Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-01 / 330. szám
1926. december 1. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ Lemaradtam a Nob l-dijról Irta : Hekuba Aladár, a Nobel-dij ezidei ryert se — Nincs a természetben vesztes csak én! — mondom én: Hekuba Aladár, ha idéznem szabad költőtársamat, Katona Józsefet. Már pedig, miért ne idézhetném? írók közt az ilyesmi bevett szokás. Ismertem írókat, akik egész oldalakat idéztek egy arcizom rándulás és- a forrás megnevezés nélkül. Egy rosszul sikerült preferenc játszma után. amely ellenfeleimnek megszámlálhatatlan poenplaszokat eredményezett, stílusosabb idézet nem hagyhatta el ajkamat: — Nincs a természetben vesztes csak én! Szakadt a sóhajtás keblemből, ama ősi magyar daccal , amely nálam a fizetési készséget pótolta. Partnereim mély tisztelettel álltak fel az asztaltól, meghajtották magukat és eltávoztak. A költő (én: Hekuba Aaladár) egyedül maradt az asztalnál, amely zöld posztóval volt leteritve. Egyedül a kártyákkal és tengerbánatommal. Ezek a magába merülés percei. A költő fantáziája ilyenkor elszabadul és szép színes álmokat lát. Peruanszozni kezdett, erősen arra gondolván, ha a kártyák sorban szabályszerűen kirakodnak, úgy a sors ezzel adja tudomására, hogy szerénységét fogják kitüntetni a Nobel-dijjal. Már hónapokkal ezelőtt kiszámította ugyanis, hogy rajta már csak a Nobeldij segíthet, az a százezer svéd koroná, amelyről semmikép sem mondhat le. Herczeg Ferenc is pályázott a Nobeldijra? Hát aztán, nagyon sajnálom, de nem látom, hogy Herczeg miért volna érdemesebb, mint teszem Hekuba, a nagy Hekuba? Herczeg Ferenc zrototipusa annak, hogy milyennek nem szabad lennie egy Nobel-dij jelöltnek. Zárkózott mágnás lélek, a reakciós, uszító. Hekuba Aladár, az más, nem de kedves Nobel, ö a te embered? Egy kedves iró, akinek nevét az egész világon ismerik. Minden müveit család asztalán helyet foglalnak Hekuba Aladár müvei, amelyekből üdv és áldás árad az egész emberiségre. Micsoda túlzott buzgalom az a hivatalos magvar körök részéről Herceg Ferencet kijátszani egy Hakuba Aladárral szemben? Személyes sértésnek veszem, hogv Herceg Ferenc neve egyáltalán kombinációba kerülhetett. Hadd vigye inkább Shaw Bernát. Ha már Aladáré nem. legyen Bernáté. akinek érdemeit.— konkurrencia ide vagy oda — nem lehet lehet elvitatni. Só Bemátot bátran egy sorba lehet állítani Hakubával. sőt vannak sokan, akik Só írásait iobban szeretik olvasni még Hakubaéná! is. Ezek azonban többnyire angolok. akikről szintén megvan a véleményem. A kártya szerint nekem kellett kinyernem a Nobel-diiat A pasaionsz soha nem csal és én kiraktam sorba a kártyákat. tehát ioegal éreztem magam a Nobel-dii reménybeli nyertesének. Mennyi gondom vilt. hogy és mikép osztom /el a százezer svéd koronát. Ezentúl csak svéd koronába fogok kártyázni — határoztam el magam. Egy nagyobb tétel svéd gyufát vásárolok, mert illik, hogy svéd ipart támogassam. A szabóm jött a számlával. Jó lesz ha svéd koronával fizetek? — kérdeztem tőié. —Windlschgrátá-féle svéd koronával? — érdeklődött a szabó. Mire kidobtam. Hogy mer egv ilyen kecske egy Nobel-dii iail oálvakoszoruzott íróval szemtelenkedni. Érdemes hires iró, nak lenni Szuboticán? A pincértől csak svéd nancsot rendeltem. Si,xol! Egyre több és több svéd nancsot üritettem Nobel-aoám egészségére. Beiratkoztam a svéd tornára és vártam a nagy napra. A döntés napjára. Hát ez is bekövetkezett. Siettem kiiratkozni a svéd tornából, többé svéd nancsot nem iszom, svéd gyufát nem veszek, ió nekem a büdös kénes gvuitó is. Hakuba Aladár, a hires Hakuba Aladár lemaradt a Nobeldiiról. miként egv rossz versenyló. Hála istennek — ezt elégtétellel állapítom meg — Herceg Ferenc is untauglich lett. Shaw Bernát. aki. mint hajlandó vagyok elitnemi egész szénen indul az Írói pályán és nagy lövőt jósolok neki — nyerte meg a Nobel-diiat. No de mit tesz egv ilyen angol iró. Levele* irt a svéd Akadémiának, hogy a kitüntetést elfogadta uevan. ellenben a százezer koronáról lemond. Es pedig azzal az indokolással, hogv őt az olvasói tartják el. Ezt én Hakuba Aladár is