Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-04 / 3. szám

*927. január 4, 2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ Franciaország támogatja Olaszországot a jugoszláv-magyar Jóviszony megteremtésében 6enard beogradi francia ktfvet nyilatkozata tnényT* amelyben Komrienovlcs, a dalmáciai agrártörvény-javaslatot tárgyaló bizottság elnöke kijelentet­te, "hogy Rádióséit ti; is mondtak er­ről a lavaslatről. Radios Pavle erre vonatkozó cáfolata alaptalan. Uzu­­novics megerősítheti, hogy azokban a -pöntozatokban, amelyekben Radi­­csekkal megállapodott, az uj kor­mány három feladata van megjelöl­ve: a központi igazgatásról szóló törvény , meghozatala, az adók ki­egyenlítése és a költségvetés-Radios Pavle,. aki előtt az újság­írók : felolvasták Szubotics Nikola nyilatkozatát, a következőket mon­dotta: —- Szubotics. ur csalódik. Sem ő, sem Komnenovjcs nem tanulmányoz-Párisból jelentik: A Matin tudósítója beszélgetést folytatott Genard francia követtel a jugoszl-olasz viszonyról. A követ kijelentette, hogy bizakodás­sal nézi a két ország viszonyának ala­kulását és örömmel emlékezett meg arról, hogy Jugoszlávia és Magyarország között is állandóan javul a viszony. Kiemelte a követ, hogy ez sok tekintet­ben Olaszország közbenjárásának kö­szönhető, mert Olaszországnak szüksége van ar­ra, hogy a iiumei kikötő vissza­nyerje magyarországi hlnterlandját és ehhez szüksége van Jugoszlávia beleegyezésére, hogy a tranzitó forgalmat jugoszláv te­rületen lebonyolíthassák. — Ha Olaszország ezt a célt követve előmozdítja a most folyó jugoszláv­­magyar tárgyalásokat, akkor ebben a szándékában Franciaország támogatá­sára fog találni. ti k át .a javaslatot. Én tárgyaltam velük, mire Ők azt javasoltak,' hogy döntsünk" bizonyos dolgokban, ame­lyekről, a. javaslatban nincs döntés. Szubotics másik állítása sem állja még a helyét. Én nm vontam visz­­sza a javaslatot és az a kormány programján ''szerepel. A dalmáciai .radikálisok nem á radikális párt és nem kenyszerifhetnek rá uj progra­möt a radikális pártra, amely kon­gresszuson állapította meg agrár­­programját. A kormány nem veheti ki Dalmáciát -az agrárkérdésből 2— 3000 birtokos család kedvéért. 40— 50.000 iöldmiivesesalád kárára. A Radics-párt bomlása Észak-Dalmáciában Zagrebből jelentik: Radios István e hét folyamán Dalmáciába utazik, hogy az északdalmáciai pártszerve­zetekben uralkodó fejetlenségnek vekét vessen. Észák-Dalmáciának csaknem . mindegyik választókerü­letében "ug várná' Rét-líá'róm Radics­­párti listát is benyújtottak és teljes a tájékozatlanság- afelől, melyik a hivatalos, melyik a disszidens lista. Lekiljlte már-a pártközpont a múlt héten ár. K'osutics Sztjepán titkárt, akinek missziója azonban kudarccal végződött. A pártszervezetek ezzel fogadták-Kosuticsot:- < -> Vrarnymagdt még Sem hallgat jaki Eleget becsaptak már bennün­ket mindenféle cilinderes urak. Jöj­jön Radios István személyesen;'mi mér'csak annak hiszünk.-j . Radics István Szomborba és Szuboticára jön • ^almáéiábói való visszatérése után Radics. a Vajdaságba indul, el­sősorban Szubotícát és Szombort fogja .. felkeresni. A pártvezetőség egyik tagia kijelentette a Bácsme­­gyei Napló zágrábi munkatársa előtt, hogy tudomása szerint Radics Istvánt úgy várják a Bácskában, mint a messiást. Uzunovics audienciája miniszterelnök Az udvartól távozó Uzunovics az uiságirók kérdéseire kijelentette, hogy folyó ügyekről referált Őfel­ségének. Az esti órákban Perics Nikola külügyminiszter iá' kihallgatáson je­lent meg a királynál. A bjelovári községi vá­­lasztás eredménye Bjelovárról jelentik: Vasárnap községi választás volt Bjelováron. Tíz lista állt egymással szemben. A hofvát parasztpárt a választáson hét mandátumot kapott, a radikális disz­­szidensek két mandátumot, a Príbi­­csevics-párt hármát kapott, a hiva­talos radikális párt mandátum nél­kül'maradt. A föderalistáknak három mandátum ' jutott, a zsidópártnak kettői á független polgári listának egy, á'z iparosoknak kettő, a Frank­­pártnak egy. á szociáldemokraták­nak három mandátum jutott. Való­színű, hogy az ennyire megosztó képviselőtestület .'nem fog tudni mégegyezni a polgármester szemé­lyére vonatkozólag, igv á képviselő­testületet fel. kell majd oszlatni és község élére kom mi szári üst kell Túlságos és egyenlőtlen az adó A pénzügyminiszter a tömeges nyugdíjazások s a túlságos adóztatás ellen A pénzügyi bizottság a kormányvál­ság óta hétfőn tartott ülést, amelyen Markovics Bogdán dr., az uj pénzügy­­miniszter terjedelmes expozét mondott az 1927—1928. évi költségvetésről. A költségvetést, amelyet még Perics Ninko dr. dolgozott ki, az uj pénzügyminiszter három szempontból elemezte: A költség­­vetés technikai struktúrája, pénzügyi struktúrája és a gazdasági életre gyako­rolt hatása szempontjából. Rámutatott arra, hogy hasznos volna, ha a technikai struktúrát megreformál­nák és a költségvetést két elkülönített részre osztanák: az általános állami ki­adásokra és bevételekre, továbbá az ál­lami gazdásági vállalatok, birtokok ki­adásaira és bevételeire. Olyan kiadási típusokat kell rendszeresíteni, amelyeket szükség esetén automatice lehet csök­kenteni vagy emelni. Ilyenmódon köny­­nyebben lehetne végrehajtani az állami kiadások és bevételek politikáját és le­hetőség nyílna az állami vállalatok kom­­mercializálására. Rend, munka, nyijvános- 1 Ság, ellenőrzés A pénzügyminiszter ezután a pénzügy­igazgatás nagy fontosságáról beszélt. Itt hezltik meg: nes és közvetett adóknál arra kell töre­kedni, hogy szukcesszive elérjük azt az adóideált, amely megfelel a lakosság adófizetőképességének. Az adók kiegyen­lítéséről szóló törvényjavaslat nagy lé­pés ezen a téren. Rendezni kell a függő adósságokat, mert ezek elvben nagy veszélyt jelente­nek a költségvetés egyensúlyára. A költ­ségvetés realitása nemcsak technikai kérdés, hanem függ az általános gazda­sági helyzettől, az állam hitelviszonyai­tól és a dinár stabilitásától. A gazdasági válság hatása A gazdasági válság súlyosan érezhető az ország termelésében. A földművelés­nél nem a produkció, hanem a járadék csökkenésében mutatkozik. A járadék csökkenése az árcsökkenésből fakad, ez pedig a bel- és külföldi piac árnivellálá­­sából ered. Ebben az irányban két pozi­tív tény állapítható meg: 1. az árak abszolút csökkenése a vi­lágpiacon; 2. a dinár stabilizálása. A földművesek alkalmazkodását az uj viszonyokhoz a köyetkező faktorok ne­ncvez; ■szükség van rendre, termékenyebb mun­kára, nyilvánosságra és jó ellenőrzésre, továbbá arra, hogy a pénzügyi igazga­tás technikája össziiangban legyen a költségvetés technikájával. Az állami ki­adásokat három csoportba kell osztani; ' a) a mellőzhetetlen állami szükségle­tek kielégítésére szolgáló kiadások: b) azok a kiadások, amelyek pillanatnyi szükségletből fakadnak és kulturális, gazdasági, szociális és közoktatásügyi feladatok megoldására szolgálnak; c) olyan kiadások, amelyek az állami vállalatok és gazdaságok szükségletei­ből fakadnak. Ez a differenciálás azért fontos, mert így meg lehet könnyen ál­lapítani, hogy mennyire szükségesek és sürgősek az egyes kiadások. Az állami feladatok elvégzése tekinte­tében a háború után kiléptünk a háború előtti keretekből. Az uj költségvetés tár­gyalásánál nem szabad elfelejteni, hogy súlyos gazdasági válság ideién készült és ezért a takarékoskodásra való törek­vés vonul végig rajta. A kiadásokat komprimálták úgy, hogy a bevételek­ből fedezhetők legyenek. Az egyes mi­nisztériumok részköltségvetését több, mint négymilliárddal csökkentették, úgy hogy az (eredeti 16 milliárdos költségve­tés 11.690 millióra csökkent A takaré­kosság keresztülvitelére azonban széle­sebb bázist kell biztosítani, ez pedig csak az egész állami apparátus revízió­jával lehetséges és azzal, hogy az álla­mot tehermentesítjük azoktól a funk­cióktól. amelyek az önkormányzati szer­vekre tartoznak. A nyugdíjazások szabályozása A kiadások terén külön megreformá­­landónak tartja a nyugdijak ügyét. Feltét­lenül meg kell állítani a nyugdíjazások folyamatát, a nyugdíjasok számát csök­kenteni, a szolgálati évek számát emel­ni, a munkaképességet jobban kihasznál­ni és revideálni magát a nyugdijskd­­lát is. Rátért ezután a pénzügyminiszter á kincstári bevételek elemzésére. Az egye­a) Extenzivitás magában a termelés­ben, b) tulságos és egyenlőtlen adómegter­helés, c) a belföldi piac szervezetlensége, d) a földművesek eladósodása és a jól szervezett földmiveshitelek hiánya, e) a földműves fogyasztásának túlsá­gosan magas nívója. Az ipari válság a termelés csökkené­sében mutatkozik, vagyis a befektetett tőke kapacitásának elégtelen kihasználá­sában és a járadék csökkenésében. A gyáripar legnagyobb része ilyen hely­zetbe jutott a következő okokból: 1. A hazai ipar irracionális fejlődése az infláció idején, aminek folytán a fo­gyasztás nem abszorbeálhatta a termé­keket és ami egészségtelen hitelviszo­nyokat teremtett. 2. A tőke és hitel váisága. / 3. A drágaság, azaz a munkabérek aránytalan viszonya a termelési költsé­gekhez. 4. A dinár stabilizálódása, ami különö­sen a kivitelre dolgozó iparnál éreztette hatását. A mai helyzet a fogyasztás és a mun­ka válságára vezethet. Olyan intézkedé­sekre van szükség, hogy a fogyasztás egészséges nívója visszatérjen és hogy a munka feltételei összhangba kerüljenek a termelés feltételeivel. Az első ilyen in­tézkedés az adótörvény egységesítése, ami magával hozza a megterhelés csök­kentését bizonyos adófajoknál. Negativ pénzügyi hatásoktól való félelem nélkül kell hozzáfogni az intézkedésekhez, hogy az állami kiadások racionálisabb elosz­tásával azoknak a kiadási csoportoknak adjunk elsőbbséget, amelyek ebben az irányban kedvező hatást gyakorolnak. Másrészt azonban az állami pénzügyi szervezet jobb funkcionálásával biztosí­tani kell, hogy az előirányzott állami be­vételek tényleg befolyjanak és az állami vállalatokat racionálisabban lehessen ki­használni. így lehet elérni a javak na­gyobb forgalmát és a normális fogyasz­tást az országban. Külföldi tökére van szükség ~ Ha sikerül — folytatta a pénzügy­­miniszter — a külföldi adósságok rende­zésével megerősíteni és emelni külföldi hitelünket, amire törekedni fogunk, ak­kor be lehet vonni az országba a szük­séges tőkéket és igy megoldani a hitel­válságot. Amióta az infláció megszűnt és a dinár stabilizálódott, állandóan fo­lyik a munkafeltételek nivellálása. Ha azt akarjuk, hogy a dinár megtartsa ed­digi pozícióját, akkor ezt a nivellálódási folyamatot pénzügyi intézkedésekkel kell meggyorsítani, vagyis az ország pénzügyi politikáját hozzá kell alkalmaz­ni az uj feltételekhez, amelyek a gazda­sági viszonyokból származnak. Most kristályosodnak ki az uj viszonyok az árak, a munka és a hitel tekintetében. A pénzügyi politika feladatai tehát: 1. Rendet és stabilitást teremteni az állami gazdálkodásban. 2. Az állam pénzügyi érdekeit össz­hangba hozni a széles néptömegek szo­ciális és gazdasági érdekeivel és a ter­melés érdekeivel. 3. Az állam hitelét arra a magaslatra kell emelni, amely őt gazdasági és pénz­ügyi erejénél fogva megilleti, hogy elhá­rítsuk az összes akadályokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak az állam hitelvi­szonyainak kialakulására. Végül hangsúlyozta a pénzügyminisz­ter, hogy a kormány nagy gondot fog fordítani a gazdasági válság megoldá­sára. A pénzügyminiszter expozéja után Demctrovics Juraj Pribicsevics-párti ja­vasolta, hogy a költségvetés fölötti vitát ne kezdjék meg mindaddig, mig ki nem derül, hogy a kormány birja-e a parla­ment bizalmát. A javaslat ellen szavaz­tak a radikálisok, a Radics-pártlak, sőt a demokraták is; a javaslat mellett csu­pán négyen szavaztak, a Priblcsevics­­pártiak, a földmivespárti és föderalista bizottsági tagok. A bizottság holnap tartja meg legkö­zelebbi ülését, melyen Marinkovics Voja demokrata bírálja a költségvetést. Aharmadikmártir Ism ■/ jelentkezeti egy Magyar­­országból megszökött jugoszláv alattvaló A horgosi határrendőrség letartóztat­ta Kolarics Steván harmincéves fiatal­embert. aki Magyarországból útlevél nélkül jött át a határon. A határrendőr­ség Kolaricsot a vasúti rendőrségre kí­sérte, ahol vallatóra fogták. Kolarics Steván előadta, hogy szombori szüle­tésit földmives, 1920-ban bevonult ka­tonának és a határőrséghez osztották be. Egy napon véletlenül átlépte a ha­tárt és a magyar határőrök elfogták, tömlöcbe vetették, ahonnan csak most szabadult meg. A kihallgatást vezető rendőrtisztek feltűnt, hogy az utóbbi időben ez a har­madik mártír, hogy mindhárman ha­sonló mesékkel igyekeztek megszaba­dulni a büntetéstől. Ezért a liatárrend­­örségen tovább folytatták az állítólag ;s mártír kihallgatását. Kolarics Szteván összefüggéstelen .s zavaros vallomásában nem tudott ma­gyarázatot adni arról, hogy mit csinált hat évig Magyarországon. A határrendőrség Kolaricsot a beo­gradi uprava gradához szállította, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy kém­kedett. A rendőrség azt is megállapítot­ta, hogy Kolarics katonaszökevény és 1920 óta a katonai hatóságok több kö­röző levelet adtak ki ellene. A rendőrség figyelmet fordít arra is, hogy az utóbbi időben Bécsből Magyar­­országon keresztül, kommunista ügy­nököket küldenek Jugoszláviába, akik valamennyien jugoszláv állampolgárok és azért jönnek Jugoszláviába, hogy itt kommunista szervezeteket alapítsa­nak. A rendőrség ebben az irányban is kihallgatta Kolaricsot, aki azonban ta­gadta, hogy a kommunisták küldték Ju­goszláviába.

Next

/
Thumbnails
Contents