Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-14 / 12. szám

1927. január 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Robert Cecil lord, angol miniszter fo­gadta a »Prágai Magyar Hírlap« lon­doni tudósítóját. Az újságíró megkérdez­te a minisztert, hogy miként véli meg­szüntethetőnek a Népszövetség által Né­metországtól elvett lengyel korridorban dúló állapotokat. Robert Cecil a kérdés­re kérdésssel felelt: Tényleg olyan igazságtalanságok történtek ottan? Nem lengyelck-e a kor­ridor lakosai?- Nem. sőt a legtöbben nem is beszél­nek. nein is ériének lengyelül, mert az­előtt sohasem hallották ezt a nyelvet. —■ Akármin! is áll a dolog — válaszol­ta a miniszter — nemzetközi bonyodal­mak megoldására csak két mód van: vagy a háború, amely azonban mindig több problémát hagy megoldatlanul, mint amennyit megold, vagy tárgyalá­sok. kibékülés, döntőbíróság. Harmadik ut nincsen. Mi angolok azt mondjuk: az ajtónak vagy nyitva, vagy csukva kell mindig leennie. A Népszövetség révén a világ közvéleményéhez lehet felebbez­­ni. És ha valamely nemzetnek igaza van, úgy a közvélemény előbb-utóbb igazsá­got fog szolgáltatni. — Ez azonban sokáig fog tartan; niylord. — Ez igaz, azonban ez az egyetlen ut, mely a sikerhez vezet. Temesvár-Gyárváros négy tekintélyes és jómódú magyar iparosa nemrégiben belépett a liberális pártba. A magyar párt zászlajának cserbenhagyása nagy felzúdulást keltett az egész Bánságban, mire a négy iparos meggondolta a dol­got és bejelentették a liberális pártból való kilépésüket, tisztelegtek a magy ír párt tagozatánál és kérték ujrafelvételti­két. * Az erdélyi magyar párt kész.ülő szer­vezeti szabályzata körül élénk hírlapi polémia indult meg. A rcformcsoport azt kívánja, hogy a szabályzat teljes mér­tékben engedje érvényesülni a népi erő­ket; a hivatalos-frakció szintén ezt az álláspontot képviseli, azonban' bizonyos megszorifásókat óhajt a párt-rend és fe­gyelem érdekében. A reformcsoport ve­zére Kremier Miklós a szervezeti sza­bályzatról legutóbb a következőket irta: »Beszéltek a nagygyűlésen a gazdasági alap beiktatásáról is. Belényesen ki­sebbségi nemzetünknek egy világos eszii. eddig nem nagyon méltányolt közgaz­dája, Zágoni Dezső gyakorlatias módon próbálkozik vele, hogy pénzintézeti ala­pon, az anyagi érdek kitűnő alkalma­zásával szervezzen és a reformcsoport mezőtelegdi értekezletén is megpendítet­ték egy kisebbségi nemzeti bank gondo­latát, melynek, kis névértékű részvé­nyeinek jegyzésével lehetne összekap­csolni a párttagságot. Hát támadt ennek bánho' is visszhangja? A hivatalos ki­sebbségi fülek süketek. Mindenki érzi. hogy a magyar párt belső válsága a szervezeti szabályzat kérdésén fordul meg Nem volna természetes most már ennek az aggasztó ügynek első fázisain okosan áthaladni? Az elnöki tanács ki­küldött a szervezeti szabályzat kidolgo­zására bizottságot s azzal ki tudja med­dig, vége. A napoikban olvastam egy hi­vatalos nyilatkozatot, mely a szervezeti munkálat alapos menetét ígéri, de olyan hajlékony megfogalmazásban, mint Be­csalt szokta a kisebbségi igényekről szó­ló langyos ömlengéseit elzengeni. A többségi nemzet taktikája termékenyen befolyásolja a kisebbségit is? Másutt és máskor az ilyen kardinális kérdésnek egész irodalma volna már, ismertetnék a különböző irányelveket, kész terveze­teket dolgoznának eleve is, nemcsak utó­lag, szóval halomra gyűlne az anyag úgy hogy a formulázó ankét majdan igazi alkotmányt, nem pedig igénytelen alapszabálytervezetet dolgozhatna ki. A pártnak van félhivatalos lapja, van félhivatalosa Brassóban, az aradi tago­zat is útnak eresztett hivatalos újságot, van tehát a gyümölcsöző vitára elegen­dő tér, de a magyarság jövendő alkot­mányáról annyi orgánumban még sem nagyon esik szó. Nem fontos, üres inter­júk, százszor elcsépelt programmpon­­tok ismétlése a fontos... Nem volna-e természetes más kisebbségek szervezetét is megismerni? A Magyar Kisebbség, kitűnő és lelkes nemzetpolitikai szem­lénk talán meg tudná segíteni ebben a te­kintetben is az alkotmányozó kodifikáto­­rokat. Önzetlen igyekezetéhez keli most is apellálnunk. De miért kell mindezt szóvá tenni, miért nem érkeznek ezek a szükségletek önkénytelen.« ¥ ■Szatmármegye nyugalmazott magyar tisztviselőit keserves csalódás érte. A nagykárolyi adóhivatal az adóbehajtási munkálatokhoz ideiglenesen néhány ma­gyar tisztviselőt alkalmazott 100 lej na­­pidijjal. Teljes öt hónapig dolgoztak ezek, de amikor a befejezés után a fize­tésüket kérték, azt a választ kapták, hegy nem tudják őket kifizetni. mert az adóhivatalnak nincs pénze. Ezt a vá­laszt akkor kapták a nyugdijnélkiili ma­gyar tisztviselők, amikor az adóhivatal —■ felsőbb parancsra — 30 nap alatt 30 millió adót készül a megnyomorított la­kosságtól kipréselni. Az adóbehajtás ki­látásai a legkedvezőbbek: a nemfizetö adóalany holmijait a végrehajtó azonnal szekérre teszi és elviszi, sőt olyan tila­lom is készül, hogy az adóhátralékban levő polgárnak nem lesz szabad elhagy­nia a várost. (Csoda, hogy még szoba­fogsággal és kiéheztetéssel is nem fe­nyegetik meg a lakosságot.) Vájjon az adóhivatalnál agyondolgoztatott, de lei nem fizetett tisztviselőknek nem volna több jussuk hozzá végrehajtani követe­lésüket az adóhivatalon? Az egész világon dühöng a náthaláz Németországban erősen terjed a betegs g — Az angol flotta legénységét valósággal megtizedeli a járvány — Madridban száz zer.e emelkedett a betegek száma Berlinből jelentik: A spanyol nát­hajárvány Németországban rohamo­san terjed és különösen a főváros­ban nagy méretű. Nem lehet ponto­san ellenőrizni a járvány terjedését, mert a jómódú betegeket otthon gyógykezelik és semmiféle bejelen­tési kötelezettségnek nem engedel­meskednek. Berlin közkórházaiban 720 nát­halázban megbetegedett embert ápoltak és szerdán ez a szám felszökött nyolcszázra. Az egészségügyi hivatal jelentése szerint a járvány nem rosszindulatú és korántsem olyan veszedelmes, mint 1918-ban volt. Karlsruheban a járvány elérte te­tőpontját és az utolsó napokban újabb betegeket nem jelentettek be. Délnémetországban, különösen a Svájccal és Franciaországgal határos területeken dühöng a legerö: ebben a járvány. Az Hlzasszal határos területeken sok ezer a spauyolbeteg. Erősen lépett fel a náthaláz a badeni és wiirtem­­bergi hegyvidéki községekben is. Úgy látszik, hogy dzuttal Svájcból hurcolták be a járványt Németor­szágba. Bázelben a múlt hét végéig több mint háromezer megbetegedés for­dult elő és január első hetében har­mincöt halálozást jelentettek be. Zürichben az utolsó hét lefolyá­sa alatt 1979 ttj megbetegedést jelentettek be. A megbetegedések legnagyobb része enyhe lefolyású. Mint Londonból jelentik, az angol fővárosban óriási izgalmat kelt az a hir, hogy Portlandban a brit flotta legénységét való­sággal megtizedeli a dühöngő spanyoljárvány. A flotta csütörtök reggel program szerint nyilt tengerre akart kifutni, a járvány pusztítása miatt azonban a flotta útját el kellett halasztani. Madridi jelentés szerint a náthaláz Spanyolország egyes kerületeiben ál­landóan terjed, azonban nem rossz­indulatú lefolyású. Magában Madridban százezer spanyolbeteg áll ápolás alatt. Majdnem minden családnak van egv-két betege. A halálozási arány az utolsó napokban kissé emelkedett.» Mint Koppenhágából jelentik, a dán kormány szerda este a spanyolján’ánv miatt bezáratta az összes tánchelyiségeket. Végül egy newyorki jelentés arról számol be. hogy a legutóbbi tiz nap alatt a Japánban uralkodó spanyol­­járványnak csak Tokióban 690 em­ber esett áldozatul. Elkerülhetetlen a háború az Egyesült-Államok és Mexikó között Kel o.t»' amerikai külügyi államtitkár állása meg­­v nd >H — A* Egyesült-Államoknak tizenháromezer főnyi mozgósító t hadserege áll a mexikói határon Nevvyorkból jelentik: Szerdán tar­totta meg expozéját a szenátus kül­ügyi bizottságában Kellog külügyi államtitkár. Kellog háromórás be­szédben ismertette a mexikói és ni­­caraguai lielyzetet, az expozé azon­ban zárt ajtók mögött folyt le és a bizottság tagjaival titoktartást fo­gadtattak. A kiszivárgott hírek sze­rint Kellog felfogása mindenben fedi Coolidge elnökét, de ő még tovább megy, mert Középamerikát az Egyesült-Ál­lamok ellen irányuló bázisul ál­lítja be és sötét színekkel festi a fenyegető bolsevista rémuralmat. A külügyi bi­zottság ülésén a repuklikánusok he­lyeselték Kellog expozéját és készek őt támogatni, másrészről azonban azt hallani, hogy Kellog külügyi államtitkár állá­sa megrendült és Borah szená­tor megbuktatására törekszik, A World csütörtöki számában »Ha békét akar« című vezércikkében fog­lalkozik a mexikói és nicaraguai ve­szedelmes helyzettel. A lap azt fej­tegeti, hogy az Egyesült-Államok sohasem állt olyan közel ahhoz, hogy Mexikóval háborúba keveredjék, mint épen most. Ha a washingtoni kormány meg akarja óvni a békét, úgy egy pilla natig sem szabad késnie. A lap sze­rint Kellognak a külügyi bizottság­ban elmondott beszéde csak kétféle­képpen jellemezhető: yagy nem érezte nagy felelősségének teljes sú­lyát és félreismerte a helyzetet, vagy pedig szándékosan volt ellenséges indulatu. Kellog beszéde olyan volt. mint­ha elő akarná készíteni az ame­rikai közvéleményt a Mexikóval való diplomáciai viszony meg­szakítására és a fegyveres be­avatkozásra és ugyanez a hely­zet Nicaragua esetében is. A helyzet annyira kényes — írja a World — hogy senki sem tudhatja, mi fog történni a legközelebbi órák­ban, különösen Mexikóban a felizga­tott népszenvedély véres cselekedet­re ragadtatja el magát. Mexikó-Cityből érkező jelentés szerint Cal.es kormánya el van készül­ve a végsőkre és számit arra a lehetőségre, hogy a diplomáciai viszony az Egyesült-Államok és Mexikó között még ebben a hó­napban meg fog szakadni. Mint Washingtonból jelentik, a had­ügyminisztérium közli, how az Egyesült-Államoknak ez'dö­­szeriní tizenháromezer főnyi mozgósított hadserege van a mexikói határ mentén, amely szükség esetén azonnal indulás­ra kész. A mozgósított hadsereg négy gya­logezredből, két tábori tüzérezredből, két lovasezredből és egy zászlóalj gyalogos tüzérségből, illetőleg utá­szokból áll. Középiskolák poliklinikája nyilt meg Noviszadon ötszáz tanú ó közül csak negyvenet találtak teljesen egészségesnek Noviszadról jelentik: Dr. Markovics Lázár, noyiszadi egészségügyi felügyelő kezdeményezésére néhány nappal ezelőtt nyilt meg Noviszadon a középiskolai po­­liklinika. A poliklinika az egészségügyi palota földszinti termeiben van elhelyezve és annak rendeltetéséről, működéséről és jelentőségéről • dr. Jojkovics Vlada egészségügyi előadó, a poliklinika veze­tője a következőket mondotta: — A poliklinikában a noviszadi kö­zépiskolák összes tanulói rendszeres or­vosi vizsgálat alá kerülnek, nem annyira múló betegségiek szempontjából, hanem annak megállapítására, vájjon nem-e seznvednek esetleg valamely szervi be­tegségben. — Ecélból az összes noviszadi kö­zépiskolák igazgatóságával egyetértőén valamennyi középiskolai tanulót — ala­pos orvosi vizsgált alá vesszük. A poli­­klinikát én vezetem. A belgyógyászati vizsgálatokat dr. Micics Nada orvosnő végzi, a szemvizsgálatokat dr. Dehmand Antal, a fogászati vizsgálatot dr. Vucs­­kovics Nikola, mig a fül-, gége- és orr­vizsgálatot dr. Matijevics Nikola. Szük­ség esetén még dr. Csirics Milos orvos, aki tudvalevőleg tuberkulózis szakorvos valamint dn. Nenadovics Jovan, aki a bőrbetegségek specialistája, dr. Vermes Anna orvosnő röntgenológus és Schwarz Péter bakteorológus is résztvesznek munkánkban. A tanulókkal, mielőtt or­vosi vizsgálatra kerülnek a poliklinik^ irodájában, kitöltik a törzslapot, amely számos foutos kérdést tartalmaz a ta­nulók szociális állapotára vonatkozólag. Az egyes csoportok a kijelölt napokon reggel nyolckor jönnek a poliklinikára, ahol délig maradnak.. — Ha valamelyik tanulónál bármelyik szakorvos betegséget állapított meg, a poliklinika meghívót küld a tanuló szü­leinek, hogy elláthassuk a szükséges ta­nácsokkal. Szegénysorsu tanulók teljesen ingyenes orvosi és gyógyszer-ellátást kapnak, mig a tehetősebb tanulókat in­gyenes tanácsokkal látjuk el. Valameny­­nyi középiskolai tanuló ingyen és bár­mikor használhatja a poliklinika modern zuhanyfürdőit. Hatáskörünkbe tartozik a lakáskérdés ellenőrzése és ezt Weiner Irén, a poliklinika iskolanővére végzi azokon a helyeken, ahol a tanulók nem Iáiknak szüleiknél. Szintúgy ellenőrizzük a tanulók táplálkozását is. Ha valamely tanulónál jertőző betegséget állapítunk meg, azonnal intézkedünk, hogy kike­rüljön áz iskolából és hogy gyógykeze­lésben részesüljön. — A poliklinka bárom heti működése alatt ötszáz tanulónál többet vizsgált meg. Ezek közül csak nyolc százalékot találtak teljesen egészségesnek, ami igen rossz eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents