Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-01 / 330. szám
1926 december 1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal. December 9-ikén áll biróság elé a gyilkos szekicsi béreslegény Elkészült az ügyészség vádirata Freilag Gottfried ellen A szuboticai államügyészség elkészítette a vádiratot Freitag Gottfried sze•kicsi béreslegény bűnügyében. Freitag ez év október 23-án, Szekiesen meggyilkolta Angyal Imre tizennégyéves kanászgyereket, ugyanekkor gyilkossági kísérletet követett el Kovács Tamás kocsis fiatal, huszonkétéves telesége ellen, aki ellen erkölcstelen merénylet elkövetését is megkísérelte. Freitag Lehr János szekicsi földbirtokos egyik tanyáján szolgált, mint béres. Lehr Jánosnak két tanyája van nem messze egymástól Szekiesen. Az egyik tanyán, ahol a gazda is lakik, szolgált Freitag, mint béreslegény. Ez év október 23-án este Freitag átment Lehr másik tanyájára, ahol Kovács Tamás kocsis a feleségével és a kis Angyal Imre kanászgyerek laktak. Amikor Freitag a tanyán megjelent, Kovács Tamás Mali-Idjoson volt és csak a felesége és a kis kanászgyerek voltak otthon. Freitag azzal állított be a tanyára, hogy gazdája vadászfegyveréért jött. Kovácsáé átadta a kért fegyvert a béresnek, aki pár percig barátságosan elbeszélgetett a csinos fiatal aszszonnyal. Ezután távozott, de csakhamar ismét visszatért. Kovácsáé és Angyal Imre a szobában lámpafény mellett kukoricát morzsoltak az asztalnál. Freitag, mihelyt belépett a szobába, a vadászfegyverre! célba vette a meglepett asszonyt, a töltény azonban az asszony mellett ülő Angyal Imrét érte és szétroncsolta fejét. A kis kanászgyerek holtan fordult le a székről, a petroleum lámpa pedig a légnyomástól azonnal kialudt. A sötétben Kovácsáé a gyilkos béres mellett kisurrant a szobából és menekülni akart. A béres észrevette, megragadta és erőszakot akart ellene elkövetni. Az asszonynak azonban sikerült kiszabadítani. magát és igyekezett kifutni A gyilkos erre rálőtt az asszonyra, de miután látta, hogy a lövés nem halálos, vad sietséggel öszszeszurkálta. Az asszony, súlyos sérülései dacára életben maradt és az ő vallomása alapján tudódott ki, hogy a vérengzést Freitag követte el. Az ügyészség vádirata Freitag Gottfried ellen gyilkosság bűntettének, továbbá gyilkossági kísérlet és erkölcs elleni erőszak bűntettének vádját emeli. Miután Freitag nem élt kifogással a vádirat ellen, az jogerőre emelkedett és a főtárgyalás kitűzése lehetővé vált. Mint értesülünk, Pavlovics István törvényszéki elnök, aki a főtárgyalást vezetni fogja, ebben a szenzációs bűnügyben a főtárgyalást decembtr hó 9-re, csütörtökre tűzte ki. Bonyodalmak egy áthelyezés körül Bogojevics miniszteri biztos meg van elégedve a szentai adófőnok működésével A szentai radikális párt egy csoportja és Miloszavljevics Milán, a szentai pénzügyigazgatósági kirendeltség főnöke között ellentétek merültek fel, mert a párt néhány tagja azt a hirt lanszirozta, hogy Miloszavljevics Milánt elhelyezik Szentáról. Bogojevics Iván pénzügyminiszteri inspektor, aki a vajdasági pénzügyi hatóságok működését vizsgálja fölül, ebben az ügyben a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket: — A Bácsmegyei Naplóban olvasr tam, hogy Miloszavljevics Milán szentai járási pénzügyigazgatót el akarják helyezni Szentáról. Azonnal odautaztam, mert azt hittem, hogy Miloszavljevics esetleg valami törvényellenes cselekedetet követett el. Szentán meggyőződtem arról, hogy az adófőnök működése teljesen törvényen alapszik úgy az adókivetést, mint a behajtást illetően és kizártnak tartom, hogy ezért bármilyen üldöztetésben lenne része. Kijelenthetem, hogy Miloszavljevics Milán működéséért minden tekintetben csak a legteljesebb elismerésemet fejezhetem ki. Az olasz-francia határon minden csendes . . . A francia kamara külügyi vitája Párisból jelentik: A kamara hétfőn éjjel és kedden délelőtt folytatta a külügyminisztérium költségvetési vitáját. Az éjszakai ülésen Cachin kommunista képviselő nagy beszédet mondott. Támadta a Népszövetséget, amelynek tehetetlensége főokát az Egyesült-Államok passzív magatartásában látja. — A Népszövetség — mondotta — nem tudta' megakadályozni az afrikai háborúkat, nem tudta megakadályozni a kinai háborút. Európában nem a világbéke szelleme uralkodik. A legutóbb megalakult nemzetközi acél-tröszt sem a világbékét szolgálja. Mussolini szintén nem törődik a Népszövetséggel. Maid a kinai eseményekre tért át. — Briand — hangsúlyozta Cachin képviselő — nemrégen úgy nyilatkozott, hogy Franciaország nem avatkozik bele a kinai háborúba. Ezzel szemben a külügyi előadó most kijelentette, hogy Franciaország résztvesz abban a büntetö-expedicióban, amelyet Anglia szervez Kina ellen. Kina a szabadságért harcol és Franciaország a szabadságharc letörésére nem nyújthat segédkezet az angol zsarnoknak. Fontaine szocialista képviselő felszólalalásában a Rajna-vidék kiürítésének és a leszerelés kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy ámbár a Rajna-vidéket a német leszerelés útin lehet csak kiüríteni, de ezt a leszerelést az általános leszerelésnek kell követnie. Berthot radikális képviselő beszédét azzal kezdte, hogy örömmel üdvözli a francia-német kibékülési politikát. Majd áttért a francia-olasz viszony ismertetésére. Megállapította, hogy az olasz-francia határon történő események miatt nincs ok a nyugtalanságra. Véleménye szerint az olasz gyarmat-politika Tunisz körül forog. Tunisz a kiindulási pontja annak a törekvésnek, amely Franciaország északafrikai gyarmatait fenyegeti. Végül még Milhaud képviselő szólalt fel és a francia-német viszonyról beszélt. Felvilágosítást kért Briandtól Thoiry felől. Az éjszakai ülés ezzel véget ért és a vitát kedden délelőtt folytatták. UTAZZON CSAKIS RENAULT AUTÓT AXIN HÍREK Óvónő (Minden' lidércnyomásnál rettenetesebb emlékem az, mikor négy éves koromban először cepeltek el az óvodába, ebbe a gyermekkaszárnyába és ott megismertem gyémántkiadásban az emberi társadalmat, mely úgy látszik ab ovo — ab kisdedóvó — rémülettel töltött el. Most bűvös mesehangulat fog el az óvodában. Az asztal olyan alacsony, mintha Hófehérke s a hét törpe ebédelne rajta. A szék ülőkéje a padlótól húsz centiméterre lehet. Hetven kislány, kisfiú cérnahangon köszönt: :Isten hozta, kezét csókolom.