Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
6- oldal____________________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ________________________lr26. december 25. PUCERÁJ —-*• iá — Egy téma fejlődése A világhír,ü drámaírónak. Molnár Ferencnek, akinek »játék a kastélyban« című uj darabját', mint a Bácsmegyei Napló már jelentette nemrég mutatták be Newyorkban s ma már egyforma sikerrel játszák Budapesten, Becsben és az égész világon — van egy ragyogó krokija a magyar író témájáról A magyar író fiatal korában kitervezi, hogy sürgősen megalkot egv tízkötetes regényt a világváros erkölcseiről. A mostoha viszonyok következtében kénytlen letenni később erről a szándékáról s elhatározza, hogy a témát inkább egy dráma-trilógiába Süriti. Minthogy a mostoha irodalmi viszonyok továbbra is mostohák maradnak, enged a negyvennyolcból és hajtandó lenne beérni egy vígjátékkal, majd boldogan kiegyezne egy novellában is. végül pedig megírja a témát — napihirnek.- Egykor Így volt«, mint a dal mondja. Azóta fejlődtek á magyar Írók és a témák sorsa is száznyolcvan fokos fordulatot vett. A magyar iró témái ipa, már nem sorvadnak el tüdövészben, ina tnár nem zsugorodnak össze, mint az oxigénbe'dobott töpörtyű, a .magyar iró. ma már, éppen ellenkezőleg, a legcsenevésžebb témából is . olyan terebélyes világsikert tud elővarázsolni, hagy bármelyik fakir elbújhat mellette a mangófa csoddjá-val. Akit érdeke! hogy milyen fejlődési lehetőségé! vannak a legszerényebb és legigénytelenebb témának is, ba sorsa, szerencséjére, magyar Írókkal hozza össze. az. olvassa el az alábbi családfáját egy diadalmas vígjátéknak, amelyről joggá!! el lehet mondani. boKV alacsony sorsból küzdötte fel magát. I. A téma. amely szőnyegen forog, kezdetben égysgérü epizódja volt a »Lili« cimü régi operettnek. Ebben a kedves szamárságban fordul elő; hogy PHnchar próbát tart: egy színdarabból régi szerelmével, Lilivel és próba közben szerelmet váll az asszonynak. A 'éri véletlenül benyit a szobába és meghallja a vallomást. de azt hiszi, hogy ez is a darabhoz tartozik és. még biztatja is az udvarlót. hogy csak folytassa tovább. II. • Az operett-epizód Párlsban egv fiatal chansonköltö ■ jóvoltából önállósította magát, és előlépett kabaré-jefeiietnek. Az ismert színésznő elmegy egy előkelő uriasszonyhoz' és visszaköveteli a szeretőjét, akit a privát elcsábított tőle. A hatalmas tirádát véletlenül végighalgatja az ajtóból az uriasszony térje- A mikor a színésznő ezt észreveszi, feltámad benne a női szolidaritás, és tragikus kitörését, könnyed társalgási hangba átcsapva, igy fejezj be: — Méltóságos asszonyom, ez az uj szerepemnek a nagv jelenete. A, féri boldogan fcUélegzik és gratulál a színésznőnek. Ili Ezt a farce-ot közvetlenül a háború kitörése előtt látta Párlsban Medgvaszay Vilma, akinek megtetszett a szerep. Amikor néhány hónap múlva átvette Nagy Endrétől az Andrássy-uti kabaré igazgatását, megiratta magának a témát a kis színház házi költőjével, Gábor Andorral. A cselédnóták poétájának avatott kezében tekintélyes egyfelvonássá cseperedett fel az egykori operett-epizód. amely »A színésznő« ciinen Medgyaszavva! és Kökény Ilonával a női szerepekben, hatalmas sikere lett a kabarénak. A színdarabon Gábor nem jelezte nevével a darabot Korrekt volt, becsületes volt. dzsentlmen volt IV. A tellesséz kedvéért mez kel! említeni, hoev ecv angol színműíró. »Az acélklrálv« szerzőié — a neve hamarjában nem. lut az eszembe ugyancsak szemet vetett