Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-20 / 18. szám

1927. január 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. Rádió-műsor — (A várót melletti ezám a kulUmheetet Jelenti) Csütörtök, január 20 Becs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Hangverseny. 18.10: Kamarazene. 20.15: Zenekari hangverseny. . 1 Zagreb (310): .16.3.5: Jazaband. 20.45: Az U. R. J. kvintettjének hangversenye. 22.45: Jazzband. Prága (348.9): 12.15: Déli zene. 16.30: Koncert. 20: Zenekari hangverseny. Ismét kapható a hires „BLAUPUiVKT“ FEJHALLGATÓ Po eiy könnyű Elegáns Bá r sonyos hangú KONRATH D.D. SVBOTICA London (361.4): 14: Koncert. 16.55: Hangverseny. 19: Kvartett. 21: Zene­kari hangverseny. 23.30: Tánczene. Lipcse (365.8): 16.30: Koncert. 20.15: Ludwig—Thoma—Feier-ünnepély. Róma (454.5): 17.35: Koncert. 21: Elő­adás. Berlin (483.9): 16.30: Kamarazene. 21: Hangverseny. 22.30: Tánczene. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hí­rek, közgazdaság. 17.02: A m. kir. Ope­raházi kamarazenekarának hangverse­nye. 19: Operaelőadás, utána cigány Zene. KINTORNA megegyeznek hćtsždz frankban. Qeyer végigállja az operációt, lefizeti a hétszáz frankot s eltávozik. Várja a hatást, de az nem jön., Vár egy hétig; semmi, de semmi uj nem mutatkozik. Végre kapja magát és el­megy Steigerhez: — Mondd kérlek, használt neked az az oltás? — De még mennyire — mondja Stei­ger — olyan szerelmes vagyok, mint húszéves koromban. Es neked? — Nekem nem használt. Hogy lehet­séges ez? — Azt már bizony nem tudom. De apropó, mennyit fizettél te az operá­cióért? — .Hétszáz franköt. Ezret kért, de hé.tszázra lealkudtam, . — Látod, milyen marha vagy - mondja Steiger — mit alkudsz te egy Voronoffal? Mivel ilyen smucig voltál, biztosan azt a régi mirigyet adta ne­ked, amit én otthagytam. KÖZGAZDASÁG —■ ■— Az uj kamarai törvénytervezet Megszűnik a b»-e.skerek! kereskedelmi és iparkamara A Vajdasághoz hozzácsatolják Jíelet-Szerémséget — Olyan egészséges embernek, mint maga, nem adok egy fillért sem! _ -r .Mit akar azért a rongyos dinárja ért. talán tuberkulózist?! — Drágám, a kártyavetőnőtől jövök. Megjósolta nekem, hogy a Riviérára me­gyünk: — Add ide, kérlek, a elmet. Talán rnegjósolja nekem, honnan fogom a ipénzt hozzá venni. * Az öregedő Steiger elmegy Voronoíf­­lioz, hogy magát megfiatalittassa. — Mibe kerül az operáció, doktor ur? — Ezer frankba. — Rendben van. •Voronoíf hozzáfog az operációhoz és • ■Steiger vígan távozik. Másnap elmeséli az esetet a kávéház­iban, aha! Qeyer is kedvet kap erre: -\t "operációra. A következő napon beállít ö is Vo­­rönoffhoz és mielőtt a műtőasztalra he.' lyéziték, megkérdezi az orvostól: — Es'mibe fog nekem ez az operáció kerülni? —- Ezer frankba. — Az nagyon sok, annyit nem fizet­hetek. — Akkor sajnálom. De Qeyer annyit beszél, hogy végre A kereskedelmi minisztériumban — mint ismeretes — elkészült az uj kama­rai törvénytervezet. A tervezet, ame­lyet dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a kereskedelmi miniszter helyettese dolgozott ki, január. 21-ikén kerül Beo­­gradban . az .'ország összes kamaráinak delegátusai elé. Dr. Kosztics Mirkó a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt, a követ­kezőkben ismertette az uj törvényja­vaslat fontosabb intézkedéseit. — A kereskedelmi minisztérium már huzamosabb ideje foglalkozik a kamarai törvény reformjával és én kaptam, a megbízást, hogy a kamarákról készí­tendő uj törvénytervezetét kidolgoz­zam. Tarthatatlan állapot volt az eddigi állapot, mert ezidőszerint ötféle tör­vény szerint létesült kat.na.rpk működ­nek az országban. A Vajdaságban és Horvát-Szlavonországban a magyar tör­vények mértékadók, míg Szlovéniában ős'Dalmáciában azi osztrák, Boszniában és Öszerbíában az 1910. évi szerb tör­vény és végül Déiszerbiában az 1913. évi törvény-alapján dolgoztak a kama­rák. A különböző,-különféle törvények szerint működő kamarákat végre .már1 egységes törvény rendelkezése alá kel­lett vonni. — Az általános elv az* hogy Jugo­szláviában csak egységes kamarák le­gyenek, vagyis olyanok, amelyek a ke­reskedelmi, gyáripari és ipari szakokat egyesitik. Aiiol ilyen kamarák már van­nak, azokat fenn kell tartani, mig pél­dául Beogradban, ahol külön kereske­delmi. külön gyáripari és külön iparka­marák .váltnak, azokat is egyesíteni kell. A szkopljei kamaránál csák ,a ke­reskedelmi .