Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-31 / 356. szám
192G december 31. BÁCSMEGYEI napló 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A magyar közigazgatási bíróság elnöke, Wlassics Gyula báró »A kisebbségi kérdés és az európai mozgalom« címen érdekes cikket irt a Pesti Napló legutóbbi számában. A cikk megállapítja, hogy a kisebbségi kérdést ma már nagyarányú európai áramlat tartja felszínen. Kétszer ült össze az európai kisebbségek kongresszusa. 1925 októberében és 1926 augusztusában. Az első kongresszus is máT fontos cselekedet volt. Harminc európai nemzetiségű kisebbségi csoport vezetői jöttek össze a legellentétesebb táborokból és a kisebbségi mozgalom igazi európai jelleget itt nyert. Az összes kisebbségek közös nevezőben törekedtek kifejezni egységes akaratukat. Ezért ezen a kongreszszuson inkább általános tételek keltek szárnyra. Kiiegecesedett a gondolat, hogy a kisebbségek ügyét csak a kisebbségek szolidaritása segítheti eredményre. ötven millió ember összefogása hatalmas erő, ha ez nemcsak mechanikus forma, de lelkes, öntudatos, cselekvő életet is jelent Kijegecesedett az a gondolat is, hogy ha a huszadik század állama nem tesz különbséget a vallásfelekezetek között, úgy nem szabad különbséget tenni a nemzetiségek között sem. Valamint a vallásfelekezetek egy szervezetbe foglalhatják híveiket és biztosított autonómiájuk van, ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a nemzetiségi problémákban is. Kitűnt, hogy a kisebbségeket a nyelvhasználat terén mindenütt meg akarják rövidíteni, hogy a földreformot összekapcsolják az elnemzetietlenitési törekvésekkel és az állampolgárság és illetőség megtagadása nagy visszaélésekre vezetett. Közép- és Kelet-Európábán a kisebbségek helyzete nem nagyon különbözik. Amende dr. jellemzően mondta: »A kisebbségi probléma teljes megoldása nélkül nincs konszolidáció«. A második kongresszus fogott a konkrét kérdések megvizsgálásához: foglalkozott a nemzeti autonómia, főleg a kulturális autonómia, a nyelvhasználat, a gazdasági egyenjogúság, az igazságosabb parlamenti képviselet részletesebb kérdésével.« * Goga Octavlánnal, Románia költő-belügyminiszterével beszélgetést folytatott az Erdélyi Hírlap munkatársa. — A miniszter ur véleménye szerint az erdélyi magyarság mit remélhet az uj évtől? — A magyarságnak megelégedést fog hozni az uj esztendő. Bizonyosra veszem, hogy számos magyar kérdés megoldásáért hálásán fog gondolni kormányunkra Erdély magyar népe. — Rá ér irodalommal is foglalkozni a miniszter ur? — A minisztérium dolgai nagyon le^ kötnek, de azért néha szakitok magamnak időt. Goga tudvalevőleg megvette az Adykastélyt. A beszélgetés végén megüzente az erdélyi magyarságnak: — Örömömre szolgálna, ha Adyiiak szobrot akarnak állítani Nagyváradon. Létesítsenek szobor-bizottságot, kezdjék meg a munkát és én mellettük va gyök. szavazatok 50 százaléka az övéké volt. Az általános szavazati jog következtében a svéd szavazatok száma 50 százalékról 11 százalékra csökkent és ezt a természetes ará’nyszámot ők sérelmesnek tekintik. A valóságban a változás a korábbi viszonyokhoz képest azonban sokkal nagyobb, mivel a töke és a felsőbb osztályok túlsúlya miatt a svéd befolyás sakkal nagyobb volt. Még az én diákkoromban is svédül beszéltek az emberek Helsingforsban. Finn ország jogállam és a törvényeket a tisztviselők szigorúan végrehajtják. A svédeknek nincsen okuk panaszra, de ha itt-ott történtek volna sérelmek, úgy ezeknek valóban személyi okai vannak. Ha azonban a finn kormánynak ilyen sérelmek tudtára jutnak, úgy nyomban reparálja azokat.« Télen összeül a kisantaní-konferencia Pozsonyban találkoznak a Lisantant-államok külügyminiszterei Bukarestből jelentik: A román kormányhoz közelálló körökben már régebben az a hir terjedt el, hogy már a legközelebbi jövőben összeül a kisantant-konferencia, amelynek igen fontos kérdéseket kell sürgősen letárgyalni. A kormányhoz közelálló lapok most arról értesülnek, hogy a kisantant külügyminiszterei már a legközelebb megtartják konferenciájukat, mert annak egyetlen akadálya, a jugoszláv kormányválság megszűnt A román kormánylapok szerint a konferenciát előkészítő lépések diplomáciai utón már megtörténtek és a kisantant államok külügyminiszterei még a tavasz előtt ülnek össze Pozsonyban. A kisantant-konferencián szereplő kérdések között egyik legfontosabb az albán-olasz szerződés és ezzel kapcsolatban a iugoszlávolasz feszültség kérdése, amelynek ügyében a kisantant-államok külügyminiszterei egységes állásfoglalásra készülnek a pozsonyi tanácskozáson. Lefokozták Pangaloszt A hazaárulással, közönséges sikkasztással és többszörös gyilkossággal vádolt exdiktátor fölött statáriális bíróság fon ítélkezni Athénből jelentik: Az uj görög kormány tudvalevőleg parlamenti vizsgálóbizottságot küldött ki, a melynek az volt a feladata, hogy Pangalosz tábornagy volt köztársasági elnök ellen a vizsgálatot lefolytassa. A parlamenti vizsgálóbizottság szerdán fejezte be üléseit és a volt diktátor ellen összegyűjtött bizonyitóanyag alapján a parlament] bizottság bűnösnek mondotta ki Pangalosz tábornagy. volt köztársasági elnököt hazaárulás, közönséges sikkasztás és többszörös gyilkosság bűntettében és úgy határozott. hogy a tábornagyot lefokozza és törli a hadsereg állományából. A volt diktátor elleni vizsgálatnak csak a politikai része fejeződött be ezzel, ezenkívül lefolytatták Pangalosz ellen a bűnügyi eljárást is és a volt diktátor fölött még az athéni statáriális biróság is Ítélkezni fog. A statáriális biróság tárgyalása január elsején kezdődik. Leszállították a pótadót Szuboticán A rendkívüli közgyűlés elfogadta az 1926. é'< 1927. évi költségvetés: — Sztipics Károly dr. főispán és Gyorgyevics Drago zláv polgármester expozét adtak — Tizenöt évi adómentessé ' az j nagyipari vállalatoknál Finnország kisebbségi politikájáról érdekes nyilatkozatot tett Setälä finn külügyminiszter. »Nincsen ország az egész világon — mondotta Setälä — amely kisebbségeit jobb bánásmódban részesíti, mint Finnország. Vezető társadalmi osztályaink ép úgy keletkeztek, mint a többi államokban, tehát részben idegenekből. Ameddig az első finn gimnázium megnyílt, 1858-ig, senkisem beszélt két nemzetiségről. A finnországi svéd parasztságot csak az utolsó huszonöt esztendőben vonták ne a nemzetiségi és nyelvi viszályokba. Amikor 1906-ban megszűnt a régi négykamarás rendszer 'és érvénybe lépett az általános, egyenlő szavazati jog, a svéd kisebbség képviselete arányszámának megfelelőleg redukálódott, holott a régi négykamarás rendszerien a Szubotica város kiszélesített tanácsa csütörtökön délelőtt tiz órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen mintegy százötven bizottsági tag jelent meg és a közönség számára fentrrtott emeleti karzatok is megfeleltek érdeklődőkkel. A rendkívül^ közgyűlést pontban tiz órakor Sztipics Károly dr. főispán nyitotta meg. Ognyanov Szvetozár dr. városi ügyész felolvasta a belügyminiszter rendeletét, amelyben értesítik a vá- I rosi tanácsot, hogy Sztipics Károly dr.-t királyi ukázzal Szubotica város főispánjává nevezték ki. A közgyűlési tagok hangos éljenzéssel és felállással üdvözölték a főispánt. Gyorgyevics Dragoszláv polgármester, a városi tanács nevében, Vidákovics Antal földbirtokos a bunyevác közgyűlési tagok nevében meleg szavakkal üdvözölte a székfoglaló főispánt. Sztipics Károly székfoglalója Sztipics Károly dr. főispán mély csendben emelkedett szólásra. Székfog laló beszédében hangoztatta, hogy mindenben a törvények szerint fog eljárni — Legfőbb hatásköröm a városi közigazgatás ellenőrzése — mondotta Sztipics főispán. Ügyelni fogok arra, hogy minden hivatalnok teljesítse munkáját. Azt akarom, hogy mindenki, aki ennek a nagy háznak küszöbét átlépi, bizalommal lépje üt. Kegyetlen szigorúsággal fogom üldözni azokat a hivatalnokokat, akik a nyugodt munkát bármilyen módon ve. szélyeztetlk. — Arról is bestéinek — folytatta Srtipics főispán —• hogy ez a minisztérium által kinevezett közgyűlés, nem törvényes intézmény. Erre csak azt válaszolhatom, hogy a Nemzeti Tanács 1918 november 25-én Noviszadon tartott ülésé» azt a határozatot hoztuk, hogy a közgyűlési tagokat, amig a Vajdaság területén nem ejtik meg a községi választásokat. a belügyminiszter nevezze ki. Sztipics Károly dr. főispán kifejtette ezután, hogy a polgárságot megillető jogokat nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül mindenki számára biztosítja. A főispán beszédét a közgyűlési tagok lelkesen megéljenezték. Hetvenszázalékos útadó Ezután Petrovics Koszta főmérnök terjeszti elő az útalap 1927. és 1928. évi költségvetésé:. Az 1927. évi költségvetés összegét a városi tanács 4,346.000 dinárban állapította meg. Ugyanennyit tesz ki az útalap 1928. évi köliségvetése is. A városi tanács az útadót, amely eddig száz százalékos volt, 1927. és 1928. évekre hetven százalékban állapította meg. Ebből uj utak építésére 1927. évben 1.125.000 dinárt, 1928. évre pedig 1,740.000 dinárt karbantartására 1927. évre 1.540.000 dinár. 1928. évre pedig 1,740.000 dinárt irányoznak elő. A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. Adómentesség az uj gyártelepeknek A következő pont a Fclsőbácskai Gyárosok Szövetségének kérelme volt. A szövetség kérte a várost, bogy a város fejlesztésének és a munkanélküliség csökkentésének érdekében, az uj gyártelepeknek adjon tizenöt évi adómentességet meglevő gyártelepek községi pótadóját pedig száz százalékban állapítsa meg. A tanács javasolta, hogy a szövetség kérelmét, az uj gyártelepek adómentességére vonatkozó részét fogadja el a közgyűlés, a többi rész azonban nem aktuális, mert a városi pótadó amugyis csak száz százalék lesz. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Nem jelölték, mégis megválasztották A ludasi plébános megválasztása következett ezután. Az apostoli adminisstratura Hervanek Ödön titell, Kovács József szentai és Schwerer Jakab szuboticai káplánokat jelölte, a hidasi hívők azonban ezernégyszáz aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be, amelyben kérték, hogy Kovács Ferenc volt ludasi, jelenleg feketicsi káplánt nevezzék ki plébánosnak. A közgyűlés a római katolikus tagok lelkes éljenzése közepette, közfelkiáltással egyhangúlag Kovács Ferencet választotta meg htdosi plébánosnak. A polgármester expozéja A következő pont a költségvetés volt Gyorgyevics Dragoszláv polgármester a költségvetési tárgyalást megelőzően hosszabb expozét mondott. — Az utóbbi időben egyes ellenzéki politikusok hanyagsággal, nemtörődömséggel vádolják a városi tanácsot — kezdette beszédét a polgármester. — Azzal vádolnak bennünket, hogy elfecséreljük a nép pénzét. Hogy mennyire alaptalanok ezek a vádak, azt a következő összehasonlításokkal fogom bebizonyítani: Szubotica városa 1914. évben a földbérletekből 1,010.160 aranykoronát kapott, ami mai értékre átszámítva 11,111.166 dinárt tesz ki. Ezzel szemben 1927-ben a földek összesen száznegyvenezer dinárt jövedelmeztek. 1914-ben a legelőkből 114.000 aranykorona, vagyis 1,264.538 dináT bevétel volt. Ma csak 190.000 dinár a bevétel. Ennek természetesen az az oka, hogy a városi földek egyharmad része Magyarországra esett, a megmaradt részt pedig agrárreform célokra kisajátították. Mindennek ellenére a városi tanács ebben az évben a legszélesebb körű takarékossággal ki tudta vivni azt, hogy az útadót száz százalék helyett hetven százalékra, a városi pótadót pedig 270 százalékról száz százalékra csökkentse. Ennél többet ma, az általános európai gazdasági válság idején kívánni nem lehet. Az 1925. évi költségvetésben a kiadások végösszege 31,526.190 volt, a bevételeké pedig 22,654.200 volt, Így 8,871.990 dinár hiány állott dő. Ezzel szemben az 1926. évi költségvetés 6,481.210 dinár hiányt mutat fel. 1927. évben a költségvetési kiadások összege 33,541.500 .dinár. bevételtok 28,128.060 dinár. Hiány: 5,413.420 dinár, vagyis három millióval kevesebb, mint 1925-ben és egy millióval kevesebb, mint 1926-ban. A pótadót szintén csökkentik. 1924. évben a városi pótadó 270 százalék volt, 1925-ben 190 százalék, 1926-ban 125 százalék, 1927-ben 100 százalék, tehát százhetven százalékkal kevesebb, mint három év előtt. A városi tanács a jövőben is a legerélyesebben be fogja tartani a takarékosság elvét és reméljük, hogy az 1928. évi költségvetés még ennél is kisebb terheket fog a város lakosságára róni. Szuvajdzsics Sándor föszámvevő ismertette ezután a város 1926. és 1927. évi költségvetését, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott A költségvetés megszavazása után Zvekán Antat, az ipartestület elnöke felemelkedett és követelte, hogy interpellációját, amelyet a városi pótadó »er 6- szakos leszállítása* ellen adott be, tűzzék napirendre. Dr. Sztipics Károly főispán és Győrgye\ics polgármester csak nehezen tudták megértetni Zvekánnal, hogy rendkívüli közgyűlésen interpellációnak nincs helye. A közgyűlés fél egykor ért véget