a témába és megírta, de már némi módosításokkal. Az alapötletet azonban — ötlet csakugyan? — teljesen megtartotta. V. Az angol ezvfelvonásost Góth Sándor a háború alatt lefordította magvarra és »A háromszög« cimmel feleségével egvürt eljátszotta a Vígszínház egyik kabaréián. A szinpíidcn az angol szerző nevét miaü »Uensósét büntetésből nem tüntették feL Akkor az» volt a jelszó, hogy »Góth strafe England«. Góth szerepelt, mint átdolgozó a téma ötödik variációiánál. VI. Igazi lendületet azonban csak ezután vett a téma karrierie. Gíbor Andor megírta a Vígszínháznak »A princ« cimü háromfel von á.sós viciátékát amelv. ha el is mulasztotta, hogy fordulópontot jelentsen a magvar színmű irodalom történetében, arra mégis alkalma': nyújtott a szerzőnek, how a darab legexponáltabb helyére, a csattanóként, második felvonásvégnek beillessze a r<ár évvel azelőtt látszott »A színésznő« Cimü egvfelvonásosát- Illetve nem is az ő egyíelvonásosát. hanem az ismeretlen francia Íróét. Akinek seltelnie sincs talán még ma, sem róla, how mekkora sikere volt másodszor is Budapesten azzal a témával, amit a »Lili« Cimü operettből lopott ki. VII. A témának feiébe szállt ennyi dicsó- 1 ség. Alig tíz évvel «A princ» bemutatója után már mint önálló háromfelvonásos vígjáték léo ki a lámpák elé az» egykori operett-epizód. A színész és színésznő szerelmes dialógusát véletlenül kihallgatja a vőlegény. Barátai, akik megsajnálják a kétségbeesett szerelmest, elhitetik vele, hoev a szinész és a színésznő csak próbáltak és a szerelmes dialógus hozzátartozott a darabhoz. Az ui változat elme: »Játék a kastélyban«. Irta: Molnár Ferenc. Meg kell mondani hoev Molnár lényegesen eredetibb módon dolgozta fel a témát elődeinél. Először is a férjből vőlegényt csinált Másodszor leöntötte az egészet a maga originális olrandellöszószával. Harmadszor a vőlegényt nem az ajtóba állította hallgatózni, hanem egv vékony falhoz. Molnár szereti az embereket falhoz állítani. • D. T. A franciák revízió alá veszik a landaui ítéletet A jugoszláv gabonakereskedelem súlyos helyzete Kedve őt’en volt az 1926 esz emlő Noviszadról Jelentik: A jugoszláv gabonakereskedelem körében mindgyakr.bban hallhatók panaszok, amelyek a gabonakereskedelem súlyos helyzetével foglalkoznak. Gold Béla igazgató, a novjszadi tőzsdetanács tagját a tőzsde gabonaszekciójának elnöke a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt ismertette a jugoszláv gabonakereskedelem ezidőszerinti helyzetét. — Az ezidei búzatermés mennyiségileg kedvező volt, ellenben minőségileg az átlagon alul maradt Ennek következtében nem lehetett megfelelő exporttevékenységet kifejteni és csak elvétve, vontatva lehetett üzleteket kötni. Különösen a jugoszláv gabonaexport legtermészetesebb piacain: Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban. Azonban ennél az exportnál is sok bajt A német kormány még nem tett épéseket Berliniből jelentik: A néniét sajtó érdeklődésének előterében még mindig a landaui hadbíróság Ítélete áll. A Berliner Tageblatt szerint a birodalmi kormány ebben az ügyben még semmi hivatalos lépést nem tett. Nem felel meg a valóságnak az a hír. hógv lloesch párisi német nagykövet szóbeli jegyzéket nyújtott át a francia külügvminisztérUurínak. lloesch csupán rámutatott arr ■ a veszélyre, amit . az európai békepölitikára nézve a landaui ítélet jelent. A német közvéleménynek az az álláspontja, hogy a francia külpolitika vezetői csak úgy tudják a veszélyt elhárítani, ha elégtételt