Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

72. oldal

rIosmtotki napló

1926. december 25.

Ságban. testvért megértésben élnek. Minden szerbnek van egy komája, násza a magyarok közül, úgyhogy itt valamennyien sógorságban-komaságban élnek egymással magyarok és szerbek. A magyarság általában nagy szegénységben él, földjük nincs, leginkább napszámosok. A falu határában tizennégyezer hold föld van. amelyből körülbelül ezer hold van csak magyar kézen, annál gazdagabbak a szerbek, đe ez mindig Így volt.

Négyosztályos magyar elemi, iskola van Padéjon. melybe kétszáz tanuló jár. A tanerők kitűnőek, úgyhogy az iskolának nagy tekintélye van a tanügyi hatóságok előtt. Rajcstcs Tódor községi jegyző igen népszerű a faluban, mindenki igazságos embernek ismeri. Ebben a faluban nincs sok panasz az adó miatt, ami nagy mértekben Irimiás Sándor adóügyi jegyző érdeme, aki elsőrangú szakértő és nagy rendben tartja a község adóügyeit.

Padéj abban is szerencsés, hogy utai rendezettek. Most készül Kikinda—adai országút is, amely Padéjon visz keresztül Azonkívül a vasútállomás mindjárt a község mellett van a Szubotica— becskereki fővonalon. Ott van továbbá a Tisza, amelyen a gabonát szállítják, egész éven át egyre indulnak innen a gabonával megrakott uszályok. Két párt van a faluban: demokrata és radikális. A demokraták többen vannak, mint a radikálisok, akik a választáson csak 20 szavazatot kaptak. Ebbe a pártba a iobbmódu gazdák tartoznak. a szegénység pedig a demokratákkal tart. De most. hogy a magyar párt megegyezett a radikálisokkal, azt mondják, ők is a radikális listára szavaznak.

Növi Itebejj

azelőtt Magyar Ittebe községnek körülbelül 2000 lakosa van és 3000 hold föld tartozik a faluhoz. A falu iegvzőie Sztefanovios Bozsidár régi Jegyző. jegyzői tanfolvamot végzett és az ő értékes működésének köszönhető, hogy Növi Itebei egyike a legrendezetttbb községeknek az egész Bánátban. Van a^ községnek modern járdája, számos ártézi kutia. kitűnő ivóvize. Csak az a baj, hogy a néD szegény, nagyon sok köztük a főldtelen napszámos. Van köztük szép számmal kereskedő és iparos is, van iDaroskörük és gazdakörük. A község különben békességes, csendes. Télen sűrűn rendeznek szinielőadásokat és mulatságokat, amelyekre átjönnek sokan szerbittebéről is. viszont a magyarittebeiek átjárnak a szerb mulatságokra. Ez is mutatja, hogy,a két összeépített község magyar és szerb népe a legnagyobb megértésben él egymás mellett. A bíró Jámbor Lajos nagytekintélyű. tómódu gazda, az iskolaigazgató Sotus Sándor közszeretetben ál! a faluban.

Ruszkoszelo

a régi időben Kisoroszi község azelőtt gróf Zichv birtoka volt. a nép felesben dolgozott a grófnak. A hatóságok nagyrésze magvar. de van német is és kevés román. A feles földeket azonban az agrárreform pár év előtt elvette és ma már csak a kikindai határban maradt néhány holdiuk. Az agrárreform óta természetesen óriási a nyomor Ruszkoszelo lakossága között. Jegvzőiük Milesics Jovan, a biró Ördöeh Ferenc. Nagy panasz a faluban, hogv közigazgatásilag a iasa-tomicsi Járáshoz osztották be a községet, ahova két napig tart az. utazás. holott Kikinda csak két órányira fekszik. A templom három év előtt őszszedőlt & a volt kegvur. Zichv gróf száz hold földet ajándékozott a templomépités céljaira, ha sikerül azt az agrárreform alól felszabadítani. A község közszeretetben álló plébánosa Csdnvi Laios. akinek mellesleg az a nevezetessége, hogy ő a Bánát legkövérebb oaoia. miután nem kevesebb mint ISO kilót nyom.

német lakosságú vegyes községek, a németek és magyarok ló viszonyban élnek egymással és egymás nyelvét tökéletesen beszélik. A németek mindenütt

iobb módban vannak, mint a magyarok. A legnehezebb helyzetben van B.-Topola község, amelynek köves utla nincs és télen a falu tökéletesen el van zárva mlndentőL

így mentünk végig a bánáti magyar községeken és meghallgattak a magyar nén panaszait és kívánságait Mindezekből pedig csak csveitlen konzekvenciát vonnak le. hogy minden bánáti magyar községre ráfér egy kis segítség mert bai az mindenütt van elég, de öröm és megelégedés annál kevesebb.

Dr. llessleln József

A HALOTTAK ORSZaGA

SEREGSZEMLE A SZOMBORI TEMETŐKBEN

Az élet tanulni jár a halálhoz. A vidámság leckét vesz a szomorúságtól, amely a halottak országát őrzi. Ha ránk térdel a leien gondia és belénk nyilai az aggódás a bizonytalan jövő miatt hányszor menekülünk a rég letűnt időkbe és álmodjuk vissza elmúlt korok, mesék patinájával bevont alakjait, amelyek történelmi illusztrációként vetítődnek elénk! Sokszor olyan Jól esik elfordulni a ma sivárságától és elmenekülni a tegnap költészetté szépült valóságába, járni a temetők varját, olvasni a sírkövekre vésett szavakat, amelyek egy-egy élet summáját összegezik és együttvéve korok kénét vázolják fel.

*

Egy ködös decemberi délután melankóliái a kivitt a szombori temetőbe. Előbb a Csonoótvai-uton lévő szerb temetőt látogattam mez. ahol a vajdasági szerb néo annyi kiváló előkelősége porlad. Itt nyugszik többek között Kosztlcs Lázár »a szerb Shakespere«, a szerb romantikus iskola legjellegzetesebb költőié (1841—1910). »Cmoievics Maxim« clmü drámája a szerb-horvát Irodalom legkiválóbb romantikus drámája. Fiatal korában a római log tanára volt a budapesti egyetemen. A zagrebi egyetem megbízásából lefordította a Pandektákat és Institúciókat. Később a politika terére lépett és három cikluson át országgyűlési képviselő volt Miletics Szvetotozár legjobb barátai közé tartozott. Mint fajtája érdekeinek lelkes szószólója ezv évi államfogházat kapott, amit a hires nesti Eortuna-fogházbán töltötte le Ekkor fordította le azt a latín Példabeszédet. hogy »Audaces fortima juvat* (A bátrakat seeiti a szerencse) a következőkép: 'A bátrak a Fortunába

lutnak«. Egv ideig Miklós montenegrói feiedelem titkára volt de onnan menekülnie kellett, mert a fejedelem verseit kritizálni merészelte. Élete végén visszatért szülővárosába és itt alussza Ötök álmát feleségével együtt

Qvönvőrü sirköve van Mihallovics Mikának (1811—1859), aki hatalmas iskolaalapltvánváról nevezetes. A kúria alélnöke és főrendiházi tag volt.

Díszes síremlék alatt pihen Brankoyics Tlmót lelkész és feleséze nemes Tesics Jelena. Brahkovics György patria rcha szülei.

Feltűnik báró Gleichemviesen Bibra Frigyes honvédezredes (1833—1903) sirköve is. A báró a hires Mihallovics pesti nagykereskedő özvegyét vette el és áttért a szerb hitre. Mostohafia volt Mihailovics Kornél bácsmeevei alispán.

Se szeri, se száma ebben a temetőben a művészi kivitelű, impozáns síremlékeknek. A sok közül a kővetkező ismertebb neveket legyeztem fel:

Lalosevics Jásó földbirtokos (1845— 1917) a szombori Apponvi-párt vezetőié.

Lalosevics Jócő dr„ a budapesti kúria

tanácselnöke, maid a noviszadi Kasacioni Sud elnöke.

Zsivkovics Dimitriie gimnáziumi tanár. a szomboriak Zsiros bácsiia.

Petrovics Garasln a kiváló szerb tudós, budai püspöki helynök, Petrovics Milivoi bácskai főispán apja.

Pouovics Dimitrije szombori plébános. országos hirü prédikátor, sok szerb egyházi ének szerzőié .

Blagoievics János, szerb felsőleányiskolai igazgató, a sGolub« cimü lap szerkesztőié.

Gruics Nikola felsöleánviskolai igazgató, hires költö. Sírkövén legkiválóbb verseinek kezdősorai olvashatók.

Bikár Szima bankigazgató, (1832—1899), a szerb radikálisnárt egyik vezetőié.

Radics Dusán dr.. a noviszadi szerb gimnázium igazgatója, maid a noviszadi tőzsde főtitkára.

Petrovics Mita nagyhírű kémikus, képezdei tanár. Petrovics Milenkó dr. megyei főorvos aoia.

Sztoikovics Péter dr. megyei főorvos, aki nacv vagyont hagyott iótékony célra.

Konyovics Szteván kereskedő, aki egész vagyonát jótékony céfra hagyta.

Btiearszlci Miklós városi közgyám. Bugarszki Koszta volt bácsmegyei főispán aoia. r

Vukicsevics Gv. Miklós, a szombori tanítóképző ötven éven át tanára, maid igazeatóia. a montenegrói szerb iskolák alapitóia.

Vukicsevics Péter szombori polgármester. a koronás arany érdemkereszt és a negyvenéves szolgálati érem tulajdonosa.

Konvovics Antönilé szombori polgármester.

Gyurlslcs Gvörgv volt polgármester, aki nemrég öngyilkos lett.

Nikolics Vladiszláv belügyminisztériumi osztálytanácsos, a királyi kabinet tisztviselőié, a IH. osztályú vaskoronarend lovagja és a Szent István-rend írnoka.

Makszimovics Vaszil dr. városi tiszti főorvos. Makszimovics Gvörgv dr. ugyancsak tiszti főorvos és Makszimovics Miklós dr szerb iró.

Georeievics Koszttá kereskedő, aki Szombor város politikai életében tévé kenv szerepet játszott

Bikár Márkó kereskedő, aki egész vagyonát a szegény gyermekek felruházására fordította.

Malesevics Miklós, a szombori gimnázium matematika-tanára.

Leovics Gedeon ügyvéd, aki 48-ban mint osztrák tiszt harcolt Görgci ellen.

Dragulics Pál dr. országgyűlés! képviselő. hires gazdag dzsentri 1897-ben öngyilkos lett mert tönkrement

Pavlovics Szima dr. tiszti főorvos. Baisai Zákó Péter megyei főiegvző.

Nikolics György dr. főkapitány. Sok

Mihaji ovo

azelőtt Magyar-Szent-Mihály. kicsiny nagyon szegény község a novibecsei járásban A jegyző lliievics Milos, a biró Gulyás István, akik mindent megtesznek. hogy a lakosság nyomorát enyhítsék. de igen kevés eredménnyel, hiszen a falunak mindössze 300 hóid föld a határa, annyi volt a békében is és a nyomor is megvolt már a békében. A falu népe nagyrészben napszámos és szolga, akik leginkább Becskereken keresnek és találnak munkát

Banatszki Dusanovác

azelőtt Rotendorf. Banatszki Dvor. azelőtt Udvarnok, Banatszka-Tovola. az•lőtt Török-Topolya és Bikdcs magyarti%. ^eÍS* J^nos

műszaki vállalata

Su botiéit, Cara Dušana utica 1. szám.

Telefon: 422.

Tervez és készít:

Központi fütésberendezésrket; gőzfűtés, légfűtés, melegvízfűtés melegvízfűtés szoba kazán rendszerrel. Szellőztető berendezéseket.

Mindennemű villamos berendezéseket: világítási, erőátviteli, gyengeáramú berendezéseket,

rádióberendezéseket.

Magyar rád lat orgy ár és Wortbinton szivattyú gyár helyt képviselete.

íme

támadásnak volt kitéve és ezek hatása alatt vésette rá első felesége sírkövére: »Nyugodtan várom Isten ítéletét«.

Momirovics esperes, aki arról volt nevezetes, hogy 48-ban. amikor a magyar katonák bejöttek, egyedül ő maradt a templomban. — hívek mind elmenekültek — és Imái kellett mondania Kossuthért.

*

Amikor a szerb temető sírfeliratait olvastam, mintha annak a kornak történetét lapoztam volna, amikor a vajdasági szerbek méz/ a nemzeti kisebbség kenyerét ették. Az élet tanulhat a haláltól .. .

*

A katholikusok temetkezőhelye, a Szent Rókus-temető bent van a városban, a kórház mellett. Tavaly kezdték itt építeni a Kálváriát tizenhárom stációval. Az építkezést abba kellett hagyni, mert nincs elég pénz a befejezésére. Úgy számítottak. hogy a stációkat kripták céljára értékesítik, de olvan időket élünk, hogy nem telik temetkezési luxusra. A stációknak nem akadtak bérlői és a nagy lendülettel kezdődött építkezés fedezet hiányában megrekedt. A szombori Kálvária nem épülhet fel addig, mig a gazdasági krízis kálváriája véget nem ér.

*

A kathoiikus temető legnevesebb halottia Fratricsevics Ignác táborszernagy (1820—1887). v. b. t. t., a királyi testőrség kapitánya, főrendiházi tag. a

12. lovasezred parancsnoka. Szombori bunvevác családból származott és mint huszártiszt került Bécsbe, ahol gáláns kaland iái révén, az udvar előkelő hölgyeinek kegyei folytán csinált nagy karriert Amikor meghalt. egy főhercegasszony rendelte meg a temetést azzal, hogy költség mellékes. A szombori temetkezési vállalkozó később elmondotta, hogy mindem ötszörösen számított fel és mégsem tudott többet kihozni ötezer forintnál.

Monumentális síremléke van. Donátfi Gvula rézszobrával, Ambrozovics Gvula nagybirtokosnak, aki mellett nyugszik bátvia is. Ambrozovics Béla miniszteri tanácsos.

itt vannak eltemetve a, Falcionék Is, Gusztáv, András, Gyula. Ez utóbbi 1873-ban szerelmi bánat miatt- öngyilkosságot követett el. Olyan alapítványt tett, amelynek kamataiból nyolc diák kapott a gimnázium első osztályától ai egyetemi végzettségig érvi hatszáz forintot.

Pompás sírboltja van Sándor Bélának ós családiának, Sándor Béla mim megyei írnok kezdte pályafutását és az összes fokozatokon keresztül emelkedett Szombor. Baja és Bácsmegye főispáni állásába, amelyet! tizenöt éven át töltött be. ö építtette a megyeháza előtti parkot.

A Harnéder-, Gössl-. Henneberg-. Husvéth-család és a dr. Késmárky síremléke mellett feljegyzésre méltók még a következő sirok:

Mihályi Hugó tizenkilenc éves főhadnagy. a vaskoronarend lovagja. Elesett Monte Graopánál.

Zsuffa Vince gimnáziumi tanár.

Gruber Vince főkapitány.

Paicsetics Jósef kanonok.

Vuievics Zakariás. Bácsmegye főügyésze.

Strilich Gvuia földbirtokos, volt negyvennyolcas honvédszázados.

Tárcsav Mór földbirtokos.

Popovics István nyugalmazott állampénztári tanácsos.

A kis kathoiikus temető legillusztrisabb halottia Szécsénvi József törvényszéki elnök, maid országgyűlési képviselő. Harminc évig állott a szombori törvényszék élén és utána ő buktatta meg Drakulics képviselőt. Mellette fekszik öccse, Szécsényi Jenő nagyváradi kanonok, a kerényi kerület országgyűlési képviselője.

*

A Bezdáni-uton lévő zsidó temető, ametvet EngJ batvának. a szent egylet elnökének buzgósága hozott rendbe, a három közül a Iegszegénvebb síremlékekben. A Roheim-család. dr. Snitzier Mór orvos és Weidinger Zsigmond sírboltján kívül alig van olyan, hogy külön kellene megemlékezni róla. A zsidó rítus kevés teret enged a temetkezés művészi külsőségei számára.

*

Leszállt már az este. amikor a csönd birodalmából visszatértem az élet zsivalába. Egv darab történelem hangulatával eltelten olvan Idegenül néztem a kávéháziban, amint a párok simmiznek

Dr. Szántó Miklós