Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-30 / 28. szám
— Nem lehet ezt rikkancsolás közben az uccán szaladgálva és ordítva enni. — állapította meg és nyugodt hely után nézett, ahol átadhatja magát a pákosztoskodás gyönyöreinek. Bevonult a szomszédos kapualjba. Leült a földre. Az újság-csomót maga mellé tette. Aztán boldogan és mohón nekilátott a lakmározásnak. Közben bizony megfeledkezett az egé^z világról. Ette-ette Muncurkó a finom török mézet és mikor nagy sajnálatára végzett vele, még az ujjait is megnyalta utána. És a többi újságot, ami még nála van, abból okvetlenül lesz annyi tiszta keresete, amennyibe most a török méz kerül. Mikor a boltból kijött, első dolga volt, hogy a török mézet megkóstolja. Nahát, nagyszerű volt. Ilyen pompás dolgot Muncurkó még világéletében nem evett. lanak egy pásztorsrp édes-bus hangján a palotában soha nem hallott dalokat. Mintha egy kis pacsirta lopózott volna be és csattogtatta volna csicsergő hangját, úgy hallatszott a furulyaszó. Endre herceg arcán pedig a mosoly napsugara, mely oly régen elhanyagolta, jelent meg. Az egész palotában világosabb lett, újra csillogtak a termek, az ezüstharang hangja,mintha mondaná: »Giling, galang, mosolyog kis urunk, giling, galangcc. Leszaladnak a lakájok, hogy felhozzák a művészt, aki ily csodásán zenél, de nem látnak a palota előtt mást, csak egy mezítlábas maszatos gyereket, körülbelül abban a korban, mint a királyfi. De látják, hogy ő furulyái olyan szépen. Akárhogy szabadkozott szegény, a lakájok megfogták és felcipelték a kiirályfi elébe. A kis gyerek a nagy fényesség, ragyogás láttára nagyranyitotta kerek szemét. Pufók, maszatos arcán a csodálkozás látszott. — Játszál ismét — szólt a királyfi nyájasan. De a megrémült gyerek, aki még soha ilyen csillogó, gyémántosan öltözött urakat és asszonyságokat nem látott, képtelen volt egy hangot is kihozni pásztorsipján. Endre herceg kérte édesapját, hogy maradhasson ott a fin. Természetesen a király boldog volt, hogy a fia valami iránt érdeklődik és megengedte, hogy a gyerek a királyfinál maradhasson. Megfürdették, szép bársonyruhát adtak rája, de hiába, nem jött meg a hangja, sem a pásztorsipját nem tudta megszólaltatni. Teltek a napok, egyszer egy este a kis parasztfiu odamegy fenséges pajtásához és azt mondja neki': — Hallod-e te. kis királyfi, engedj engem haza. édesapámék már nem tudják elgondolni, hogy hol lehet az ő Pista fiuk? A bárányok is elszéledtek már.azóta. Szép piros arcán lasssan végigperegtek a könnyek, elkezdett keservesen sírni. A királyfi: még pzt nem látta. Ö előtte csak vidám, mosolygó arcok mutatkozhattak. — Mit csinálsz, Pista -r- kérdezte megdöbbenve. — Szeretnék hazamenni — szopegett a gyerek, öklével törülve le könnyeit. (Folytatása következik) próbál ő is pénzt keresni, hogy magának édességet vásárolhasson rajta. Gondolkozott, hogy mibe is fogjon. Egyszerre aztán bol■dogan felugrott és rohant a nyomdába, ahol az újságot nyomtatják. Elhatározta, hogy rikkancs lesz és az uccán újságot fog árulni. Hallotta ugyanis attól a pincérfiutól, aki biciklizni tanította, hogy a rikkancsok sok pénzt keresnek. Neki pedig pénzre volt szüksége. A nyomdában jelentkezett, mire felfogadták. Délután már egy csomó újsággal a hóna alatt végigszaladt az uccán és íorkaszakadtából ordította:- — Rendkívüli kiadás! Friss kiadás! Tessék venni Bácsmegyei