Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-12 / 10. szám

Poštarina u gotovom plaćenal 12 OLDAL . ÄRA IV, DINAR Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: ZmaJ Jovin trg. 5. szára (Mioerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Alinerva-palota) A megvádolt paktum Olvasva a magyar párt sorozatos népgyüléseiről szóló tudósításokat, a jól végzett publicisztikai munka öntudatával állapíthatjuk meg, hogy a párt hivatalos szónokainak pak­­tumvédő érvelésében szóról-szóra igazolódik a mi évek óta következe­tesen hirdetett álláspontunk, amely ^ szerint a magyar kisebbségnek po­­v*í**^itikailag a hatalom birtokában lévő lQ^nagyobb guvernementális párt felé kell orientálódnia. Vaskos kötet telne ki azokból a vezércikkeinkből, amelyekben a radikálisokkal való megegyezés elutasithatatlan szüksé­gességét mutattuk ki. Mi alkottuk meg a jugoszláviai ipagyarság pak­­tumos politikájának ideológiáját, sőt úgyszólván frazeológiáját is és a magunk vádaskodásba temetett ar­gumentumainak feltámadását kö­szöntjük azokban a beszédekben, amelyekben a magyar párt vezérei a paktum jogosultságát vitatják. Tu­lajdonképen a magunk politikai kon­cepcióját védjük tehát, amikor a magyar párt ellen a paktum megkö­tése miatt elhangzott támadásokat valódi értékükre szállítjuk le. Azt mondta az egyesült ellenzéki pártok szuboticai népgyülésének egyik szónoka, hogy a magyar párt nyolc év után kapitulált és Ígéretek lidércfényét követve csatlakozott a radikálisokhoz. Vájjon lehet-e objek­tive, pártelfogultságtól meg nem szé­dített judiciummal kapitulációnak minősíteni azt, hogy a magyar párt, felismerve a helyzet követelményeit, a reálpolitika útjára lépett és azzal a párttal kötött szövetséget, amely­nek jóindulata döntő jelentőségű a kisebbségi sérelmek orvoslása szem­pontjából? Ami az Ígéreteket illeti, azokban választások idején nincs hiány sem a jobb-, sem a baloldalon. Ha az ígéretek osztályozásáról van szó, csak természetes, hogy a ma­gyarság annak a pártnak ígéreteit részesíti elsőbbségben, amelynek módjában áll az Ígéretek beváltása. Azok a milliárdok, amiket egy sze­gényember igér, nem érnek annyit, mint az a valószínű összeg, amit egy nábob helyez kilátásba. Egyébként a jövőre való tekintet nélkül is a ma­gyar párt agitáciős szabadsága és a választói névjegyzékek kiigazítása a paktumnak olyan előnyei, amelye­ket az ellenzék nem biztosíthatott volna és ez a körülmény magában véve is elég a paktum igazolására. Az ellenzéki népgyülés egv másik rétora súlyt vetett annak kidornbori­­tására, hogy a magyar párt vezető­sége nem azonosítandó a- Vajdaság magyar népének tömegeivel. Olyan igazság ez, amelyet senki sem von­hat kétségbe. A vezérek megkötötték a paktumot a magyar párt szentai alakuló nagygyűlésén nyert felhatal­mazás alapján és most az ország magyarságán a sor. hogy a paktum­ból folyó kötelességét az urnáknál teljesítse. A politikai paktum termé­szetéből folyik, hogy azt nem száz­ezernyi ember személyesen, hanem a nevükben egyes megbízottak kötik meg és az utólagos agitáció épen azért szükséges, mert az állásfog­lalás egységét meg kell óvni az el­lenvélemény bontó hatásától. Oe mi­re alapitja az illető ellenzéki ma­gyar szónok azt a kijelentését, hogy a magyar párt vezetősége nem a magyarság tömegeinek közakarata által kijelölt utat követi? A magunk részéről mindig fenntartottuk a kri­tika jogát a