Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-29 / 27. szám

12 OLDAL » A8A VJ, DINAR Poštarina u gotovom piacénál BflCSMECYEI NAPLÓ XXfiS!. évfolyam. Szubatica, 1927. S-OMBftT január 29. 27. szám Teleíon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) KqzbeszólAs A lapok politikai tudósításai meg­­áilupitják. hogy a csütörtöki nap a fővárosban eseménytelenül, emóció­­mentesen, szóval szürkén és unal­masan telt el. Sem a parlament, sem a minisztertanács nem ült össze, a pártvezérek nem nyilatkoztak és hallgatott maga Radics István is, aki pedig úgy szokott megszólalni, hogy recsegnek-ropognak belé a kor­mánykoalíció bordái. Csak a pénz­ügyi bizottság dolgozott és csak bi­zonyos adókönnyítéseket szavazott meg, .amik semmikép sem alkalma­sak a politikai izgalmakra éhes ér-Sájnos, a Szent Száva-napi szünet csak rövid felvonásköz volt, mialatt a bajvívók köszörülték kardjukat a kulisszák mögött. Radics napokon át úgy beszélt a tartományi választá­sokról, mintha nem az egyik kor­mányzópárt vezére, hanem az ellen­zék harcikürtöse volna. A radikális párt jobboldaláról is éles kifakadá­­sok hallatszottak a, választási agitá­ció folyamán a honát parasztpárt speaker je ellen, úgy hogy a kor­mányzópártoknak a tartományi vá­lasztásokon aratott fölényes többsé­ge, ami a kormány összetételének a népakarat részéről történt jóváha­gyását jelentené, nem fogható fel egyszersmind a zavartalan alkotó­munka föltétien biztositékául is. Mi­kor ér már véget a politikában a szenzációk meddő évadja és kezdő­dik a monotőn, de dologban telő hét­köznapok áldott termékenységü so­rozata? * Mire ezeket a sorokat befejeztük, érkezett a hir Beogradból, hogy a kormány lemondott, mert egy parla­menti szavazás alkalmával a Rádiós­ért az ellenzékhez csatlakozott. A válság ilyenmódon visszatért arra a pontra, ahonnan karácsony előesté­jén mozdult el, amikor a tervezett koncentráció vagy széles koalíció helyett ismét a régi és tarthatatlan­nak bizonyult pártszövetséget eleve­nítették fel. A krízis megoldására nézve máris a legkülönbözőbb kom­binációk rajzottak fel politikai kő-, rökből. Senki sem tudhatja még, mi­lyen lesz a kibontakozás, de abban csorbítatlanul egységes az ország közvéleménye, hogy erős, munka­képes kormányra i van szükség/^ amely kimenti 'a nép legértékesebb­javait az örökös5 válságok örvényé­ből. deklődés táplálására. Azok szem­üvegén át nézve a helyzetet, akik nhjndent a politikum szempontjából Ítélnek meg, nem történt semmi Szent Száva napján. Mindenki azon­ban, aki az ország közgazdasági életének fejlődését a szivén viseli, őszintén kivánja, hogy minél, több ilyen, szenzációban szegény, de munkaeredmény tekintetében neve­zetes napja legyen a politikának, mint az a dátum, amelyhez az adó­hátralékok kiegyenlítésére vonatko­zó kedvezményes fizetési feltételek megszavazása, több fogyasztási adó megszüntetése, a tőkekamat­adó törlése, néhány illeték csökken­tése és a só olcsóbbá tétele fűződik. Hétköznapi dolgok ezek. a politikai szolemnitás legcsekélyebb csilláma sincs rajtuk, de a nép ezekkel törő­dik és belefáradt már a politika ideg­emésztő drámaiságába. Csak legyen egyhangú és színtelen a lapok poli­tikai rovata és dolgozzanak seré­nyen a szakbizottságok, hogy ki­emeljék az ország szekerét a gazda­sági válság kilábolhatatlannak lát­szó