Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-17 / 15. szám
1927. január 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal maga a nép vegye kezébe szőkébb hazájának ügyeit es Hogy megszüntessük a; abnormális magas pótadókat. Pasics az ország legnagyobb álíamíériia megértette az önkormányzat szükségességét és azon volt, hogy a Vajdaság népe is hozzá üssön jogaihoz. Az ellenzék szemünkre veti, hogy miért egyeztünk m.-g a radikálisokká . Megmondom: azért, mert a radikális p.>rt az, amely bennünket célunkhoz tud juttatm. A paktu r.ot bátran vál’al u:<s a megegyezés nem érinti a két p rt program át. Ki kell építeni a védögűtakat Kraft cu n ismertette azt a programot, melyet a tartományi önkormányzat részére Trifkovics Márkó házelnökkel egyetértésben kido'go tak. — A legfontosabb teendő — mondotta — a Dunagátak kiépítése, hogy a jövőben ne következhessek be az a katasztrófa, mint a múlt évben és a szegény emberek megint hiába vessenek. A második fontos feladat az adókérdés rendezése, a harmad k: a községi ön ormányzatok visszaállítása. — A : ellenzéki p rtok azt mondj il : hogy tu ham megcsóko'n'azt a csizmát, mellyel két évvel eze őtt a fejemet verték be. A politikában nincs szentiment uizmus, mi nem lehetünk fegyvertársa azoknak, akiknek üres a tarsolyuk és csupán fedezetlen ígéreteik vannak a számunkra. Az élen'ék kilóg sa : frázis. A német p r', amikor a némjt nép jólétéről van szó, csak a radikális pártot választhatta, ine'y egyedül képes a német nép érdekeit hathatósan támogatni. Prokopy Imre, a magyar párt főtitkára a paktumról Prokopy Imre, a magyar párt titkára emelkedett ezután szólásra. K jelentette, hogy Trifkovics és Kraft után csak néhány szót a':ar szólni. Fő eg azokat az okokat akarja ismertetni, amely a magyar pártot arra késztette, hogy paktumot kössön a radikálisokkal. Minden o'da ról azzal támadják a magyar pártot, hogy elárulta a magyar kisebbséget és odaadta magát a radikálisoknak. A magyar pártnak azonban fontos okai voltak arra, hogy a paktumot az ország legerősebb pártjával megkösse. — Mikor az ország nyugati határán külpolitikai felhők tornyosu uak — folytatta beszédét Prokopy — akkor nem szabad egy kormányt e’gáncsolni, mert ennek hátránya a kisebbségekre is hárul. A kormány visszaállította a tartományi autonómiát és visszaadta az önrendelkezési jogot. Csehszlovákiában, Romániában, ahol sokkal nagyobb a magyar kisebbség, ott is szövetkeztek a magyarok a kormánnyal. Ezt a példa" követni üe letk nek nk is, mert ez a kisebbség és az állam érdeke is. Szomborban nyolc év óta most állott először nyilvánosság e'é a magyar kisebbség szónoka a Ház elnökével. Nem akarok kitérni a bennünket ért támadásokra, ne essék szó egyéni érdekekről, a nép érdekét kell istápolni. Ne legyen kü önbség magyar, német és szerb között, hisz mindég., ki milyen nyelven imádja is'enét. Ne ejtsen senkit téved sbe Grolnak az a támadása, amelyben a magyar p Irtot dzsemjeinek nevezi. A magyarság a maga igazságának teljes tudatában van, amikor a radikálisokra szavaz. Meg keli mulatni, hogy a magyar tömegek fegyelmezettek és olyan erőt képviselnek, ho y érdemesek a po itikai megbecsülésre és támogatásra. Prokopy beszédét lelkesen megéljenezték, majd Jojcics Dusán dr. kulai közjegyző szólalt fel, akinek beszéde után a nagygyűlés a következő határozati javaslatot íogad'a el: — A radikális párt, a bunyevácsokác, a magyar és német pártok által S omborba összehívott nagy népgyülés a szónokok meghallgatása után e hit ro'ta: A szövetkezett pártok a tartománygyülési választ sok alka'máva! közös munkában al apodnak meg és ebben a: eredményt Ígérő együttműködés kezdetét látják a nép közös javára. Hiszik és remélik, hogy ez az együttműködés a bácskai tartomány ga disági, szociális és ku’turális életének fejlesztésére irányul és boldogulására és javára szolgál úgy az egyes polgárnak, mint a polgárok Ö3seesBégéuek vallás és nemzetiségi különbség nélkül. A Sloboda nagytermében délben 200 terítékes bankett volt, melyen felszólaltak Trifkovics Márkó házelnök, Petrovics Milenko, Konyovics Zsivkó, a radikális párt szombori szervezetének elnöke, Bostiyák Antal, a bunyevácsokác-p'rt elnöke, Jejsl Henrik és Prokopy Imre, a német párt főtitkára. Tríf„ovici Markó két napig marad Szomborban, ahol különböző kü'döttségcket fogad és a környékbeli falvakban népgyüléseket fog tartani. Davidovics Ljuba beszéde az ellenzék népgyülésén A radikális párt népgyülésével egyid íben folyt le Somborban az egyesült ellenzék népgvülese, me'yre Davidovics Ljubával az elén több ellenzéki po itihui érkezett meg: Grol Milán, Jo.vanovics Jóé i, a fö dmüvesp rt elnöke és Plrs kovícs Lukác - képvise ö';. Az e lenzéki po itikusok szombat este érkeztek meg és tiszteletükre a Slobod ban bankettet rendeztek, melyen Növi kavics I idor, Racic; Simon és dr. Spitze'' 1 tván üdvö ölték Duvidqvlevőt ts a többi vendégeket. A nrpgyfilés dé előtt kilenc órakor kezd idött a Soüoda nagytermében. La'osevics J có disszldens radikális képvi oiő röv.d megnyitó beszéde után Davidovta Ljuba emelkedett szólásra. — Három p rt hívására jöttem Somborba — mondotta — abban az időben, amikor a- ország belső helyzete nehéz, külső he'yzete pedig veszélyes. A belső he yzeiet a gazdasági krízis teszi elviselhetetlenné melyet mindenki megérez. Az ország másik íö baja a bizonytalan politikai helyzet állandósulása, mely a korrupció melegágya. Az ellenzék a legerélyesebb harcra kész minden belső és külső baj ellen, mely az ország fej ődését akad iiyozza. Ná* lünk nem dolgozik senki, legkevésbé a kormány, melynek minden célja: a háta om megtartása. Az államot demokratikus alapokra kell fektetni, az alkotmány minden rendelkezéseit be kel! tartani, különösen azt a: elvet, hogy minden polgárnak egyforma kötelezettségei és jogai legyenek. A törvén/eket nem tar. jak be, a polgárokat k!a szifiká jak, ho ott a kormánynak nincv joga osztálvo ni a polgárokat államhü is áiiamelienes, első és másodosztályú po'gárokra. A hlvata'okban ma mindenütt azt nézik, hogy ki melyik párthoz tartozik ; ha valaki a kormány hive, akkor törvényen felüli előnyöket élvez, ha ellenzéki, akkor viszont a törvény előírta jogokból is kizárják. A politika nem hazugság, hanem komoly munka, melynek az a főcélja, hogy az országból jogállamot teremtsünk. A po(gároknak csau a jogállamban lehet bizalmuk és csak a joga Iámtól lehet várni, hogy a külföldi tőke felke resse és segítségére legyen a gazdasági krízis megold isában. A demokrata párt nem ieér sokat. de amit Ígér, azt minden bizonnyal és mindenkor be fogja tartani. Bebizonyítottuk ezt akkor, amikor kormányon vol.unk: törvényeket hoztunk és a korrupció elleni törvényjavaslatot is elkészítettük. »A parasztságon kell elsősorban segíteni« Davidovics ezután agazdisági bajokról beszélt és többek közt a következőket mondotta : — A nagy adókat le kell szállítani, mert ez az e ső lépés a gazdasági válság leküzdése felé. Nyíltan kimondom: a fölműveseken, a parasztságon kell elsősorban segíteni mert az Ipar és kereskedelem is a parasztság helyzetének javulásával kerülhet ki csak a krízisből.' A földmüvesosztály segítése, támogatása egyenesen államérdek. Ebben a tekintetben a legfőbb dolog az önkormányzatok megteremtése, mert a népnek legjobb barátja — maga a nép. Választott tisztviselőkkel sokkal inkább el lehet intézni az ügyeket, mint ma, amikor a ulzott centralizmus folytán minden ügy Beogradba kerül, ahol csak felhalmozódnak az akták és évekig elintézetlenül hevernek. Nem vagyok az állami ellenőrzés ellen, de az a véleményem, hogy az állam csak intézze a saját dolgait. A mai helyzet tarthatatlan. Olyan embereket neveznek ki jegyzőknek, akik semmit sem értenek a közigazgatáshoz és csak az adókat tudják szaporítani. Soha sem hittük volna, hogy a gazdag Vajdaság a tönk szélére jut, de odajuttatlák bűnös politikával. Tudom jól, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül szeretitek ezt a fő det, ezt a hazát. A mi programunk: nem szabad elválasztani a nép egyes rétegeit és igazságot kell szo’gáltatni mindenkinek. Jovanovics Jócó a magyar és orosz orientációról Jovanovics Jócó volt bécsi követ, a földmivespárti képviselők klubjának elnöke első szavaiban tiltakozott az ellen, hogy CSendŐfSég és rendőrség ellenőrzi a gyűlést. Ezután a külpolitikai helyzetről beszélt, megállapítva, hogy Olaszország, amely mindent megkapott Jugoszláviától ma ellenséges célzattal szerződéseket köt Jugoszlávia ellen. Nem tudhatni, melyik percben érkezik Olaszország a határra — mondotta. Jugoszláviának a szomszéd államokkal kell barátságot kötni, a volt ellenségekkel is, bár ez szerinte Magyarországgal nehezen megy, amig ott a jelenlegi antidemokratikus'' rezsim uralkodik. Oroszország leié kell orientálódni, de ezzel a követeléssel nem helyesli az oroszországi terrorisztikns rendszert. A belpolitikáról szólva megállapította, hogy a mostani krízis nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi válság is és a tisztviselők a nép ellen politizálnak. Lalosevics Jócó dr. a korrupció, a viszszafelé történő adókivetések, a községi pőtadók horribililása és a megyei adminisztráció visszásságai ellen beszélt és felszólította a hallgatóságot, hogy január 23-ikán döntse meg a rezsimet. Pleszkovics Lukács dr. elmondotta, hogy tizenöt évvel ezelőtt Justh Gyulával járt Szomborban, ma egy másik Justh Gyula van itt: Davidovics Ljuba. Bízik abban, hogy a magyarság ősi hagyománya szerint az ellenzékre fog szavazni. Racics Szima dr. németnyelvű beszéde után a gyűlés véget ért. Markovics Lázár Novlszadon Noviszadról jelentik: A radikális ifjúság vasárnap délelőtt az Otthonban gyűlést tartott, amelyen megjelent Afarkovics Lázár volt igazságügyminiszter is. Markovics Rajkó járasbirónak, az Omladina elnökének rövid megnyitó beszéde után Markovics Lázár, a radikális párt Pasics halála utáni helyzetét ismertette, kiemelve Pasics államférfiul és pártvezéri érdemeit. — A radikális pártnak — mondotta — jelenleg 130 képviselője van és kilencszázezer tagja. A tagoknak ez a hatalmas száma nemzeti hadseregnek is beillik, amely meg tudja védeni az országot, ha sor kerül rá. A radikális pártban szerbeken kivül vannak horvátok, szlovének és kisebbségek is, amiből kitűnik, hogy a párt a legheterogénebb elemeket is ki tudja elégíteni. A gyűlés után a Fehér Hajóban társasebéd volt. Markovics délután félhat órakor elutazott Zagrebba. A radikális és magyar párt gyűlése Becskereken Becskerekről jelentik: A Bánátban is teljes erővel megindult vasárnap a választási agitáció. A radikális párt és a Magyar Párt Becskereken közös gyűlést tartottak, amelyen résztvettek Alekszijevics Mita kerületi főispán, Krsztics Vásza alispán és Alekszlcs Bogoljub polgármester is. A magyarok dr. Várady Imre vezetésével vonultak fel a gyűlésre, melyet Beslics Nikola, a radikális pártszervezet elnöke nyitotta meg és magyar nyelven mondott hosszabb beszédet. Várady Imre dr. szerb nyelven beszélt a választási paktumról, végül Markovics Nikola városi tanácsnok szólalt fel. Szerb Eleméren és Német Elcmépen a radikális párt tartott gyűlést, amelynek Ráics Tósa képviselő volt a vezérszónoka. Novibecsejen és Vranjevón a földmives párt, Melencén a demokrata párt és a független demokrata párt, Becskereken pedig a demokrata blokk, valamint a szociáldemokraták tartottak gyűléseket. Népgyülések Szentén Szentáról jelentik: A szentai radikális párt és a magyar párt vasárnap számos helyen tartott jól sikerült népgyüléseket, melyeken dr. Ludaics Milos, dr. Keceli-Mészáros Ferenc, dr. Csettle János és mások mondottak beszédeket. A városban hat helyen volt népgyülés, melyeken több mint ötezer ember vett részt. Prihicsevics nem köt kompromisszumot a nemzeti kisebbségekkel A függe'len demokrata-párt népgyiilése Zagrebben Zagrebból jelentik: Zagrebban vasárnap négy nagygyűlést tartottak. A független demokrata párt a Musik Hallban, a föderalsták a Horvát Sokol helyiségében, a független munkáspárt a Royal-szállóban, a szlovén néppárt pedig a Szent Jeromos egylet helyiségében tartott gyűlést. Pribicsevics erős ellenzéki beszédet tartotta, támadta az Uzunovics-kormány tagjait és Radics Istvánt. — Mi sokkal szabadabban éltünk — mondotta — Ausztriában, akkor bátran beszélhettünk Bécs és Budapest ellen, nem történt semmi bajunk. Péter királynak az volt a jelszava: »Adjatok a népnek szabadságot, mert csak a szabadságban lehet , szabadságra nevelni«. Az amit azonban a választások előtt az egyes vidékeken csinálnak az elöljáróságok, azok a tisztviselők, akiket Szerbiából importáltak hozzánk, épp az ellenkező szellemben cselekszenek. Nálunk az a baj, hogy a tisztviselők pártpolitikát követnek. A mi államunk problémája nem vallási, nem nemzeti, hanem közigazgatási probléma. Mi nem vagyunk kameruni rabszolga nép, amelyet rabszolgaságból szabadítottak meg. Azelőtt nem volt nemzeti államunk, de voltak jogaink. i Ma van nemzeti államunk, de jogaink nincsenek. Pribicsevics ezután a független demokrata párt programját ismertette és ezzel kapcsolatban a kisebbségekről is beszélt. — Mi — mondotta — elsősorban nacionalisták vagyunk és választási pák-
