökeret vert az egész országban. így van ez Macedóniában és Sumádiában is, ahol szintén vannak parasztképviselők, akik a parasztpártok egyesülésén fáradoznak. A legközelebbi választásokon látni fogjuk a Vajdaságban, Boszniában, Szlovéniában. Szerbiában és Montenegróban menynyire elöntötte a parasztmozgalom hulláma az egész országot. — Szerbia vezette az állampolitikát és a külpolitikát, mi horvátok pedig ma mi vagyunk a vezetők az állam kiépítésében. A parasztoknak össze kell tartani és az urak, ha munkavezetők és nem börnyuzók akarnak lenni, segítsenek a népnek. Volt már parasztkirályunk: Tomiszláv. Ma is olyan királya van a parasztságnak. aki megérti a parasztuiozgaíniat. Felkiáltások: Étien a király! — Beléptünk a nemzeti megegyezés kormányába — folytatta beszédét — hogy minden lépésnél védjük a parasztnépet, hogy megszüntessük a botozást és hogy az állami pénzügyekből eltávolitsuk a korrupciót. Most végre tisztességes kormányunk van. — A közlekedésügyi miniszternek olyan embernek keli lenni, aki ért a vasutakhoz. A mostam közlekedésügyi miniszter mérnök és tábornok, aki tudja, mi a vasút s ezenkivül tudni lógja helyreállítani a teljes legyeimet és átszervezni a forgalmat. Elértük, hogy Kosutics mérnök lett az építésügyi miniszter. Nem lehet egyszerre átalakítani az egész országot. Nem kell adni a népnek, csak ne vegyenek el tőle semmit. Radics István ezenkívül még tiz helyen tartott gyűlést. Beszédeiben többek között kijelentette, hogy a tartományi választás csak próbája a nemzetgyűlési választásoknak. A -arasztnép a községek és a tartományok után a parlamentnek is tiszta parasztjeiieget fog adni. Hangoztatta annak szükségességét, liógv a narasztmozgalmat Szerbiára, azután Bulgáriára is ki kell terjeszteni. Minden egyes gyűlésen beszédet tartott Radics Pavle agrárminiszter is,
