Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-26 / 24. szám

6 oldal, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január ?.t A moli kasszarablás Ki vitte el a Wertheim-szekrényböl a Bálint Testvérek cég négyszázezer dinárját? — A szubolicai törvényszék megkezdte a biinpör tárgyalását Szántó József tagadja a vádat CIRKUSZ Pesti Rádió Uj rend A villamoson csuk öten állhatnak ezentúl, « spanyol ellen ezt kellett kitalálni, tzenkivül, persze, amint az már szokás, a villamosnak is szabad állni . . . Ili*- New-Yorkboi Leégett az a newyorki szálló, ahol Fedők lakott heteken át. Ikszelik is már szerte a városban, hogy leégve jön majd haza a Fedők. A Nova .1 Kereskedelmi Bankból eltűnt mintegy háromezer darab Nova. A papírok' Kairóig szerencsésen eljutottak, esak azt nem tudjuk, hogy onnan hova? A í öv áros újabb emelése miatt a vágódij nagyon magasra hágó. Fz alkalomból kiderült, hogy a főváros a legnagyobb vágó. Mandátumok Bethlen a debrecenit tartja meg, amelynek őszinte szívből örül. Az ébredők elnöke még nem nyilatkozott: melyiket választja a két bukás közül... A panijol Az MTK egyik játékosát lerúgták Spanyolországban, fi az egyetlen spanyol-beteg egész Magyarországban. At parlament Az idő egyre enyhébb. Hiba csúszott a naptári egyszeregybe. Úgy hírlik, hogy a téli parlament a jövő héten már a nyárra ül egybe... Somlyó Zoltán Rabló a vízben Romániából megszökött rabló a nyílt uccán megtámadott egy asszonyt Vrsacról jelentik: A vrsaci rendőrség veszedelmes rablót tett ártalmatlanná, aki az uccán megtámadott egV mariotanai asszonyt. Az asszony, aki vajkereskedéssel fog­lalkozik, este hét órakor a becskereki vo­nattal érkezett Vrsacra. Amikor a rosz­­szul világított Vasut-uccán a Megics-pa­­tak hidjához ért, egy férfi ugrott elő a sötétből, torkon ragadta és pénzt jöve­telt tőle. A megtámadott asszony csak tíz dinárt tudott felmutatni, mire táma­dója a földre teperte. Az asszony segély­kiáltásaira és a dulakodás zajára figyel­mes lett a véletlenül közelben tartózkodó Jaksits városi tisztviselő, aki segítségért a közeli rendőr őrszobába szaladt. A rendőrségről egy detektív sietett a hely­színre, a rabló azonban észrevette és egy hirtelen lendülettel átvetette magát a hid korlátján és beugrott a patakba, de olyan szerencsétlenül, hogy fejjel lefelé esett és a feje egészen belesüppedt az iszapba. Az üldözők utána szaladtak és sikerült' nekik a rablót elfogniok. Kihallgatása során a támadó Dragics Koszta huszonnégy éves román nemzeti­ségű, becskereki születésű iparosnak adta ki magát és azt vallotta, hogy Szegeden van állandó lakása. A rendőrség azon­ban alapos gyanuokok alapján nem ad hitelt a vallomásnak és azt hiszi, hogy az útonálló Romániából szökött út a ha­láron és valószínűleg tagja annak a rab­lóbandának, amelyik az utóbbi idöbpn a román határmenti vidéket veszélyeztette. A vizsgálatot ebben az irányban foly­tatják. Orvosi rendelésre haskötők, elegáns ki­vitelben gyomarszoritált és melltartók a legolcsóbban VIRÁG LEÖNTIK > fiizőszalonjában Subotica, Kiskápolnánál* A szuboticai törvényszéken kedden j kezdődött a rnoli félmillió dináros rejté­­: lyes lopás bűnügyének főtárgyalása. A tárgyaló termet megtöltötték az érdek- I lödők, valamint a nagyszámmal beidé- i zett tanuk. A főtárgyalást Pavlovics Ist­­j ván törvényszéki elnök vezette. A tanács j tagjai Gavrics Milán és Sztojanovics I Radován törvényszéki birák voltak. A : közvádat dr. Csulinovics Ferdo állam­­; ügyész képviselte, a védelmet dr. Petro­­! vies Márkó és đr. Székely Zoltán, látták el. Pár perccel a tárgyalás előtt szuro­­nyos börtönőr kisérte a tárgyaló terem­be Szántó József elsőrendű vádlottat. Szürke zakkó öltöny van a jól táplált szemüveges emberen, aki mihelyt a te­rembe lépett, mindjárt védőjével, Petro­­vics Márkó dr.-ral tárgyalt. Pavlovics István elnök kilenc órakor nyitotta meg a főtárgyalást és először is Berger Dezső másodrendű vádlottat szólította elő. Berger a hallgatóság so­raiból előre ment és megállt a vádlottak padja előtt Szántó József mellett. Ez­után a személyi adatok felvételére ke­rült a sor. Szántó József előadta, hogy moli lakos, gabonakereskedő, harminc­­három éves, római katholikus vallásu, nős, Berger Dezső sztaribecseji lakos, magánhivatalnok, huszonnégy éves, zsi­dó vallásu. A személyi adatok felvétele után Pav­lovics elnök ismertette a vádat, mely szerint az ügyészség az első és másod­rendű vádlottat minősített lopással vá­dolja és ezenkívül Szántó József ellen még magánokirathamisitás és sikkasztás vádját is emeli. Szántó vallomása Ezután a tanukat szólította az elnök, majd miután megállapította, hogy a be­idézett tanuk egy-kettő kivételével meg­jelentek, megkezdte Szántó József rész­letes kihallgatását. Erre az időre Ber­­gert kiküldték a teremből. Szántó Jó­­zsef minden válaszából, amelyet az el­nök kérdésére adott, látszott, hogy ala­posan elkészült a védekezésre. A bűnös­ség kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd elmondotta, hogy a Bálint Testvérek sztaribecseji gabonabizoinányos céggel múlt év feb­ruár hó 21-én kötött szerződést, amely* szerint a cég őt moli fiókja részére két­ezer dinár havi fizetéssel és métermá­­zsánkénti egy dinár jutalékkal bevásárló­ként alkalmazta. Ezenkívül kötött vele a cég még egy szerződést, amely .sze­rint mint bizományost alkalmaz; és szabad kezet ad neki a bevásárlásoknál, olyképpen, hogy tetszése szerint vásá­rolhat gabonát a saját céljaira is és azt akkor engedi át a Bálini-cégnek, amikor azt jónak látja. Ebben a szerződésben huszonötezer dinár jutalom volt megál­lapítva részére, amely december 31-én lett volna fizetendő. Az elnök kérdéseket intéz a fióküzlet ügykezelésének módo­zatairól maid áttért a kritikus Julius 30-ika eseményeire. A rejtélyes betörés Szántó elmondta, hogy a fióküzlet iro­dájában egy Wertheim-rendszerü régi kassza volt, amelynek külső ajtaját, il­letve az ajtó alsó és felső részét egy kulcs nyitotta, mig a középső zárhoz úgynevezett »Stecher« szolgált. A zár­hoz volt egy trezor kulcs is. A külső aj­tó záraihoz szolgáló kulcs és a, Stecher egy példánya nála, egy példánya Ber­ger Dezsőnél volt állandóan, úgy hogy a kassza külső ajtaját mind a ketten ki­nyithatták, mig a trezorhoz szolgáló kulcs nála volt. Az irodához, ahol a kassza állt, egy külső és belső ajtó ve­zetett és a külső ajtót nem csak kulcs­csal, de rendesen lakattal is elzárták. Az irodakulcsok több példányban meg voltak, igy őnála is és Pilisi Fülöp rak­­tárnoknál is voltak irodakulcsok. Az elnök: Hogyan kapták meg julius hó harmincadikán a négyszázhuszezer dinárt? A vádlóit: Bcrgei mondta, hogy hoz­zunk pénzt, mert elővételek voltak és a gabonát még nem szállították, de julius harmincadikán volt a fizetés esedékes és igy nagyobb kifizetéseink lesznek. Ber­ger telefonált 29-én este öt és hat óra között a Bálint-cégriek Sztaribecsére és jelezte, hogy másnapra 380--400.000 di­nárra lesz szükségünk. Másnap reggel Berger Sztaribecsére utazott, ahonnan délután három órakor jött vissza Mólra. Az elnök: Mennyi pénzt hozott ma­gával? — Négyszázezer dinárt vett át Berger a cégtől. Ebből az összegből Szameknek kifizetett tiz-huszezer dinárt, a többit el­hozta. Amikor a pénzzel megjött, én a raktárban voltam. Berger a pénzt, amely tiz-, száz- és ezerdináros bankjegyekben volt, kirakta az iroda asztalra, ahol töb­ben voltak jelen. Mikor bejöttem és meg­láttam a pénzt az asztalon, szemrehá­nyást tettem Bergernek, hogy idegenek előtt miért tesz ki ennyi pénzt. Megfog­tam a p^nzt és olvasatlanul a trezorba tettem. Később olvastuk meg a pénzt, a melyet Berger előtt a trezorba elzártam. — Tudja biztosan, hogy bezárta a trezort? — Tudom határozottan, de n'em néztem utána, hogy jól zártam-e be. — Hány óra volt akkor, amikor a pénzt bezárta? — Hét óra. Én éhes voltam és haza­mentem vacsorázni, Berger pedig ottma­radt az irodában, azt mondta, dolga van. ő zárta be a kassza külső ajtaját és az irodaajtót is. Hol járt Szántó a betörés éjszakáján — Maga hova ment az irodából? — Hazafelé. Útközben Mészáros j rőföskerekedővel beszélgetem, aki ' boltja előtt állt. Hazaérve, sógornőm. Pataki Irma kérdezte tőlem, bogy elhoz­tam-e neki a cigarettát? Mondtam, hogy nem. elfelejtetem és ezért visszamentem a trafikba. Amikor a trafikból ismét haza­mentem, Berger a lakása előtt egy nő­vel sétált. — Hány óra volt ekkor? — Nyolc óra. Megvacsoráztam és új­ból elmentem hazulról. — Hová ment? — Koszorús Pál korcsmájába, ahol tiz-tizenöt percig tartózkodtam. Akkor bementem lakásomba és lefeküdtem. Só­gornőm és feleségem még fennmaradtak. — Mikor értesült az esetről? — Másnap reggel öt órakor jött a ta­karítónő a lakásomba és nagy ijedtséggel és lármával mondta: »Szántó ur, jöjjön, mert kirabolták az irodát.« Sietve kabá­tot vettem és az irodába mentem. Mit látott ott? — Husz-harminc ember volt ott, a kassza nyitva volt, több irat feküdt a föl­dön és néhány tizdináros. Üzentem a csendőröknek, hogy a kasszát kirabolták — Hogy találta a kasszát? — Teljesen nyitva volt — A trezor hogy volt? — Annak csak egyik fele volt nyitva. Közben jöttek a csendőrök. Többen azt ajánlották, hogy hozzak detektiveket, Szentán kerestem, majd Szuboticán, de egyik helyen sem kaptam. ' — Látott-e a kasszán olyan nyomo­kat, amelyek külső erőszakra mutattak? — Nem láttam. Se a külső aitón,. se a trezor ajtón. A kulcsok hói voltak?- A kabátom zsebében. — Mit gondol, hogy nyitották ki a trezort, erőszak nélkül? A vádlott erre hosszadalrnasan el­mondta, hogy ö ötödik gazdája a régi kasszának és lehet, hogy' egyik-másik régi tulajdonos a kulcsot elvesztette, majd emelt hangon igy szólt: — Nem tudhatom, ki csinálta, nem gyanúsíthatok meg senkit. Az elnök a tárgyalást öt percre fel­függesztette, majd újból megnyitva, folytatta Szántó József vádlott kihall­gatását. • I Az elnök a hamisított kötleve’ek vAí­­j iára vonatkozólag intézett kérdéseket : j vádlotthoz. A vádirat nyolc esetet sor fel, ahol Szántó a félnek adott kötlevélben egészen más összeget tüntetett fel. tikit ! amit a pénztárkönyvbe bevezetett, vádlott minden feltett kérdésre kitörő és zavaros feleletet adott, tagad* i, hogy csalni akart és állandóan hivatko­zott egy második pénztárkönyvre, amely azonban sehol sem található. Berger Dezső kihallgatása Miután a nyolc vádpontra nézve az elnök befejezte Szántó részletes kihall­gatását, Berger Dezsőt hívták be és az ö kihallgatása következett. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1923 óta áll a Bálint-cég szolgálatában. 1926 julius 12-én ment ki SztaribeCsejről Mól­ra, hogy a vásárlásokat forszírozza. A kritikus napon, amikor telefonált a pénzért, az egyik kagylót Szántó Jó­zsef tartotta. Másnap, amikor a pénzt hozta, egy csomagban az Íróasztalra tette és könyvet helyezett rá. Amikor Szántó bejött, átadta neki a pénzt, a mely ezresekből állt. Szántó a pénzt a trezorban helyezte el, a trezort bezárta és haza ment. Ö inég ott maradt az Iro­dában, hogy bevezesse a könyvbe az aznapi kifizetéseket. Amikor munkáját bevégezte és a könyveket a kasszába tette, külön figyelmeztette Pilisi rak­­tárnokot, hogy a kasszának mindkét zárát bezárta. Azért hivta fel a figyel­mét erre, mert nagyobb összeg pénz volt a kasszában. Aznap este még két­szer találkozott Szántóval. A tanuk A vádlottak után a tanuk kihallgatá­sát kezdte a bíróság. Az első tanú, Szán­tó Sándor, a vádlott bátyja, kijelentette, hogy nem kiván vallani, mire az elnök azonnal elbocsátotta. A következő tanú, Sinkovics Viktória igen fontos vallomást tett. Elmondta, hogy tizenegy métermázsa búzát adott el Szántó Józsefnek, erre készpénzben hatszáz dinárt kapott, azonkívül Szán­tó a takarékpénztárban váltója törlesz­tésére kétezer dinárt fizetett. Az elnök ezután egy szerb nyelvű ’elismervényt mutatott fel, amelyet Sinkovicsné alánt és amelyben elismeri, hogy száz métsr­­mázsa búzát adott el, amelyre huszon­ötezer dinár-t vett fel. A tanú megnézte az elismervényt, kijelentette, hogy az aláírás az övé, szerbül nem tud és ami­kor a blankettát aláírta, az nem volt ki­töltve. A szembesítésnél a tanú tovább is fentartotta vallomását. A biróság a tanút megeskette. Szántó István és Szán­tó Mátyás, a vádlott rokonai nem val­lottak. Szarnék Péter kihallgatása után az elnök a tárgyalást berekesztette és folytatását szerda reggel 9 órára tűz­te ki. üyugdíjeloiaget kapjak a nyugdíjas községi orvosok Rövidesen rendezik a községi orvosok nyugdíjügyét ózomborból jelentik: Azok a köz­ségi orvosok, akik még a háború be­fejezése előtt, vagy közvetlen az im­­périumváltozás után mentek nyug­díjba, többszöri sürgetésre sem tud­ták elérni, hogy nyugdíjügyüket rendezzék. Éveken keresztül nem kaptak nyugdijat, csupán Ígéretet, amely mindezideig nem került be­váltásra. Legutóbb a községi orvosok a vármegyéhez fordultak nyugdíj­ügyük rendezése érdekében és a me­gye most foglalkozott érdemlegesen a nyugdíjas községi orvosok kérel­mével. A vármtgye úgy határozott, hogy mindaddig, mig végleges dön­tés nem történik a nyufcdijas köz­ségi orvosok ügyében, havi ezer­ezer dinár nyugdijelőleget folyósit számukra. A vármegye határozata nagy meg­nyugvást keltett az érdekeltek köré­ben. Értesülésünk szerint a nyugdíjas orvosok nyugdíjügyében rövidesen megtörténik a döntés-

Next

/
Thumbnails
Contents