Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
192G. december 2b. fr3. oldal BÁCSMKQYE3 NAFLÖ A szabadkőművesség és az egyház A szabadkőművesség története es programja — Az egyházak állásfoglalása a szabadkőművesség kérdésében ban működő páholyok is. A háború után a magyarországi páholyok működését betiltották, székhazukat lefoglalták. ! béeé szeretet • birodalma Hogy mi a célja a szabadkőművességnek. azt az egyik szerb nemzetiségű szabadkőmives testvér a következőkben fejtette ki: Nagyon igazságtalan azoknak a félrevezetett embereknek a felfogása, akik a szabadkőmivesség céljait és törekvéseit bűnöseknek és gonoszoknak tekintik. Ezt a hitet szándékosan hintették e! a lelkűkben azok. akik nem szeretik a felvilágosodást, a haladást az emberek szabadságát és az örök emberi szolidaritást. Ezek mtbenniink ellenséget látnak, mert ők azt szeretnék, ha a tömegek lelkében sötétség uralkodnék, mert igv könnyebben törődnek bele a nyomorúságba, az elnyomásba és igy könnyebben uralkodhatnak fölöttük. A mi törekvésünk az, hogy megte remisük a szabadság, a béke. az erkölcsiség és a szeretet birodalmát: Ali azt a kort akarjuk minél hamarább elérni, amikor minden ember, bármilyen vallás szabályát szerűit imádta istenét, bármilyen ts az anyanyelve, akármelyik országnak polgára, bármilyen tegyen is politikai meggyőződése testvérének tekintse minden embertársát. A szabadkőművesség és hizafiság — A szabadkőmivesség nem avatkozik bele vallási, állami, nemzetiségi problémákért folyó harcba, mert az a meggyőződésünk, hogy az egyház, a nemzetiség, a haza olyan társadalmi formák, amelyek eggesitik az emberek egyegy nagyobb csoportját, de elkülönítik és elidegenitik az emberiség más csoportjától. sőt sokszor szembeállítják azokat egymással. Az ilyen szembeállítás pedig többnyire szenvedélyes gyűlöletet kelt Mi egy olyan általános, egyetemes társadalmi formát keresünk, amely magába-foglalja minden egyház, minden nemzetiség, minden haza és minden politikai meggyőződés 'híveit és azt tanítja, hogy minden ember egyenlő és egymást szeretve, egymást támogatva kell az erkölcsi tökéletesedésre törekednünk. Ilyen módon lehet a társadalmi ellentéteket kiegyenlíteni. A szabadkőmivesség erre tanitja minden egyes tagját, akik pedig ezeket az eszméket békésen terjesztik az emberiség között az egész világon. — Sokat vetik a szemünkre, hogy titokban működünk. Pedig ez nem igaz. a szabadkőmivesség nem titkos társaság csak zárt szervezet. Titkaink nincsenek, csak azokat a jeleket, amelyekről az egész világ szabadkőművesei megismerik egymást és a felavatás szertartását tartjuk titokban, zzel szemben minlszterileg lóváhagyott lapszabályaink vannak, amelyeket bár• A szabadkőmivesség lényegét, célját, működését az emberek nagyrésze előtt még mindig a legnagyobb homály födi. A legtöbb ember csak annyit tud róla, hogy a szabdkőmlvesseg mögött valami titokzatosság lappang, céljai homokosak, működése titkos, tehát gyár nus és a mi fő: a vallásnak és egyháznak ellensége. Csodálatos, hogy még ma Is ilyen a közfelfogás. Csodálatos, hogy mennyien vannak, akik a szabadkömiveseket gonoszlclkü, sötétszándéku bűnösöknek tartják, bár semmi pozitivet nem tudnak róluk. Rendkívül érdekes, ahogyan Rodics Rafael érsek, Bánát apostoli adminisztrátora nagy port felvert pásztorlevelében érinti ezt a kérdést. A nevezetes