Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-29 / 27. szám

1927. január 29. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Póruljárt bandita A megtámadott elverte és elvette a ígyvérét Noviszadról jelentik: Rumpi Antal sztarivrbaszi lakos csütörtökön Novi­­szadon járt és kerékpárján az Uszpen­­szka-temető mögött levő uj telepre akart kimenni. Amikor elhagyta a Deák­­uccát, valaki megszólítottá: — Pardon, uram, kérem csak egy szóra — mondotta az ismeretlen. Rumpf gyanútlanul leszállt kerékpár­járól és megkérdezte az ismeretlentől, hogy mit kíván, mire az Rmnpíot meg­ragadta és fojtogatni kezdte, majd re­volvert rántott és ezt kiáltotta: — Pénzt vagy életet! Rumpf első ijedtségében tiz dinárt vett elő a zsebéből és azt odaadta az utonállónak, aki ezzel nem érte be, ha­nem balkezében a revolvert tartva, a jobbkezével kikutatta Rumpf zsebeit. • Ezt a pillanatot Rumpf ellentámadásra használta fel, erős ütést mért az úton­álló karjára, úgyhogy a revolver a földre esett. Rumpf ettől vérszemet ka­pót és sikerült knock-out-tal állkapcson vágta a támadót, amitől az hanyatvá­­gódott. Rumpf ekkor elmenekült és fel­jelentést tett a rendőrségen, amely megindította a nyomozást. A palicsiak lemondanak a telefonról A Lloyd ake'ója a sérelme telelonrendolet vis zavoná.« érdekében A postaügyi miniszter rendeleté, amellyel Palicsot interurban kategóriá­ba osztotta be. nagy elégedetlenséget keltett a palicsi előfizetők között. A szuboticai kereskedők és gyárosok egyesülete mozgalmat indított a palicsi telefon-előfizetők érdekében és kezde­ményezésére a palicsi telefon-előfizetők vasárnap délután három órakor Pali­­cson, a Novákovics-féle vendég'őben ér­tekezletet tartanak, amelyen részletesen megbeszélik a teendőket és megszöve­gezik azt a tiltakozó jegyzéket, amit a noviszadi postaigazgatóság utján a mi­nisztériumhoz adnak be. A palicsi telefon-előfizetők elhatároz­ták, hogy ha a minisztérium nem tel­jesiti kívánságukat, valamennyien le­szereltetik a telefonjukat. A palicsiak követelése teljesen jogos és a rendeletét, amely szerint hat kilo­méteren túl csak »interurbán« lehet be­szélni, nen) lehet Pallosra vonalközt ít­­ni. Palics-íürdő közigazgatásilag és rendőrileg teljesen Szuboticához tarto­zik és igy nem lehet külön községként kezelni. Palics Szuboticához tartozik és époly külvárosa Szuboticának, mim Aiekszandrovó, vagy Radonovác. A pa­licsi telefon-előfizetők helyzetének meg­nehezítése helyett sokkal célszerűbb vol­na, ha nyáron a fürdőszezonban éjsza­kai telefonszolgálatot is bevezetnének Palicson, mert tarthatatlan állapot, hogv egy fürdőhelyen délután hat óra után már ne lehessen telefonálni. Bálint egv kicsit józanabbá lett. de nem érti: kárvatlás érte és még kineve­tik? ö megv innen tovább. A koma le­nyomja. aztán elmondja, hogv a debre­ceni csiztnad’ának, Megyerinek volt egy macskája, amelyik mindig a műhelybe rondított. Amikor Megyeri meg akarta érte verni. ..egyenesen az ablaknak ug­rott és sipirc! — ki a szabadba. Megve­ri alig gvőzte az ablakot csináltatni. A macska egyszer megint csinvt tett a műhelyben. Megveri észrevette, hogv írár ugrani is akar az ablaknak. Oltó­helyében fölkapta a kaptafát és a tört ablakon kiugró macska után kiáltott: — Nesze, az anyád isteníáját, most mege'őztelek! Most Bálinton lett volna a nevetés so­ra. de adós maradt vele. Az asztal aló! fölszedett megint.üres ablakrámákat né­zegette. A koma rászólt: — Az áWódat. hát micsoda ember vagy te? Eö'dhöz vág téged ez a két nyavalyás ablak? Bálintban fölágaskodott a virt"s: — Vágja az ap át. de nem engem! — és ugv vágta földhöz az ablakrámákat, hogv az utolsó üvegszilánk is kipotyo gett belőlük. Tántorogva érkezett haza Bálint a karjára fűzött ablakkarikákkal. Az asz­­szony még a konyhában mécseit. — Hol csavargott kend? Jézusom, még az üvegesnél sem volt! Bálint alig tudta kinyögni, hogy má­ma valami zsidó-ünnep van, aztán zár­va volt a boltja, hanem majd holnap próbál szerencsét. A többit már nem lehetett érteni, hogv mit dörmög, csak valami Megyerit, meg macskát emlege­tett. Aztán a pitvarajtóig merészkedett Bundást megfenyegette: — Aztán te is befogd a pofádat, any­­ísvit mondok!... Harmincegy embert tartóztattak le Becskereken és környékén