Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
58. oldal. BÁCSMKGYEI NAPLÓ 1926 december 25. Az öreg bizalmatlanul kievickélt a járdára, a iának támasztotta a seprüt és a zsebéből elökotorászott almát kezdte rágni. ♦ — Ez az ebéd öregem?'— és megráztam a kezeit. — Patarcsics Antal köztisztasági alkalmazott vagyok, örvendek a szerencsének. Az ebédet már megettem, ezt csak úgy utólag. Ebédre? Vasúti csirkepaprikást ettem. Nem érti a tisztelt ur? Hát sóspaprikás kenyeret. A Majsaiuton igy hívják a szegény ember paprikását. I Patarcsics Antal rokkant, bét éve ucca seprő a Rudics-uccában, vagy ahogy ö mondja — a koíafertátyban. — Eredetileg favágó volt, de a háború ... Húsz dinárt kap egy napra, hetenként két és fél dinár adót fizet. — Hát igy van ez, Antal bácsi — vigasztalom, másnak telik mozira is — maga mikor járt arrafelé? — Én kérem 1918-ban, mikor hazajöttem a frontról, akkor voltam először és utoljára. Valami Krisztus mozgót adtak — meséli akadozva az öreg — a városháza alatt játszották, de miért érdekli a tisztelt urat a mozi, talán maga is odatartozik. Megnyugtatom, hogy nem és megkérdezem az öreget, hogy képzeli el a mozit, hogy van az, hogy ott azon a kanavászon ugrálnak az emberek. Antal bácsi, aki nyilvánvalóan mindent összetévesztett a gépfegyverrel, magyarázni kezd: — Az is csak »manlikher«, meg kell igazítani a gyutacsát, amely égni kezd és a fény kijön a kis ablakon és odamegy a lepedőre, ahol a lepedő mozog — bf a — vettem észre, a lepedőt mozgatik, mire az emberiség is mozog és mikor a »rükkbaltot« becvájgolják, megáll a masina. No? — De jó beszél németül — jegyzem meg szerényen. — Hát még oláh-hul hallana. Szóval igy jár az a mozi, ha éppen kiváncsi rá. A rádió, vagy mi a szösz, szintéppenugy jár, csak épphogy beszél is. Antaltól, a tisztaság őrétől megtudtam, hogy rádiót lehet hét fűzfavesszőből és órarugóból is csinált. De ez bonyodalmas és inkább áttérünk a zenére. Antal bácsinak a »rezes« tetszik legjobban az is akkor, ha jó a »kontra« — Jazzbandot Antal bácsi akkor hallott, amikor a Bárány-kávéház előtt inspekciós uccaseprő volt. — De az nem biztos, hogy »jazzband« volt, lehetett az más is, szóval olyasmiféle volt, mint mikor a mosónő veri a tiüt, közben pedig mintha valaki a hej csicsónét'énekelné — világosított fel Antal bácsi, aki két éve nézi az aszfaltot és eddig csak 2 dinárt talált. Mikor pedig megkérdeztem, hogy mi a leghőbb kiváltsága, hümmögve kinyögte: — Hát nem lenne rossz egy fltyók pálinka se, már az is csak a zigasság kedvlért — mire sietve eltávoztam, mint egy házaspár... vagy ezt már mond tant? A mit Lidi mond /i mindezekről Az anyakönyv szerint Kücsula Lidia, ő maga szerint egyszerűen csal: Lidi volt, akit utoljára felkerestem, hogy mondjon egyetmást a nagyvilág csudái ,ról. Kuc^ula Lidia-Lidi a népszínművek nyelvén szólva takaros kis cselédleány, aki hepe-hupás akáclömbo.s szülőfalud ró)» egyébként pedig a hep-haj bálról beszél legszívesebben. Hogy mi .történt vele, inig a hepe-iiupásból a' bep-hajba jutott, arról nem igen' beszél, de annál szívesebben beszél a naccságájáról. Éppen legkedvesebb barátnőjével a gazdaszotiyáról szerénykedett, ‘amikor kizök kentettem gondolat vagy pletykamenetéből azzal a váratlan kérdéssel, hogy evett-e már tengeri herpentyüt? Az arca felvidult és ravaszul válaszolt. — Szoktam szeretni. Én hozzá vágy ik szokva az úri ételekhez, de ne hogy azt bigyje, hogy itt Verőce nagyságáidnál szoktam rá, épp ellenkezőleg, tudja (közel hajol a fülemhez) itt mindig bab és káposzta van ebédre, meg... — Jó, jó — szakítottam félbe, mert őszintén szólva nem voltam kiváncsi, hogy Verőce nagyságáéit milyen háztartást vezetnek. — Mondja meg inkább, tud-e táncolni? — és nehogy azt bigyje, hogy a nagysága olyan nagysága, mert ha éppen akarja tudni, tegnap is mikor a Fülöp ur eljött és az ur nem volt ide... — Lidi elég — szóltam komolyan — hogy vélekedik inkább a bubi és az eton frizuráról? — Csak ezt akarja tudni, hát akkor megmondom, hogy a naccságát ma reggel úgy íeiképelte az ur,-hogy a fogai majd ki estek és (pereg a nyelve) én a kulcslyukon néztem meg, hogy a Fülöp úrral láttam, hogy ők nem látják, hogy a Bandika. — Stopp Lidi— nem erről van szó. — Tudom én, hogy nem erről, de csak a kitérés kedvéért, nem azért, mintha én haragudnék a l'e-kla volt naccságámra. ' de tudja az is, hogy száradna el, azt 1 mondta nekem, hogy butább vagyok, mint az a liba, amelyeket a sakterhoz küldtek, de én a kaipu alatt levágtam, mondtam is neki... •— Az istenért, mondja mpr nekem, hogy tetszik magának a jaccband?-— Lidi megállt lélekzetet venni és a súroló rongyot visszatette a vödörbe. — A hasfeimetccő Jack Bandit gondolja. — A zenét gondolom Lidi nagysád. — így már lehet, a zenét (felbiggyeszti a száját) gondolja, ja, mos már értem. Szóval a n áccsá ga ... — Detiogv, a zene, méltóságos aszszonyom. — Hát ösmerem a bálból. Jó zene, olyan riszálós. Ml a véleményem? A naccságáról? Hát ha akarja... — Nem akarom. A bublfrtzuráról, a rövid szoknyáról, a táncról és a jazzbandról van-e véleménye? — Véleményem az nincs. Szegény lány vagyok én (sir) tudja az első helyemen a Kosa naccs ... — Elég, szóval simmizik és foxbleuzik Lidi kegyelmes ... — Igen smirglizek és főzök is, vasárnap délután szabad vagyok, megyek a bálba este tízig, akkor bemászok a kerítésen, reggel lábvizet viszek az urnák, aztán kimosom a Bandika... de ehüngyöu a kéményseprő. Jaj, szaladok kefélni ... És elszaladt kefélni a kályha csöveket Szegedi Emil A PÁRISI GYEREK KARÁCSONYA Irta. Weidmger Dezső A nagy áruházak kirakatai elé kitették az alacsony kerítést, amelv a közönséget réndhez szoktatja, állandó rendőri készültség ügvel a rendre, az áruházak fáfára óriási villamos tratisparensek kerültek, a késő déiutá j > ki. longás élet veszéives .méreteket «*•■-. f: A publikum fele: everek. MegKez’ií'.ov a karácsonyi vásár. j\ lmevcniAp.vt, ven az árutózok-közt. naev »•,, .. zés. Mindegyik titokban I '"■« ó Úrnőre szokta elvinni a pájiiuV, vV’-n azonban a »Printemos« evözoté - ingta meg leginkább a gvocicćke« ennek vau :> '-gnáévpbb közönsége s iev ez fogta a legiobb üzletéi' is csinálni A legnagyobb és legügyesebben elrendezett kirakata 3 Printemos-tick van Birot. a francia csintalan fiú. a párisi Józsi látható több jelenetben. Bicot. akit mamáia szépen, rendesen felöltöztet, s aztán barátaival a legrémesebb kalandok köze keveredik, ö a banda vezére, kinek viselt dolgait sok kötetben ntegénekelíék és megrajzolták, tő e tanulnak a francia fiuk rosszalkodni ő a gyerekek ideállá. Bicot iííu életének enizódiait a Ptlntcmns naev csoport mozgó babával, elsőrendű díszletek közt hozza színre, akkora területen, mint az opera színpada. A kirakat előtt pirosra csípett pisze orrú é.ő babák, bámuló szemekkel kísérik az irigyelt csmvtevéscket és kitünően mulatnak. A Printemos meglőtte Paris fiatalságát. Ugyanabban az utcában állnak a ,Lafa.veite hatalmas épületei. A Lafayette visszanyúlt a XVti. századba. Scenirczita a »Sur le vont d’ Avignon« kezdetű ősi dalt. Hátúi Avignon panorámája, az előtérben :> hídfőnél mozgó táncos csoportok. Egv »hangos beszélő« harsogja az ismert dalt és sikerrel veri le az utca nein kis lármáiét Ugyanitt az áruház falán, annak egész hosszúságában és mnzasságában óriási sokszínű villamos transparens. A »Samarifain« a szegényebb sorsunk áruháza, óriási cirkusz porondot állított be. Egv egész programmot mutat egyszerre. az előadó két és négylábú művészek mind valósággal leiátszák számaikat. A Ionon? kirakatokban a mesekönvvek egv lapja mozog, állatokkal, ismert mesetipusokkal. Az áruház az idén is megkonstruá'ta’tta a térre nviló frontjának egészi falára a minden évben megjelenő hatalmas mozgó villamos transnarensét melV a párisi decemberi esték külön látványossága. A Printemos karácsonyi gyerekjáték osztálva számára az eevik épület egész ötödik emeletét fngialiák le. sőt a földszint egv részét is. Egy órába telik. mié az ember megnéz mindent A kiállított tárgyakhoz nvulni nem tilos. A közönség minden összfoedos. a gyerekek turkálnak a iátékok közt Minden kár be van számítva a rezsibe. * mi legelőször szemet szúr: a ha 11 is iátékok telies hiánva. Ez egv szc. •• "usjiiisty ki4!íjtá-v Ugv látszik a leg■ ,il.b generációt a békére nevelik.. A Ró.os francia gyerek szobáiéból hiáriviiz.ni fog az ágyú» ft sorkatonaság ólom ütegei, a hősök és a Hadi felszerelések eltűntek, hoev helvet adianak a praktikus békés modern technikának. Mindenki ismeri azokat a kartonlaookat melvekre rá van varrrva valami katonai felszeretés. Kard, csákó, ordó revolver, nutroniáska sarkantyú, stb. Ezt mind fel lehet tűzni, rakni, vacv csatolni. Van ebbői most is bőven de a mai cverek a kartonlapról polgári uniformisba tud lesak beöltözni. Látunk tűzoltó, rendőr, zsoké, villanvoskabuz felszerelését és ami máris a legnépszerűbb — iizz-band kellékeket. A kartonlanra feiférnek az összes hangszerek s külön kapható eh hez r?v tökéletesen felszerelt naev dob. A gyerekek szjempontiából a leecsábi. több hoev o garnitúrával a lakásban viszonylag érni akkora lármát lehet csapni, mint amekkorát eev 5 tagú néger iazzband kénes bármelyik oárisi lokálban. A iátékok háromnegyed része francia evártmánv — made in France. — Rá van nvnmva mindegvik darabra. A többi nemet. Ezt némi fenntartással állítom. A kombináció mindazonáltal könnyű. Az elmúlt években az amerikaiak és a iapá. nők hoztak sok evermekiátékot s az is mert felirat: made in U. S. A., vagy made in Japan, sosem hiányzott, attól eltekintve, hogv minden darab már messziről elárulta eredetét Az idén ez a két messzi ország hiányzik, s a névtelen iáték viszonylag olcsóbb mint a francia. A német, üzleti szempontból könnyebben kanható arra, hoev incognitóban maradion. A kiállítás alaptónusa az o'csóság. Az idén a legpénztelencbb apa is tűd valamit venni a gyereknek. Nagyon drága játékot tnindőssze egye* látunk. Egy óriás-' ládát, mely magában foglalt minden elképzelhető társasjátékot amit az« öt világrész ;z őskortól a mai napig kitalált. bármely korban levő lény számára. Ára 2500 frank, de ugyanez kisebb és primitívebb kiállításban 145 franktól fölfelé kapható. Yrn a ládában sakk ntahíong. ping-pong, rádió, dommo rulett, kártva. építő kövek mindenféle labdajáték. billiárd. százféle feitörő s minden eevéb elképzelhető néma és lármás szerszám. A modern gverek karakaere általában elősueárzik a vásár holmiiából . Olyasmivé! látszani és azt csinálni, amivel a nazvok foglalkoznak. A fiuknak való iá-I tékosztálv legnépszerűbb darabia az automobil. A legkisebb -akkora hogy elfér a meliénvzsebben. a legnagyobba négv gverek is bele fér. Az utasoknak módjukban áll mozgatni a jármüvet, némelyiket akkora sebességgel, hogy bármely szobában lehet) autószerencsétlenséget játszani. Mentőállomást is lehet kapni kötszerekkel és ápolónő fölszereléssel. Citroen az idén először jelent meg a iátékgvártás horizontián. Bizonyosan nagyon népszerű lesz a gyerekszobában. A Citroen játékszer, természetesen autó. Ára 50 frank. Fel kell huzni, a szoba térfogata szerint be kell állítani a kerekeit) s amint meginditiák. kigyullad két kis. erősen világitó vtílanylámpa. s a kis Citroen gép ugv veszi a köröket, mint egv versenypályán. Egv asztalon mutatják be. ekörül áll a legtöbb gyerek. Ugv fog. mint a meleg kenyér. Citroen, ezzel a kreációval meghúzta a síneken mozgó vasutak halálharangiát A szortv szédasztalon járnak körbe ilyenek. A kutya se néz feléjük. Ebből már minden gverek eltört egy párat az utóbbi években. A sport osztályban minden megvan kicsiben. amit a felnőttek használnak. Fotball. rugbv labda, hockey ütő. tennisz. sulvzó. tornaszer, még boxtraininghez való »punch ball« sem. Bicikli ezrével, minden nagyságban. A kerékpározás itt maidnetn nemzeti snort A lövendő hat napos versenyek hőseinek korán kell kezdeniök a traininget A párisi járdák és partok, a felnőttektől legjobban gyűlölt veszedelme és leginkább rettegett gverekközlekedési eszközei az idén uj köntösben és népszerű iávitott kiadásban Jelentek meg. Azokról a kétkerekű borzalmakról van szó melvekre a kölvök feláll a ballábával, miközben egv bicikli kormánnyal egyenesen a szembejövőnek neki vezteti a iármüvet. a iobb lábával löki az aszfaltot, maid mindkét lábbal raita áll. nagyokat kacag s pontosn behait a hasadba. Az idei modellről nem nem kell a földre nvulni csak indításkor. Azontúl egy pedált kell nyomni, a masina ugv mozog mint a karikacsapás és olvam sikeres, mint az elemi csapás. A rádió sem hiányzik Egyelőre néma. tehát buta iáték. de sok drót és egvéb apróság kell hozzá szerszám, miegymás. olyasmi. amivel megfelelően lehet szemetelni. A befüthető.. gőz és egyéb gének- kezedének kimenni, a divatból. Sosem is voltak narvon népszerűek; .Először nagyon drágák ajzután gyufa keli hozzá és az azzal való iáték több okból veszedelmes. Azért van elég kazán, gőzíürész«. csiszoló, mozdony, de látszik raituk. hogy tavalyról maradt portéka. A lánvok osztálya épp oly gazdag, ök Is olyasmiket kapnak ami végig kíséri őket egész életük folyamán. Kézimunka. konyha edény, babaruha és minden egvéb szokvány játékszer. Van egy 38 frankos Singer varrógép, mely tényleg tud varrni. Aztán a babák, olyan tömegben és akkora változatban hogv az ember gondolkodóba esik. hogy ki fogja az áruházakat megszabadítani ezektől a baba falanxoktól. Paris különben a játékbabák hazáia. Itt minden felnőtt nőttek is van több. A párisi baba. a legszebb a világon. A gyűjteményben van másfél frankostól fel az 1500 frankosig. Tessék válogatni. A lánvok általában a kevésbbé lármás dolgokat kapják. Gobelin munka, festékes doboz, kerti szerszámok, olló. tű. vasaló vagyis csendben sok piszok. A minőkét nembeli ifiuság közös játék?! az állatok. Van itt minden, a bolhától azi elefántig. Többek közt egy bulldog. amelv rémesen ugat és ugrik, ettől meg is lehet ijedni. A közönség pedig járkál a rogyásig megrakott pultok közt. Néz és babrál, elolvassa- az árakat és nem vásárol. A frank megy fel és árengedmény esedékes. A francia különben is praktikus. Előbb véztV iária az összes áruházakat és összehasonütia az árakat. És igaza is van. : * ENGLESK! MAGAZIN fićkta Vnka Kj,.rafižr6i 18 ♦ ♦ ♦ \ « ♦ Mértékosztáiy legfinomabb fárfiruhákra ♦ X Fehárnamíl márt ék után % ♦ ♦ } Xülfalegesség: kész anaoí ulstarok, rag- \ J lének, öisdeti „Burberys“ ©sok2peny i ♦ Sportruházati kíilíinlegessérek 3310* *1 *
