Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-26 / 24. szám
6 oldal, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január ?.t A moli kasszarablás Ki vitte el a Wertheim-szekrényböl a Bálint Testvérek cég négyszázezer dinárját? — A szubolicai törvényszék megkezdte a biinpör tárgyalását Szántó József tagadja a vádat CIRKUSZ Pesti Rádió Uj rend A villamoson csuk öten állhatnak ezentúl, « spanyol ellen ezt kellett kitalálni, tzenkivül, persze, amint az már szokás, a villamosnak is szabad állni . . . Ili*- New-Yorkboi Leégett az a newyorki szálló, ahol Fedők lakott heteken át. Ikszelik is már szerte a városban, hogy leégve jön majd haza a Fedők. A Nova .1 Kereskedelmi Bankból eltűnt mintegy háromezer darab Nova. A papírok' Kairóig szerencsésen eljutottak, esak azt nem tudjuk, hogy onnan hova? A í öv áros újabb emelése miatt a vágódij nagyon magasra hágó. Fz alkalomból kiderült, hogy a főváros a legnagyobb vágó. Mandátumok Bethlen a debrecenit tartja meg, amelynek őszinte szívből örül. Az ébredők elnöke még nem nyilatkozott: melyiket választja a két bukás közül... A panijol Az MTK egyik játékosát lerúgták Spanyolországban, fi az egyetlen spanyol-beteg egész Magyarországban. At parlament Az idő egyre enyhébb. Hiba csúszott a naptári egyszeregybe. Úgy hírlik, hogy a téli parlament a jövő héten már a nyárra ül egybe... Somlyó Zoltán Rabló a vízben Romániából megszökött rabló a nyílt uccán megtámadott egy asszonyt Vrsacról jelentik: A vrsaci rendőrség veszedelmes rablót tett ártalmatlanná, aki az uccán megtámadott egV mariotanai asszonyt. Az asszony, aki vajkereskedéssel foglalkozik, este hét órakor a becskereki vonattal érkezett Vrsacra. Amikor a roszszul világított Vasut-uccán a Megics-patak hidjához ért, egy férfi ugrott elő a sötétből, torkon ragadta és pénzt jövetelt tőle. A megtámadott asszony csak tíz dinárt tudott felmutatni, mire támadója a földre teperte. Az asszony segélykiáltásaira és a dulakodás zajára figyelmes lett a véletlenül közelben tartózkodó Jaksits városi tisztviselő, aki segítségért a közeli rendőr őrszobába szaladt. A rendőrségről egy detektív sietett a helyszínre, a rabló azonban észrevette és egy hirtelen lendülettel átvetette magát a hid korlátján és beugrott a patakba, de olyan szerencsétlenül, hogy fejjel lefelé esett és a feje egészen belesüppedt az iszapba. Az üldözők utána szaladtak és sikerült' nekik a rablót elfogniok. Kihallgatása során a támadó Dragics Koszta huszonnégy éves román nemzetiségű, becskereki születésű iparosnak adta ki magát és azt vallotta, hogy Szegeden van állandó lakása. A rendőrség azonban alapos gyanuokok alapján nem ad hitelt a vallomásnak és azt hiszi, hogy az útonálló Romániából szökött út a haláron és valószínűleg tagja annak a rablóbandának, amelyik az utóbbi idöbpn a román határmenti vidéket veszélyeztette. A vizsgálatot ebben az irányban folytatják. Orvosi rendelésre haskötők, elegáns kivitelben gyomarszoritált és melltartók a legolcsóbban VIRÁG LEÖNTIK > fiizőszalonjában Subotica, Kiskápolnánál* A szuboticai törvényszéken kedden j kezdődött a rnoli félmillió dináros rejté: lyes lopás bűnügyének főtárgyalása. A tárgyaló termet megtöltötték az érdek- I lödők, valamint a nagyszámmal beidé- i zett tanuk. A főtárgyalást Pavlovics