Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-22 / 20. szám
1927. január 22. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Szuboticai hónaposszobók Bútorozott uccai szoba, kii - főn bejáratta!, magános fiatalember részére kiadó. Cim: özvegy Kerkápolyiné, Jugovicseva ui. 133. A /iycsmegyel Napló apróhirdetési avatábó! böngésztem ki a fenti lakásíjániatot. A bónaposszobák ma tárt karokkal várják a hajléktalant; minden kirakatban, akácfán lóg egy cédula, amelyben küiönbejáratu, előkelőén bútorozott szobáját kínálja finomlelkü öz'egy. Mióta '»felszabadultunk« a lakástörvény védelme alól, sok kicsi család éldegél abból a bizonyos második, vagy harmadik szobáiról, amely a jobb időkben mint ebédlő, vagy mint társalgó szoba teljesítette hivatását A kínálat nagy, a Mr is nagy, csak a lakó igényei legyenek eléggé minimálisak, hogy ,a lakás, amelyet otthonául választott, megfeleljen. Mert sohasem az a fontos, hogy a hónáposszoba feleljen meg nekem. hanem, hogy en feleljék meg a hónaposszobának. Kerkápolyiné közvetlen az erdő mellett lakik és egyáltalán nincs azon a véleményen, hogy erdő mellett nern jó lakni. — Itt születtem és itt is fogok meghalni -- mondotta mélabusan — ön állásban van? — Igen. — Egész nap nincs otthon? Kávéházas? — Csak este járok haza aludni. Nem szeretem a kávéházat. Az özvegy összeráncolta a homlokát. — Barátai vannak? Mert azelőtt egy pincér lakott itt, aki felforgatta az, egész házat — Igen, vannak barátaim. — És izé... nők? — Nők is. — De ide nem toszi be a lábát egy se! — jelentette ki energikusan — a szoba ára egy hónapra nyolcszáz dinár. Villanyt külön és takarítást nem adhatok, mert csak nem fogom a más piszkát sajátkezüleg elpucolni. És úgy emelte fel téglavörös karjait az égnek, mintha áldást akarna nyújtani. Abban maradtunk, hogy majd visszajövök a végleges válasszal. * A régi zsidótemplom mögött van egy kis düledfiző házikó, abban lakik a Weresbegyi-család, egy szimpatikus öregnr, a kilenc gyermekévei. — A lakás miatt tetszik? — kérdezte valaki és már vezetett is befelé. Az öreg hölgy gyorsan leoldotta a kötényt a derekáról, feltette áz óku'áréját és a család üdvrivalgása között bevezetett a szolónha. — Kérem nálunk nagyszerű dolga lesz biztatott a néni — de élőbb feleljen őszintén egy kérdésemre: nincs önnek rádiója? — • Nincs. — Grammafonja? — - Nincs. Fellélegzett. — Azért, mert akkor már be is fejeztein volna a tárgyalásokat. Ki nem állhat írni ezeket á modern zenei vacakokat. Nem is fuvolázik? — Nem. Abszolúte semmiféle zenét nem űzök. Kintornám Sinqs. — Kérem akko-r rendbe is van. A szobát hatszáz dinárért megkapja. Mikor luirco'.kodik be? — Elsején. — Sok bútora van? — Nekem? Még egy gy.ufatartóm se! __ De hisz ez butorozatlan lakás! És abban maradtunk, hogy majd ha megnősülök - hisz mindenkit áruét baleset — az ö négy puszta faiát bérelem ki mégeshetek céljaira. * — Bocsásson meg, hogy nem engedem be a szobába, de gyerekeim vannak és borzasztóan félünk a spanyoljárványtól. , Mindezt a rácsos ablakon at mondta nékem Demeterné. a Preradorityeva ni teában. — A szoba itt van mindjárt mellettünk, tessék megnézni. Benyitottam a szomszéd fülkébe, a mely sötét és félelmetes volt, akár egy temetkezési egylet. A falon csónakázni lehetett volna a vízben és ha a különböző rosszindulatú gázokat lecsapolják és világítási célokra fordítják, nem kellene többet spórolni a szuboticai uccák gázvilágitásával. Az ágy alig állott a lábán és a minden hónaposszobák közös purgatöriuma. a lyukas fenekű ‘mozridőtál, nyakig be volt rozsdásodva. , — Nos? — kérdezte a rácsos ablakon át a háziasszony, de én nem éltem vfszsza védtelen helyzetével és igy mindössze csak ennyit mondtam: — Majd eljövök holnap és altkor részletesen megbeszéljük a dolgot. (-./ Hindenburg jobboldali kormányt akar A német lapok élesen támadják a birodalmi elnököt