Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-31 / 356. szám

12 ULPAl * ARA r/ž DWkR Poštarina u gotovom plattnál Az üldözött béke Talán soha a világpolitika annyi frappáns szemléltető példát nem kí­nált a történelmi materializmusnak, mint most, az úgynevezett népszö­vetségi szellem korában, amelynek firmamentumára időnként a locarnói és thoiryi pacifizmus igéinek görög­tüzes girlandjai röppennek fel. Sir Austen Chamberlain a monok­liján átcsillanó elégedettséggel mu­tat rá a népszövetségi tanácsban uralkodó barátságos hangulatra és ennek a világbéke szempontjából nagy jelentőséget tulajdonit. Az an­gol külügyminiszter el van ragadtat­va a Salle de Reformationban meg­honosodott előzékeny és nyilt tár- j gyalási modortól. Valóban: Anglia, Franciaország. Olaszország, Német­ország és a többi tagállam delegá­tusai Qenfben igen konciliánsak és őszinték egymáshoz, hiszen ott alig kerül szóba olyan kérdés, ami diplo­máciai ütközőpontokat szolgáltatna. A szövetségközi katonai ellenőrzés problémája és általában a győzők és legyőzőitek viszonyának szabályo­zása, amire a Népszövetség műkö­dése szorítkozik, nem olyan termé­szetű feladat, hogy egyenetlenséget szíthatna a hatalmak között. Ami azonban a Népszövetség háta rnö­­írttt történik, nz nem egyén.' mint az egyes népek gazdasági aspirációinak kíméletlen versenye, hajsza a piacért i egymás sakkbantartásával. kijátszá­sával és megfenyegetésével. Bent a genfi templomban az istentiszteletek i áhítata szárnyal, kint a küliioyrni- j nisztériumokban forralják a terveket I egymás gazdasági legázolására. Mindenki a békének udvarol, miköz-; ben az üzleti érdekek harcát keveri,; ami végeredményben a háború szál- I láscsinálója. A béke az előfeltétele j annak, hogy a népek alkotó munka­ereje szabadon érvényesülhessen. Mindaddig, mig ezen a téren kívánni való van hátra, a béke apothéözfsá­­tól visszhangzik a világ közvélemé­nye. De mihelyt a béke megszilárdu- ! lása folytán a termelés egyensúlya I helyreállott, megindul a tülekedés a munka felszaporodott gyümölcsei- j nek elhelyezésére és feh iharzik a I népek semmi eszköztől vissza nem I riadó konkurenciája. Európa négy nagy vezető allama j annyira kiheverte már a háborút, j hogy minden figyelmét termékei ér­tékesítésére fordíthatja. Az ideális [ megoldás az európai gazdasági egy­ségeket összekapcsoló vámunió vol­na. de — mint Reichert dr„ a német vasgyárosok és acéliparosok egye­sületének elnöke megállapítja — ez mindaddig nem valósítható meg, mig Európában a legkülönbözőbb politi­kai formák: monarchia, köztársaság, demokrácia, diktatúra és feudaliz­mus vannak uralmon. Csak a politi­kailag közös nevezőre hozott Európa válhat egy nagy gazdasági egység­gé. Ma az‘a helyzet, hogy az euró­pai nagyhatalmak nyilvánosságra hozott barátsági szerződésekkel és titkos megállapodásokkal védik gaz­dasági nívójukat egymás ellen. Olaszország farkasszemet néz Fran­ciaországgal. Anglia ebben az anta­­gonizmusban az olaszokhoz húz. mig a kis államok Franciaország felé orientálódnak. Németország, amely már húsz százalékkal olcsóbban ter­mel, mint Franciaország, minden számbajöhető állammal, Szevíet­oroszországgal is. barátságos kap­csolatokat tart fenn. A német nép elvesztette a háborút, de a békét a leghamarabb nyerte meg. Anglia a bányászsztrájk következményeit sínyli, Franciaországot és Olaszor­szágot az évekig mesterségesen visz­­szatartott pénzügyi válság nyomja és a Népszövetség semleges zónájá­ban demonstrált egyetértésük alatt mélyreható gazdasági ellentétek forrnak. Amerika, a kenetteljes erkölcspré­dikátor, aki hitelezői szempontjait Európával szemben morális leckék-Nevvyorkból jelentik: Mexikói je­lentés szerint Calles elnök az ame­rikai petróleumtársaságoknak azt a kérését, hogy a koncessziós kérvé­nyek benyújtásának határidejét hosszabbítsa meg, visszautasította azzal az indokolással, hoev a határ­időt nem hosszabbitja meg. mert Mexikónak, mint szuverén ál­lamnak joga van tetszése sze-Beogradból jelentik: A radikális klub szerdai ülése után, minthogy a csütörtökre kitűzött folytatás el­marad, nem változott a helyzet. A szerdai klubülésen elhangzott beszé­deket természetesen élénken kom­mentálják és különösen a miniszter­elnök beszédének egyes passzusai keltettek nagy feltűnést politikai kö- Iükben. így sokat beszélnek Uzuno­­vicsriak a Radics-part elten intézett támadásairól, amelyek annál érde­kesebbek, mert ugyanakkor Radi­­csék Zagrebban egyhangú bizalmát szavaztak meg a kormánynak. Álta­lában azt hiszik, hogy Radicsék nem fognak ebből kérdést csinálni és ugv fogják fel Uzunovics táma­dásait. hogy azokra szükség volt a Pasics-csooort sokkal he­vesebb támadásainak megelőzé­se céliából. Uzunovics beszédének meg is volt az a hatása, hogy az utána felszólalt Pasics-csoportbeli szónokok sokkal mérsékeltebben nyilatkoztak a Radi­­csékkal való együttműködésről, mint Uzunovics beszéde nélkül várható lett volna. A. klubülésre egyébként még 33 szónok van föliratkozva, leginkább a Pasics-csoportból, úgy­hogy az ülés minden valószínűség szerint csak szombat este fog véget­­érni. Ami a szlovén néppárttal való tár­gyalások ujrafelvételét illeti, nyilván­hékepolitikája frontján. Most már nem fontos neki a leszerelés, amit ezelőtt olyan ihspiráltan sürgetett és nem okoz neki főfájást Európa talp­­raállitása. Sokkal inkább magunkhoz tértünk, mint az U. S. A.-nak kívá­natos, hiszen az amerikai kivitel az európai ipar fellendülésénél fogva a minimumra zsugorodott. Így aztán Washington kénytelen átfogalmazni a Monroe-elvet, amelyet a háború után úgy szövegezett meg. hogy Európa az amerikaiaké. A Monroe­­elv legújabb'stilizálása szerint Ame­rint törvényeket hozni és ezek­hez a külföldi társaságoknak alkalmazkod.niok keli. Ilyen körülmények között csupán negyvennyolc óra áll rendelkezésére az amerikai petróleumtársaságok­nak, hogy a koncessziós kérvénye­ket benyújtsák. Washingtoni jelentés szerint ott a helyzetet rendkívül pesszinnsztiku-I rika az Egyesült-Államoké. Ide ve­zethető vissza az Unió aktív beavat­kozása Nicaragua belügyeibe is. Coolidge pacifizmusa, amehet a év­nyi páthosszal ajánlott nekünk, cső­döt mondott és az Egvesült-ÁUatsfpk exportérdeke a csödtömeggopcluuk. Az elvesztett európai piacot Délame­­rikával akarja pótolni a yankee és j kész fegyvert is fogni, hogy a dél­iamerikai államok nemzeti kapitaliz­­j musának ellentáilását legyűrje. Óceánon innen, óceánon túl üldözi I a béke galambját az üzleti clszánt- Iság dögkeselyűje. san ítélik meg. Úgy tudják, hogy ha Calles elnök a koncessziós törvényt végrehajtja az Egyesült-Államok kormánya ezt közvetlen ellene irányuló akciónak tekinti és visszaren­deli mexikói követét és megsza­­kitia a diplomácia! viszonyt. •úgy hogy az ügy még súlyos kom­plikációkra vezethet. A radikális klub illése szombat este előtt nem ér véget Ka mincnyole szónok iratkozott í'e? — A lilub alelnökiének család gyá za imáit nen? t artották meg a csütörtöki ülést A radikálisok s ám tarnak Korotrcék együttműködésére való, hogy erre mindaddig nem ke­rül sor. mig a radikális pártban nem tisztázódik a kormány helyzete. \ radikálisok mégis remélik, hogy vé­­güi is sikerülni fog a szlovén nép­párttal megegyezni és Korosecék el fogják fogadni azt a két tárcát, amit számukra fenntartottak. Maga Korosec a délelőtt folyamán hosszasan tárgyalt Trifkovics Már­kéval, aki ezután a radikális klubba ment és ott a párt néhány vezetőjé­vel megbeszélést folytatott. Délután Korosec Davidofics Ljubát látogatta meg a demokrata klubban és hosszú ideig tanácskozott vele. Vasárnap . nrn« i' f.'U/tMttl eerv vvinvérriai nén-Uzunovics a kormány gondjairól A miniszterelnökségen csütörtökön em volt valami nagy élénkség. Uzu­­ovicsot csak néhány miniszter láto­­atta meg, akik rövid ideig tartóz­­odtak náluk. Félkettőkor, amikor Izunovics távozott hivatalából, az jságirók megkérdezték tőle, mi ráz abból a hírből, hogy Simonovics lilán lemondott: — Ugyan dehogy, mindenki be kar lépni a kormányba — válaszol- i a miniszterelnök. Amikor az újságírók megjegyez­ik, hogy a szlovén néppártnak a ormáns'balépésről szóló kommüni­­é.ie nem elég világos, Uzunovics rxr C'rnlí * gyűlésen és ismertetni fogja eddigi tárgyalásait. Egyes miniszterek lemondásáról továbbra is forgalomban vannak hí­rek, ámbár az érdekeltek ezeket a híreket cáfolják. Simonovics erdő- és bányaügyi miniszter kerületéből Krusevácrói kerületi bizottság alá­írásával táviratot kapott, amelyben felszólítják, hogy mondjon le tárcá­járól. Simonovics, amikor erre nézve az újságírók kérdést intéztek hozzá, igy válaszolt: — Ennek nem kell jelentőséget tu­lajdonítani. Ezek közönséges kávé­házi gesztusok. Én saját meggyőző­désem szerint fogok eljárni és nem vagyok kiváncsi senkinek a taná­csaira. — Van nekünk más nagyobb gon­dunk a radikális klubban, mint ez. Elmaradt a radikális klub csütörtöki ülése Politikai körökben rendkívül nagy érdeklődéssel várták a radikális klub ülésének folytatását. Délelőtt kilenc órakor a szerdainál is nagyobb számban gyűltek össze a klub tag­jai, azonban a gyűlés megtartására nem került sor. Féltizkor ugyanis Radonics Jován dr„ a klub második alelnöke megnyitotta az ülést és kö­zölte. hogy Mihajlovics Híjának, a klub első alelnökének fia szerdán éj­jel meghalt és javasolta, hogy az BÁCSMECYEI NAPLÓ XXVII, évfolyam,___________Szubotica, 1926. PÉNTEK december 31, 356. szét­a—n——BMBim—I«limn————am—i—————a——— Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Fiijfí . . ,, «• Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétlön délben tiofixetésj ár negyedévre 165 dm. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) be ágyazta be, szintén változtatott Amerika meg zakitja a diplomáciai viszonyt Mexikóval Su'yos konfliktusra vezet a petróleum-koncesszió kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents