Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-28 / 353. szám

1920. december 28. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 5. oTdaL Fegyveres összeütközés az Egyesült Államok és Nicaragua között Amerikai csapatokat szállítottak partra Nicaraguában — Az amerikai csapa« tok parancsnoka leíegyverzéáre szólította fel a nicaraguai forradalmárokat Másfél órás ágyuttiz után győztek az amerikai csapatok Merényletet kisételtek m ?g a n earaguai köztársasági elnök ellen Newyorkból jelentik: Latimer he­lyettes tengernagy, a Nicaragua előtt horgonyzó amerikai hadihajók parancsnoka csapatokat szállíttatott a nicaraguai partra Cabecas város­ba, amit semleges területnek nyilvá­nított. Az amerikai tengernagy meg­üzente Sacasának, a nicaraguai szabadelvüpárt és az ideiglenes kormány elnökének, hogy csa­patait haladéktalanul távolítsa el Cabecasból. vagy pedig tétesse le csapataival a fegyvert. Az Egyesült-Államoknak ez a fegy­veres fellépése az amerikai és más idegen kereskedők kérésére történt, akiket Sacasa kiutasított Nicaraguá­ból és addig is kétszeresen megadóz­tatott. Az amerikai csapatok megkezd­ték Sacasa katonáinak és az úgynevezett nemzetőrség le­fegyverzését Összeütközés eddig még nem volt, de félő, hogy vérontásra fog sor ke­rülni, mert alig hihető, hogy Sacasa, akit a mexikói kormány támogat kardcsapás nélkül adja át a hatalmat a konzervatív kormánynak, amelyet az Egyesült-Államok elismertek. A washingtoni kormány hivatalos jelentést adott ki a konfliktusról és ebben azt állítja, hogy Latimer tengernagyot kizárólag az amerikai és külföldi állam­polgárok életének és vagyoná­nak védelmére rendelték a csa­patok élére Cabecasba. de Ame­rika nem akar Nicaraguában fegyveresen interveniálni, a ha­talomért versengő két párt va­lamelyikének javára. Ennek a newyorki tudósításnak az­zal a részletével szemben, hogy az amerikai csapatok partraszállása vérontás nélkül ment végbe, egy washingtoni jelentés közli, hogy amikor két amerikai hadihajó legénysége Cabecas kikötőié­ben megkísérelte a partraszál­lást a forradalmárok géppuska­­tűzzel fogadták őket mire a hadihajók parancsnoka fel­szólította a forradalmárokat, hogy két órán belül ürítsék ki a várost. Miután a forradalmárok ennek a fel­szólításnak nem tettek eleget, a két­órás határidő letelte után az amerikai csapatok bombázni kezdték a várost. A gránátok négy embert megöltek, többet pedig súlyosan megsebesítettek. Másfélórás ágvutüz után szét­verték a felkelőket, ugvhogy az amerikai tengerészek akadálytalanul partra szánhattak. Mivel azonban a partraszállt ameri­kai katonák helyzete kritikus, a washingtoni kormány hat újabb hadihajót küldött a nica­raguai vizekre. Az amerikai közvélemény az ösz­­szeütközésse! kapcsolatban leplezett invázióról beszél és elitéli az elha­markodott lépést. A közvélemény Coolidge elnök­től várja, hogy véget vessen en­nek a kockázatos kalandnak. Borah szenátor a kormánytól felvilá­gosítást fog kérni és mihelyt a kon­gresszus karácsonyi szünete bevég­ződik, össze fogja hivatni a külügyi bizottságot, hogy ott ezt a kérdést megvitassák. Ha addig Borah szená.­­tor nem kap megnyugtató nyilatko­zatot az államkormánytól, akkor par­lamenti vizsgálóbizottság kiküldését fogja indítványozni. Megállapítható, hogy az amerikai nép nem nézi rokon­­szerivvel a nicaraguai vállalko­zást. amit guerilla hadjárat kez­detének tekint és azzal vádolja a kormányt hogv ilyen módon akarja érvényesíteni Mexikóval szemben az Egve-ült-Államok petroleum vállalatainak érdekeit. Londoni jelentés szerint Nicaragua fővárosában, Managuában gyilkos merényletet kíséreltek meg Diaz köztársasági elnök el­len. Két férfi tőrrel támadt az autójáról ! leszálló köztársasági elnökre, azon­ban a soffőr elébük vetette magát. mire az egyik merénylő leszúrta a soffőrt, majd mindketten futva elme­nekültek. Diaz köztársasági elnök­nek nem történt semmi baja. a sof­­för azonban meghalt. Az Egyesült-Államok és Mexikó, iiletöleg Nicaragua konfliktusát igen komolyan Ítélik meg angol politikai körökben és Londonban háboríts veszedelem­ről beszélnek. Feltűnő jelenségnek tartják az ame­rikai csapatok partraszállitását Nica­raguában és úgy látják, hogy az Egyesült-Államok kormánya nem riad vissza a háború provo­­kálásáiól sem, hogy Nicaraguán keresztül megoldja a mexikói petróleum-források kérdé­sét is. Várady Imre beszéde a paktumról a magyar párt becskereki nagygyűlésén A gyűlésről üdvözlő táviratot küldtek Nincsics Momcsilo volt külügyminiszternek — Novi­­szadon passzivitásba mennek a magyar párt hívei — Kettészakadt a vrsacl demokrata párt Kivezették a magyar párt jelöltjét az ellenzék szentaí gyűléséről Becskerekről jelentik: A becskereki magyar párt vasárnap délelőtt népgyü­­lést tartott a »CentraL-szálló nagyter­mében, amely zsúfolásig megtelt közön­séggel. A gyűlést Bürget József gimnáziumi tanár nyitotta meg, majd Várady Imre dr. mondott beszédet. Ismertette a radi­kálisokkal megkötött paktumot és meleg hangon emlékezett meg Beslics Nikolá­­ról, a becskereki radikális-párt elnöké­ről, aki a magyar párttal való meg­egyezés lelkes szószólója volt Ezután rátért a bánáti magyarság és a radikáli­sok között harminc év előtt kötött meg­egyezésre, amikor a függetlenségi párt Tomlcs Jósával. a vajdasági szerbek nagynevű vezérével küzdött együtt, hogy igazi értelemben vett demokratikus szel­lemet vigyenek be a közéletbe. — A világháború után — folytatta Várady Imre — jött a nagy letörés. Szabad nekem őszintén kimondanom, hogy mélyen sajgó fájdalommal vettünk tudomást hazánk elvesztéséről. De re­ménységet láttunk abban a körülmény­ben, hogy azok, akik itt a közélet irá­nyítását a kezükbe vették, a mi régi fegyvertársaink voltak. Azt hittük, hogy ezekkel az együttműködés könnyű és sikeres lesz. Ekkor ért bennünket az első kiábrándulás. — Nem számoltunk aíiiáboru titán! tö­meg pszichológiával. Láttuk, hogy erőseb­ben tört ki a gyűlölködő, türelmetlenkedő nacionalizmus és sovinizmus, láttuk hogy célunktól távolabb értünk, mint az­előtt. Azóta azon fan nagy változás állt be Európa közszoJemében. amely Locar­­nóban csúcsosodott ki. És most már azt látjuk, hogy Locarnó mindent kibékitő. mindent kiegyenlítő szellemének hullám­verése áttört a mi határainkon is. Azóta uj hazánk határain belül is napról-napra szaporodnak azok az állampolgárok, a kik az uj szellem szerint akarják hazá­juk jövő fejlődését biztosítani. Ezután Nincsics Momcsiló '"’t kül­ügyminiszter érdemeit emelte >. Várady és kijelentette, hogy a jugoszláviai ma­gyarság őszinte köszönettel tartozik a volt külügyminiszternek és a magyar választóknak most kötelességük meg­mutatni. hogy a magyarság, mint tö­meg, súlyt jelent és a magyar párt, mint politikai tényező figyelmet érdemel. — Kérem önöket — mondotta végül a szónok — Vegyék még tudomásul azt is, hogy ezt a megegyezést nem kötöt­tük semmiféle teltételhez. Nem mintha a magyarság súlyát nem tudtuk volna ér­tékelni, de tettük ezt azért, hogy súlyos feltételek által esetleg a megegyezés meg ne hiúsuljon. Mi ezzel 'azt akartuk elérni, hogy megszerezzük a magyar­ságnak a szerbek feltétlen és teljes bi­zalmát. Sokat szenvedtek eddig bajtár­­saink a bizalmatlanság miatt. Tisztvise­lőinket elkergették, a magyar szót el akarták fojtani, a magyarság szervezke­dését elgáncsolták és mindezt a ma­gyarsággal szembeni bizalmatlanságnak tudhatjuk be. Amikor tehát a megegye­zést minden előny kikötése nélkül kötöt­tük meg, hogy tényekből győződjenek meg, hogy semmi irredenta érzés nem él a magyar lelkekben, hogy mi békés, kötelességtudó megbízható állampolgá­rai vagyunk az országnak, ily módon akartuk megszerezni azt a bizalmat, a mellyel elérjük a mi különleges céljain­kat. Tulajdonképpen nekünk különleges céljaink nincsenek, az a célunk csupán, hogy gazdasági, kulturális és politikai tekintetben elérjük a teljes egyenjogú­ságot. Ezután Borsodi Lajos tartott nagy be szédet, amelyben főleg dr. Várady Imre nagy érdemeit emeke ki, majd Várady Imre mondott köszönetét Bürget József­nek és dr. Veszelinovics Iván kikindai közjegyzőnek a paktum megkötése kö­rül kifejtett értékes tevékenységükért és indítványára a népgyülés üdvözlő távira­tot küldött Nincsics Momcsiló volt kül­ügyminiszternek, amelyben a magyar nép hálájának és megbecsülésének ad­nak kifejezésit. Ezután Burgeth József korelnök rövid ‘beszéddel a gyűlést be­rekesztette. A n oviszadi magyar párt még nem döntött állásfoglalásáról Noviszadról jelentik: A noviszadi ma­gyar párti körökben nagy elégedetlen­séggel tárgyalják, hogy a noviszadi ra­dikális-párt, az országos magyar párt és a radikális-párt között létrejött pak­tum ellenére, Noviszadon és a noviszadi járásban nem vett fel listájára magyar jelűteket. Achs Izor, a noviszadi magyar párt ügy­vezető alelnöke, a radikális-párt és a magyar párt konfliktusáról ezeket mon­dotta: — A noviszadi magyar párt állásfog­lalását illetőleg még nem határozott El­határozásunk a jövőre vonaitkozólag at­tól fog függni, hogy a.noviszadi radi­kális-párt Noviszad városában és a já­rásban velünk szemben milyen magatar­tásra határozta magát. A helyzet tényleg nem egészen érthe­tő, mert azt a paktumot, amelyet a radi­kális-párt központja országos pártveze­tőségünkkel Beogradban kötött, értesü­léseink szerint, minden kerületben, mind­két fél részéről úgyszólván teljes egé­szében betartatott és határozott tudomá­som van arról, hogy a paktum betartá­sára és az általános tárgyalások felvé­telére megbízott dr. Petrovics Milivoj bácskai kerületi főispán a noviszadi ke­rületi radikális-párt vezetőségének több­­izben telefonon és Írásban utasításokat adott a paktum betartására. Épp ezért a noviszadi radikális-párt vezetőinek is­meretes álláspontját nem tudom teljes egészében elfogadni, mert amig a ma­gyar párt delegáltjait mellőzték a listá­jukon, addig a német párt jelöltjeit fel­vették. — Popovicki Pavle nemzetgyűlési képviselővel érintkezésbe léptem a já­rási jelölés ügyében, de Popovicki szom­baton hozzám intézett Írásos válaszában arról értesített, hogy legnagyobb saj­náltára nem veheti fel a tárgyalások fonalát, mert a járási listát még szom­baton benyújtotta és azt a törvényszék elnöke már szombaton el is fogadta. Legnagyobb meglepetésemre tudtam meg, hogy csak két nappal később adták be a Noviszad járási radikális listát és igy az elnök csak hétfőn lehetett abban a helyzetben, hogy a listát elfogadja. A városi radikális-párt vezetőivel folytatott többrendbeli tárgyalásaim alkalmával, olyan kijelentéseket hajlot­tam, amelyek alapján, további tárgyalá­sok részére, az ut esetleg még nyitva áll és amennyiben a radikális részről kilátásba helyezett rekompenzdeiő való­ban megtörténne, feltétlenül keresztülvi­hető lesz az is, hogy Noviszad város és a noviszadi járási magyar pártok a pak­tumot feltétlenül be fogják tartani, annál IS inkább, mert az országos magyar párt elnöki tanácsa határozatát semmikép sem akarjuk dezavuálni. — A szavazásra való részvételre az én álláspontom és nem párthatározat mint az egyik lap közölte, hogy mivel a magyar pártnak sem a városban, sem a noviszadi járásban a radikálisokkal közös listánk nincs és igy magyar je­löltek nem szerepelnek a radikális listá­kon, a magyar szavazók ezúttal tartóz kódjának a szavazásban való minden részvételtől. A tárgyalásokat tovább folytatom és Noviszad magyarságának magatartása a radikális-párt vezetőinek magatartásáltól függ. A vrsaci jelölések Vrsacró! jelentik: A tartományi vá­lasztásokon a vrsaci demokraták két listával vesznek részt A pártszakadás előzményei visszanyúlnak az országos választásokig és a két csoport első erő­próbának tekinti a tartományi válasz­tásokat. A vrsaci járásban a demokraták egyik csoixjrtja a következő listát nyújtotta be: 1. Dr. Kliszics Radován orvos, já­rási pártelnök. 2. Makszimov Dusán földmives. 3. Tomics Nikola földmlves, román demokrata. 4. Bakics Milován földmives. Helyetteseik: 1. Oojkovics Milán földmives. 2. Zsurka Luca föld­mives, román demokrata. 3. Nagojev Mi­ta iöldmives. 4. Uzon Tódor földmives, román demokrata. A demokraták másik csoportja meg­egyezést kötött a szocialistákkal és a román párttal és mint egyesült ellenzék veszik fel a választási harcot Vrsacon, jelöltjeik a következők: 1. Georgievics Joca fakereskedő (demokrata). 2. Bader Joszif (szocialista). 3. Stamenkovics

Next

/
Thumbnails
Contents