elmondhatom magamról. Engem is olvasóim tartanak el. Én. Hakuba Aladá is az írásaimból élek. Időnként irok egyegv levelet, hogv tisztelt barátom, küldj száz dinárt (nem svédet, a dinár is ió). mire az olvasóm vagy elküldi vagy nem küldi el a pénzt. És addig-addig dii ezidei vesztese m— taoin hrdluuuu irok. amié valaki inéfcis elküldi, tehát igaz. hogy én Hakuba Aladár is a Nobeldii ezidei vesztese az Írásaimból élek. Még egv kérdés: nem lett volna helyes a Nobel-diiat ketté osztani. Só kapta volna a dicsőséget és én a százezer svéd koronát. Esetleg ötvenezret. Mert velem alkudni is lehret. Azért tisztelt Nobel ur. küldjön forduló postával egy csekélyebb összeget, amiből mi lemar radottak megrendezhetjük a vigaszversenyt. A kantoniak minden vonalon előnyomulnak Hx'inkauhan kritikusra fordult a helyzet és veszélyben van az európai negyed — Újabb angol és amerikai ágyunaszádokat indítottak útba Sanghai eleste küszöbön Az ango!ok már tárgyalni akarnak a kantoniakkal Londonból jelentik: Az angol sajtó hasábos^ cikkekben számol be a kínai polgárháborúról, amely most már a Kinában élő külföldi állampolgárok életbiztonságát közvetlenül is veszélyezteti. A helyzet Hankauban kritikusra fordult és az angolellenes propaganda óriási arányokat öltött. Hankauban összesen öt angol ágyunaszád van és a hankaui angol konzul kérésére Sanghaiból újabb két angol ágyunaszádot indítottak útnak. Két amerikai ágyunaszád is parancsot kapott a Hankauba való indulásra. A hankaui európai negyed teljesen körül van zárva és az európai lakosság éhínséggel küzd. A kantoni csapatok offenzivája feltartózhatatlanul halad előre. Sanghaj eleste küszöbön van és a sanghai-i főkormányzó teljesen elvesztette minden befolyását. Az uralma alatt álló délkinai tartományok egymásután pártolnak át a kantom vörös csapatokhoz. Vu-Csangban a megszálló kanton! csapatok rabolnak és fosztogatnak és az európai negyedet sem kímélik. A pekingi kormány teljesen tehetetlenül szemléli az események fejlődését és Csang-Cso-Lin csapatai még mindig nem állították helyre az összeköttetést Su-Csun-Fang sanghai-i főkormányzó veszélyben levő csapataival. A londoni tőzsdén hétfőn nagy áresés következett be a kínai papírokban. Hushi kínai professzor, a pekingi egyetem bölcsészeti fakultásának^ tanára, aki jelenleg Londonban tartózkodik, angol újságírók előtt nyilatkozva kijelentette, hogy ma már egész Kína a szovjet befolyása alá került. Oroszország különböző engedményekkel állította a maga pártjára Kínát és az angolok kudarcát nem utolsó sorban az idézte elő, hogy roppant szigorú intézkedésekkel akarták megrendszabályozni Kindt. A Daily News felszólítja az angol kormányt, hogy szakítson Kinában a katonai terrorral és kezdjen egyezkedő tárgyalásokat a kantonj csapatokkal, még mielőtt késő lesz. A kinai yizeken összesen ötven angol cirkáló és tizenhat ágyunaszád van készenlétben. Hankauban hétfőn egy-egy század francia és angol katonaságot szállítottak partra. Olcsóbb közlekedést! Miképp lehetne olcsóbbá tenni a közlekedést Gavrilovies Ottó képviselő nyilatkozata A közlekedés mizériái különösen most, a kiviteli szezon derekán sokszorosan éreztetik káros hatásukat az ország egész gazdasági életére; Ez indította a parlament pénzügyi bizottságát is arra, hogy még a költségvetési vita megkezdése előtt külön is foglalkozzék a közlekedés reorganizálásának a kérdésével. Beszámoltunk arról, hogv ennek a vitának a során a költségvetés parlamenti előadója, Gavrilovics Ottó képviselő nagyszabású kritikáját adta az eddigi közlekedési politikának és rámutatott a helyzet racionális szanálásának módszereire is. Beogradi szerkesztőségünk felszólítására Gavrilovics Ottó a Bácsmegyei Napló számára a következő nyilatkozatban foglalta össze érdekes és megszivlelésre méló eszméit az államvasutak szanálását illetően: — A közlekedési minisztérium a költségvetés kiadási tételei közül az összes minisztériumok közt a legnagyobb öszszeget igényli, megfelelően annak, hogy a közlekedési ügynek az ország gazdasági életére milyen nagy fontossága van. A pénzügyi bizottságnak véleményem szerint arra is kell törekednie, hogy a közlekedés olcsó, gyors, biztos és pontos legyen. — Most, amikor a költségvetésről tárgyalunk, nem tartom alkalmasnak az időpontot, hogy az országos vasúthálózat kiépítéséről beszéljünk, sokkai fontosabb annak a megállapítása, hogy hogyan állunk ma közlekedésünkkel, annak vagyonával és pénzügyeivel. A vasutigazgatóságok átszervezése — A közlekedési miniszter még a múlt évben kijelentette, hogy dolgozik a vasúti szolgálat■ reorganizálásán. Ez a reorganizáció sürgős is, szükséges is. Sürgős és szükséges pénzügyi okokból, hogy a kiadásokat csökkentsék és tehnikai okokból, hogy a közlekedés gyorsabb és pontosabb legyen. Durva vonalakban a reorganizálást úgy képzelem el, hogy a tartományi igazgatóságoknak ne legyenek adminisztratív osztályai, hanem csak tisztán tehnikaiak, amelyek csakis közlekedési kérdésekkel, a vonalak karbantartásával és a vasúti pénztárak ellenőrzésével foglalkozzanak. Magától értetődik, hogy az egyes igazgatóságra bigott vasúti hálózat nem lehet túlságos hosszú. a vagonpark javítása. A raktárakra, közlekedési- és kereskedelmi szolgálatra, vonalak karbantartására, fordított összegek 300 millióra rúgnak. Adósságok fizetésére és tartalék alapra mintegy 160 milliót fordítanak. Az állami szénbányák és a vasút Felesleges tehertételek a vasúti budgetben — Ami a közlekedési minisztérium költségvetését illeti, az ’ összkiadások mintegy 2500,000.000 dinárra rúgnak, vagyis egy kilométer vasútvonalra kb. 276.000 dinár jut. — Ezek a kiadások nagyjában a vasút jövedelmeiben nyernek fedezetet, a személy- és tehertarifák utján. Azonban nem minden kiadás tisztán vasúti természetű. Ezeket nem a vasút bevételeiből, hanem más állami jövedelmekből kellene fedezni. Ilyen kiadások például a következők: Uj vasútvonalak építési igazgatósága rendkívüli kiadások vasautomobil közlekedés útépítésié folyami közlekedés igazgatósága tengerhajózási igazgatóság kikötő munkálatokra annuitásokra ____ kb. 4.5 millió kb. 4.—millió kb. 78.5 millió kb. 3.8 millió kb. 57.2 millió kb. 34.—millió kb. 62.5 millió Összesen kb. 250 millió — Ezekután felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezeket a kiadásokat csökkenteni? Álljunk meg először is a szénbeszerzésre fordított 420 milliónál. Néhány hónappal ezelőtt a közlekedési minisztérium 15% árleszállítást ért el a bányáktól. Véleményem szerint azonban ezen a téren gyökeresebb reformokra van szükség. A helyzet ugyanis az, hogy az állami szénbányákat az erdő és bányaügyi minisztérium termelteti ki és a kitermelt szenet eladja a közlekedési minisztériumnak. 'Ez a kereskedés a két minisztérium között felesleges és káros. Jobb és egyszerűbb volna, ha az állami szénbányákat átvenné a közlekedési minisztérium a saját kezelésébe, úgyhogy a termelési ár egyúttal vételár is volna, 1922-ben a közlekedési minisztérium termelte ki a szenj-i bányákat és akkor a szén vagonja a minisztériumnak 1500 dinárba került. Ma ugyanezért a szénért 3000 dinárt fizet a minisztérium. Hangsúlyozom, hogy a háború előtt a szenj-i bányák látták el szénnel a szerb államvasutakat. dinár. —• Mint ebből látható, ez a kiadósak mintegy 10%-át teszik. Ezzel a kiadásokat csökkenteni lehetne s ezéTt nagyon fontos, hogy ezeket a kiadásokat ne a vasúti jövedelemből fedezzék. Nézzük már most, hogyan állunk a többi személyi és anyagi kiadásokkal? A személyi kiadások (fizetések és pótlékok) 720 millióra rúgnak, a napszámok 310 millióra, összesen I milliárd és 30 millióra. Az anyagi kiadások között a legfontosabb és legnagyobb (420 millió) a szénbeszerzés és 385 millió — Egy másik megoldás az volna, hogy az összes szénbányákat bérbe adják azzal a feltétellel, hogy meghatározott áron szállítsanak bizonyos menynyiségü szenet évenként a vasutaknak. Ilyen módon azonnal tisztában volnának azzal, hogy mibe kerülne a szén és mennyi megtakaritást lehetne elérni. Az én számításom szerint az állami bányák ötven-hatvaneier vagont termelnek s ezen ugyanennyi millió dinárt lehetne megtakarítani. A szénárak csökkentésével nemcsak vasutügyi kiadásaink csökkennének, hanem hazed Iparunk
