Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-04 / 332. szám
1926. december 4-BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. HHPRŰL NRPRR hátra és megdöbbenve látta, hogy a fiatalember nincs mögötte. Tolvaj volt és a tömegben gyorsan eltűnt a bundával. Másnap a szűcs hiába várta vtszsza a reklámcélból kölcsönadott bundát és telefonozott érte a kabaré igazgatójának. Az eset jelenetei most gyorsan követték egymást. Egy detektív a rendőrségre vitte Denise kisasszonyt és egy rendőrtiszt szembesítette a szücscsel. A kisasszony sirva vallotta meg a dolgot és elmondotta, hogyan lopták el tőle a bundát. — Nagyon vágytam már ilyen prémes bundára — mondotta — és azt hittem, hogy akkor éjjel majd összeakidok valamelyik mulatóhelyen egy gazdag külföldivel, aki megvásárolja számomra a szűcstől. Még be sem fejeződött a rendőrségi kihallgatás és már megkerült a bunda. Egy' detektív letartóztatta a tolvajt, amikor éppen el akarta adni zsákmányát. Denise kisasszony ekkor könyörögve kezdte kérni a szűcsöt, hogy vonja vissza panaszát. — Mit mondana szegény mamám, ha megtudná szégyenemet! A Jószívű, elegáns öreg or feltette a monokliját, ránézett a síró szép leányra, azután alkalmasint rágondolt ő is a mamájára, mert elérzékenyedett és gavallérosan visszavonta a panaszt. Denise kisasszony ezután a szűcs kíséretében hagyta el a rendőrség épületét. A rendőrtiszt kinézett utánuk az ablakon és ezt mondotta a szobájában lévő riportereknek: — Nézzék csak, már karonfogva mennek. Fogadjunk, hogy egy óra múlva a Denise kisasszonyé lesz az a bunda! „Nincsenek belpolitikai ellentétek, ha Olaszországgal konfliktusra kerül a sor“ Radics István érdekes nyilatkozata a milánói Secolo tudósitója előtt WS 'M — ■■■* Hírek a legsötétebb Afrikából A London News egy afrikai utazó cikksorozatát közli, aki pár évvel ezelőtt évekig élt a négerek között s eredeti észrevételeket jegyzett föl a benszülöttek vallási, társadalmi szokásairól. A négerek majdnem mind hisznek a lélekvándorlásban: a lélek a halál után egy másik emberbe, vagy állatba vándorol. Jáva mellett. Báli szigeten, meghalt a király öccse. Minekelőtte az elhunyt holttestét elhamvasztották volna. egy óriás bikát vájtak ki egy fatörzsből. melyet kipingáltak, koszoruK- 1 3Í, virágfüzérekkel ékesítettek, abba zárták a holttestet, melyhez a nők és leányok valóságos körmenete jáTult napokon át. A fabikának, illetve a hattnak kosarastól hozták a szőlőt, a kákicsot, hogy legyen mit ennie, hogy legyen utravalója a titokzatos utazásra. Különben a halottakat nemcsak lankába zárják, hanem egyéb állatok másába is. tigrisekbe, oroszlánokba. Egy másik szokás is dívik még mindig közöttük: a próbamérés. melyet a moavi nevű fa háncsából párolnak. Ha valakit valami bűnnel vádolnak, akkor meg kell innia a mérget. Amennyiben nem hal meg. csak görcsöket kap tőié és kihányja a mérget, akkor ártatlan. Egyébként bűnös, senkise szánja öt. kinevetik, megrugdossák, amíg haldokol, a holttestet a fenevadak prédájául dobják, minden vagyonát elkobozzák, családtagjait rabszolgának hurcolják el. A középafrikai néger-törzsek zöme azt his^i, hogy nincs természetes halál s aki megbetegszik, az valami cselszövény áldozata. így ha bárki megbetegszik, vagy meghal, nyomban keresik az okozóját s mindig találnak valakit, akivel megitatják a próbamérget. Ez a hit annyira meggyökeresedett a négerek között, hogy maga a próbaméreg ivója is. mikor haldoklik, elhiszi, hogy valami oly rosszat követett el, amelyről maga se tud. Conan Dogle és a hősi