Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-16 / 14. szám

TST7. fimily 16.

M

cbmbotb mruö

Most pedig, hölgy ugyanezen nemwttségek nyelve a legalsóbb Iskolákban Is nélkülözhetetlen.

Nem akarok a miniszter ur által elmondottakra reflektálni, nem azon észrevételre felelni, hogy ezen törvényjavaslat a nem magyarajku polgárok érdekében fekszik mert ez a hat napos vita már eléggé mutatja, hogy ezen törvényjavaslat mily érdekében fekszik a nem magyar ajkú honpolgároknak.

»Megtámadtatik e javaslat pedagógiai szempontból is — mondja a miniszter ur — de a pedagógok nézetei e tárgyra nézve nagyon különbözők. Azok a pedagógok, akikkel én szoktam találkozni, egészen más nézetben vannak, mint Polit képviselő ur pedagógjai.«

Polit t. barátom hivatkozott a hires bécsi pedagógusra, Oessenre és ha az igen t miniszter urnák nem elegendő

egy Qessen tekintélye, tnktd tegyen

nekem hivatkoznom egyéb, bizonyára a miniszter ur által is elismert pedagógiai tekintélyekre, úgymint Pestalozzira, Dittesre, Disterwgre, Kerr-re és Bormannra, akik mindannyian, — tekintve az elemi iskolának a feladatát, ellenzik az ezen törvényjavaslatban felállított elvet Hivatkozom továbbá egy Magyarországon is híressé lett linguistára, Comménius Amos-ra, aki két századdal ezelőtt a sárospataki akkori kollégiumnak, jelenleg helvét hitvallású jogakadémiának első szervezője volt és aki azt mondotta, hogy

egy más nyelvet, mint anyanyelvet az iskolába behozni, annyit tesz, mint gyermeket tanítani arra, hogy előbb nyargallon, mint tárjon. Sokkal jogosabban kérdezhettem tehát én az igen t. miniszter urat, mint ő kér/i ■■ M' , ' 2 ' \ 1

«Jezte Műt barátomat, kik azok áz Igen

t. miniszter urnák pedagógiai, akikkel ő tanácskozni szokott De tovább megyek. Hiszen a miniszter ur jól tudja, mi az elemi Iskolának missziója s bizonyára azok közé nem tartozik, akik az elemi iskolák helyébe oly feladatot tűznek kt, amelynek csak egy akadémia felelhet meg.

Az orvosok, a kereskedők, a természettudósok, a lekészek, a jogászok, mindezek akarják szakmájuk érdekében az elemi iskolát igénybe venni Most a miniszter ur segélyével hozzá jöttek a linguisták is, úgy hogy például a szerb iskolában most már három nyelvet kell tanitanL A szerb iskolákban, minthogy azok az egyházi élettel legszorosabb összefüggésben vannak, sziíkségkép az egyházi szláv nyelvet is tanítani kell, tehát most tanitani kell a szerb, az egyház szláv és a magyar nyelvet

TT. #W».

W"U- ‘ „UI.. " '

{ff -Üst tin* a tomnm mm

zelési utasítás 30. §-a alapján az adónak téves kiszámítása címén a pénzügyminisztériumtól a leírt Indokok felhozásával.

Munkásadó, tőkekamatadó,

harmadik- és negyedik osztálya kereseti adó Fontos tudnivalók minden adózó számára

I.

Tudnivalók a III. osztályú kereseti adóról

Egyes pénzügyi hatóságok nemsokára hozzá fognak a III. kereseti adó tárgyalásához, miért is közöljük tájékozásul az alábbiakat.

Aki vallomást nem ad, bírsággal sújtható. Az 1926—1928. ciklusra beadandó vallomásokban az 1923—1925. években elért három évi átlagos tiszta keresetet

— üzietl eredményt — kell bevallani. Ha

valaki 1923—1925-ben nem űzött foglalkozást, azt az üzleti eredményt kell bevallania, amelyet az üzlet fennállása idejében élért. Mészárosoknál az adóévet megelőző évben levágott jószágok száma, korcsmárosoknál a kimért ital mennyisége, ä földbérlőknél a pénzbeli bérösszeg 25%-a a III. osztályú kereseti adónak az alapja. " ° F : ■Tiszta üzleti eredmény az üzletből, vagy a foglalkozásból éredő jövedelem, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad.

Levonhatók az évi bruttó eredményből az üzleti költségek, úgymint: üzlet, műhely, raktár évi bére, ezek fűtési, világítási, tisztántartási és biztosítási költségei, az alkalmazottak összfizetése-. vasúti, szállítási —- üzemi — fuvarozási és postaköltségek, üzleti tőketartozások kamatai, ha a hitelezők megneveztetnek és végül a szenvedett veszteségek. (Ez az 1924—1925. években általános volt úgy, hogy az adózók nagyrésze a privát vagyonából volt kénytelen élni.) Ellenben nem vonhatók le: az adózók privát lakásának bére, a háztartási költségek és a fizetett adók.

A harmadosztályú kéréséi adókivetés megértésére szolgáljon az alábbi példa, amelyben a földbérlő adójának kiszámítását mutatjuk be. A bérlőnek számításba kell vennie a kivetendő adót is, mert különben a rossz gazdasági évben ráfizet a bérletre:

Valaki bérel tiz hold földet, holdanként kétszáz dinár bérösszegért, vagyis az évi. bér összege hétezer dinár. Ennek 25%-a a Hl. osztályú kereseti adó alap

— 1750 dinár, mig ezen összeg 10%-a

III. osztályú kereseti adó, vagyis — 175 dinár, amely adóösszeg utáni pótlékok a következők: 35% általános jövedelmi pótadó: 61 dinár 25 para, 60% hadipótlék 105 dinár, 30% rendkívüli pótlék (175 + 61.25 + 105 =■ 336.75 után) == 101 dinár, rokantadó a 336.75 dinár alapon számítva = 124 dinár, katonai kamarai pótadó = 62 dinár, községi és megyei pótadó 400%-kal számítva = 700 dinár, 100%-os útadó = 175 dinár, a jövedelemadó pedig minimum = 350 dinár vagyis az összes adók s pótlékok

— minimálisan számítva — 1853 dinárt tesznek ki, tehát az összadó több, mint maga az adóalap Fontos tudni, hogy a feles és harmados bérlet, ha a bérlő a földet .háznépével és nem béresek igénybevételével műveli meg, a Ili. osztályú kereseti adó alól mentes.

Ajánlatos, hogy mindenki az adó kivetését nagy gonddal kisérje, mert ha az elsőfokú adókivetésnél tévedés csuszik be, anak helyesbítése nagy nehézségekkel jár, ezért tehát mindenki érdekében áll, hogy az adótárgyaláson pontosan jelenjen még.

A háború előtti és a mostani tiszta keresetek megadóztatásának illusztrálására szolgáljon az alábbi eklatáns példa:

Egy közepes kereskedőnek a háború előtti években (1913—1914) — hogy szerényen megélhessen — el kellett érnie az évi 3000 korona tiszta keresetet, amit akkor a kővetkező adók terheltek: 10% III. osztályú kereseti adó — 300 korona. 35% általános jövedelmi pótadó. — 105 korona, 5% betegápolási pótadó — 15 korona és 5% kereskedelmi kamarai illeték 15 korona, továbbá az akkori átlagos 40községi.PQtadó — 120 korona, a 10% útadó—-30 korona, vagyis öszszesen fizetett 585 koronát, tehát az

alapnak körülbelül egy ötödét. Ma ugyanazon kereskedőnek — hogy szerényen megélhessen — kell hogy legyen évi 30.000 dináT tiszta keresete s ha ezt vesszük alapul, úgy fizet III. osztályú kereseti adót — 3000 dinárt, 35% általános jövedelmi pótadót 1050 dinár, 60% háborús pótlékot — 1800 dinár, 10% kekereskedelmi kamarai illetéket — 300 dinár, 30% rendkívüli pótlékot (3000 + 1050 + 1800 dinár után) = 1755 dinár, rokkantadót — 2380 dinár, katonai kamarai pótadót — 1190 dinár, továbbá 100% útadó — 3000 dinár, 300% községi pótadót — 9000 dinár, 3000 dinár forgalmi adót, valamint jövedelmi, 90%-os állami pótlék s 30% rendkívüli pótlék elmén — 4000 dinár, vagyis minimálisan fizet egy évre összesen — 30.675 dináit, megélhetésre nem marad semmije, meri a tiszta keresetnek több mint 100%-át fizeti adóba, mig a'háború előtti Időben a tiszta keresetnek csak, az egyötöd ré szét fizette:

A negyedosztályu kereseti adó

A negyedosztályu kereseti adóvalíomások közszemlére tételével kapcsolatban töbször szóvátetlük az adó)Sröté$ igazságtalanságát s azt, hogy a fizetéshez viszonyítva az adó túlságosan nagy. Az adókivetés igazságtalansága és aránytalansága nagyrészben annak tulajdonítható, hogy egyesek vagy nem adtak vallomást vagy nem jól töltik ki a vallomást.

Negyedosztályu kereseti adót 1925 április 1-től kezdödőleg nem tartoznak fizetni a fizikai munkások (kereskedő- és iparossegédek, gyári- és ipari alkalmazottak), az irodalmi munkálatokat végző alkalmazotak továbra is IV. osztályú kereseti adót kötelesek fizetni. A negyedosztályu kereseti adó egyharmaddal nagyobb, mint a munkások 3.30%-os állami és 1.7%-os önkormányzati adója együttvéve.

Negyedosztályu kereseti adó alá tartoznak a magántisztviselők következő járandóságai: az állandó készpénzfizetés és a természetbeni lárandóságuk pénzbeli értéke, amelyet a piaci középár szerint számítanak.

Mentesek a IV. osztályú kereseti adó alól úgy a köz-, mint magántisztviselőknél a következő járandóságok: lakáspénzek, napidijak, utiátaldnyok, segélyek és jutalmak. A jutalmak után azonban a vállalat köteles adót fizetni, mert ezek rezsitételnek nem számíthatnak.

Jegyzői s papi földek haszonértéke sem adóalap a 88.700/1910. évi P. M. rendelet értelmében.

Hit kell tartalmazni a vallomásnak?

A Pénzügyminiszteri Vezérigazgatóságnak 13.333/1922. számú rendelete értelmében 1921 évtől kezdve mentesek a magántisztviselőknél is a személyi és esalddi drágasági pótlékok ép oly arányban, mint az állami tisztviselőknél.

Ezen jog érvényesitése érdekében kötelesek a magántisztviselők a »Vallomás« beadásának idejében az illetékes elöljáróságtól, vagyis ott, ahol a vallomás beadatik, hivatalos bizonyítványt kérni (amit anyagi felelőssége mellett a munkaadó is kiadhat) a következőkkel: hány családtagja van az adózónak 16 éven aluli és hány 23 éven aluli és hogy ezeknek van-e havi 200 dinár keresetük, illetve vagyonukból ily öszszegü jövedelmük — vagy nincs. A 16 éven felüli és 23 éven aluli családtagokra nézve iskolai igazgatói bizonyítvány szerzendö be arra nézve, hogy azok iskolába járnak, mert Csak ez esetben számítható le a 16 éven felüli gyermekek után eső drágasági pótlék.

Igazolandó az előljárósági ‘(esetleg munkaadói) bizonylatban (a bizonyítvány számának és kiállítási helyéneik megnevezésével) az iskolai végzettség« továbbá a felmutatandó szolgálati bizonylatokkal a szolgálati évek száma. Ezen bizonyítványok csatolandók a »Vallomás«-hoz, amelyek alapján megállapítást nyer a magántisztviselő fizetési viszonylata az állami tisztviselőéhez, vagyis a személyi és családi drágasági pótlék nagysága, amely az adókivetés során a IV. oszt. kér. adó alól mentesittetik.

Ha ilyen módon töltötték volna ki eddig is a *Vallomások«-at és Így szerelték volna fel, úgy nem lett volna annyi panasz az adókivetés ellen. Mulasztást követtek el a pénzügyi hatóságok is azáltal, hogy idejében nem közölték az adózó közönséggel a fenti rendelkezéseket — vallomdsbeaddsi hirdetményeikben továbbá akkor Is, amikor az adathiányos vallomásokat nem adták vissza pótlás végett.

Ahol a IV. osztályú kereseti adót tulmugasan állapították meg. ott bizonyára nem vették figyelembe a drágasági pótlékokat Ilyen esetben lehet adótör■annyi u adémtntsi járandóság?

Az állami tisztviselőknek 1921 évtől 1923 év végéig annyi összfizetésük volt dinárban, mint amennyi 1920 év végén volt koronákban, vagyis 3500 koronáról 3500 dinárra emelték fel a fizetést, mig a személyi és lakpénz pótlékuk napi 20—25 dinárt lett ki, a családtagok után pedig napi 5 dinárt.

1923 év végével pedig annak az állami tisztviselőnek, akinek 1923 évben évi 3500 dinár fizetése és napi 20—25 dinár drágasági pótléka volt, az illetménye felemeltetett évi 6600 dinár alap és 3600 dinár állásbeli fizetésre, ezenkívül évi 1800 dinár lakbérre, havi 800—900 dinár személyi drágaság! és minden családtag után havi 150 dinár családi drágaság! pótlékra, feltéve, ha a családtagok havi keresete vagy vagyonuk jövedelme a 200 dinárnál kisebb, mert ha az ennél nagyobb, akkor a családtagok nem részesülhetnek drdgasdgi pótlék-* ban.

Itt jegyezzük meg, hogy a »Vallomás«-ba úgy az adóköteles, mint az adómentes járandóságok, az arra megfelelő külön-külön rovatokba beirandók.

A fentiek szerint tehát egy érettségit végzett, két családtaggal és tiz évi szolgálati idővel biró magántisztviselőnek 1921 évi 52.000 korona évi összefizetéséböl IV. oszt kereseti adó alá venni csupán 8900 koronát lehet mig 34.300 korona személyi és 8800 korona családi drágasági pótlékot adómentesiteni kellett volna. Vagyis a személyi drágasági pótlék a kisebb állású magántisztviselőknél hatszorla, a középállásuaknái négy-ötszörte, mig a középen felülieknél háromszorta nagyobb volt 1921 évben, mint az adó alá esó fizetés, mig egy családtagra eső évi pótlék 4400 koronát tett ki.

1922—1923 években pedig a túloldalt ieift magántisztviselőhöz hasonló állami tisztviselőnek a fizetése (akinek a fizetéséhez alkalmazkodik a magántisztviselő fizetése is) ugyanannyi volt. Illetve maradt, csupán a személyi és lakpénz pótléka emelkedett évi 34.200 koronáról 3SO00 koronára, mig egy családtagnak az évi drágasági pótléka 4400 koronáról 7300 koronára emelkedett.

Eszerint a példaként felvett tisztviselőnek 1922—1923 években sem lehetett több az említett tisztviselőnek a IV. oszt. kereseti adó alapját képező fizetése, mert a drágasággal csupán a drágasági pótléka emelkedett és nem az adó alá eső törzsfizetése. T.ehát 8900 korona fizetés marad továbbra is adóalapnak, mig a személyi s lakpénz pótlék emelkedett 8000 koronára és a két családtagra esó pótlék 14600 koronára, vagyis az összjárandóság 1922—1923-ban lehetett 103.500 korona = 25.875 dinár, tehát egy hóra kereken 2160 dinár. Az adó alá eső 8900 korona utáni IV. oszt. kér. adó kitesz = 316 koronát.

1924—1925 és 1927 évekre pedig ugyanazon fizetési skála szerint adóztatandók meg a magántisztviselők, mint amilyen járandóságai voltak az állami tisztviselőknek 1922—1923-ig és nem lehet azokat viszonyítani az állami tisztviselők 1924—1927 évi fizetéséhez, mert akkor még nagyobb lenne a magántisztviselők adója.

Az adóvallomások beadásánál helyesen tennék a vállalatok és tisztviselők, ha a fentiék figyelembevételével járnának el, a most működő felebbezéseket intéző adó-bizottságoknak pedig fentiek is szolgálhatnának támpontokul.

Tudnivalók a tőkekamatadóról

Most kezdődik majd a tőkekamatadó kivetése. Minthogy a legtöbb adózó nem tudja, hogy sokszor olyan követelés után is éveken át meg van terhelve tőkekamatadóval, amely követelés már nem áll fent, szükségesnek tartjuk a tőkekamatadóra vonatkozó főbb tudnivalókat közölni.

Az adó alapja a kézizálogra, kötelezvényre, váltóra, vagy személyi bizalom alapján adott kamatozó kölcsön, vagy