« Emmi éninek, a veszető néninek barna haja van, barna szeme, melyben szeretet ragyog. Tizenhat éve ó. Ója a kisdedek testét, hogy el ne essenek s a kisdedek lelkét, hogy szellemük szárnya meg ne tépázódjék.) — Melyik a legkisebb? — Bözsike, két és fél éves. — És a legnagyobb? — Ferkó, hat és fél esztendős. Még gyenge volt az első elemibe, ide adták egy fél évre próbaidőre. (Tapsol.) Gyerekek, most menjetek az udvarra a daduska nénikkel, szépen párba. Jancsika, az orrodat. Ezek kérem a napköziek. A szüleik munkások, kereskedők, katonatisztek, jobb tisztviselők, a társadalom minden osztályából. — Flogy folyik le egy nap? — Reggel először is imádkozunk. — Mi az ima? — Ez. (Valami megindító gyermekhangon.) »Segíts engem jó Istenem, Szüléimét tartsd meg nekem, Oltalmazd meg óvodánkat.« Aztán következik három perces torna, de az is játék, mert mi mindig játszunk. Egy kerek erdőben vagyunk. Utánozzuk a fákat. Előbb úgy állunk, mint az almafa, karjainkat lógatjuk, majd fenyőkké válunk, kissé, kinyujtózunk, később nyárfák, fölkapaszkodunk az égig, mozgatjuk ujjainkat, szél fújja a leveleket. Egy órai beszélgetés következik, utána agyagból mintázzuk meg azokat a tárgyakat, melyekről beszélgettünk. Délben ingyen ebéd. Ma rántottleves lesz, tarhonya. Hetente egyszer hús is. — Szeretik a gyermekek? — Nem igen. Mindegyiket erőszakolni kell, hogy egye meg, tetszik tudni, hogy kissé megerősödjenek. — Persze, persze. (Bemegyünk az előadóterembe, mely türulököl a tisztaságtól. Csöpp padocskák, viaszkosvászonnal borítva, a falon egy tábla, mely térdemig ér, rajta vörös krétával ákombákomok. Képek: kutya és cica. A kutya és Cica ezeknek a kis ősembereknek a tabu állatja.) — Hát ez itt az ovoda. A ommunisták játékiskolának keresztelték át, de ma megint ovoda. ' (Gyanakodva.) Csakugyan ennyire érdekli a mesterségünk? Pedig lenézik. — Kicsodák? — A tanítónők. (Fojtott keserűséggel, mintha valami gőgös királynőkről beszélne.) Igen. Minket »pelenka jogászokénak neveznek. De most minden törekvésünk az, hogy egyenjogositsuk magunkat a tanitónőkkel. — Milyen furcsa. Az óvónőt lenézi a tanítónő, a tanítónőt a tanárnő, a tanárnőt az igazgatónő és igy tovább, mindig körbe-körbe. Holott az önök munkája talán a legnehezebb paedagógia, a paedagógiának egy művészi dadaista ága. — Én nem is szégy«!em. Ha sok veszédség van vele, annyiörömet kapok érte cserébe, annyi szeretetet. Amikor kezünk közé kerülnek a kisdedek, legtöbbjeselypes, besezélni se tud, hallása semmi, úgyszólván mindnyájan némák és süketek. De aztán beszélek velük, hegedülök nekik és megoldódik a nyelvük, kinyílik a fülük. Boriskát kétszer tanítottam meg beszélni. Először három éves korában. Tavaly Hollandiába vitték, egy évre, ott tökéletesen megtanult hollandul és egészen elfelejtett magyarul. Most megint újra kellett kezdeni. Itt semmivel sincs megelégedve. Azt mondja, hogy ott minden szebb és jobb volt, annyi ruhát kapott. Ó a kicsinyek nagyon kedvesek. Minden napnak meg van a maga eseménye. Ma azzal jöttek az óvodába, hogy künn »füstös a világ.