halottak szellemei Nagy spiritisztaünnepség volt a minap a hatalmas méretű Albert Hall-ban a világháború hősi halottainak emlékezetére. Az angol spiritisztákon kívül sok érdeklődő jelent meg az ünnepségen: számuk meghaladta az ötezret. Conan Doyle, a világhírű iró, az angol spiritiszták vezére mondotta az ünnepi beszédet és kijelentette benne, hogy' a spiritiszták hite szerint nincsen halál és azok. akik a háborúban elestek, tovább élnek szellemi alakjukban. — E szellemek — mondotta — itt vannak közöttünk most is! Közülök többel beszéltem már! De nem csak én, hanem spiritiszta társaim is! Felszólította ezután a közönséget, hogy igazolja ezt az állítását: — Álljanak fel azok, akik már érintkeztek az elhunytak szellemével. Kétezernél több spiritiszta állott fel e felhívásra. Conan Doyde ekkor igy szóit: — Öt esztendő sem fog elteni és ötezren fognak felállani. amikor maid megismétlem ezt a felhívásomat!! A színésznő bundija A Montmartre egyik kabaréjában táncol Denise Barnán kisasszony, akinek különös módon támadt baja a rendőrséggel. Igazgatójának hamisított aláírásával kölcsön kért egy sáücsüzletböl egy drága bundát azzal a kikötéssel, hegy másnap vissza fogja küldeni. A bundában azután a Cirque de Paris-ba ment. Az előadás után a ruhatárban mágára akarta venni a bundát, de odaugrott mellé egy elegáns fiatalember és kivette kezéből. — Ha megengedi, majd segítek... Denise kisasszony megfordult és várta. hogy a bunda meleg bélése rásimuljon didergő tagjaira, de amikor megunta a várakozást, türelmetlenül nézett Milánóból jelentik: A Sccolo beogradl külön tudósítója érdekes beszélgetést folytatott Radics Istvánnal a jugoszláv-olasz viszony kérdéséről. Radics elsősorban arra hívta fel az ujságiró figyelmét, hogy teljesen téves az olasz közvéleménynek az a nézete, hogy a horvátok és a szerbek közt elháríthatatlan ellentétek vannak és az olasz külpolitikának ezekre az ellentétekre kell alapítania jövő terveit. Hangsúlyozta Radics, hogy a horvátok és szerbek közt csupán egészen jelentéktelen belpolitikai kérdésekben vannak nézeteltérések, kifelé azonban a szerbek, horvátok és szlovének a legteljesebb nemzeti egységet képviselik. Nagyon téved az olasz közvélemény — mondotta Radics István — ha azt hiszi, hogy a szerbek olaszbarát po^ litikája ellensúlyozni tudja a horvátok olaszellenes hangulatát, amelynek mélyreható okai vannak. Ha egyszer konfliktusra kerül a sor. akkor a szerbek és horvátok között minden véleményellentét megszűnik és a borvát nemzet híven fogja követni a beogradi központi kormány utasításait. Radics István kijelentette ezután, hogy a horvát parasztpárt a külpolitikai kérdésekben mindenben egyetért Nincsics külügyminiszterrel és szintén azon az állásponton van, hogy Olaszországgal szemben baráti politikát kell folytania az SHS királyságnak. A jugoszláv külpolitikának azt az elvet kell szem előtt tartania — mondotta Radics — hogy barátaink ne legyenek nagyon messze, mert nem sokat érnek az olyan barátok,' akiket országhatárok választanak el tőlünk és annál veszélyesebbek azok az ellenségek, akik közvetlenül körülvesznek bennünket. Az albán kormány több tagja Seogradba készül Magyarázatot akarnak adni az albán-olasz szerződésről — A beogradi angol követ tanácskozása Nincsics külügyminiszterrel Beogradból jelentik: Nincsics külügyminiszter péntek délután kihallgatáson jelent meg Őfelségénél. akit tájékoztatott a külpolitikai helyzetről. Az audiencia után Nincsics visszatért a külügyminisztériumba, ahol fogadta Kennard beogradi angol követ látogatását. Kennard aziránt érdeklődött, hogy az albán-olasz barátsági szerződéssel szemben milyen álláspontot foglal el. Nincsics újságíróknak kijelentette, hogy a kérdésről mindaddig nem nyilatkozhat, mig Jeftics Bora tiranai követ Beogradba nem érkezik és jelentését meg nem tette. Mint Milánóból jelentik, a Corriere della Sera tiranai jelentése szerint az albán kormány több tagja rövidesen Beogradba utazik, hogy tájékoztassa a jugoszláv kormányt az albán-olasz barátsági szerződés tartalmáról. A hir Olaszországban nagy feltü-Inést kelt. Párisban készítik elő a genfi tanácskozásokat Chamberlain és Briand a német és olasz nagykövettel és a lengyel külügyminiszterrel folytatna » tárgyaláso at — Megegyezés készül Németország lefegyverzése kérdésében E marad a külügyminiszterek találkozása Mussolinival A Népszövetség csak tavasszal veszi át Németország katonai ellenőrzését Parisból jelentik: Chamberlain angol külügyminiszter Párisba érkezett és kétnapos párisi tartózkodásának programja rendkívül mozgalmas. Péntek délben Briand a Quai d’Orsayn villásreggelit adott Chamberlain tiszteletére, amelyen résztvett Poincaré miniszterelnök a feleségével, Grcwe párisi angol nagykövet «is a francia külügyminisztérium több magasrangu funkcionáriusa. Szombaton délben Chamberlain ad az angol követségen villásreggelit. amelvre meghívta Poincarét, Briandot. Zaleski lengyel külügyminisztert. Hoesch német és Avezzano olasz nagykövetet. Szombaton érkezik Párisba Vandervelde belga külügyminiszter is. hogy Briand és Chamberlain külügyminiszterekkel tárgyaljon a népszövetségi tanács ülésén szóbakerüiő kérdésekről. Szombat este ugyanazzal a vonattal utazik Briand. Chamberlain. Vandervelde és Zaleski Genfbe. A párisi sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy a brit külügyminiszter párisi tanácskozásai során feltétlenül sikerülni fog kiegyenlíteni az ellentéteket a német lefegyverzés kérdésében. A Petit Parisienne szerint a párisi és londoni állá^bont már olyan közel van egymáshoz, hogy nem fog nagy fáradságba kerülni a megegyezést létrehozni és Vandervelde belga külügyminiszter azért jön Párisba, hogy az egyezséget Belgium nevében is megpecsételje. A katonai ellenőrzés megszüntetése még sem fog oly hamar megtörténni, mint Stresemann reméli, noha még a Népszövetség márciusi ülése előtt fog a szövetségközi katonai ellenörzöbizottság jogköre átszállni a Népszövetség által kiküldendö bizottságra. Az angol, francia, német és olasz külügyminiszterek terbevett konfe renciája most már eleitettnek látszik. Beavatott forrás szerint Mussolini csak kettesben kíván találkozni Brianddal és nem közvetlenül a genfi ülésszak után, hanem később. Ezzel szemben az Echo de Paris azt írja, hogy a négy külügyminiszter konferenciáját mégis megtartják és ennek előiutárja lesz az a tanácskozás, amelyet az angol nagykövetségen tartanak szombaton és amelyre Hoesch német és Avezzano olasz nagykövetet is meghívták. Zaleski lengyel külügyminiszter egyébként csütörtök este tárgyalt Brianddal és a tanácskozás után kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy a megbeszélés eredményével meg van elégedve. Hangsúlyozta, hogy a lengyel-francia antanj; a legszilárdabb alapon nyugszik és egyik legfontosabb tényezője az európai békének. Briand teljes mértékben honorálta a lengyel kormánynak azt az álláspontját, hogy a lengyelnémet határon épült erődítmények Lengyelországban külömböző aggodalmakra adnak okot. Kijelentette végül a lengyel külügyminiszter, hogy a német-lengyel ke-