és a gyáripari szakok van­nak képviselve, ezt ki kell egészíteni. Ez annál is inkább szükséges, mert a kamara tulajdonképen a hozzátartozó terület gazdasági képviselőinek testü­leté és igy helytelen, hogy egyes terü­leteken a kamara csak egyik vagy má­sik gazdasági ág képviselője Jegyen. Beogradban már belátták a mai helyzet hátrányos voltát és az utóbbi időben ismételteit összejöttek a különböző ön­álló kamarák, hogy egyes kérdésekben egyöntetű eljárásban állapodjanak meg. A kamaráknál a kereskedelmi, a gyár­ipari, az ipari szakok külön-külön szek­ciókban autonómiával felruházva mű­ködhetnek. dé mindezeket egy központ­nak' egységeseti- kell irányítani, fia egyes szóbakerüio kérdések szükséges­sé teszik, hogy azokhoz, legalább két szekció szóljon hozzá, akkor ezek tel­jes ülés elé kerülnek. A noviszadi, a becskéreki és az oszijeki kamarák alap­szabályaikban már incg is valósították az autonóm szekciók rendszerét és ez a rendszer a gyakorlatban igen jól be­vált. — Fontos újítása a törvényjavaslat­nak a kamarák aj beosztása és uj szék­helyei, melyeknél a gazdasági terüle­tek közlekedési viszonyai döntő befő­­lyással vannak. Az általános elv azt követeli, hogy csak életerős kamarák legyenek, azért megszüntetjük a gyen gébb és életképtelen kamarákat. A Vaj daságban csak egy kamara lesz, de an. nak gazdasági területét lényegesen ki­­bővitjük, amennyiben hozzá fog tartoz­ni Bácska és a Bánát — Pancsevó és a prnesevói járás nélkül, amelyet Beo­­gradhoz csatolnak és a vajdasági kama­rához fog tartozni Zemun és a zemuni járás kivételével egész kelet-Szerémség IIok-Mitrovicáig. Ezt a teríiletkibővi­­tést már régen végre akartuk hajtani, hisz a történelmi Vajdaság Bácskából, Baranyából és a Szerémségből állott — Megmarad a dubrovniki kamara, ivozzácsatoljuk a kotjjicei járás kivé­telével egész Hercegovinát és a régi Montenegrót, mint az 1912-ig fennál lőtt. A podgoricai kamara, amely ed­dig is csak papíron létezett, de valóság­ban nem működött, az uj törvény sze rint -tipeg fog szűnni és-Dubrovnik mint­egy közpóntj'rü lösz á két Bé'gyV'Vidök gazdasági életének, ezáltal erősebb és életképesebb lesz. Felmerült, a? ji terv, hogy Splitben tengerparti kamarát’ lé­tesítenek, de ezt el kellett ejteni, mert a tengerpart; nagyon liossžn és Split érdekel sok tekintetben ellentétesek Dubrovnikkel szemben. Dél-Montenegró­­npk nincs vasúti összeköttetése Szkop­jéval, míg Dubrovnikkal igen, azért hagytuk , meg a régi dubrovniki kama­rát. • Á zagrebi és ljubljanai kamarai területek jelentéktelen változtatással megmaradnak. Qszijek elveszti Kelet- Szerémséget és cserébe kapja a Bara­nyát.- / = — Érdekes újítása az uj törvényjavas­latnak, hop' a kültagok befolyása a ka­marákban megerősödik, mert ezentúl a kamarák székhelyén választott beltagok száma nem lehet több, mint a kamara Összes tagjainak egyharmada. Ez a ten­dencia a ljubljanai kamaránál már eddig is kifejezésre jutott, hol a beltagok Csak egy negyedét teszik ki az összes •tagoknak. Az eddigi vezetőség helyébe szükebb választmány kerül, amely elté­rően az eddigi gyakorlattól, ezentúl fele­részben bel-, felerészben kukásokból fog állani. — A kamarai hivatal, amelyek éléit a j főtitkár áll, az állami teendők, elvégzése tekintetében az eddiginél szélesebb ön­állósággal lesz felruházva. Főtitkárrá és titkárrá csak arra kvalifikáltak választ­hatók meg és az állami tisztviselőkkel egyenrangú elbírálás alá esnek. A fő­titkárok megválasztását a kereskedelmi miniszternek meg kell erősítenie. Ha a miniszteri biztos működik egy kamará­nál, ott a főtitkár csak >az adminisztráció .vezetője. — A székhelytől távollevő fontos gazda­sági gócpontokon expoziturák állítha­tók fel, ilyen a titeli hid elkészülte után Becskereken. — Azok a kamarák, amelyeknek szék­helye távol van a fővárostól, jogosítva lesznek Beogradban képviseletet szer­vezni. Eddig csak a zagrebi kamarának van ilyen képviselete, mig ezentúl a ljubljanai, spliti, dubrovniki, szkopljei ka­marák is felállíthatnak ilyen képviseletet. A kamarák többségének kívánságára Beogradban megalakitható a kamarák szövetsége, külön központi titkársággal. — Az uj törvényjavaslatlcgérzékenyeb­­bett érinti a mai beogradi állapotokat, a hol a három különálló kamara egysége­sítésének kell két éven belül megtörtén­nie. Meglehet, hogy politikai szempon­tokból ez a rendelkezés még korrektúra alá kerül. — Az ország összes kamaráit január huszonegyedikére Beogradba a Jugobank helyiségeibe értekezletre hívtuk egybe, melynek megtörténte után a javaslat a minisztertanács, illetve a nemzetgyűlés elé kerül. Állatpatológiai intézetet állítanak föl a Vajdaságban. Beogradból jelentik: A földniivelési minisztériumban javaslatot készítenek egy a Vajdaságban felállí­tandó állatpatológiai intézetről. Az inté­zetet vagy Novisz?.,dón, vagy Szwboti­­cán állítják fel és célja figyelemmel kí­sérni a vajdasági állatállományban pusztító betegségeket és gyógykezelé­süket előmozdítani. Bácskai közigazgatási árlejtések. Szomborból jelentik: A szombori kerü­leti állami építészeti hivatal január 25-ikén délelőtt 11 órakor zárt ajánlati versenytárgyalást tart a Krnyaja—Mo­­ravica közötti rnüut 0—17 km. szaka­szánál szükséges anyagokra és munkák­ra. Az anyagok értéke mintegy 5,690.000 dinár. Az< úttest - kiépítésére 965.000 di­nár és jelzőoszlopokra 30.000 dinár az előirányzott összeg. Lehet az egyes anyagokra külön-külön, vagy az egész munkára pályázni. Bánatpénzül a száz­ezer dináron aluli összegeknél 10%, az ezen felüli összegeknél 5% teendő le a szombori .kerületi pénzügyigazgatóság­­nál. — A szombori alispánt hiVäta.L ja­nuár 24-ikén délelőtt 11 órakor nyilvá­nos árlejtést tart 12.000 kg. benzin szál­lítására. Kaucióként 7500 dinár teendő le. Ugyancsak az alispáni hivatal janu­ár 25-ikén délelőtt 11 órakor nyilvános szóbeli árlejtést tart 21 darab »Mislen Kobde Fr.« márkájú autógummi szállí­tására. Kaucióként 3500 dinár teendő le. Végül ugyancsak az alispáni hivatal ja­nuár 29-ikén délelőtt 11 órakor nyilvá­nos szóbeli árlejtést tart 493.000 iv kü­lönböző papír. 90 doboz tolira, 100 liter tinta, 85 tucat cérnára, 384.000 darab kü­lönböző nyomtatvány. 132.000 darab bo­ríték és más irodaszerek szállitásáfa. Mindhárom versenytárgyalás feltételei az alispáni hivatalban (I. em. 37. szí szoba) délelőtt 9—12 óráig betekinthe­tek. Simon rizspor fl’oudre de Rit Simon) kiUSnleges Osseeáirtás­­han kérőt forgalomba, lt;v I Simon Krem (Crime Simon) hatását ' li'i tökéletesítse. A Simán tirtfet megszünteti te I "ro; ü-«aicbőr szárazságát és eltünteti a rossz poude­­rek rosst hatását. Simon • iztpor finom, kellemesen illatosított ás ma­gában egyesit minden olyan jó tulajdonságot, amelyet jó púdertől el lehet várni. Mindenütt Lopható tOTftt SIMON KRÉM, PÚDER és SZAPPAN Parfunterie Simon, 59. Fg. St. Martin, Paris A VILAGLEXIKON UJ MÁSODIK KIADASA j lmjáéban MEGJELENIK 3Ž7 Messze fölülmúl minden eddigi magyar lexikont Ára 250 dinár, a régi Világlexikont 40 dinárba beszámítjuk Kérjen miTitalvet és ismertetést. Megrendelhető a Bácsmegyei Napló könyvosztályánál é

Next

/
Thumbnails
Contents