Marxhoz intézett levele miatt — Aligha sikerül Marx kormányalakítása „Franciaország nem tűri, hogy Németországnak jobboldali kormánya legyen“ Berlinből jelentik: A politikai válság szenzációja Hindenburg köztársasági elnöknek Marx deszignált kancellárhoz intézett levele, amelyben az elnök azt irta, hogy miután a baloldali pártok bevonásával egyelőre lehetetlen kormányt alakítani, úgyszintén azok a kísérletek is meghiúsultak, amelyek egy középpárti kormány összeállítására irányultak, megbízza Marxot, hogy kísérelje meg egy olyan kormány összeállítását, amely a polgári pártokat egyesítse. Hindenburg levele kínos feltűnést keltett á baloldali pártok között. A legtekintélyesebb lapok vezércikkekben fog lalkoznak Hindenburg levelével és egy öntetüen megállapítják, hogy Hindeuburg túllépte hatáskörét is szakított a birodalmi elnökre kőtelező pártatlansággal, araikor nyíltan exponálta magát az amúgy is súlyosan érvényesülő jobboldali pártok mellett. A demokrata-párt két nagy lapja, s Vossischc Zeitung és a Berliner Tagblait is foglalkoznak Hindenburg levelével és megállapítják, hogy a birodalmi elnök nek a pártokon felül kel! állnia. Ha tehát az elnjjk,... bizonyéul pártesoprrtot ajánl, amelyből. a kormány megalakítását kívánja. .;j ez olyan színben tünteti fel az államfőt, mintha azonosítaná magát ezzel a pártcsoporttal. A Vossische Zeitung utal arra, hogy Hindenburg leveléről a német nemzett párt előbb értesült, mint maga Marx és ■ igy alig hárítható e! az a gyanú; hogy Hindenburg akciója a jobboldal aknamunkájának a következménye. A szociáldemokrata sajtó a legélesebb hangon ir Hindenburg leveléről és attól fél, hogy a birodalmi elnök személyek uralmát kezdeményezi. A Vorwärts szerint Hindenburg az elnökválasztás idejéből való ellenfelét Marxot úgy látszik teljesen hipnotizált) és a jobboldali vizekre kényszerűen akarja. Államjogi aggodalmaknak ad kifejezést a centrum lapja, a Germania is, míg a jobboldali sajtó kitörő uijongással fogadja Hindenburg levelét, a mely azonban aligha adhatja meg a kibontakozás útját. Az egész jobboldal kétségbeesett erőfeszítéseket (esz, hogy magához ragadja a hatalmat, mert tudja, hogy ha most nem sikerül jobboldali kormányt alakítani és az uj kabinet baloldali támogatással alakul meg, akkor még a német zavaros politikai helyzet mellett is höszszu ideig baloldali és köztársasági kormány marad uralmon. A jobboldal a centrumpártban akart paiotaiorradalmat csinálni és onnan szeretne híveket szerezni. A sajtó megállapítja, hogy a centrum bár nem adta fel eddigi irányelvét, pártban mégis többen szívesen fogadták Hindenburg akcióját. Ebben a pillanatban nem látszik valószínűnek, hogy Marxnak sikerül a nacionalistákra támaszkodó jobboldali kormányt alakítani. mert a szociáldemokraták aligha fognak engedni követeléseikből. Mindinkább felmerül az a tehetőség, hogy a válságot a parlament feloszlatásával és uj választások hibásával lógják megoldani, annál is inkább, mert párisi jelentés szerint Hindenburg levele Parisban is szenzációként hatott. A francia sajtó pártállásra való tekintet nélkül elítéli Hindenburg eljárását és azt írja. hogy a német nacionalistáknak a kormányba való bevonulása felboríthatja Brian! politikáját. A Matin és a Petit Parisienne még tovább megy ennél és rámutat arra, hogy a külföld, de főleg Franciaország sohasem fog beletörődni abba, hogy Németországnak jobboldali kormánya legyen. A lapok szerint ugyan a centrum sein repubükánusabb és nem baJoidalibb. mint a nacionalisták, de ezekkel szemben meg van az a nagy érdeme, hogy ellenzett minden oktalan politikai kalandot. Kiutasították az ország területéről a feketicsi református papot és egy feketicsi földbirtokost Mindkét kiutasított jugoszláv állampolgár Néhány hónapon át szüneteltek Jugoszláviában a kiutasítások. Azt lehetett hinni, hogy most, amikor úgyis á. súlyos gazdasági válság korát éljük s amikor minden kezd bizonytalanná válni, a hatóságok nem kívánják a kiütasifásokka! izgatni a kedélyeket. Az ál- I ianjpolsársáJ;i, kérvények. elintézése ugyan egyre késik, a Vajdaságban sok ezren élnek bizonytalanságban, azonban hónapok óta nem érkezett már ,hir arról, hogy valakinek, aki itt tartózkodik s munkájával elősegíti az ország gazdasági gyarapodását, el kelljen hagynia, az országot. Annál kínosabb meglepetést keit, hogy most meglepetésszerűen kiutasították Jugoszláviából az állam két csöndes, senkinek sem ártó polgárát, Ágoston Sándor feketicsi evangélikus református lelkészt s Papp Imre ugyancsak feketicsi gazdálkodót. Ez a két kiutasítás, amelynek indokait senki nem ismeri, annál meglepőbb, mert mindkét kiutasított jugoszláv állampolgár. akinek minden őse századokra visszamenőleg itt született, A kiutasított Ágoston Sándor több év- i .tized óta működik a mai SHS királyság ! területén, apja, nagyapja, dédapja itt í születtek és iít vannak eltemetve. ö j maga éveken át működött Horvátországban, néhány év előtt választották meg Szülőfalujában, Feketicsen református lelkésznek s később kerületi atesperes lett. Politikával soha nem foglalkozott, távol tartottá úgy önmagát, mint híveit a politikai mozgalmaktól, minden energiáját az § házi ügyeknek szentelte. Az ő lelkes ágitációjának köszönhető a feketicsi református árvaház megalakulása s az, hogy ez az árvaház áldásos munkáját- folytathatja. Ágoston családos ember, akinek tekintélyes magánvagyona is van. Feketicsen nemcsak a reformátusok között élvez páratlan népszerűséget, banem felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül nagyra becsüli mindenki. A másik kiutasított, Papp Imre tekintélyes feketicsi gazdálkodó. Hatvan lánc földje, családja van. Vezetőségi tagja a feketicsi radikális pártszervezetnek s nem régiben nevezte ki a belügyminiszter a községi képviselőtestület tagjává Most ugyanez a belügyminiszter kiutasította az ország területéről. Ágoston Sándor és Papp Imre csütörtökön délelőttre idézést kapták a topolai főszofgaMróságra-. Az idézésre mindketten pontosan megjelentek. A főszolgabíró közölte velük a belügyminiszter ez évi 20-as számú bizalmas rendeletét, amely elrendeli, hogy Ágoston Sándor és Papp Imre haladéktalanul kötelesek elhagyni a/ ország területét. A belügyminiszteri rendeletnek semmiféle indokolása nincs s ügy a topolai főszolgabíró, mint Madagurszki feketicsi jegyző kijelentették, hogy nekik nincs tudomásuk róla, bogy milyen indokok vezették a belügyminisztériumot a rendelet kiadására. Nikolics topolai főszolgabíró írásban közötte Ágoston Sándorral és Papp Imrével a kiutasításról szóló határozatot s félóra időt adott a két kiutasitottnak. hogy visszatérjenek Feketfcsreés összecsomagolják a legszükségesebbeket. A félórái határidő leteltével azonban el -kell utazni ok az országból. Időközben értesült a kiutasítást rendeletről Markusev ' Milán topolai nemzetgyűlési képviselő, aki minden esetben készségesen interveniál olyankor, amikor rossz információk következtében a minisztérium valamilyen igazságtalan rendeletét akar végrehajtatni, Markusev most is készséggel ínagáévá tette Ágoston Sándor és Papp Imre ügyét s mindkét kiutasitottért a saját személyében vállalt kezességet. Erre való tekintettel a topolai föszolgabiróság megengedte hogy a két kiutasított visszatérjen Fekcticsre, ahol a jegyző felügyelete alatt lakásukon tartózkodnak mindaddig, atnig Markusev Milán képviselő személyesen e! nem jár a belügyminisztériumban a rendelet visszavonása érdekében. Markusev képviselő megígérte, hogy a tartományi választások lezajlása után Beogradba utazik s informálja a belügyminisztériumot. hogy a kiutasítás nyilván tévedésén alapul, annál is inkább, mert az alkotmány szerint sem lehet jugoszláv állampolgárt az ország területé-