Istj ván törvényszéki elnök vezette. A tanács j tagjai Gavrics Milán és Sztojanovics I Radován törvényszéki birák voltak. A : közvádat dr. Csulinovics Ferdo állam; ügyész képviselte, a védelmet dr. Petro! vies Márkó és đr. Székely Zoltán, látták el. Pár perccel a tárgyalás előtt szuronyos börtönőr kisérte a tárgyaló terembe Szántó József elsőrendű vádlottat. Szürke zakkó öltöny van a jól táplált szemüveges emberen, aki mihelyt a terembe lépett, mindjárt védőjével, Petrovics Márkó dr.-ral tárgyalt. Pavlovics István elnök kilenc órakor nyitotta meg a főtárgyalást és először is Berger Dezső másodrendű vádlottat szólította elő. Berger a hallgatóság soraiból előre ment és megállt a vádlottak padja előtt Szántó József mellett. Ezután a személyi adatok felvételére került a sor. Szántó József előadta, hogy moli lakos, gabonakereskedő, harminchárom éves, római katholikus vallásu, nős, Berger Dezső sztaribecseji lakos, magánhivatalnok, huszonnégy éves, zsidó vallásu. A személyi adatok felvétele után Pavlovics elnök ismertette a vádat, mely szerint az ügyészség az első és másodrendű vádlottat minősített lopással vádolja és ezenkívül Szántó József ellen még magánokirathamisitás és sikkasztás vádját is emeli. Szántó vallomása Ezután a tanukat szólította az elnök, majd miután megállapította, hogy a beidézett tanuk egy-kettő kivételével megjelentek, megkezdte Szántó József részletes kihallgatását. Erre az időre Bergert kiküldték a teremből. Szántó József minden válaszából, amelyet az elnök kérdésére adott, látszott, hogy alaposan elkészült a védekezésre. A bűnösség kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd elmondotta, hogy a Bálint Testvérek sztaribecseji gabonabizoinányos céggel múlt év február hó 21-én kötött szerződést, amely* szerint a cég őt moli fiókja részére kétezer dinár havi fizetéssel és métermázsánkénti egy dinár jutalékkal bevásárlóként alkalmazta. Ezenkívül kötött vele a cég még egy szerződést, amely .szerint mint bizományost alkalmaz; és szabad kezet ad neki a bevásárlásoknál, olyképpen, hogy tetszése szerint vásárolhat gabonát a saját céljaira is és azt akkor engedi át a Bálini-cégnek, amikor azt jónak látja. Ebben a szerződésben huszonötezer dinár jutalom volt megállapítva részére, amely december 31-én lett volna fizetendő. Az elnök kérdéseket intéz a fióküzlet ügykezelésének módozatairól maid áttért a kritikus Julius 30-ika eseményeire. A rejtélyes betörés Szántó elmondta, hogy a fióküzlet irodájában egy Wertheim-rendszerü régi kassza volt, amelynek külső ajtaját, illetve az ajtó alsó és felső részét egy kulcs nyitotta, mig a középső zárhoz úgynevezett »Stecher« szolgált. A zárhoz volt egy trezor kulcs is. A külső ajtó záraihoz szolgáló kulcs és a, Stecher egy példánya nála, egy példánya Berger Dezsőnél volt állandóan, úgy hogy a kassza külső ajtaját mind a ketten kinyithatták, mig a trezorhoz szolgáló kulcs nála volt. Az irodához, ahol a kassza állt, egy külső és belső ajtó vezetett és a külső ajtót nem csak kulcscsal, de rendesen lakattal is elzárták. Az irodakulcsok több példányban meg voltak, igy őnála is és Pilisi Fülöp raktárnoknál is voltak irodakulcsok. Az elnök: Hogyan kapták meg julius hó harmincadikán a négyszázhuszezer dinárt? A vádlóit: Bcrgei mondta, hogy