kommunista össze* esküvés címén Két gimnazista is vaa a letartőz'atottak között Becskerekről jelentik: A becsekereki rendőrség az ügyészség utasítására le­tartóztatta Falczman Dominik becske­­reki cipészmunkást, Bischoff János sza­bómunkást és két hetedikes gimnazistát, akiket kommunista összeesküvéssel vá­dol az államügyész. Az ügyészségnek tudomására jutott, hogy a Becskereken Munkás-párt név alatt működő egyesü­let tagjai január 23-ikán, a tartományi választások napján, azokban a városne­gyedekben, ahol túlnyomóan munkái,k laknak, kommunista röpcédulákat ter­jesztettek. A röpcédulákban felszólítják a munkásokat, hogy ne szavazzanak egyik pártra sem, mert a munkásoknak nincs listájuk. Az áKiamügyész, amint tudomást szer­zett a munkások akciójáról, a rendőr­séggel együtt szigorú nyomozást indí­tott, mert az volt a gyanú, hogy a Munkás-párt elnevezés alatt egy tnesz­­szeágazó kommunista szervezet rejtő­zik. A nyomozás eredményeként a rend­őrség pénteken letartóztatta Falczman Dominik és Bischoff János munkásokat és a becskereki főgimnázium hetedik osztályának két tizenhétéves tanulóját. A rendőrség a nyomozást a vidékre is kiterjesztette, amely azzal a szenzá­ciós eredménnyel végződött, hogy Ve­lence községben huszonegy embert, Ku­­mán községben három és Elemér köz­ségben szintén három kommunistagya­­mts munkást tartóztattak le. A rendőr­ség úgy a Becskereken, mint Melen­­cén, Kumán és Eleméren letartóztatott munkások lakásán házkutatást tartott, ahol a rendőrség kommunista újságokat, röpiratokat és könyveket talált. Az ösz­­szes könyveket és röpiratokat lefoglal­ták, a letartóztatottakat pedig a becsko­­reki ügyészség fogházába szállították. A vizsgálóbíró pénteken már kihall­gatta a letartóztatott emberek egy ré­szét, akik tagadták, hogy részesei' ' él­nének a kommunista összeesküvés a. k. A gyanúsítottak neveit a nyomozás .-r­­dekében titokban tartják. Értesülése rk szerint a nyomozást a legenergikttsab­­ban folytatják és még több letartóztatás várható. A vizsgálóbíró szombaton .e­­fejezi az összes kommunista összeeskü­véssel gyanúsított munkás kihallga­tását. A tömeges letartóztatás Becskereken és a környéken is nagy feltűnést kel­tett, annál is inkább, mert bajos meg érteni, hogy röpcédulákkal mikép ;n lehet összeesküdni. Paraszt-tanács elnöke volt Bulgáriában a délbánáti rablóvezér Jelentkeznek a rendő ségnn a kirabolt áldozatok D saganov tizen*go cezcr dinért r bolt el egy belacrkvai kereskedő üzletéio VrsacróU jelentik; A vrsaci rendőrség — mint a Bácsmegyei Napló pénteki számában közölte — veszedelmes rab­lóbandát kerített kézre, amely a 051- bánátban. számtalan rablást követett e> A rablóbanda tagjai bolgár emigránsok, akik valamennyien beismerő vallomást tettek. A rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást a rablóbanda biinlajsiróniának összeállítására és az eddigi nyomozás során is több uiabb eset jutott a rendőrség tudomására. Pénteken reggel megjelent a rendőr­ségen Puncsevácz Nikola vojvodinci-i román földtnives és feljelentést tett egy ismeretlen fiatalember ellen, aki öt k’­­rabolta. Pancsevácz elmondta, hogy kedden délután két óra tájban gyalog indult el Voivodincéröl Belacrkvára. A mikor Obriceván község közelébe ért, észrevette, hogy egy jobban öltözött fiatalember nyomon követi. ő azonban nem tulajdonított ennek sem mi fontosságot. Amikor azután egy for dűlőhöz ért, lövés dördült el a következő pilla­natban pedig a fiatalember mellette termett, mellének szegezve egy re­volvert. — Add ide a pénzed! — kiáltott rá a támadó, mire a nála levő ezer dinárt átadta támadójának. Az azonban .isin elégedett meg ezzel az összeggel, ha­nem kikutatta a ruháit is, majd amikor több pénzt nem talált, arra kényszeri tette, hogy térjen vissza és ne szóljjn a történtekről senkinek, mert máskülön­ben lelövi. A rendőrségen, amikor Pancsevácz befejezte vallomását, lenozták a fogdá­ból a vrsaci rablás miatt letartóztatott Draganov Ivánt, akiben a kirabolt föfdnilves felismerte tá­madóját. Draganov szintén beismerte, hogy követte cl a rablást. A rendőrség egyébként kinyomozta Draganov e'öéletét is. Megállapították, hogy Draganov Bulgáriában, Mahlota községben lakott és a Sztambu’lnszkl-uralom idején a paraszttanács elnöke volt. A Sztambulinszki-rezsim bukása után Jugoszláviába menekült, ahol Vrs.icmi te’epedett te. Körülbelül másfél évvel ezelőtt rablások miatt Angyelov lío­­riszláv nevű menekült társával együtt letartóztatták és a belacrkvai törvény­széken egy évi börtönbüntetésre Ítélték, amit nemrégen töltött ki. Draganov kihallgatása során beis­merte. hogy nemrégen Belacrkván egy kereskedő lakását losztotta ki. Éjjel behatolt Milánovics Milán belacrkvai kereskedő lakására, azalatt, mig a ház­beliek egyik- ismerősüknél szláván vol­tak. Azalatt, inig ő a lakásban dolgo­zott, Mitov Petkó nevű társa és rabló­bandájának még két nötagja, Mikra Ti­ma és annak leánya. Mikra Mária :i gányasszonyok az utcán őrködtek. Előbb az élelmiszeres kamrát nyitotta fel és onnan nagyobb mennyiségű élelmiszjit adott ki társainak, majd behatolt az üzlethelyiségbe, ahonnan tizennyolcezer dinár készpénzt vitt el. Vallomásában azt is előadta, hogy a rablásokra bűntársai bujtották fel. Az elrabolt pénzből négyszáz dinárt kapott az egyik és százötven dinárt a máék cigányasszony. Ugyancsak a nyomozás során • meg­állapította a rendőrség azt is. hogy Angyelintv Borisziávnak, Drágán >v egykori bűntársának semmi köze sincs az utóbbi rablásokhoz és ezért még a pénteki nap folyamán szabadon enged­ték. A rendőrségnek az a ieltevése, hogy Draganov követte el a becskereki rrm­­lógyilkosságot is, amelynek — mint an­nakidején a Bácsmegyei Napló megir'a — egy nagy üzleti vállalat éjjeli ve lett az áldozata. A rendőrség ebben az Irányban is folytatja a nyomozást. A szerbiai adótörvén yt akarják kiterjeszteni az egé^.z országra Gavriloviej pé »ügyi előadó nyiiatkuztta A kormányválság a pénzügyi bi­zottság költségvetési tárgyalásait féibeszakitotta, úgy hogy a költség­­vetés utolsó részét, a pénzügyi tör­vényt a bizottság pénteken netn tár­gyalta le. Miután a pénzügyi tör­vénnyel kapcsolatban a kormány­többség igen sok pótjavaslatot ter­vezett, amelyek azonban nem ke­rültek nyilvánosságra, beogradi munkatársunk Gavrilovics Ottó kép­viselőhöz, a pénzügyi bizottság elő­adójához fordult, azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a pénzügyi bizottság munkájával. — Mint láthatja — mondotta Gav­rilovics — a bizottság már befejezte a kiadások és bevételek költségve­tésének tárgyalását és pedig olyan eredménnyel, mely egész sor köny­­nyitést jelent a népnek. Így például egész sor cikk fogyasztási adó­ját megszüntetjük, a só árát le­szállítjuk és az ország uj tar­tományaiban az adófizetést megkönnyitjük. Mindezek után a bizottság munkája hirtelen félbeszakadt- A mi szándé­kunk és terveink pedig még ezeknél a könnyítéseknél is messzebbme­­rtőek és ma, amikor a pénzügyi tör­vényt kezdtük volna tárgyalni, egész sor pótjavaslatot terjesztettünk vol­na be, melyek a Vajdaság számára rendkívül fontosak. Ezek között a javaslatok között szerepel, hogy a szerbiai adótörvény érvényes­ségét terjesszék ki az egész ki­rályság területére azzal, hogy az 1928 január elsején lépjen életbe. hogy az összes technikai előkészü­leteket is megtehessék. Az adóegy­ségesítési törvény még a bizottság előtt van és bizonytalan, hogy mikor lép életbe. A szerbiai adótörvény kiterjesztésével ezzel szemben már­is defacto az adók kiegyenlítése megtörtént volna, ami a vajdasági adóterhek lényeges csökkentését je­lentené. Ezenkívül olyan javaslatot terjesztettünk volna a bizottság elé, amely a rendkívül súlyos monopó­lium-büntetések leszállítását ered­ményezte volna. Másik javaslatunk az ármentesitő társulatoknak adandó hitelekről, valamint az illetéktörvény revíziójáról intézkedett volna. Mind­ezek tervek voltak, amelyek ál egyeseket annyiban meg is valósí­tottunk már, hogy a pénzügyi bizott­ság elfogadott néhány javaslatot, a többieket pedig a mai és holnapi nap folyamán kellett volna elfogadnia, ön azt kérdezi tőlem, mi lesz most a pénzügyi bizottsággal, amely éjet­­napot eggyé téve az utóbbi húsz napban pártatlanul dolgozott? Erre azt válaszolhatom, hogy mi. a bizottság radikális tagiai samálattal láttuk, hogv elvették tőlünk ezt a hátralévő kis mun­kaidőt és ahelyett, hogy pozitiv munkára használnák fel, a válság megoldásá­ra kell fordítani. Dl A WM C 3 ntp *1thér *8ak Dl-UÄYiMt IWMJ-S!«

Next

/
Thumbnails
Contents