Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-16 / 14. szám

TST7. fimily 16. M cbmbotb mruö Most pedig, hölgy ugyanezen nemwttsé­gek nyelve a legalsóbb Iskolákban Is nél­külözhetetlen. Nem akarok a miniszter ur által el­mondottakra reflektálni, nem azon ész­revételre felelni, hogy ezen törvényja­vaslat a nem magyarajku polgárok ér­dekében fekszik mert ez a hat napos vi­ta már eléggé mutatja, hogy ezen tör­vényjavaslat mily érdekében fekszik a nem magyar ajkú honpolgároknak. »Megtámadtatik e javaslat pedagógiai szempontból is — mondja a miniszter ur — de a pedagógok nézetei e tárgyra nézve nagyon különbözők. Azok a peda­gógok, akikkel én szoktam találkozni, egészen más nézetben vannak, mint Po­­lit képviselő ur pedagógjai.« Polit t. barátom hivatkozott a hires bécsi pedagógusra, Oessenre és ha az igen t miniszter urnák nem elegendő egy Qessen tekintélye, tnktd tegyen nekem hivatkoznom egyéb, bizonyára a miniszter ur által is elismert pedagógiai tekintélyekre, úgymint Pestalozzira, Dit­­tesre, Disterwgre, Kerr-re és Bormann­­ra, akik mindannyian, — tekintve az elemi iskolának a feladatát, ellenzik az ezen törvényjavaslatban felállított elvet Hivatkozom továbbá egy Magyarorszá­gon is híressé lett linguistára, Commé­­nius Amos-ra, aki két századdal ezelőtt a sárospataki akkori kollégiumnak, je­lenleg helvét hitvallású jogakadémiának első szervezője volt és aki azt mondotta, hogy egy más nyelvet, mint anyanyelvet az iskolába behozni, annyit tesz, mint gyermeket tanítani arra, hogy előbb nyargallon, mint tárjon. Sokkal jogosabban kérdezhettem tehát én az igen t. miniszter urat, mint ő kér­/i ■■ M' , ' 2 ' \ 1 «Jezte Műt barátomat, kik azok áz Igen t. miniszter urnák pedagógiai, akikkel ő tanácskozni szokott De tovább megyek. Hiszen a miniszter ur jól tudja, mi az elemi Iskolának missziója s bizonyára azok közé nem tartozik, akik az elemi iskolák helyébe oly feladatot tűznek kt, amelynek csak egy akadémia felelhet meg. Az orvosok, a kereskedők, a termé­szettudósok, a lekészek, a jogászok, mindezek akarják szakmájuk érdekében az elemi iskolát igénybe venni Most a miniszter ur segélyével hozzá jöttek a linguisták is, úgy hogy például a szerb iskolában most már három nyelvet kell tanitanL A szerb iskolákban, minthogy azok az egyházi élettel legszorosabb összefüggésben vannak, sziíkségkép az egyházi szláv nyelvet is tanítani kell, te­hát most tanitani kell a szerb, az egyház szláv és a magyar nyelvet TT. #W». W"U- ‘ „UI.. " ' {ff -Üst tin* a tomnm mm zelési utasítás 30. §-a alapján az adó­nak téves kiszámítása címén a pénz­ügyminisztériumtól a leírt Indokok fel­hozásával. Munkásadó, tőkekamatadó, harmadik- és negyedik osztálya kereseti adó Fontos tudnivalók minden adózó számára I. Tudnivalók a III. osztályú kereseti adóról Egyes pénzügyi hatóságok nemsokára hozzá fognak a III. kereseti adó tárgya­lásához, miért is közöljük tájékozásul az alábbiakat. Aki vallomást nem ad, bírsággal sújt­ható. Az 1926—1928. ciklusra beadandó vallomásokban az 1923—1925. években elért három évi átlagos tiszta keresetet — üzietl eredményt — kell bevallani. Ha valaki 1923—1925-ben nem űzött foglal­kozást, azt az üzleti eredményt kell be­vallania, amelyet az üzlet fennállása idejében élért. Mészárosoknál az adó­évet megelőző évben levágott jószágok száma, korcsmárosoknál a kimért ital mennyisége, ä földbérlőknél a pénzbeli bérösszeg 25%-a a III. osztályú kereseti adónak az alapja. " ° F : ■­Tiszta üzleti eredmény az üzletből, vagy a foglalkozásból éredő jövedelem, mely az üzlet vagy foglalkozás folyta­tásához szükséges kiadások levonása után fenmarad. Levonhatók az évi bruttó eredmény­ből az üzleti költségek, úgymint: üzlet, műhely, raktár évi bére, ezek fűtési, vi­lágítási, tisztántartási és biztosítási költ­ségei, az alkalmazottak összfizetése-. vasúti, szállítási —- üzemi — fuvarozási és postaköltségek, üzleti tőketartozások kamatai, ha a hitelezők megneveztetnek és végül a szenvedett veszteségek. (Ez az 1924—1925. években általános volt úgy, hogy az adózók nagyrésze a pri­vát vagyonából volt kénytelen élni.) El­lenben nem vonhatók le: az adózók pri­vát lakásának bére, a háztartási költsé­gek és a fizetett adók. A harmadosztályú kéréséi adókivetés megértésére szolgáljon az alábbi példa, amelyben a földbérlő adójának kiszámí­tását mutatjuk be. A bérlőnek számítás­ba kell vennie a kivetendő adót is, mert különben a rossz gazdasági évben rá­fizet a bérletre: Valaki bérel tiz hold földet, holdanként kétszáz dinár bérösszegért, vagyis az évi. bér összege hétezer dinár. Ennek 25%-a a Hl. osztályú kereseti adó alap — 1750 dinár, mig ezen összeg 10%-a III. osztályú kereseti adó, vagyis — 175 dinár, amely adóösszeg utáni pótlékok a következők: 35% általános jövedelmi pótadó: 61 dinár 25 para, 60% hadipót­lék 105 dinár, 30% rendkívüli pótlék (175 + 61.25 + 105 =■ 336.75 után) == 101 dinár, rokantadó a 336.75 dinár ala­pon számítva = 124 dinár, katonai ka­marai pótadó = 62 dinár, községi és megyei pótadó 400%-kal számítva = 700 dinár, 100%-os útadó = 175 dinár, a jövedelemadó pedig minimum = 350 dinár vagyis az összes adók s pótlékok — minimálisan számítva — 1853 dinárt tesznek ki, tehát az összadó több, mint maga az adóalap Fontos tudni, hogy a feles és harmados bérlet, ha a bérlő a földet .háznépével és nem béresek igény­bevételével műveli meg, a Ili. osztályú kereseti adó alól mentes. Ajánlatos, hogy mindenki az adó kive­tését nagy gonddal kisérje, mert ha az elsőfokú adókivetésnél tévedés csuszik be, anak helyesbítése nagy nehézségek­kel jár, ezért tehát mindenki érdekében áll, hogy az adótárgyaláson pontosan je­lenjen még. A háború előtti és a mostani tiszta keresetek megadóztatásának illusztrálá­sára szolgáljon az alábbi eklatáns pél­da: Egy közepes kereskedőnek a háború előtti években (1913—1914) — hogy sze­rényen megélhessen — el kellett érnie az évi 3000 korona tiszta keresetet, amit akkor a kővetkező adók terheltek: 10% III. osztályú kereseti adó — 300 korona. 35% általános jövedelmi pótadó. — 105 korona, 5% betegápolási pótadó — 15 korona és 5% kereskedelmi kamarai il­leték 15 korona, továbbá az akkori átla­gos 40községi.PQtadó — 120 korona, a 10% útadó—-30 korona, vagyis ösz­­szesen fizetett 585 koronát, tehát az alapnak körülbelül egy ötödét. Ma ugyanazon kereskedőnek — hogy szeré­nyen megélhessen — kell hogy legyen évi 30.000 dináT tiszta keresete s ha ezt vesszük alapul, úgy fizet III. osztályú kereseti adót — 3000 dinárt, 35% álta­lános jövedelmi pótadót 1050 dinár, 60% háborús pótlékot — 1800 dinár, 10% ke­­kereskedelmi kamarai illetéket — 300 di­nár, 30% rendkívüli pótlékot (3000 + 1050 + 1800 dinár után) = 1755 dinár, rokkantadót — 2380 dinár, katonai ka­marai pótadót — 1190 dinár, továbbá 100% útadó — 3000 dinár, 300% közsé­gi pótadót — 9000 dinár, 3000 dinár for­galmi adót, valamint jövedelmi, 90%-os állami pótlék s 30% rendkívüli pótlék el­mén — 4000 dinár, vagyis minimálisan fizet egy évre összesen — 30.675 dináit, megélhetésre nem marad semmije, meri a tiszta keresetnek több mint 100%-át fizeti adóba, mig a'háború előtti Időben a tiszta keresetnek csak, az egyötöd ré szét fizette: A negyedosztályu kereseti adó A negyedosztályu kereseti adóvalío­­mások közszemlére tételével kapcsolat­ban töbször szóvátetlük az adó)Sröté$ igazságtalanságát s azt, hogy a fizetés­hez viszonyítva az adó túlságosan nagy. Az adókivetés igazságtalansága és aránytalansága nagyrészben annak tu­lajdonítható, hogy egyesek vagy nem adtak vallomást vagy nem jól töltik ki a vallomást. Negyedosztályu kereseti adót 1925 áp­rilis 1-től kezdödőleg nem tartoznak fi­zetni a fizikai munkások (kereskedő- és iparossegédek, gyári- és ipari alkalma­zottak), az irodalmi munkálatokat végző alkalmazotak továbra is IV. osztályú ke­reseti adót kötelesek fizetni. A negyed­osztályu kereseti adó egyharmaddal na­gyobb, mint a munkások 3.30%-os állami és 1.7%-os önkormányzati adója együtt­véve. Negyedosztályu kereseti adó alá tar­toznak a magántisztviselők következő járandóságai: az állandó készpénzfize­tés és a természetbeni lárandóságuk pénzbeli értéke, amelyet a piaci közép­ár szerint számítanak. Mentesek a IV. osztályú kereseti adó alól úgy a köz-, mint magántisztvise­lőknél a következő járandóságok: lakás­pénzek, napidijak, utiátaldnyok, segé­lyek és jutalmak. A jutalmak után azonban a vállalat köteles adót fizetni, mert ezek rezsitételnek nem számíthat­nak. Jegyzői s papi földek haszonértéke sem adóalap a 88.700/1910. évi P. M. rendelet értelmében. Hit kell tartalmazni a vallomásnak? A Pénzügyminiszteri Vezérigazgató­ságnak 13.333/1922. számú rendelete ér­telmében 1921 évtől kezdve mentesek a magántisztviselőknél is a személyi és esalddi drágasági pótlékok ép oly arány­ban, mint az állami tisztviselőknél. Ezen jog érvényesitése érdekében kö­telesek a magántisztviselők a »Vallo­más« beadásának idejében az illetékes elöljáróságtól, vagyis ott, ahol a vallo­más beadatik, hivatalos bizonyítványt kérni (amit anyagi felelőssége mellett a munkaadó is kiadhat) a következők­kel: hány családtagja van az adózó­nak 16 éven aluli és hány 23 éven aluli és hogy ezeknek van-e havi 200 dinár keresetük, illetve vagyonukból ily ösz­­szegü jövedelmük — vagy nincs. A 16 éven felüli és 23 éven aluli családtagok­ra nézve iskolai igazgatói bizonyítvány szerzendö be arra nézve, hogy azok is­kolába járnak, mert Csak ez esetben számítható le a 16 éven felüli gyerme­kek után eső drágasági pótlék. Igazolandó az előljárósági ‘(esetleg munkaadói) bizonylatban (a bizonyít­vány számának és kiállítási helyéneik megnevezésével) az iskolai végzettség« továbbá a felmutatandó szolgálati bi­zonylatokkal a szolgálati évek száma. Ezen bizonyítványok csatolandók a »Vallomás«-hoz, amelyek alapján meg­állapítást nyer a magántisztviselő fize­tési viszonylata az állami tisztviselőé­hez, vagyis a személyi és családi drá­gasági pótlék nagysága, amely az adó­kivetés során a IV. oszt. kér. adó alól mentesittetik. Ha ilyen módon töltötték volna ki eddig is a *Vallomások«-at és Így sze­relték volna fel, úgy nem lett volna annyi panasz az adókivetés ellen. Mu­lasztást követtek el a pénzügyi ható­ságok is azáltal, hogy idejében nem kö­zölték az adózó közönséggel a fenti rendelkezéseket — vallomdsbeaddsi hir­detményeikben továbbá akkor Is, amikor az adathiányos vallomásokat nem adták vissza pótlás végett. Ahol a IV. osztályú kereseti adót tul­­mugasan állapították meg. ott bizonyára nem vették figyelembe a drágasági pót­lékokat Ilyen esetben lehet adótör­■annyi u adémtntsi járandóság? Az állami tisztviselőknek 1921 évtől 1923 év végéig annyi összfizetésük volt dinárban, mint amennyi 1920 év végén volt koronákban, vagyis 3500 koroná­ról 3500 dinárra emelték fel a fizetést, mig a személyi és lakpénz pótlékuk na­pi 20—25 dinárt lett ki, a családtagok után pedig napi 5 dinárt. 1923 év végével pedig annak az álla­mi tisztviselőnek, akinek 1923 évben évi 3500 dinár fizetése és napi 20—25 dinár drágasági pótléka volt, az illetménye felemeltetett évi 6600 dinár alap és 3600 dinár állásbeli fizetésre, ezenkívül évi 1800 dinár lakbérre, havi 800—900 di­nár személyi drágaság! és minden csa­ládtag után havi 150 dinár családi drá­gaság! pótlékra, feltéve, ha a családta­gok havi keresete vagy vagyonuk jöve­delme a 200 dinárnál kisebb, mert ha az ennél nagyobb, akkor a családtagok nem részesülhetnek drdgasdgi pótlék-* ban. Itt jegyezzük meg, hogy a »Vallo­­más«-ba úgy az adóköteles, mint az adómentes járandóságok, az arra meg­felelő külön-külön rovatokba beirandók. A fentiek szerint tehát egy érettségit végzett, két családtaggal és tiz évi szol­gálati idővel biró magántisztviselőnek 1921 évi 52.000 korona évi összefizeté­­séböl IV. oszt kereseti adó alá venni csupán 8900 koronát lehet mig 34.300 korona személyi és 8800 korona családi drágasági pótlékot adómentesiteni kel­lett volna. Vagyis a személyi drágasági pótlék a kisebb állású magántisztvise­lőknél hatszorla, a középállásuaknái négy-ötszörte, mig a középen felüliek­nél háromszorta nagyobb volt 1921 év­ben, mint az adó alá esó fizetés, mig egy családtagra eső évi pótlék 4400 ko­ronát tett ki. 1922—1923 években pedig a túloldalt ieift magántisztviselőhöz hasonló állami tisztviselőnek a fizetése (akinek a fize­téséhez alkalmazkodik a magántisztvi­selő fizetése is) ugyanannyi volt. Illetve maradt, csupán a személyi és lakpénz pótléka emelkedett évi 34.200 koronáról 3SO00 koronára, mig egy családtagnak az évi drágasági pótléka 4400 koronáról 7300 koronára emelkedett. Eszerint a példaként felvett tisztvise­lőnek 1922—1923 években sem lehetett több az említett tisztviselőnek a IV. oszt. kereseti adó alapját képező fizeté­se, mert a drágasággal csupán a drága­sági pótléka emelkedett és nem az adó alá eső törzsfizetése. T.ehát 8900 korona fizetés marad továbbra is adóalapnak, mig a személyi s lakpénz pótlék emel­kedett 8000 koronára és a két család­tagra esó pótlék 14600 koronára, vagyis az összjárandóság 1922—1923-ban lehe­tett 103.500 korona = 25.875 dinár, te­hát egy hóra kereken 2160 dinár. Az adó alá eső 8900 korona utáni IV. oszt. kér. adó kitesz = 316 koronát. 1924—1925 és 1927 évekre pedig ugyanazon fizetési skála szerint adóz­­tatandók meg a magántisztviselők, mint amilyen járandóságai voltak az állami tisztviselőknek 1922—1923-ig és nem le­het azokat viszonyítani az állami tiszt­viselők 1924—1927 évi fizetéséhez, mert akkor még nagyobb lenne a magántiszt­viselők adója. Az adóvallomások beadásánál helyesen tennék a vállalatok és tisztviselők, ha a fentiék figyelembevételével járnának el, a most működő felebbezéseket intéző adó-bizottságoknak pedig fentiek is szolgálhatnának támpontokul. Tudnivalók a tőkekamatadóról Most kezdődik majd a tőkekamatadó kivetése. Minthogy a legtöbb adózó nem tudja, hogy sokszor olyan követelés után is éveken át meg van terhelve tő­kekamatadóval, amely követelés már nem áll fent, szükségesnek tartjuk a tő­­kekamatadóra vonatkozó főbb tudnivaló­kat közölni. Az adó alapja a kézizálogra, kötelez­vényre, váltóra, vagy személyi bizalom alapján adott kamatozó kölcsön, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents