Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-05 / 4. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 január 5. Megnyitották a bécs—berlini kábel­­telefont Áz uj vonalat kiépítik Bu­dapest és Beograd felé is Becsből jelentik: Nagy ünnepsé­gek közepette adták át kedd délelőtt a forgalomnak a Bécs—Passau-— Nürnberg—Berlin-i kábeltelefont. A megnyitó ünnepségre Bécsbe érke­zett Stingl dr. német birodalmi pos­taügyi miniszter, valamint a berlini | postaigazgatóság több vezető tiszt­viselője. A kábeltelefonon az első beszélgetés délelőtt tizenegy órakor | folyt le Hindetiburg és Harnisch köz­­társasági elnökök között. A két köz­­társasági elnök a nagy mü befejezé­se alkalmából üdvözölte egymást. Az osztrák kábeltelefonvonal, a mely Bécstöl Passauig terjed, 240 kilométer hosszú, kiépítése egy évig tartott és kerek húszmillió sálingbe került. A magyar vonalkapcsolat ki­építését már megkezdték és egyben kiépítik a kábelvezetéket Becstől a svájci határig is. A Bécs—Budapest közötti kábeltelefpnt valószínűleg a nyár derekán nyitják meg és azután sor kerül a Balkán-államok felé is a kábelvonalak kiépítésére. .4 kábel­vonalat Budapesttől Szegeden át Beogradig építik ki, onnan pedig Szófiáig fog a vonal folytatódni. A kábelvonal megnyitásának ün­nepségén dr. Stingl német birodalmi postaügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a Bécs—passai kábelvonal az egész európai kábel­­hálózatnak fontos alkotórésze, amely nemcsak Németországgal köti össze Ausztriát, hanem ezen a vezetéken már legközelebb a brit szigetek te­­leíonkapcsolásba fognak jutni a Fe­kete-tengerrel és talán egy napon a messze Indiával. Az uj távolsági kábelt ezelőtt két héttel próbálták ki és Bécsből Berli­nen át kapcsolást létesítettek Hollan­diával, nevezetesen Amszterdammal és a beszélgetés egész zavartalan volt. Ünnepélyes külsőségek közt nyitják meg a magyar országgy ülést A mágnások egységes listára adják le szavazataikat a felsőházi tagok megválasztásánál Budapestről jelentik: A mágnások felsőházi tagsága ügyében hétfőn este tanácskozás folyt Zichy János gróf, ve­zetése alatt. A megbeszélés eredménye­­kép elhatározták, hogy a főnemesi csa­ládok pártkiilönbségre és politikai fel­fogásra való tekintet nélkül egységes lis­tát állítanak és szavazataikat erre a lis­tára adják. Az egyes érdekképviseletek élénken folytatják a felsőházi tagok megválasz­tásának előkészítő munkálatait. A buda­pesti mérnökkamarában, ahol hétfőn volt a szavazás, annak eredményét kedden este hirdették ki eszerint a két rendes felsőházi tagsági helyre Buday Béla mérnököt, kereskedelmi államtitkárt és dr. Kandó Kálmán gépészmérnököt, a Ganz-Danubius-gyár vezérigazgatóját, póttagokul pedig Sármezey Endre mér­nököt és Varsányi Emil gépészmérnö­köt választották meg. Teljes ülést tartott kedden a budapesti tőzsde, amely a tőzsde elnökét Végit Károlyt választotta meg a felsöház tag­jául. A gyáripar képviselői hat rendes és két póttagot küldenek a felsőházba és a jelöléseket szerdán ejtik meg. A Gyosz valószínűleg elnökét Fellner Hen­riket és alelnökét Chorin Ferencet, pót­tagonként pedig Szurday Róbertot és Goldberger Leót választja meg felső­házi tagúi. Január ötödikétől tizedikéig pedig a vidéki törvényhatóságok vá­lasztják meg a felsőházi tagokat és már mindenütt élénk korteskedés folyik az egyes jelöltek mellett. A parlament épületében már hetek óta folynak az előkészületek a felsöház megnyitására. A főrendiházi szárny rendbehozatala roppant sok munkát igé­nyel, részint azért, mert ott a proletár­diktatúra alatt sok pusztítást vittek vég­hez, részben mert azóta különféle hiva­talok voltak elhelyezve ezen az épület­szárnyon, amelyeket most kitelepítettek Az eddigi terv szerint január 29-ikén szombaton nyitja meg Horthy Miklós kormányzó az országbáz kupolacsar­nokában az országgyűlést nagyszabású ünnepi keretek között. Az országgyűlés megnyitását ugyanis ugyanolyan közjo­gi aktusnak tekintik, mint amikor a ki­rály nyitotta meg az országgyűlést. Az ünnepélyes megnyitó ülésen úgy az or­szággyűlési képviselők, mint a felsőház tagjai diszmagyarban és Ferenc József­ben, a kisgazda képviselők pedig csizma hun és fekete magyar ruhában vesznek részt. Felfüggesztették az Obznana-törvénynek a Radics-pártra vonatkozó részét A kedd esti minisztertanács határozata Beogradból jelentik: A miniszter­tanács kedd este hat órától egész negyed kilencig ülésezett. A minisztertanácson kizárólag az Obznana törvénynek a Radics­­pártra vonatkozó részének fel­függesztéséről volt sző. A minisztertanács, mint ismeretes 1924 december 23-ikán Obznana törvényt kiterjesztette a horvát köz­­társasági parasztpártra és azóta a törvény ilyen vonatkozásban ér­vényben volt. A minisztertanács ülése után Mak­­szimovics Bózsó belügyminiszter a törvény felfüggesztésével kapcsolat­ban a következőképpen nyilatkozott az újságírók előtt: — Az Obznana törvény felfüggesz­tése tisztára formális okokból törté­nik meg, mert az által, hogy a Ra­­dics-párt 1925 júliusában belépett a kormányba, logikus, hogy a törvény hatóereje a Radics-pártra megszűnt Még néhai Pasics Nikola minisz­terelnöksége ideién kifejezte azt az óhaját, hogy az Obznanának a Radics-pártra vonatkozó re­kelt függeszteni. azonban jegyeznem. szét iel Meg kell hogy a Radics-párt a legutóbbi kor­mányválság alkalmával nem kér­te az Obznana törvény felfüg­gesztését. amire nézve még Oyurisics Márkó, az elhalt igazságügyminiszter dolgo­zott ki javaslatot, amely azonban épp elhatározása folytán nem került a minisztertanácson tárgyalásra. A minisztertanács mai ülése az 1924 december 23-ikán kelt 1691. számú rendeletet, amely a Ra­dics-pártra kiterjesztette az Obznana törvényt, visszavonta és erről a főispánokat és az illeté­kes hatóságokat értesíteni fogja. Erre a rendeletre annak idején csak azért volt szükség, hogy megakadá­lyozzuk a horvát parasztonrt köz­­társasági akcióját és a törvényt az­ért kellett a. Radics-pártra kiterjesz­teni. mert csatlakozni akart a mosz­kvai parasztinternacionáléhoz és több Ízben vétett az államvédelmi törvények ellen. A Radics-párt választási kiáltványa A proklamáció egyesülésre szólítja lel a szerb, horvát, szlovén és kisebbségi parasztságot Zagrebból jelentik: A Dom szerdai számá közli a Radics-párt választási kiáltványát, amelynek a cime »Kiált­vány az összes horvát, szerb, szlo­vén és más szláv és nem szláv nem­zetiségű parasztnéphez«. A kiált­vány a következőképpen kezdődik: — Emberek! Testvérek! Január 23-ikán lesznek a tartományi válasz­tások, ha államunk teljesen be lenne rendezve és ha Beogradban a nép kívánsá­ga és szükségletei szerint járná­nak el, úgy a tartományi vá­lasztásoknak tisztára gazdasági és kulturális jellegük lenne és nem volnának politikai agitáció­­tól kisérve. Miután azonban a választásnak poli­tikái jelleget adtak, mi is politikai szempontból foglalunk állást. Bevezetés után a kiáltvány első része a' liorvát parasztokhoz szól és felsorolja a Radics-párt érdemeit a megegyezés létrejötte óta. Hangsú­lyozza a kiáltvány, hogy a Radics-pártnak köszönhető, hoev a botozó uralom megszűnt és lassanként Javul a közigazga­tás. hogv a Ilonátokat elisme­rik és tisztelik és hogy a pa­rasztpárt szociális programja már állampolitikává kezd lenni. A kiáltvány második része a szerb parasztokhoz szól és kifejti, hogy a szerbek nem tudnak már sokáig egyedül uralkodni az ország fölött, amint azt az urak akarják. Szüksé­ges — mondja a kiáltvány — hogy egyesüljetek velünk, horvát. szlovén és egyéb paraszttestvéreitekkel. A kiáltvány felhívja a szerbsé­get, nogv a földmivcspárt listá­jára szavazzon, mert a íöldmi­­vespárt belép a nemzeti paraszt­klubba. A .választási kiáltvány harmadik j részét a szlovénekhez intézi, akiket J felszólít, hogy szintén szavazzanak I a horvát parasztpártra, hogy igy a I szlovén parasztok egyesülve a hor­vát, szerb, maholnap pedig a bolgár parasztsággal, a nagy parasztállam megteremtésében résztvegyenek. A következő rész a »szláv és nem j szláv testvérekhez« szól. Nektek két |és' félmilliónyi létszámotok van az j államban — mondja a kiáltvány — j de nyelvi és vallási különbségek vá- i lasztanak el benneteket és területen­ként szét vagytok szórva Délszer- i biában, az albán határ közelében és a Bácskában és Bánátban a magyar i határ mentén. Ezért sokan gyanús elemeknek tarta­nak benneteket és erőszakkal akarnak kormányozni fölöttetek, ami eddig sikerült is nekik. I Ti nem tudtatok védekezni az erő- 1 szak ellen. Az urak könnyen meg- 1 egyeznek, a szegénység pedig to­vább nyomorog. A politikai széthú­zás a szegény néposztály legsúlyo­sabb ostora és ezért az urak, mint a farkasok közétek vegyülnek és I megrabolnak benneteket. Ti pásztor j nélküli nyáj vagytok és léitek min­­j den nesztől. Ez nem is csodálható, I mert hiszen egyedül nem tudjátok magatokat felszabadítani az erőszak > alól, uraitok pedig még csak nagyobb i bajba hozhatnak benneteket. Ezért ; be kell látnotok, hogy egyedüli he­­[ lyetek a parasztpártban van, ti azon­­! ban féltek mellette nyíltan hitet tenni r és igazatok is van, nem teszitek ki 1 magatokat a veszélynek. Szervez­kedjetek azonban csendben és lépje­tek be a szerb, horvát, szlovén pa- i rasztság mozgalmának szervezetébe. Ez már nem csupán horvát paraszt­párt, nem szerb földmivespárt és nem szlovén Kmett-párt. hanem kilenc milliónyi szervezett pa­rasztnép, amely alapja ennek az államnak és veletek tizenegymillióra fog növe­kedni, úgy hogy ezzel a parasztnép­pel semmiféle hatalom sem tud da­colni. A kiáltvány ötödik része a mun­kássághoz szól és azzal végződik, hogy mindenki, aki hive a paraszt­­mozgalomnak. szavazzon ott, ahol van ilyen, a horvát parasztpárt lis­tájára. Szlovéniában a szlovén pa­rasztpártra, Szerbiában a íöldmives­­párti listára és Montenegróban a fö­­deralisták listájára. A kiáltványt Radics István és a pártvezetőség összes tagjai akarták. CIRKUSZ Kis amerikai képek Alfred Savoir-t, a jeles francia dráma­iról, mozidramaturgnak hívták Ameri­kába. Newyorkból több apróságot küldött, melyekben friss európai szemlé­lettel mutatja be a tcngereutuli furcsa­ságokat. line belőlük néhány; A lepao Ma reggel megindulást éreztem: egy szálloda folyosójának végén fölfedeztem egy lépcsőt, mely pironkodva és régiesen bujt el szemem elől. Ez az első lépcső, mélyet három hét óta látok, mióta New­­yorkban vagyok. Egészen el vagyok ér­­zékenyülve. Micsoda szép dolog egy lépcső! Nem is tudok ellenállni a kísér­tésnek. fölmászok rajta, lemászok, megint fölntászok. Aztán elesem, megütöm ma­gam és csöngetek a liftes fiunak. Ko this Egy honfitársam, aki évek óta él itt, ezt mondta: — Itt az uccákon nincs koldus, ritka­ság egyet-egyet látni. Egy este azonban egy néger közeledett felém, alamizsnát kérő tenyérrel. Örömömben egy dollárt adtam neki. A néger rám tekintett meg­lepetten, aztán széles mosolyra vonta száját. Álinden foga aranyból volt, igen­is. aranyból. Borzasztó volt Gazdagság Itt mindenki gazdag. Az állatkertbe fogok menni — nincs belépti dij — és el fogok keverőzni a proletárok tömegével. Vasárnap azonban mindenki gazdag. Un­dorodva nézem az állatokat. De az állatok is gazdagok itt. Bőrük, bundájuk nagyszerű. A legjobb szabónál öltözködnek. Az oroszlán pompás, a zsi­ráf valóságos felhőkarcoló. Az ember azt hinné, hogy a zsiráfokat egyenesen Amerikának gyártják, létrára állítják, sokkal nagyobbak, sokkal hatalmasab­bak. mint a természetes zsiráf^1" A igyó A száraz amerikaiak semmikép sem tudnak lemondani a szeszről. Egy new­­yorki gyógyszertárba berohan egy pol­gár, félliter pálinkát kér. A patikus ter­mészetesen nem teljesiti kérését, kijelen­ti, hogy a pálinkát csak »betegség ese­tén« szolgáltatják ki. — Milyen betegség esetén? — kérdezi a vevő. — Ha valakit a kígyó meginar. És van kígyója? — Nincs, de inéltóztassék átfáradni ide a szomszédba, egy foltozó varga ki-­­gyókat árul. A derék amerikai lóhalálában rohan a foltozó vargához. — Kapni itt kígyót? — Hogyne. — Olyant, amelyik harap? — Olyant. — Adjon gyorsan. — Azonnal. A foltozó varga nagy könyvet hoz, la­poz benne, igy szól: — Szíveskedjék idéfáradni három hó­nap múlva. Egyelőre rengeteg előjegy­zés van. Csak otthonosan Egy amerikai vendéglőben ez a felírás olvasható: — Tessék a padlóra köpni. Azt óhajt­juk, hogy tisztelt vendégeink egészen otthonosan érezzék magukat.

Next

/
Thumbnails
Contents