adnak a német nemzetnek. Ez nem állhat azonban csak abból — Írja a lan — hogy az elitéit német poígá-rok kegyelmet kapnak, A német közvélmény elvárja, hoev , a francia hadsereg sürgősen kiüríti a megszállt területeket, de legalább Germerhein várost, a hol a véres incidens történt Parisból jelentük: A Temps megállapítja, hogy a francia kormány a londoni ítéletet minden külső befolyástól függetlenül lelkiismeretes vizsgálat tárgyává teszi, anélkül, hogy ebben a tekintetben engedne a német közvélemény nyomásának. A lapok általában azt hiszik, hogy az elitéit német polgárokat még karácsony előtt szabadlábra helyezik. A Soir azt írja. hogy a francia kormánynak kötelessége a landaui ítéletet revízió áld venni, ba azt akarja, hogy a világ közvéleménye higyjen a francia békepolitikában. Londonból jelentik: A Star hoszszabb cikkben .foglalkozik a landaui bíróság ítéletével és megállapítja, hogv az egyetlen orvosság: sürgősen ki kell üríteni a megszállt területekét, mert csak igy lehet elkerülni hasonló., a békére káros esetek megismétlődését. AZ OLVASÓHOZ! Ebben a száz oldalas Bácsmegyei Naplóban Jegyen szabad egy kis terét kérnünk arra. hogy önmagunkról beszélhessünk. Néhány nap múlva huszonnyolcadik évfolyamába lép á BácsmegyeiNapló. A huszonhét éves múltnak nincs egyetlen napja sem, amelyre ne. jogos büszkeséggel gondolhatnánk vissza. Tollúnkat mindig becsületes meggyőződés, csorbítatlan jószándék Vezette. A Bácsmegyei Napló' mindig szegény lap volt, de ez a szegénység volt mindenha a mi büszkeségünk, mert elmondhatjuk, hogy nem kerestünk, nem fogadtunk el soha, semmi elmen, senki mástól anyagi támogatást csak az olvasótól, akinek a pénzéért mindig becsületes, jó és érdekes lapot adtunk. Mióta kisebbségi sorsba kerültünk, a Bácsmegyei Naplóra hárult az a feladat, hogy a jugoszláviai magyarság közt az. összekötő kapocs legyen. Üldözésekkel, betiltásokkal s rosszakaratú stréberek hazug nacionalizmusának minden gonoszságával kellett megküzdenünk s mi változatlan erővel és bátorsággal váltottuk és hirdettük, hogy a magyarok e haza hü és loyalis polgárai, akiknek jussuk van arra, hogy munkájukkal, tudásukkal részt vegyenek az ország felvirágoztatásában. A megértés politikájának voltunk a szószólói s ebben nem riasztott vissza az sem, hogy árulóknak kiáltottak ki bennünket s feszítsd meglét kiáltottak felénk azok, akik ha megkésve is, ma mindenben azt a poitlkdt és taktikát követik, amelyet mi már évekkel előtt vallottunk s rendületlen hittel hirdetünk ma is. Mlnket, jugoszláviai magyarokat, nem a törvények tiltanak el, hanem a tények, szűklátókörű, vagy önző emberek tényei akadályoznak meg abban hogy segíthessünk az ország művelődésének fejlesztésben s a magunk tevékenységével mozdíthassuk elő azokat a törekvéseket, amelyeknek célja az ország nagysága és az állam egysége., A Bácsr megyei Napló azért küzd, hogy vl törvények szellemével és betűjével ne álljon szemben a tények hatalma, hanem becsű kiesen valóra váljon az, amit az alkotmány a polgárok egyenlő jogairól s egyforma kötelességeiről ígér. Azt valljuk, hogy aki a kisebbség ne vében szól, annak épugy tartózkodnia kell a könnyemü provokációtól,, mint a túlzó opportunitás megalázkodásától, mert nem alamizsnáért könyörgíink, hanem egyenlő jogokat követelünk s azt a hangot kell használnunk, ami szabad emberhez méltó. Ha a juogszláviai magyarság úgy véli, hogy ez a politika az, ami sorsának jobbátételét szolgálja, támogató szerete tével továbbra is a Bácsmegyei Napló mellé áll s azzal segit bennünket abban, bogy jó, becsületesen informáló, pártatlan lapot adjunk, ha előfizet a Bácsmegyei Naplóra A jugoszláviai olvasóközönségnek a közönyösség a legnagyobb hibája. Törje meg ezt a közönyt, törődjön saját sorsával s szolgálja saját sorsának jobbraforduiását azzal, hogy támogatja a BácS' megyei Naplót. Ennek a támogatásnak egyetlen formája, hogy mindenki, aki teheti, beküldi az egész évre a 660 dinár előfizetési dijat. patkA'iNPAr*A*Y-Rró zer goboza 15 dinár, kanba ó minden vyőgy»*ertárban ii drapériában toábbt a Torontáli Agrárbánknél Volik-3ečk«re»en. . 10356 okozott a búza minősége, miért is a kereskedőknek majdnem minden esetben, szinte kivétel nélkül bonifikációkat kellett engedélyeznjök és ezáltal nemcsak a vélt haszon maradt el, hanem igen gyakran veszteséggel zárultak ezek az üzletek. A jugoszláv árak külföldi viszonylatokhoz képest tulmagasak voltak és ennek az volt a íőoka, hogy a gazdák nem siettek nagyobb mennyiségben a termést piacra hozni, miáltal nem alakulhatott ki egészséges áralakulás és relative magas árakat kellett fizetni. — Igen érzékenyen megérezte a gabonakereskedelem, hogy a Braila felé irányított kereskedelem az, idén minimális keretek között mozgott, miután az amerikai búzával ezidén nem tudtuk a versenyt felvenni és Románia is olcsóbban kinálta búzáját mint mi. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy az idén a tengersaállitás költségei az angol bátiászsztrájk miatt majdnem kétszer akkorák voltak, mint azelőtt — Az utóbb» időben Ausztria és Csehszlovákia szinte teljesen kikapcsolódott a jugoszláv búzakereskedelemből és csak Olaszország vásárolt kisebb-nagyobb mennyiségeket, de ott is erősen kellett küzdeni a külföldi versennyel. Minthogy sem a belföld, sem a külföld nem mutatott nagyobb érdeklődést búzánk iránt, búzában nagyobb készletek halmozódtak fel. A jövőbeli áralakulásra azonban ebből nem lehet következtetéseket levonni, mert egyrészt a külföldi áralakulás van erre döntő hatással, másrészt az a körülmény, hogy gazdáink mily mértékben és iramban fogják készleteiket piacra hozni. — Á liszt kivit el a lefolyt kampányban meglehetősen gyenge volt, mert azok a tényezők, amelyek a búzaexportot megnehezítették,.nrigyrészt a llsztüzletnél is fennállanak és ennekfolytán malmaink, különösen a finomabb lisztfajtákban nagy készletek felett rendelkeznek, amelyeknek értékesítése úgy belföldön, mint külföldön nagy nehézségekbe ütközik. — A tengeri, második nagy kiviteli főclkkünk mennyiségileg kielégített és minőségileg is elsőrangú volt. Tengeriben a szokottnál korábban élénk export Indult meg, de csak Csehszlovákország és Ausztria felé, míg a tengerentúlra nem bontrkozott ki üzleti lehetőség. Remélhető. hogy tavaszkor, amikor a tengeriszállitás költségei mérséklődni fognak, mégis lesz exportlehetőség Belgiumba, Hollandiába és egyéb nyugati államokba, mert ezen államokra tengeri elhelyezése céljából szükségünk van. Különben igen nehéz volna meglehetősen nagy tengerikészileteinket megfelelő áron elhelyezni. — Igen élénk kereslet mutatkozott az idén babb~n, melynek ára a többi gazdasági terményhez képest alacsony volt úgy, hogy a külföld babtermésünk iránt élénk érdeklődést mutatott és termésünk nawrészét sikerült is külföldön eladni. 2rb évek óta kevés terem, mely legfeljebb a belföldi forpalomb^n fő'eg a katonaság részire, talált elhelyezést. Árpa kévés termett és arra sem a bel, &em a külföldön nem akadt .vevő.