Naplót! Tessék venni Hírlapot! Élelmes volt. Minden ember elé odaállott és kínálta az újságot. Az embereknek tetszett a medveképü rikkancs ---s hamarosan el is adott egy csomó lapot. Boldogan csörgette h zsebében a dinárokat és tovább kiabálva szaladt az uccan. — Bácsmegyei Napló! Hírlap! Friss kiadás! Uj kiadás! Közben pedig egyre arra gondolt, hogy milyen jó lesz, ha eladja valamennyi újságját. A kapott pénzből levonja a maga részét, ami neki mint rikkancsnak jár, bemegy valamely boltba és sok-sok nyalánkságot vesz rajta. Csakhogy Muncurkó tervez, véletlen végez. Éppen egy csemegeüzlet előtt vitte el az útja. Gondolta, egy pillanatra megáll és megnézi, micsoda finom dolgok vannak a kirakatba téve. Aztán lapárusitás után egyszerűen i le jön és megveszi magának azt, ami most legjobban megtetszik neki. Volt ott valami fehéres dolog is. Fölötte cédula lógott. Muncurkó, aki nem volt épen rósz tanuló, mert az első osztályt csak kétszer járta, holott a szomszéd Talpas Domokos bocsa három évig ült az első oskolában, betüzgetni kezdte a cédula fölirását. — T-ö-r-ö-k m-é-z, török méz! Odakint az erdőben Muncurkó evett már sokféle mézüt', de a török méznek még a híréit se hallotta. Ezt pedig meg kell neki kóstolni. De -ezzel nem akar ám estig várni! Hiszen nem is tudna odáig vájni, mert elepedne a vágyakozástól. Gondolta hogy vesz török mézet és lapárusitás közben majd. majszol belőle. Belépett a boltba és az összes pénzen, amit addig kapott, török mézet vásárolt. Kiszámította, hogy ha aztán eladja még Legutóbbi rejtvényeink helyes megfejtése: esperes, mindegy, több nap mint kolbász. Helyes megfejtésért a jutalmat Miskoltzy testvérek (Szubotua) kapták. Helyesesn fejtették még meg á következők: Breitner Katica, Gaál Andor, Kása Jenő, Brenner Emmuska. Horváth Boriska, Weise Gyuri, Hauser István, Neményi írsoka, Strumpfberger Gabik*, Brunner László, Volf Ilonka, Grób Vera, Nagy Béta, Hecsko Karcsi, Kolozsy Tibor és Géza, Nafusy Zsófika, Kelemen Ica, Dvorszky Margit, Molnár Mariska, Kaics Irénke, Szalay Karcsi. Korponai Matyika és Hajdú Bandi. Több gyerektől kaptam kérdezősködő levelet, amelyben neveik lekőzlése után érdeklődnek. Ezeknek üzenem, hogv az egyes számokban teközölt rejtvények helyes megfejtőinek névsorát mindig csak az illető szám megjelenésétől számított két hét után közöljük te. Legyenek tehát türelemmel. ÜZENETEK: Mcznerics Vinciké és Mara. A készülő festmény, valamint a kézimunka is nagyon érdekelnek Hozzátok be, hogy meglássam és hozzászólhassak. Az olajfestésnéi vigyázzatok és ne használjátok: a festéket vastagon. Hígítsátok fel íenolajjal és széles, lapos ecsettel fessetek. Ami pedig Furfangi Fiilöpöt illeti, az bizony sokat kellemetlenkedik Muncurkónak. Akadnak ilyen kellemetlenkedők néha a pajtások között is, de ezeket szép szóval mindig meg lehet rendszabályozni. Látogatástokat várom. Szervusztok! — Szatmáry Ilike. Nem baj, ltogy eddig nem jöhettél, ha bár vártalak már. Legjobb lesz, ha kedden d. u. jössz, akkor rendesen fönn vagyok. Az Ígért rejtvényeket is hozd be. — Volt Ilonka. Nem adok föl miraftg nehéz rejtvényeket, mert vannak ám gyengébb megfejtők is mint te. Kívánságod azonban teljesíteni fogom és legközelebb jó nehéz feladatot írok. Majd megíátjuk, vájjon tényleg olyan jó megfejtő vagy-e? Brunner László. Nem haragszom, tudom hogy szórakozottságból történt.