magyar párttal szem­ben és a múltban nem egyszer kifo­gásoltuk, hogy a párt nincs elég szoros kontaktusban magával a vaj­dasági magyar néppel- Ennek a ve­zetésbeli defektusnak tulajdonítot­tuk, hogy a magyar párt a legutóbbi képviselőül asztásokon vereséget szenvedett. Külön seregszemle nél­kül is kétségtelen, — számtalan jel mutat rá — hogy a magyarság itt is, mint Erdélyben és Szlovenszkó­­ban, távol akarja magát tartani az ellenzékiség súlyos és eredménnyel nem kecsegtető kockázataitól. Soha olyan érdemtelenül nem érte a ma­gyar párt vezetőit az antidemokra­tikus önfejűség vádja, mint most, amikor a magyarság közhangulatá­nak engedve megegyezett a radiká­lis párttal. Végeredményben a tartományi vá­lasztás vizsgaelőadás lesz, amelyen eldől, képes-e a magyarság a kisebb­ségi célok érdekében tőkésíthető po­litikai egységre. A jugoszláviai ma­gyarságot ezúttal csakis ez a meg­fontolás irányíthatja és rossz szol­gálatot tesznek az ügynek azok a magyarok, akik az adott helyzetben a magyar párt politikáját keresztez­ni próbálják. Anglia és az olasz-albán szerződés A Foreign Office nem tudott Olaszország külön akciójáról Beogradból jelentik: Az olasz­albán paktum keletkezésekor a Ma­tin és előkelő amerikai lapok lelep­lezéseket közöltek, amelyek furcsa világításba helyezték az angol kül­politikát. Az angol külügyminiszté­rium ezeket a híreket annak idején erélyesen cáfolta. A Novoszti keddi száma ismét fog­lalkozik ezzel az üggyel és hosszabb cikkben ismertetve az előzményeket, többek közt á következőket Írja: — Nem áll az, hogy Olaszország Livornóban Chamberlain és Musso­lini találkozása alkalmával megkapta Anglia hozzájárulását bármilyen kü­lön akcióra Albániára vonatkozólag. Ezzel szemben arról volt szó, hogy Olaszország minden Albániára vo­natkozó ügyet Beograddal egyetér­tésben fog intézni. Amikor az .olasz­albán paktum nyilvánosságra került a Foreign Office-ban, az a meggyőző­dés uralkodott, hogy ezt a paktumot Olaszország Jugoszlávia tudtával és beleegyezésével kötötte. Nincsics le­mondása Londonban nagy meglepe­tést keltett, valamint az is, hogy Olaszország önállóan járt el a pak­tum megkötésekor. Hibás és kíméletlen a vajdasági adópolitika Grgin Dusán dr. radikális képviselő a háború idején hozott magyar adótörvények alkalmazásáról A pénzügyi bizottság befejezte a költségvetés általános vitáját Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság kedden folytatta és be is fejezte a költségvetés általános vitá­ját. Grgin Dusán dr. radikális volt a keddi vita első szónoka. Mint a kor­mánytöbbség tagja, kijelentette, hogy az ellenzék soraiból sok tár­gyilagos kritika hangzott el. Polics dr. különösnek találta, hogy a kor­­mányttámogató képviselők éles bí­rálatban részesítik a költségvetést és azt mégis megszavazzák, de ő a ma­ga részéről ebben nem lát semmi kü­lönöset, mert például Preca emelhet kifogásokat a költségvetés ellen, de azért politikai okoknál fogva bízhat a kormányban. A masa részéről ob­jektiv akar lenni, nem úgy, mint Se­­íyerov, aki tegnap kilenc guilottint kért kilenc miniszter ellen. Hangsu­­ivozza, hogy közlekedési tarifapoli­tikát, agrárpolitikát' és általános gazdaságpolitikát nem lehet olyan módon folytatni, mint eddig, mert ha úgy folytatják, a legokosabb pénzügyminiszter sem fog kiutat ta­lálni a gazdasági válságból- Különö­sen hibás és kíméletlen az adópoli­tika az uj tartományokban, ahol az adóalanyok és adótárgyak ingadozni kezdenek és ha a helyzet nem változik, el is tűn­nek. Azokat a magyar törvényeket alkal­mazták, amelyeket a luiborn ideién hoztak az akkori rendkívüli viszo­nyoknak megfelelően, de ezeket is elrontották, amennyiben az adómen­tes létminimumot. leszállították. T 7 egyenesen erkölcstelen cse­lekedet az lófizetők kel szem­ben, mert megsemmisít renge­teg egzisztenciát. — Setyerov kifogásolja a földmű­velési és az agrárkáoszt és mindezt a radikális párt terhére akarja irni. Ez nem jogosult, mert ezt a káoszt még két évvel ezelőtt teremtették, amikor nem volt radikális kézben az agrárreíormügyi tárca. Elismeri, hogy szomorú nézni azokat a dobro­­voljácokat, akiket néhány évvel ez­előtt könnyelműen a Vajdaság árte­rületein telepítettek le és most a ma­láriától sorvadva könyörögnek, hogy juttassák őket olyan helyzetbe, hogy legalább annyit keressenek, amennyi a létfenntartáshoz okvetlenül szüksé­ges. Sajnálatos látni, hogy a bánáti síkságon és az északbácskai pusztá­kon hogy veszett kárba ezeknek az embereknek négyéves munkája. Mindezekért a felelősséget azokra akarják hárítani, akiknek ez állapo­tok előidézésében semmi részük nincs. Kifejtette azután Grgin Dusán dr., hogy a közlekedési tarifapolitika ren­­zése nélkül nem oldható meg a gazdasági válság. Szükség van a tarifák egységesítésé­re, vagy legalább is zónázására. Helytelen, bogy a kiviteli állomások­tól távolabb eső földműves éppolyan közterheket visel, mint az, aki közel a kiviteli állomásokhoz, drágábban tudja értékesíteni gabonáját. Abban a reményben, hogy a pénzügyminisz­ter mindent meg fog tenni a helyzet szanálására, bizalmat szavaz a kor­mánynak és a költségvetést elfo­gadja. Grgin Dusán dr. bizalmi szavazata azért érdekes, mert a radikális klub legutóbbi ülésén azok közé tartozott, akik tartózkodtak a szavazástól-A pénzügyminiszter törölte a 183-ik szakaszt Smodeli beszédében kijelentette, csodálkozik azon, hogy a kormány képviselői a múlt tapasztalatai után is előlegezik a bizalmat a kormány­nak, amikor a kormány soha nem vette figyelembe a tárgyilagos kri­tikát és javaslatokat. A költségvetés formálisan 814 millióval kisebb ugyan, de még mindig 4756 millióval nagyobb, mint az 1922—23. évi volt. ho­lott ma sulvos gazdasági válság van és a nép gazdasági ereje kimerült. A javaslat 600 milliót irányoz elő nyugdíjasok drágasági pótlékaira, ez az összeg azonban kevés, mert még rengeieg nyugdiias van, akiket a kormány egyáltalában nem fizet. Tá­madta a kormányt, amely szerinte törvénytelenül vont le a tisztviselők­től árviz-segély címén bizonyos ősz­szegeket. A rokkant dijakra négy­­százmillió van beállítva a költségve­tésbe, ami igen kevés. Ebben a tekin­tetben Jugoszlávia utolsó helyen ál! az összes államok között. A kormány semmit sem tesz a szociális és gaz­dasági válság megoldására: az egyetlen megoldásnak a redukciót tekinti, amit vedig nagy körültekin­téssel lehet csak végrehajtani. A leg­­kifogástalanabb még a hadügyi igaz­gatás, de itt is lehetett volna megta­karításokat elérni, ha a határcsapa­tok számát csökkentenék. Élesen ál­lást foglalt a pénzügyi törvény 183. szakasza ellen, amely szerint az állampénztár el'en nem lehet jogerős ítélet alapján sent vég­rehajtást vezetni. Ez a szakasz szerinte valóságos sze­génységi bizonyítvány a kormány számára és nem hiszi, hogy ezek

Next

/
Thumbnails
Contents