Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-07 / 6. szám
1927. január 7. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A lex-Derer alapján — mint a Narodni Listy írja — az állampolgársági kérvények elintézése körül nehézségek merültek föl, mivel a magyarok és a németek kérvényének sok esetben nem lehet eleget tenni. A lap szerint a kormány tárgyalásokat kezd Magyarországgal kölcsönös állampolgársági törvény létesítéséről, mely szabályozná a Szlovenszkóban élő személyek állampolgárságát, akik a lex-Dererből ki vannak zárva. A minisztérium előtt eddig közel másfélszáz olyan kérvény fekszik, melyet mindaddig nem lehet elintézni, mig a magyar és a csehszlovák kormányok az állampolgárság kérdésében meg nem egyeznek. * A lengyelországi zsidó kisebbség volt az első, mely kompromisszumos politikát kezdett és paktumot kötött a kormánnyal. Az okos reálpolitika már eddig is jelentős eredményeket hozott a zsidóság számára, mely.elérte, hogy a kormány biztosította kulturális autonómiáját, iskolái részére államsegélyt kap, ezenkívül politikai életben is számtalan engedményt ért el. A zsidó néppárt legutóbb nagy népgyülést tartott Lodzban, melyen felszólaltak a párt parlamenti képviselői. Az egyik szónok kijelentette, hogy a zsidóság nem bánta meg, hogy paktumot kötött a kormánnyal, mert ha reményei teljesen nem is váltak be, igen sok olyan engedményt ért el, melyet az ellenzéken soha nem tudott volna elérni. A párt lapja megelégedéssel állapítja meg, hogy az 1926. esztendőt nagy aktívával zárta le a lengyel zsidóság, mely továbbra is folytatni fog.ia a kompromisszumos politikát. A bukaresti egyetem rektora, Pangratl a Keleti Újság munkatársa előtt hosszabban nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. »Álláspontom a kisebbségi kérdésben a következő: a kisebbség tanulja meg az uralkodó nemzet nyelvét is, de ezenkívül a saját ariyanyelvén való tanulásnak zavartalan menetét kell biztositani. Ezeket a sérelmes eseteket lokális jelenségeknek kell minősítenem, mert az igazságtalanság és az erőszak nem a mi lényegünk. És erőszakot legkevésbé kulturális téren lehet alkalmazni, mert az éppen az ellenkező hatást szokta kiváltani és semmi esetre sem szolgálja az uralkodó nép érdekét, de föltétlenül erősiti az elnyomott nép ellenállását. Ezek a zavarok, sérelmek, vagy érzelmi összeütközések a világháború eredményei. A vihar olyan nagy volt, hogy az érzelmek felkavart hullámai még ma sem 'tudtak teljesen lecsillapodni. Ez annál inkább érthető olyan tartományokban, amelyek máról-holnapra jutottak uj állam keretei közé. E tartományoknak jelenlegi kisebbségei valaha uralkodó elem voltak és mint olyanok, nehezen tudnak beletörődni a változásba. Bizalmatlansággal vannak • az uj államhatalommal szemben, sőt néha ez a bizalmatlanság ellenségeskedéssé fajul. Azonban meg vagyok győződve, hogy rövid időn belül elsimulnak e zavarok és a legteljesebb harmónába fognak fölolvadni. Nemcsak az állam keretén belül való együttélés hasznos ered menyei miatt, hanem az államok között való jó szomszédság szempontjából is. Én e hitemet a románság történelmi múltjára alapítom. A román nép mindig örömmel fogadta be országába az idegeneket: görög, bolgár, örmény, szerb kolóniák alakulhattak ki az országban, mert a vendégek nyelvét, tradícióját tiszteletben tartottuk. Mi Constancában mecsetet építettünk a törököknek és ha meglátogatná ezeket az örmény, vagy bolgár telepeseket, személyesen győződhetne meg, hogy most is saját anyanyelvükön beszélnek és saját egyházi szertartásuk szerint tisztelik az Istent.« * Az erdélyi magyar tisztviselők ügyéiben Cahrtin kolozsvári prefektus eljárt a belügyminiszternél. Bukarestből való visszatérése után a prefektus igy nyilatkozott intervenciója eredményérő': »Midőn a memorandumot Goga miniszternek átnyújtottam, kijelentette, hogy régóta gondjába fogadta az elbocsátott magyar tisztviselők ügyét. Maga a kormány is foglalkozik ezzel a problémávrl és elejétől kezdve az volt a szándéka, hogy a magyar tisztviselői kérdés olyan megoldást találjon, amellyel nemcsak az elbocsátott magyar tisztviselők, hanem a román közvélemény is meg legyen elégedve. A kormány a megoldást ugv gondolja, hogy három részletben intézi el a függő kérdést. Körülbelül három hónapon belül a kistisztviselők kérvényeit intézi el, mert azoknak van égető szüksége a nyugdíjra. Azután újabb három hónapon belül következnek a középjavadalmazásu tisztviselők és végül minden valószínűség szerint még ennek az évnek őszi hónapjaiban a tnagasabn kvalifikációval és illetményekkel reiidelkező magyar tisztviselők nyugdijára kerül a sor.« Mussolini sokallja már az erőszakot 4z olasz miniszterelnök elrendelte a régi fasiszta szabadcsapatok lelesz látását Rómából jelentik: Mussolini köriratot intézett az összes prefektusokhoz, akiket emlékeztet arra, hogy az ö feladatuk elfojtani minden olyan kísérletet, amely a fasiszta kormányzatnak ártani kíván. A körirat szigorú hangon követeli a régi fasiszta szabadcsapatok feloszlatását Bármi történjék is — Írja Mussolini a köriratban — és bármi érjen is engem személyemben, a megtorlásnak, rombolásnak és erőszakoskodásnak véget keli vetni. Kötelességük a prefektusoknak, hogy minden kísérletet idegen államok elleni tüntetésre, minden« eszközzel megakadályozzanak A körirat további részében Mussolini az állami és községi hivatalok szelleméről beszél és a következőket mondja: A hivatalok legalsóbb fokozataiból is el kell távolítani mindazokat az elemeket, akik a kormányzattal nem értenek teljesen egyet. El kell távolítani a hivatalokból - fejezi be Mussolini a köriratot — a gseftelőket, haszonlesőket, tetszelgőket, mindazokat, akiket az utóbbi időben a politikai tenniakarás véribaja fertőzött meg. államok szerződést kötnek Szovjetori>szországgal A szovjet nagy csapatokat vont össze a lengyel és az észt határon Rigából jelentik: Az észtországi lapok szenzációs híreket közölnek, amelyek szerint az Oroszországból érkező utasok elbeszéléseiből megállapítható a szovjetkormánv nagy katonai készülődése. A szovjet nagyszámú csapatokat vont össze a lengyel és az észt határon. Azt hiszik, hogy a katonai intézkedésekkel a szovjet nagyobb nyomatékot akar adni akaratának a küszöbön álló balti garancia-tárgyalások alkalmával-Varsói jelentés szerint Finnország, Észtország és Lettország külügyminiszterei szerdán konferenciát tartottak Révaiban, amelyen elsősorban a litván katonai forradalom által előidézett uj politikai helyzetről tárgyaltak. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy Finnország, Észtország és Lettország rövid időn belül egyenkint és közösen biztonsági és semlegesség*! sierződést kötnek Szovjetoroszországgal. A szerződések ratifikálása Heisings forsban és Rigában, ahol a baloldali pártok vannak többségben, máris biztosítva van és csak Révaiban lesznek a szerződés ratifikálásának kisebb nehézségei. A pravoszláv egyház helyzete Ruszinszkóban Miért utazik Irenej püspök Ru zinszkóba — Jobbak voltak-e a magyar egyházi törvények? A ruszinszkói egyházi harcok már régóta foglalkoztatják az egész európai sajtót. A ruszinszkói pravoszlávok küzdelmeit a beogradi sajtóban is rendkívül sokat tárgyalták és a szerbiai egyházi körök rendkívül nagy figyelemmel kisérték azokat a sokszor véres összeütközéseket, amelyeket ruszinszkói polgári hatóságok inscenáltak, hogy az ottani orthodox hitü lakosságtól'templomaikat és iskoláikat elvehessék. Dimitrije paiíriarchia a napokban küldötte el Irenej noviszadi püspököt Ruszinszkóba, hogy ott az orthodox egyházat újra megszervezze. Beogradban tartózkodik jelenleg Gerowszky Elek, az ismert szláv vezér, aki a szent szinódiSban a jogi tanácsosa a ruszinszkói orthodoxoknak, a ruszinszkói küzdelmekről a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: Irenej püspök a csehszlovák kormánynyal való előleges megállapodás folytán utazott el -a Ruszinszkóba. A csehszlovák kormány először három püspök ajánlását kérte, hogy közülük Prágában válasszák majd ki a ruszinszkói püspököt, Dimitrije patrlacha azonban ebbe nem volt hajlandó beleegyezni, hanem kiküldötte Irenej püspököt Ungvárra, hogy szervezze meg a ruszinszkói orthodox egyházat. Irenej püspök az 1868-as magyar törvények hatályban való fentartását kívánja. Ez a törvény az orthodox egyháznak teljes autonómiát biztosított. A csehszlovák kormány azonban nem ismeri el ennek a törvénynek az érvényességét. mert ez a törvény túlságosan liberális volt és nemcsak a templomoknak, hanem az iskoláknak is teljes védelmet nyújt. Seba beogardi csehszlovák követ Dimitrije patriarcha előtt többizben kijelentette, hogy a csehszlovák kormány jóindulattal nézi az ottani orthodox egyház működését és szerinte a konfliktusoknak hamis információk és félreértések voltak az okozói. Megcáfolta Seba követ azt is, hogy templomokat vettek volna el. Ezzel szemben most az a pikáns helyzet alakult ki, hogy Iza községben ezelőtt nyolc nappal az izai pravoszláv egyháznak egy csehszlovák kormányrendeletet adtak át, amelyben elrendelik, hogy az orthodox egyház a templomot azonnal adja át a görögkatlwlikus templom céljaira. Iza községben akar Irenej püspök letelepedni és Izát akarták megtenni a ryszjnszkói orthodox egyház központjává. Előrelátható, hogy az izai templomot a parasztok épugy fogják védeni, mint ahogy eddig is fegyveresen tiltakoztak a templomok elvétele ellen. Irenej az izai püspökség vezetése mellett megtartja a noviszadi püspöki méltóságát is, nehogy bármikor függő helyzetbe kerüljön a csehszlovák kormánnyal. Az izai templomot különben annak idején a Károlyi-kormány, mint legfelsőbb egyházi hatóság a pravoszlávoknak rendelte átadni és rendeletének az indokolásában kimondotta, hogy az izai lakosság pravoszláv, tehát a templom eo ipso az orthodox egyházé marad. Az egész' ruszinszkói orthodox egyházi probléma ma már a Népszövetség előtt fekszik. Amikor Ruszinszkót a békeszerződés a földrajzi helyzet ellenére Csehszlovákiához csatolta, Párisban ezt azazl a-z indokolással tették, hogy a csehek szlávok és igy a ruszinszkói lakosságnak jobb dolga lesz, mint volt a magyar éra alatt. A pravoszláv ruszinok keserűen tapasztalják, ez nem történt meg. A magyar egyházi törvények liberálisabbak voltak és liberálisan alkalmazták azokat a kisebbségi egyházakkal szemben. A beogradi politikai pártok elhatározták, hogy a ruszinszkói pravoszlávok védelmére bizottságot alakítanak, amelybe az összes pravoszláv politikai pártok ki fogják küldeni képviselőiket. a D. Letartóztattak egy e őkelő bécsi bankembert Sasvári József dr. karrierje és bukása Bécsből jelentik: Az osztrák fővárosnak újból nagy szenzációja van. A tönkrement Allgemeine Industriebank egykori igazgatósági tagját, dr. Sasvári József ügyvédet újév napján letartóztatták. A letartóztatás csak most került nyilvánosságra. Az Industriebank egyike volt azoknak az első osztrák pénzintézeteknek, amelyek az osztrák szanálás megkezdésével tönkre mentek. A törvényszék már hosszabb ideje megindította az eljárást a bank vezetői ellen és most az ügyészségnek véletlenül tudomására jutott, hogy Sasvári Bécsben tartózkodik és utasította a rendőrséget letartóztatására, ami a legnagyobb titokban történt. Sasvári József dr. egyike volt a legismertebb embereknek Bécsien és a bécsi magyar kolónia egyik legtekintélyesebb tagja volt. A volt budapesti ügyvéd már a háború utolsó éveiben sokat tartózkodott Bécsben, ahol nagyobb hadiszállításokat szerzett meg magának. A hadiszállítások révén óriási összegeket keresett, majd a forradalom után valutake repedéssel kezdett foglalkozni. Pazarló életmódjával Sasvári József dr. Bécsben már általános feltűnést keltett, amikor a forradalom után a bank tevékenységében kezdett aktiv részt venni. Híresek voltak nagy üzleti vállalkozásai, amelyek különösen valutasibolásban és a rossz valuták megkontreminálásában jelentkeztek. Amikor az Industriebank 1924. tavaszán megbukott, Sasvári is az áldozatok közé tartozott. Már akkor azt suttogták, hogy bűnügyi eljárás indul meg ellene. Sasvári azonban akkor eladta pazarul berendezett lakását és csak ritkán jelent meg Bécsben. óvatosan kerülve, hogy olyan helyen forduljon meg, ahol magyarok is vannak, akik nagyon jól ismerték. Január elsején Sasvári Becsbe érkezett és ekkor történt meg letartóztatása olyan diszkrécióval, hogy arról még a szállodában sem tudtak. A letartóztatás oka az, hogy a bank elleni vizsgálat most lépett döntő stádiumba és Sasvári letartóztatását azért szerette volna a rendőrség eltitkolni, nehogy a többi gyanúsítottak elmenekülhessenek és nehogy a bankban folyt manipulációkról a rendelkezésre álló írásbeli bizonyítékokat a gyanúsítottak időközben megsemmisíthessék. Az ügyből kifolyólag rövidesen még több letartóztatás