kátyújából. , * Az adóprobléma még korántsem nyert megoldást a pénzügyi bizott­ság által megszavazott könnyítések­kel, amelyek csak a felszaporodott adóhátralékok kifizetésének méltá­nyos módozatait szabják meg. Ma­guk az adóterhek még nem csökken­tek és az ellenzék ezek rendkívüli nagyságára való tekintettel a hátra­lékok törlését javasolta — természe­tesen eredménytelenül. Még igen sok adómizériát kell orvosolni, hogy a kérdés csak nagyjából is elinté­­zettnek legyen mondható. Minden­esetre azonban az is valami, hogy az adók csökkentésének tendenciája még a pénzügy miniszteri mentalitás­ban is lért hódított és legalább a flagráns sérelmekből fakadó pana­szok nem találnak süket fülekre A gyógyítás folyamata megindult és nemcsak az oppozició hirdeti, hanem a kormánypártok, is nyíltan linmroz­­tatiák, hogy az egész eddigi pénz­ügyi politika iiibás alapokon épült fel. A legfőbb igazságtalanságokat az adóegységesítési törvény van hi­vatva eliminálni és épen ezért a kő - vélemény feszült (várakozással néz az olyan régóta esedékes reform elé. A bizottságilag már letárgyalt ja­vaslatról még nem alakult ki határo­zott kép. a köztudatban, de bizonyos, hogy csali olyan adóegységesítési törvény fogja kiállani a gyakorlat próbáját, amely a közteherviselés enormitásait kiküszöböli. Az adók enyhítése nélkül nincs gazdasági szanálás és gazdasági szanálás nél­kül a politika gladiátorok öncélú harcjátékává süllyed. * Lemondott a kormány A Radles-párf az ellenzékkel szavazott a liadfkártalanitási igazgató á-2i két tagjának megválasztáséná — A Pasies-csti­­port tartózkodott a szavazástól — Uzunovics este fél hét órakor nyujtotía 1»!* Őfelségének a kormány lemondását Kombinációk a kibontakozásról Radies meglepetésszerűen borította fel a helyzetet He aradból jelentik- A pénteki na­pon bekövetkezett a politikai hely­zetnek az a fordulata, amelyet álta­lánosan vártak a tartományi válasz­tások utáni időre Az Uzunovics­­kormánvt a parlament ülésén ugyan­az a meglepetés érte. mint a rnult évben a Basics Ráda ellen benyuj­­tott interpelláció esetében, amikor váratlanul kisebbségben maradt Ez­úttal az történt, hogv Radicsék a hadikárpótlási igaz­gatóság két tagjának választá­sa alkalmával az utolsó pilla­natban az ellenzékhez csatla­koztak. Radicsék ezt a magatartását az a körülmény magyarázza meg, hogy t’öbtj'í kívül hevesen támadta Mak­­szirnovics Bózsó belügyminisztert is és kijelentette, hogy a legszigorúbb büntetést fogja követelni azok ellen, akiket a liorvát parasztklub bűnö­seknek tart a választási visszaélé­sekben, ha pedig a kormány nem haj­landó ezt a követelést teljesíte­ni, a horváí paraszt-klub fel­bontja a koaliciót és az ellen­zékhez csatlakozik. A beogradi pályaudvaron Radics Istvánt párt.ia miniszterei, néhány képviselője és az újságírók fogadták. Radics a klubba hajtatott, ahol az ottlévő képviselőkkel konferenciát tartott. Beogradba érkezett Radics István, aki most konzekvens maradt a tar­tományi választások óta naponta tett nyilatkozataihoz és beváltotta azt a fenyegetését, a melyet politikai körökben nem akartak komolyan venni. Radics a legelső alkalommal felbo­rította a helyzetet, holott azt hitték, ltovy ha Beogradba jön, meg fogja változtatni álláspontját és kivezető utat fog találni az éles nyilatkozatai által keletkezett szituációból. Radics azonban megtette a döntő férést, még mielőtt Uzu­novics miniszterelnökkel és a radikális párt többi vezetőivel érintkezést keresett volna és el­rendelte. hogy a horvát pa­raszt-klub a kormány ellen sza­vazzon. A szavazás titán gyorsan követték egymást az események: a kormány zópártok klubülése, a miniszterta­nács utolsó ülése és a kormány le mondása. Radics István Beogradban Radics István a péntek reggeli gyorsvonattal érkezet Beogradba. Útközben Sztara-Pázován beszállt hozzá két beogradi újságíró, akik előtt ismét igen éles nyilatkozatot tett Uzunovics ellen. A miniszterel-Hosszabb beszédben fejtette ki véleményét a helyzetről és éle­sen támadta a radikálisokat. Egyidejűleg a pénzügyi bizottság tagjai is ülést tartottak, hogy a pénz­ügyi törvényt letárgyalják. Ezen az ülésen is súlyos ellentét merült lel a két kormányzópárt között. Radicsék azt követelték, hogy a kormány az összes pótjavaslatokat, amelyeket a pénzügyi törvénybe be akarnak ven­ni, idejekorán terjessze a pénzügyi bizottság elé. Javasolták, hogv a kormány a kevésbé fontos pótjavas­latokat legalább öt, a fontosabbakat legalább tiz nappal előbb terjessze a pénzügyi bizottság elé. hogy azok ott letárgyalhatok legyenek, mielőtt a parlament elé kerülnek. A radiká­lisok ezzel szemben ragaszkodnak a régi gyakorlathoz, amely szerint a kormány bármikor beterjeszthet amandmánokat. Végül elfogadták Radicsék álláspontját, de a konferen­cia meglehetős izgatott hangulatban ért véget. Nincsics uj orientációt keres i Ezalatt parlamenti körökben Ilire terjedt Radics harcias magatartásá­nak és azt beszélték, hogy Radics kijelentette, hogy uí orientációt keres. Peltünt, hogy Dámtriievies Mita volt radikális képviselő, aki már többször közvetített Radics és Uzu­novics között, ismét felkereste Ra­­dicsot és több mint egy óra hosszat tanácskozott vele. Dimitrijevics ked­vetlenül távozott Radicstól és azon­nal Uzunovics miniszterelnököt ke­reste fel-Radics István ezután magához kérette Jovanovics .Jovánt. a földmives párt elnökét és meg­beszélést folytatott vele az ak­tuális politikai kérdésekről. Hir szerint a megbeszélésen szó volt a nemzeti parasztpárt megalakításá­ról is, melybe a szerb földmivespárt is belépne. A kritikus szavazás A parlament ülését ilyen körülmé­nyek között ideges hangulatban nyi­tották meg és az ülés egyik szünete közben folytak le azok a tárgyalá­sok, amelyek következtében Radi­csék frontot csináltak a kormány ellen. A parlament ülésének napirendién a liadikártalanitási igazgatóság két tagjának megválasztása szerepelt. A radikálisok Zsuljovics Aleksza és Alekszics Jován radikálisokat jelöl­ték. Amikor Radicsék erről tudomást szereztek, azt követelték, hogy az egyik heivet engedjék át nekik Preka Nikola dr. részére. A radikálisok azzal utasították visz­­sza ezt a követelést, hogy a hadi­­kártalanítás tisztára szerbiai kérdés, amihez a horvátoknak kevés közük van. Radicsék erre azt a kompro­misszumos ajánlatot tették, hogy a második helyre az ellenzék egy szerb jelöltjét állítsák. A radikálisok ezt is visszautasították, mire Radi­csék azzal fenyegetőztek, hogy a ra­dikálisok ielöitje ellen fognak sza­vazni. Mihajlovics Ilija, a radikális klub elnöke később felkereste Radi­­esékat, de nem tudott velük megál­lapodásra jutni. A horvát paraszt-klub meghi-

Next

/
Thumbnails
Contents