Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-13 / 11. szám
XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK január 13. ________________11. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg, 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) Németország és mi Hiába oldják meg a német kormányválságot, minden uj kormány csak a válság újabb fázisát jelenti. S a mi országunkban alig van s alig volt már évek óta olyan hét, melyben nej. vetődött fel a kormányválság nire. Hiába tagadnánk és hiába tagadják: az európai államok életfeltételei kísértetiesen kezdenek egymáshoz hasonlítani. A nyelv különbözősége s a faj különbözőségének nacionalista páthosza még el-eldekorálja az egymáshoz hasonulás szürke egyformaságát, de feltartóztathatatlan lesz annak belátása, hogy az azonos jelenségek csak azonos okokból sarjadzhatnak. A német válság állandósulásának legfőbb oka az, hogy nincs kormányzóképes többség. A legtöbb nyugati országban ugyanis az osztályok erőviszonyai kiegyenlitődtek, az osztá, lyoknak a közhatalomra való befolyása nivellálódott s az egyenlő erők küzdelméből nem tud megszületni a kormányzók és kormányzottak erőhatalmon alapuló megoszlása. Pedig minden parlamentáris kormányzásnak ez az alapja. Az S- H. S. .királyságban is ez a helyzet, bár nálunk, miután rni a kapitalista államfejlődésnek és társadalmi fejlődésnek nyugati fokát nem értük még el, ez a kiegyenlítődés nem az osztályok között, hanem a népcsoportok között teremtődött meg. De nálunk is, mint majdnem egész Európában, az állandó kormányválság első oka az, hogy nincs olyan párt, amelyik egyedül kormányozni tudna, viszont több olyan párt van. amelyik a nyugodt kormányzást meg tudja akadályozni. Egyik párt sem elég erős ahhoz, hogy egyedül tudjon kormányozni, de mindegyik párt erősebb annál, hogy meg tudjon elégedni az ellenzéki szereppel, ha arra kerül a sor. Az analógiára azonban más alap is kínálkozik. A mindenkori német kormány kisebbségi kormány, mely belpolitikai kérdésekben a jobboldalra, külpolitikai vonatkozású ügyekben pedig a baloldalra támaszkodik. Az az érdekes helyzet figyelhető' meg Németországban, hogy a kormány belpolitikai támogatói ellenfelei a kormány külpolitikájának s a belpolitikai ellenfelei szavazzák meg a külpolitikai tárgyú kormányjavaslatokat. A szembenálló pártok külpolitikai programja is összcbékithetetlen. S most nézzünk szét a magunk háza táján. Az albán eseményekkel s Olaszország íllojális állásfoglalásával szemben egységfrontot alkottak a pártok, de nem lehet elfelejteni, hogy éppen azoknak a pártoknak külpolitikai koncepciója áll egymással szemben, melyek rivalizálnak a hatalomban való osztozkodásban. A francia orientáció, az orosz kérdés, a kisautant problémája, az olasz komplexum mindmegannyi ellentétes és megoldatlan kérdés maradt még azok között a pártok között is, melyek az együttes kormányzásra vállalkoztak. Németország belső nyugtalanságának vannak társadalmi okai is. melyek természetesen a politikai okokkal egysulyuak. Két társadalmi felfogás küzd egymással, a régi Németországé s az újé, a német imperializmusé s a pacifista német köztársaságé. A politikában a presztízsnek majdnem olyan szerepe van, mint a mezítelen érdeknek. Nemcsak Németországban különböztethető meg ez a két irány, csak másutt más formában, más érzelmi komplexumok hangsúlyozásával jelentkezik. Minden uf államban megkülönböztetik azonban a felszabadítót és — nemzetiségre való tekintet nélkül — a felszabaditottat. A felszabadítók a felszabadítás tényére és érdemére is hivatkoznak akkor, amikor a felszabadítottak a polgári egyenlőséget, sőt a nemzeti egyenjogúságot tartják maguk elé. Az ország alkotmányának demokratizálása nem jelentette a társadalom demokratizálását is Németországban s az ország egységesítése nem jelentette mindenütt a jogokban és kötelességekben, a terhekben és kedvezményekben való osztozkodás egyenlőségét és egységét is. Az állami élet alapvető kérdéseitől a legjellegzetesebb részletekig lehetne végigvezetni ezt a párhuzamot s annak alapjává nemcsak ennek a két országnak politikai és társadalmi viszonyait lehet tenni. Egyforma probléma gyötri Európa minden népét, ha még nem is egyforma s egyformán felismerhető formában jelentkeznek is a megoldandó kérdések. Politikai fejlődés, társadalmi szervezettség, ipari haladás foka és mértéke szerint jelentkeznek a problémák. De az élet feltételei végső elemzésben mindenütt ugyanazok s ugyanazok a bajok ugyanazon segítő eszközök után kiáltanak Hamburgtól Konstantinápolyig. A kormánynak megvan a többsége A Pasles-csoport tagjai nyilatkozatot adtak, Iiogy nem lépnek ki a radikális klubbal — Uzunovics miniszterelnök kijelentette a pénzügyi bizottságban, hogy ki iogja bővíteni a kormánykoalíciót A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés részletes vitáját Beogradból jelentik: A politikai élet felélénkülésével újból általános megbeszélés tárgya az a kérdés, hogy meg tud-e maradni a kormány a parlament összeillése után, vagy sem. Az ellenzéknek e tekintetben vérmes reményei vannak, amelyeket azonban semmikép sem igazol a kormányzópártok hangulata, ellenzék annyira megy ezen a téren, hogv még szerdán délután is azt állította, hogy a kormány be sem várja a parlament összeülését és öt-hat napon belül benyújtja a lemondását. Egyesek abban reménykednek, hogv a radikális párt belső ellentétei miatt a kormány a parlamentben a legelső alkalommal megbukik. Ezzel szemben a radikális pártnak az a meggyőződése. hogv a klub belső ellentétei a pariamentben nem fognak kifejezésre jutni és a pártfegyeiem erősebb lesz a személyi ambícióknál. Az ellenzék igyekezett kihasználni az alkalmat a pénzügyi bizottságban. amely most az egyetlen parlamenti fórum, ahol politizálni lehet, hogy Uzunovicsoí nyilatkozattételre bírja rá. Uzünovics ezúttal nem is zárkózott el a nyilatkozattétel elől és az ellenzéknek válaszolva kijelentette. hogy a kormány bízik abban, hogv többsége lesz a parlamentben és nemcsak nem gondol lemondásra, hanem ki akarja a koalíciót szélesíteni, de a válság megnyitása nélkül. Uzunovjcsnak ez a beszéde mindenesetre nyomatékos cáfolata a lappangó kormányválságról elterjedt hireknek. A költségvetés részletes vitája a pénzügyi bizottságban A pénzügyi bizottság szerdán délután megkezdte a kölltségvetés részletes vitáját. Az ülés napirendjén a legfelsőbb állami igazgatás költségvetése szerepeit. Polics horvát föderálisra tiltakozott az ellen, hogy a költségvetésnek ezt a részéit anélkül tárgyalják le, hogy az ülésen jelen volna a minisz erelnök és a parlament elnöke. Miután a felszólalás általános helyesléssel találkozott, az elnök az ülést felfüggesztette és sürgősen meghívta a miniszterelnököt és a háze!nököt, akik pár perc múlva meg is jelentek az ülésen. Miletics Vláda radikális a többségi tagok konferenciájának határozata alapján egész sor módositó javaslatot terjesztett elő, melyek a költségvetés redukálására irányulnak. A fontosabb javaslatok: a. miniszterelnökség rendelkezési alapját hatmillióról négy millió kétszázezerre, a parlament anyagi kiadásait kétmilliónyolcszázezerről kétmillió háromszázezerre, a különféle külföldi és belföldi kongresszusokra előirányzott egymilliót háromszázezer dinárra kell leszállítani. A megszüntetendő állások között szerepelnek többek közt a legfelsőbb állami számvevőszéken kéit osztályfőnök, két titkár, hat inspektor, hetvennégy irodatiszt, negyven számvizsgáló. ' ' államtanácsnál két első titkár, a ,;isz/terelnökségen két tit kár. sok alacsonyabb rangú tisztviselő, szolga és soffőr. Először fírol Milán szólt hozzá a javaslathoz. Tiltakozott az ellen, hogy a parlament anyagi kiadásait csökkentették és lehetetlennek tartja, hogy épen az ellenőrző személyzet közül bocsájtanak el olyan sokat, amikor pedig a közigazgatás rendbehozatalánál á legnagyobb szükség lenne az ellenőrzésre. Demetrovics Juraj független demokrata támadta Uzunovics miniszterelnököt, mert nem adott expozét, menekül a parlament elől és miután a klubban nem kapott bizalmat, a pénzügyi bizottságtól várja azt. Hibáztatta. hogy a nyugdíjasok hátralékos illetménvére csak tiz milliót állítottak be a költségvetésbe. Polics Ladiszláv horvát föderalista szerint Uzunovics nem támaszkodik a parlament többségére. Birálta az államtanács működését. A miniszterelnök beszéde Uzunovics miniszterelnök az utóbbi két szónok beszédének hatása alatt szólalt fel. Megállapította, hogy Demetrovics túlságosan és alaptalanul pesszimista. Az előző kormány nem bukott meg, hanem a válság utján akarták a kormánypártok közti viszonyt rendezni és széles alapot találni a termékeny munkára. — A válság során különböző csoportokkal tárgyaltunk és sok kérdés tisztázódott. Nem sikerült a széles munkaalap megteremtése, de ez nem a mi hibánk volt. — Mi széleskörű együttműködésre törekedtünk a gazdasági válság megoldása, az államigazgatás szanálása és a reális költségvetés meghozatala végett, de ez nem sikerült. A két legnagyobb párt ezért, miután számbeli ereje azt megengedte, újból kormányt alakított. Ez a kombináció tulajdonképpen hármas kombináció volt, mert hiszen három csoport járult hozzá, hogy a mi munkaprogramunk alapján résztvegyen a kormányban. Pillanatnyilag azonban a szlovén néppárt nem vette fel az együttműködést és ezért a másik két pártból alakult meg a kormány, melynek első feladata lesz meghozni a törvényt a minisztériumok szánjának csökkentéséről és a tisztviselő redukcióval kapcsolatban. Ezután megcsinálja a reális költségvetést, maid az adóegységesítési törvényt, utána pedig a külföldi adósságokat kívánja rendezni. Ez a kormány a parlament elé fog menni és a parlamenttől bizalmat fog kérni. A kormány nem kerüli a parlamentet és most is csak a pénzügyi bizottság munkája akadályozza abban, hogy a parlament elé léphessen. Polics: Eszerint a dalmáciai agrártörvény nem tartozik a kormány programjába. Uzunovics: Amit elmondottam, az a kormány programja, de ez nem zárja ki azt, hogy egyéb munkát ne végezzünk. Az ellenzék reményei, a melyeket a január 25-iki dátumhoz fűznek, alaptalanok. A kormány többsége kielégítően manifesztáló-
