Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-08 / 336. szám

5. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 192Ö december 8. Szerdán száznégy kerület választ Magyarországon Az első választási napon 53 kerületben lesz egyhangú választás Budapestről jelentik: Az országgyü­­lesi választások első napján szerdán százhárom nyílt kerületben és a pestkörnyéki lajstromos kerü­letben lesz meg a választás.-így, hogy szerdán és csütörtökön — miután a választások egyrésze két napig tart — 108 mandátum sorsa dől el. Ez a választás azonban sok kerületben csak förnjalitás lesz, mert eddig a 104 kerület közül 53 olyan kerü­let van, ahol egyetlen jelölt van, ahol tehát egyhangú lesz a% válasz*, tás. A legnagyobb érdeklődést a pestvidéki szavazás kelti, amely öt mandátum sor­sát dönti el. Nagyobb küzdelem azonban csak néhány kerületben várható, igy Mo­­noron, ahol a kerület volt képviselője Pakots József demokrata a kormány­­párti Madarász Elemérrel szemben veszi fel a küzdelmet: Rendkívül elkeseredett lésg a küzdelem Vácon is Szabóky ál­lamtitkár, a hivatalos jelölt és gróf And­­rássy Gyula közt, továbbá Dorogon, ahol Peyer Károly szociáldemokrata Frey Vilmos kormánypártival és Tatabányán. aJiol Kabók Lajos szociáldemokrata. Kocsán Károly kereszténypárti jelölt­tel, végül Soroksáron, ahol a szociálde­mokrata Malasits Géza a keresztény­­ttárti Fritz Arthurra!, aki mint a német­ség képviselője vesz részt a választáson — áll szemben. Erős lesz a küzdelem Cegléden is, ahol Erdélyi Aladár hivata­­lös jelölttel Lendvai-Lehner István faj­védő áll szemben, Kisszomborban' Laka­tos’ Gyula egységespárti és Kiss Meny­hért baloldali ellenzéki közt, Pilisvörös­­váron Köka-Pivni Béla pártonkiviili és Weichart Miklós egységespárti jelöltek között. ' A pestkörnyéki lajstromos kerületben a hivatalos lista vezetője Hermann Miksa kereskedelmi miniszter, a keresz­tény gazdasági párt listájának élén Hal­ler István áll, a demokratapárt listaveze­tője Fábián Béla, a szodáldemokraita­­párté Propper Sándor, a fajvédő listán pedig Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor. Ulain Ferenc és Zsirkay János szere­pelnek. Budapest három kerületében kedden elkészültek a bizottságok az ajánlási ivek átvizsgálásával és az északi kerü­letben a Vági-pártot 1423 aláírás pótlá­sára utasította, a déli kerületben pedig a fajvédőket utasította pótlásokra. Nagy megütközést keltett, hogy a bizottság megállapította, hogy a fajvédő ajánlási ivén szereplő alá­írások legnagyobb része hamis. Ezért a fajvédők nyolcezerötszáz aján­lása közül csak ezret lehetett elfogadni és a hamis aláírásokon kiviil igen sok nem választó aláírása is van az ajánlási ivén. A belügyminisztérium egyébként ked­den körrendeletben utasította az összes vidéki közigazgatási hatóságokat, hogy mindazokat a rendszabályokat, amelye­ket a választási törvény előír, szigorúan tartsák be. Az ellenzéki jelöltek ugyanis tömegesen intéztek kedden táviratokat a belügyminisztériumba. amelyekben kérték, hogy a belügyminiszter biztosít­sa a választások tisztaságát. A belügyminiszter most már. bogy sikerült a kétharmad kormánytöbb­séget megszerezni, az utolsó napon körrendeletét adott ki a közvéle­mény megnyugtatására, ennek a körrendeletnek most már sem­miféle hatása nem lehet a választások kimenetelére. Európa leghíresebb modern szobrásza egy szegedi magyar fiú, akit Rodinnal egysorbart emlegetnek Paris, december ' Egy magyar festő, aki elindult Sze­gedről és mire Párisba ért, Európa leg­keresettebb szobrásza lett belőle. Az élet szereti az ilyen tréfákat, Kolumbusz Indiát kereste és felfedezte Amerikát. Csdky József a piktura uj csudáiért jött Párisba év helyette forradalmat csinált a szobrászatban. Ma: ö Rodin leghivatottabb utódja. Montmartrei műtermében dolgozik egész nap. Egyszerű, szerény és köz­vetlen ember. Húsz éve él Párisban, két gyermeke van, akik már nem tudnak magyarul. A felesége is francia nő. Egyébként meggyőződtses antifemi Füsu- Most harmincnyolcéves. Az élete ép olyan gazdag és változatos, mint a művészete. így mesélte el: — Szegeden kezdtem, festő akartam lenni és Munkácsy volt előttem a világ legnagyobb művésze. A mesterek közül mindössze Rubenst ösmertem reproduk­cióból. Tizenhétéves koromban Pestre mentem, beiratkoztam az iparművészeti iskolába, Mátrainak lettem a tanítvá­nya, tanultam és nyomorogtam, amig csak rá nem jöttem, hogy Pesten soha nem fogom semmire se vinni. Jött te hát Pécs, ahol a Zsolnay-gyárban kap' tam alkalmazást. Itt porcellánfigurákat kellett formázni, női aktokat, gyümöl csőket és állatokat, ezt aztán leöntötték valami színes zománc-szósszal, fényes' re dagasztották és ami a végén, kisült a dologból, azt »iparművészet« címén mé­regdrágán el is adták. A művezető egy napon kijelentette legatyaibb jóindulat­tal, hogy nincs a művészetekhez semmi tehetségem, jó lenne, ha más pálya után néznék. Én tehát ismét felszedtem a sá­torfámat. Pénzem nőm volt: gyalog vágtam neki az országúinak. Addig mentem, amig Páriába nem értem. Az igazi küzdelem csak itt kezdődött. De megérte. Ezután elmondta, hogy csatlakozott Picassóhoz és a köréje csoportosult fiatal művészekhez. Amit Picasso pro­dukált a pikturában, azt ö agyagban szólaltatta .meg és 1911-ben állította ki először kubista szobrait. Azóta élére került egy mozgalomnak, amely izig vérig a ma művészete, az életé, a káo­szé és a fájdalomé. Hárman voltak: az olasz Severini, a jomán Brankncici és a magyar Csdky. Ez a kis csoport ha­dat üzent az akadémikusoknak, a tekin­télynek és a kötött formáknak. Akkor: röhögtek rajtuk, ma: hozzájuk járnak tanulni. Rózenberg. a világhírű műke­reskedő, aki Picassót is kihozta Euró­pa elé, most Csákyra vetette rá magát hory az idefenek csempészek. és Amerikába szállítja a szobrait. Csdky elkeseredett ellensége a házas­ság cimü intézménynek. — Nem művésznek való a nősüiés. Az asszonyt be kell osztani, akár a mun­kát, különben teher és szerencsétlenség. Hála Istennek, az én feleségem nem »in­­tellektueh nö! Soha nem kérdi, tőlem: »olvastad szivem a Prevost uj regé­nyét?« És nem zaklat este puderfelhő­­böl: »gyerünk a Comöedibie.« Igen, én nem foglalkozom se zenével, se iroda­lommal, se lestészettel. A szobrászat minden. Phidias se hallotta Beethovent, mégis nagy szobrász volt. A muzsika feldúlja a lelkemet. Óvakodom tőle. A mozi az már érdekel. Ott mozgás van. plasztika és könnyű ‘ ötletek, amelytől nein rontom el a gyomromat. Modellem nincs. Nem természetet másolok, hanem abstrakt témákat keresek. Igy közelitem meg a t■.: mészetet. A régiek, asszírok, babiloniak, görögök is lelki képeket vit­tek az anyagba. Például: itt van egy gólya (mutatja) ami kevés jóakarattal elefánt is lehetne. De fontos ez? Szép. Hangulatos. Elszomorit. Vagy jókedvre hangol. Szimfónia kőben. Ez még tudat alatti, mint a vers volt a szentebb idők­ben, de majd ráakad a maga mesterére és technikájára. Megtörli a cvikkerét és mint a mester, aki az inasaival dicsekszik, mutogatja a szerszámait: — Százötven vésőm van! — Az iskola megöli a művészetet. A piktor, a szobrász önmagából termel­jen, egyedül viaskodjon az anyaggal és ha tehetséges, bizonyára fog is újat kihozni belőle. Az uj művészet fejlődéséről is igen érdekesen nyilatkozott: — A laikus rosszul látja a kubizmust. A »megértést« mindig reális utakon keresi, a szemével és az értelmével. Az uj szobrászat három stáción ment ke­resztül. Először a forma felbontása kö­vetkezett be, majd a geometriai képe­ken át már feltünedeztek az emberi mo­tívumok is. A negyedik stáció, amely most van kialakulóban: közeledés a természethez. Rotschild a Rue Sigalleon most egy nagy, modern színházat épít. Ez lesz á legmodernebb színház az egész világon. Fórgószinpad helyett, ami eddig a leg­tökéletesebb volt, olyan színpadot emel­nek, amelyen egyszerre nyolc kulissza fér el egymás után, úgyhogy szinte pil­lanatok alatt lehet uj szint varázsolni a nézők elé. Háromezer embert fogad be a nézőtér. A színház technikai vezetője; Csdky József. Dolgos, teremtő magyar művész ő, aki a tiszaparti Babilon keresztségét hordozza a vérében. Az élet is ilyen: örök viaskodás. és háború. És Csáky, kezében a vésővel és a ka­lapácscsal, birkózik a holt anyaggal, mint ahogy az Isten harcolt a sárral, amelyből világra gyúrta az első embert. Tamás István Elfogták a szentai ékszerüzlet betörőit Egy ékszerész volt a betörők vezére — Szuboticán egy szentai kereskedő ismerte föl — A betörő bűntársai Romániába akartak átszökni A nagyarányú szentai ékszerrablás ügyében kedden váratlan és szenzációs fordulat állott be. A keddi nap folyamán kézrekerült a betörés valamennyi- tettese, Pdtiis János felsőhegyi órás, Tóth Mi­hály és Homonai Gergely felsőhegyi földművesek. Homonait és Tóthot a mó­­dosi csendőrség fogta el, inig a betörés értelmi szerzője, Patus János kedden délután Szuboticán került a rendőrség kezére. Patus János az üldöző módosi csend­őrök elől menekülve, először Szentára, majd kedden Szuboticára jött, ahol egy szentai kereskedő, Gráf Ármin, aki tör­ténetesen kedden Szuboticán járt, felis­merte. Gráf Ármin az egyórai szentai vonat­tal érkezett Szuboticára. A szentai vas­útállomáson vonatraszállása előtt beszél­getett Szlávnics Rado rendőrtiszttel, aki személyleirást adott Patusról. Amint Gráf a szuboticai állomáson leszállt a vonatról és elhaladt a Kralja Petra-park mellett, megpillantott az egyik pádon egy embert, akire a kapott személyleirás teljesen ráillet. Gráf azonnal jelentést tett a gyanújáról a vasúti rendőrségen, amely elfogta a gyanús embert, aki be­ismerte, hogy Patus Jánosnak hivják. Megmotozásakor nagymennyiség ii ék szert találtak nála, amelyről a vallatás során beismerte, hogy azok a Hartstein szentai ékszerész üzletében elkövetett be­törésből származnak. A betörés másik két tettesét, Tóth Mi Irályt és Homonai Gergelyt a módosi csendőrség fogta el. Tóth és Patus a be törést követő napon, szombaton Becske­reken keresztül Módosra mentek, hogy Romániába szökjenek. Időközben azon­ban a módosi csendőrséghek sikerült Tóthot a betörés egyik részesét elfogni, mig Patus Szuboticára menekült. A mó­dosi csendőrség őrvezetőjének, Puch Tatár őrmesternek már vasárnap feltűnt két gyanúsan viselkedő fiatalember, akik a módosi járásbíróság épülete mellett levő Rokszics-ié\e vendéglőben mulattak. A csendőrörmester figyelni kezdte az idegeneket és sikerült megtudnia, hogy az egyikük ékszereket ígért Petruska Annának, a vendéglő alkalmazottjának, ha átsegíti őket a jugoszláv-román ha­táron. Ez az értesülés megerősítette cséndőrség gyanúját, ahol azt hitték, Hétfőn délelőtt nagyobb csendőri kéS* szükség vette körül a vendéglőt, amely-* bén az idegenek tartózkodtak. Az idege* nek azonban megneszeiték a csendőrség; közeledését és még mielőtt a csendőr* gyűrű összeszorulhatott volna körülöt­tük, kimenekültek a házból. A szőkévé* nyékét a csendőrök üldözőbe vették és fél óráig tartó izgalmas hajsza után, amelyben Módos község lakossága is részt vett, sikerült az egyik menekülőt elfogni, mig a másik kettő egérutat nyer­ve, eltűnt az üldözők elől. Az elfogott fiatalember a csendőrsé­gen elmondta, hogy Tóth Mihálynak hivják, hármincéves felsőhegyi földmű­ves. A vallatás során arra a kérdésre, hogy miért akartak Romániába jutni, bevallotta, hogy elmenefdllt két társával együtt ők törtek be Hartstein Jenő szen­tai ékszerész üzletébe. A módosi csend­őrség ezután részletesen kihallgatta Tóth Mihályt, aki megnevezte társait és elmondta a betörés részleteit. A betörést eszerint hárman követték el, Patus János felsőhegyi órás és ék­szerész. Homonai Gergely és Tóth Mi­hály felsőhegyi földművesek, Tóth vallomásában elmondotta, hogy I pénteken éjjel tizenegy óra tájban a szentai plébánia szomszédságában levő I autógarázs kerítésén keresztül jutottak be a plébánia udvarába. Sötétben tapo­gatózva haladtak előre. A csapatot Pa­tus János órás, az egész betörés, értelmi szerzője vezette. Az udvarban senkivel sem találkoztak és azonnal a fal kibon­tásához fogtak, mialatt Homonai őrt állt. A fal kibontása negyed óráig tartott. Mikor Homonai jelentette, hogy a rend­őr, aki minden félórában benézett a fi­gyelő nyíláson keresztül a kivilágított üzletbe, eltávozott, Patus és Tóth beha­toltak az üzletbe és azonnal munkához kezdtek. Patus, aki szakértő volt, kivá­logatta az értékes darabokat, az ezüst tárgyakat dühösen földre szórta. Újabb negyedóra leforgása alatt az összes, ér­tékes ékszereket, mintegy tiz-tizenkét kilogramm súlyban, összeszedték és el­távoztak. Az udvaron megálltak és kiszedték az ékszereket a kazettákból és az üres do­bozkákat a garázs kerítése mellett szét­szórták. A betörés félóra leforgása alatt ment végbe s mire a rendőrőrszem visz­­szatárt, az üzletben már senkit sem la-

Next

/
Thumbnails
Contents