hozzunk pénzt, mert elővételek voltak és a gabonát még nem szállították, de julius harmincadikán volt a fizetés esedékes és igy nagyobb kifizetéseink lesznek. Berger telefonált 29-én este öt és hat óra között a Bálint-cégriek Sztaribecsére és jelezte, hogy másnapra 380--400.000 dinárra lesz szükségünk. Másnap reggel Berger Sztaribecsére utazott, ahonnan délután három órakor jött vissza Mólra. Az elnök: Mennyi pénzt hozott magával? — Négyszázezer dinárt vett át Berger a cégtől. Ebből az összegből Szameknek kifizetett tiz-huszezer dinárt, a többit elhozta. Amikor a pénzzel megjött, én a raktárban voltam. Berger a pénzt, amely tiz-, száz- és ezerdináros bankjegyekben volt, kirakta az iroda asztalra, ahol többen voltak jelen. Mikor bejöttem és megláttam a pénzt az asztalon, szemrehányást tettem Bergernek, hogy idegenek előtt miért tesz ki ennyi pénzt. Megfogtam a p^nzt és olvasatlanul a trezorba tettem. Később olvastuk meg a pénzt, a melyet Berger előtt a trezorba elzártam. — Tudja biztosan, hogy bezárta a trezort? — Tudom határozottan, de n'em néztem utána, hogy jól zártam-e be. — Hány óra volt akkor, amikor a pénzt bezárta? — Hét óra. Én éhes voltam és hazamentem vacsorázni, Berger pedig ottmaradt az irodában, azt mondta, dolga van. ő zárta be a kassza külső ajtaját és az irodaajtót is. Hol járt Szántó a betörés éjszakáján — Maga hova ment az irodából? — Hazafelé. Útközben Mészáros j rőföskerekedővel beszélgetem, aki ' boltja előtt állt. Hazaérve, sógornőm. Pataki Irma kérdezte tőlem, bogy elhoztam-e neki a cigarettát? Mondtam, hogy nem. elfelejtetem és ezért visszamentem a trafikba. Amikor a trafikból ismét hazamentem, Berger a lakása előtt egy nővel sétált. — Hány óra volt ekkor? — Nyolc óra. Megvacsoráztam és újból elmentem hazulról. — Hová ment? — Koszorús Pál korcsmájába, ahol tiz-tizenöt percig tartózkodtam. Akkor bementem lakásomba és lefeküdtem. Sógornőm és feleségem még fennmaradtak. — Mikor értesült az esetről? — Másnap reggel öt órakor jött a takarítónő a lakásomba és nagy ijedtséggel és lármával mondta: »Szántó ur, jöjjön, mert kirabolták az irodát.« Sietve kabátot vettem és az irodába mentem. Mit látott ott? — Husz-harminc ember volt ott, a kassza nyitva volt, több irat feküdt a földön és néhány tizdináros. Üzentem a csendőröknek, hogy a kasszát kirabolták — Hogy találta a kasszát? — Teljesen nyitva volt — A trezor hogy volt? — Annak csak egyik fele volt nyitva. Közben jöttek a csendőrök. Többen azt ajánlották, hogy hozzak detektiveket, Szentán kerestem, majd Szuboticán, de egyik helyen sem kaptam. ' — Látott-e a kasszán olyan nyomokat, amelyek külső erőszakra mutattak? — Nem láttam. Se a külső aitón,. se a trezor ajtón. A kulcsok hói voltak?- A kabátom zsebében. — Mit gondol, hogy nyitották ki a trezort, erőszak nélkül? A vádlott erre hosszadalrnasan elmondta, hogy ö ötödik gazdája a régi kasszának és lehet, hogy' egyik-másik régi tulajdonos a kulcsot elvesztette, majd emelt hangon igy szólt: — Nem tudhatom, ki csinálta, nem gyanúsíthatok meg senkit. Az elnök a tárgyalást öt percre felfüggesztette, majd újból megnyitva, folytatta Szántó József vádlott kihallgatását. • I Az elnök a hamisított kötleve’ek vAíj iára vonatkozólag intézett kérdéseket : j vádlotthoz. A vádirat nyolc esetet sor fel, ahol Szántó a félnek adott kötlevélben egészen más összeget tüntetett fel. tikit ! amit a pénztárkönyvbe bevezetett, vádlott minden feltett kérdésre kitörő és zavaros feleletet adott, tagad* i, hogy csalni akart és állandóan hivatkozott egy második pénztárkönyvre, amely azonban sehol sem található. Berger Dezső kihallgatása Miután a nyolc vádpontra nézve az elnök befejezte Szántó részletes kihallgatását, Berger Dezsőt hívták be és az ö kihallgatása következett. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1923 óta áll a Bálint-cég szolgálatában. 1926 julius 12-én ment ki SztaribeCsejről Mólra, hogy a vásárlásokat forszírozza. A kritikus napon, amikor telefonált a pénzért, az egyik kagylót Szántó József tartotta. Másnap, amikor a pénzt hozta, egy csomagban az Íróasztalra tette és könyvet helyezett rá. Amikor Szántó bejött, átadta neki a pénzt, a mely ezresekből állt. Szántó a pénzt a trezorban helyezte el, a trezort bezárta és haza ment. Ö inég ott maradt az Irodában, hogy bevezesse a könyvbe az aznapi kifizetéseket. Amikor munkáját bevégezte és a könyveket a kasszába tette, külön figyelmeztette Pilisi raktárnokot, hogy a kasszának mindkét zárát bezárta. Azért hivta fel a figyelmét erre, mert nagyobb összeg pénz volt a kasszában. Aznap este még kétszer találkozott Szántóval. A tanuk A vádlottak után a tanuk kihallgatását kezdte a bíróság. Az első tanú, Szántó Sándor, a vádlott bátyja, kijelentette, hogy nem kiván vallani, mire az elnök azonnal elbocsátotta. A következő tanú, Sinkovics Viktória igen fontos vallomást tett. Elmondta, hogy tizenegy métermázsa búzát adott el Szántó Józsefnek, erre készpénzben hatszáz dinárt kapott, azonkívül Szántó a takarékpénztárban váltója törlesztésére kétezer dinárt fizetett. Az elnök ezután egy szerb nyelvű ’elismervényt mutatott fel, amelyet Sinkovicsné alánt és amelyben elismeri, hogy száz métsrmázsa búzát adott el, amelyre huszonötezer dinár-t vett fel. A tanú megnézte az elismervényt, kijelentette, hogy az aláírás az övé, szerbül nem tud és amikor a blankettát aláírta, az nem volt kitöltve. A szembesítésnél a tanú tovább is fentartotta vallomását. A biróság a tanút megeskette. Szántó István és Szántó Mátyás, a vádlott rokonai nem vallottak. Szarnék Péter kihallgatása után az elnök a tárgyalást berekesztette és folytatását szerda reggel 9 órára tűzte ki. üyugdíjeloiaget kapjak a nyugdíjas községi orvosok Rövidesen rendezik a községi orvosok nyugdíjügyét ózomborból jelentik: Azok a községi orvosok, akik még a háború befejezése előtt, vagy közvetlen az impériumváltozás után mentek nyugdíjba, többszöri sürgetésre sem tudták elérni, hogy nyugdíjügyüket rendezzék. Éveken keresztül nem kaptak nyugdijat, csupán Ígéretet, amely mindezideig nem került beváltásra. Legutóbb a községi orvosok a vármegyéhez fordultak nyugdíjügyük rendezése érdekében és a megye most foglalkozott érdemlegesen a nyugdíjas községi orvosok kérelmével. A vármtgye úgy határozott, hogy mindaddig, mig végleges döntés nem történik a nyufcdijas községi orvosok ügyében, havi ezerezer dinár nyugdijelőleget folyósit számukra. A vármegye határozata nagy megnyugvást keltett az érdekeltek körében. Értesülésünk szerint a nyugdíjas orvosok nyugdíjügyében rövidesen megtörténik a döntés-