« Meg kellett magyaráznom, hogy azt a füstöt ködnek hívják. Mindent elkotyognak ezek kérem, ami otthon történik, hogy a papa megint bántotta a mamát stb. stb. Irénke, akinek szakácsné az édesanyja, tegnap elujságolta, hogy a nagyságának meghalt a papája. Úgy értesül az ember a világ folyásáról, mint egy eleven újságból. — Vannak vad, fékezhetetlen anarkisták? — Legtöbbje hamar beletörődik a ‘fegyelembe, de bizony egyeseket szoktatni kell, néha toporzékolnak, nem akarnak a rendhez szokni. — Mit tesz ekkor velük? — Ideállitom őket a sarokba. — Szóval ez a sarok afféle kis Zalaegerszeg. — De erre alig van szükség. Maga ez a pöttön társadalom gondoskodik arról, hogy rendbontás ne forduljon elő, pirongatják az ellenszegülőket, hogy »nem szégyeled magad, igy megbántod szegény jó nénikét.« Arra elcsitulnak. — Ki a legnagyobb tekintély? — A Mikulás, mert süvegje van, palástja, a Mikulás bácsi. (Mint a nagyoknak Rabindranath Tagore!) A puttonyában cukor van, de virgács is. Minden panaszt hozzáterjesztünk föl. — És ki a legnagyobb költő? — Pósa bácsi. Az ő versikéit egy-kettő megtanulják. Hogy szeretik *ma is a cirmoscicáról szólót. Csak a vers, mindig a vers. (Lám mégis csak ez az emberiség anyanyelve.) A próza nem megy a fejükbe. (Miután megebédeltek, az ebédlő melletti nagyteremben szőnyegeket terítenek nekik s mind a hetven gyermek leheveredik, aludni fog háromig. Egymás mellett fekszik Irénke és Aranka, a két elválhatatlan barátnő. Velük beszélgetek. Irénkének papája pénzeslevélhordó volt a Felvidéken s egy téli estén a nagy, sötét erdőben megölte valaki, akár a mesében. Márton Aranka két és fél esztendős. Kérdezem tőle, hogy mi az a francia. Nem tudja. Kérdezem tőle, hogy mi az a magyar. Azt se tudja. Az óvónő, magyarázza neki, hogy ő magyar kislány, de 6 ezt se tudja, mint ahogy a tulipán se tudja magáról, hogy ö virág. De mindaketten tudják, hogy mi az a repülőgép, szívesen föl is szállnának az én repülőgépemen, csak arra kérnek, hogy vigyem föl velük az anyuskájukat is, Fölteszem a kérdést, hogy ettek-e már rádiót. Erre elkacagják magukat, fölvilágosítanak, hogy a rádiót a fülhöz kell tartani. A vezető néni lábujjhegyen járkál elszenderedö táborában. Meghatottan szemléli kisdedjeit. Emmi néni hajadon. Nem volt sohasem gyermeke. Az Isten azonban jó: adott neki egyszerre hetvenet.) Kosztolányi Dezső * A Bácsmegyei Napló legközelebbi szá. ma a szerdai ünnep miatt pénteken reggel jelenik meg. — Az egyesülés ünnepe. A szerbek, I horvátok és szlovének egyesülésének nyolcadik évfordulóját nemzetiségi és vallási különbség nélkül megünnepli az egész ország. Szerdán, december 1-én hivatalos állami ünnep lesz, amikor az egész országban teljes munkaszünet kötelező. Minden városban és községben, valamennyi felekezet templomában ünnepi istentisztelet lesz és a házakat fellobogózzák. A december elsei ünnepet őszinte örömmel üli meg az ország lakossága. Azi állam, amely nyolc év előtt alakult, ez alatt a rövid idő alatt eljutott a konszolidációnak olyan fogára, amely mindenkivel szemben garantálja a személy és vagyonbiztonságot és egyre közelebb hozza a lelkeket a teljes megértés és megbéküiés felé. A jugoszláviai magyarság az államalkotó többséggel együtt ünnepli meg az egész Vajdaságban az állam egyesülésének ünnepét. Szuboticán a rendőrség úgy intézkedett, hogy piac csak reggel 9 óráig lesz és ugyancsak reggel kilenc óráig tarthatók nyitva az élelmiszerüzletek és borbélyműhelyek.