pásztorlevél, mint ismeretes, főként dr. Várady Imre személye és működése ellen foglalt állást és miután mindent felsorol Várady ellen, amit csak lehetséges. végül csattanónak vastag betűkkel azt Írja, hogy Várady szabadkőmives. Nem mondja el a pásztorlevél, hogy miért bűn az, ha valaki szabadkőmives, hogy miben áll a szabadkőmivesség lényege, csupán mint egy bélyeget, ráégeti Várady homlokára ezt a szót: szabadkőmives. Kevéssel utóbb pedig etmozditja tisztéből Rodics érsek a belaerkvai katbolikus hitközség elnökét azzal az indokolással, hogy ő is szabadkőmives. Egy hónappal az események előtt pedig a világ szabadkőmivesei kongresszust tartottak Beogradban, amikor őfelsége Alckszamlar király melegen üdvözölte a szalradkőmlvcsség Bcogradba érkezett nemzetközi képviselőit. A szabadkőművesség története Mindezek a körülmények arra ‘késztettek, hogy foglalkozzam a szabadkőmivesség történetével, célkitűzéseivel és főképpen a különböző egyházak állásfoglalásaival ebben a kérdésben. Ily módon talán sikerül némileg eloszlatni azt a ködöt, amely a szabadkőmivesség fogalmát körülveszi. A szabadkőmivesség történelmi adatai rőlyedn a következők: A szabadkőmives szövetség eredetét a 13-lk századra vezetik vissza, de csak a 18-ik század elején (1717-ben) lett azzá, ami ma is megmaradt: tisztán szellemi és erkölcsi működést kifejtő társaság. Ez a határkő a szabadkőmivesség történetében: az angol nagypáholy megalakulása 1717-ben. Addig a szábadkőmlvesek valóban kőmivesmunkával, építkezéssel foglalkoztak. A középkorban az építő Iparosok különös kedvezményekben és előjogokban részesültek: nem álltak a hatóságok hatalma alatt, a köztük felmerült viszályokat saját főnökeik intézték el és ezért őket szabad kömiveseknek nevezték. Helyenként szövetségeket alakítottak, ahova a legényeket is felvették. A felvétel bizonyos formalitások szerinti felavatás által történt. A kőmivestestületek vezetői eleinte papok voltak, később maguk a mesterek vezették a szövetségeket. A szövetségekben különböző szertartásokat tartotiak be, amelyek azonban Németországban később elmaradtak, de annál pontosabban betartották. Angliában, ahol mind több tudós és előkelő férfiú vétette iel magát a kőmivesek szövetségébe, ahol sokat tanulhattak. III. Vilmos angol király szintén szabadkőmives volt és védnöke az angliai szövetségeknek. Halála után (J702) tnár csak négy műhely volt Angliában, amelyek 1717-ben egy nagy páhollyá egyesültek. Az uj páholy lemondott a tényleges építésről és csak a szellemi építést tűzte ki célul. A szabadkőmivesség ezután gyorsan terjedt mindenfelé. A 18. század közepe felé tnár alakultak páholyok Franciaországban, Némotországban, Hollandfában, Spanyolországban és Portugáliában, Néroet-Svéd-Orosz-Lengyel- és Törökországban, Svájcban és Amerikában, sőt Kelet-Indiában is. Magyarországon a 18-ik században már 17 páholy működött, amelyekben a magyar fő- és köznemesség, az egyház, a tudomány és irodalom reprezentánsai foglaltak helyet De 1. Ferenc király 1794-ben beszüntette a páholyokat és csak 1848-ban a márciusi események mán alakult meg az első páholy, amely »A dicsöld) fény hajnala* elmet viselte. 1886-ban alakult a Magyarors2dgt Szimbolikus Nagypdholy, amelynek főhatósága alá tartozott az összes magyarországi, asztrial, továbbá a Beogradban. hltsbsn so Zagrebki megszerezhet azonkívül nyű vinos a szabadkőmivesség története, alapéival, törvényei, szervezete és minden működése. Azt. hogy valaki szabadkőmives, nem tartozik senki eltitkolni, teljesen tőle függ. hogy nyilvánosságra akarja-e hozni. Azonkívül könyvek Jelentek meg, amelyek a szabadkőmivesség működését részletesen ismertetik. Ezeket mondotta el a szabadkőmivesség programjáról és működéséről. Ez mind szép. jó és nemes. De akkor vájjon mért haragszanak rá annyira az egyházak? Elhatároztam, hogy felkeresem az összes egyházak becskereki papjait és megkérdezem, mi az egyházaik állásfoglalása a szabadkőmivesség kérdésében. Először dr. Kováé ■ István pipái nrelitust a nagytekintélyű és nagytehetségü becskereki katholikus plébánost kerestem fő! ezzel a kérdéssel. Kovács preiátus az ö ismert lekötelező és szeretetreméltó előzékenységével fogadott és a szabadkőtnivességröl a következőket mondotta: Mikor a 12. században a szabadkőművesek szervezete megalakult, már az akkori pápa megtiltotta a katolikusságnak. hogy a szövetségbe belépjenek. Azóta több pápa is megujitotta ezt a tiltó rendelkezést. A pápai rendelkezés pedig olyan parancs, amelvet a világ minden katolikusának engedelmesen be kell tartani. A pápa. a római katolikus egyház feje. joggal megkívánhatja híveitől, hogy ezt a tilalmat vita nélkül tiszteletben tartsák. A feltétlen engedelmességben vad a mi egyházunk ereje és fennállásának örök biztosítéka. — Tudvalévő — jegyeztem meg — hogy mégis jelentékeny számmal vannak katolikusok a szabadkőművesek szervezetében. Mi történik ezekkel az engedetlenekkel? — Akik a pápa parancsának nem engedelmeskednek. azok az egyház kebeléből kiközösittetnek — felelte dr. Kovács preiátus. — Tehát ha egy szabadkőműves katolikus meghal, nein részesülhet egyházi temetésben? Vagy ha megnősül nem esketik meg az egyházi szertartás szerint? — Tulajdonképpen ez volna a kiközösítés. konzekvenciája, de ezt nem szoktuk szigorúan betartani. A ml egyházunk nem kegyetlen, inkább engedékeny és megbocsátó. A szabadkőművesség kötelékébe belépett katolikusok ellen sem járunk el szigorúan, csak néha. ittott. ha a viszonyok a szigorú fellépést megkövetelik. — De vájjon miért tiltják tneg a belépést a szabadkőműves páholyokba? Olyan káros az ő működésük a hivök lelkére? — Én az ő működésüket, programjukat. céljukat nem ismerem. Nem volt rá szükségem, hogy ezeket tanulmányozzam. De ha őszentsége a pápa ezt Így rendelte el. akkor ez igy is van jól és helyesen és minden jó katolikus is bizonyára hasonlóan gondolkozik. Persze vannak olyanok is, aJdk másként gon doiják — mondotta végül mély sóhaj tással... 11Z79 KPN négylyuku kukoricamorzsoló kát bsnzlnmotorral, vagy anélkül és közönséges egylyuku kukoricamorzsolókat gyárt elsőrangú kivitelben bámulatos olcsó árak mellett Osileki vasöntöde és gépgyár R. T. Osijeken. Feltétlenül kérjen rögtön árajánlatot! Beszélgettem a szabadkőművesség kérdéséről Sztajics Száva pravoszláv esperesei, a kikindai püspöki konzisztórium jogi tanácsadójával és Szerb Elemér község népszerű és nagytekintélyű plébánosával, aki kérdéseimre a következőket mondotta: — A mi egyházunk a szabadkőmivességet nem tekinti ellenségének, soha sem tekintette annak és ezért nem is foglalt sohasem állást ellene. Több pravoszláv püspök volt tagja a szabadkőműves páholyoknak. még pedig nem titokban, hanem egészen nyíltan és soha az egyház kilépésre fel nem szólította őket, vagy szemrehányást nem tett nekik. Ott van például Sztradimirovics metropolita. aki hosszú éveken át tagja volt az oszijeki szabadkőműves páholynak. anélkül, hogy egyházi oldalról bármiféle hátránya származott volna belőle. — A pravoszláv egyház tehát teljesen közömbös a szabadkőművesség kérdésében, ámbár a legutóbb Beogradban megtartott nemzetközi szabadkőműves kongresszus alkalmából a mi lapjaink meglehetős ellenséges hangnemben írtak a szabadkőművességről. De ez nem az egyház hivatalos álláspontja. A mi álláspontunk az, hogy egyházunkat sem a szabadkőművesektől, sem másoktól nein kell félteni, mert a pravoszláv egyházat az Isten alkotta meg és az Isten meg is fogja védeni minden támadás ellen. ... Hogy a református egyház álláspontját megismerhessem, felkerestem Szabó Zoltán ref. plébánost, a népszerű és kedves modern fiatal református magyar papot, aki a kérdésre rövidesen válaszolt: — A református egyház főpapjai majdnem teljes számban tagjai voltak mindig a szabadkőműves páholyoknak. Ebből a tényből világosan következik egyházunk álláspontja a szabadkőművesség kérdésében. A szabadkőművesség működése semmit sem árthat az egyháznak és a vallásnak. A szabadkőművesség céljai nemesek és igazak, abban egyházunk püspökei is közreműködhetnek. Ez azonban csak következtetés, mert az egyház hivatalosan ilyen határozatot nem hozott, egyáltalában nem foglalt állást ebben a kérdésben, mert arra nem volt semmi szükség. Felkerestem végül Dr. Niedermann Móri, a becskereki zsidó hitközség tudós és szentéletü főrabbiját, akinek nagy tudása, mény vallásossága és nemes szive messze földön ismeretes a zsidóság körében. Niedermann főrabbi a szabadkőművességről a következő érdekes kijelentéseket tette: —- Tudvalévő, hogy o zsidóság számarányához képest igen nagy számban van képviselve a szabadkőműves páholyokban. Ennek az a magyarázata, hogy a zsidó lélek tele van idealizmussal, békevágygyal, embertársai Iránti szeretettel, a szabadkőművességtől pedig ezeknek az érzéseknek megfelelő működést remél: a világbékére, a népek testvériségére, az egyetemes emberi szolidarl-tásra való törekvést. — Amennyiben azonban a zsidóság azt tapasztalná, hogy a szabadkőművesség a világ népeit egyesitő nagy eszmék megvalósítása helyett olyan működést fejtene fd, amelynek célja valamely egyház papságának hatalmát meg gyöngíteni. akkor a zsidóság elfordulna a szabadkőművességtől, mert az ilyen harcnak minden ódiuma a zsidóságra hullna. A zsidóság a saját jól felfogott érdekében nem állhat egy olyan mozgalom mellé, amely akár a saját, akár egy más vallás papsága ellen irányul. — Rodics érsek ur egyházfői jogánál fogva megtilthatja minden hívőjének, hogy ebben a mozgalomban részt vegyen. hiszen arra pápai rendelet is van. * Az egyházak tehát — a katholikus egyház kivételével — békességben megtűrik- a szabadkőművességet. Mindamellett igen sok katholikus egyházi főméltóság tartozott mindig a szabadkőművesség kötelékébe. Azonkívül számos uralkodó — köztük katholikus is — miniszter és más főhivatalnok, magasrangu katonatiszt, arisztokrata és pénzfejedelem tartozik közéjük, ami feltétlen hatalmat jelent. Azonban arra még soha sem volt bizonyíték, hogy a szabadkőművesek ezzel a rendkívül nagy hatalommal bármikor is a legcsekélyebb mértékben visszaéltek volna. Dr. Ilessiein .lózsel
