Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-19 / 346. szám
28 OLDAL » ARA 4 DINAR rtäStefu* f «torsa fhAmi fc.r;jelei l!< minden ree^el. finnen etii hétfín iü’asn 'fei k,ad „hivat.; 6—SS Szerkesztősig 5—18, 8— S2 .'ßTuetisi ir ' «n-yedévre 165 dt ». Szerkesztőséit Zmaj Jovtn trg 3. szára (Kiaerva-palata) Kiadóhivatalt Subotiea, Zmaj Jov’n trg 3. (Minerva palota) Pribicsevic Egyenes gerinccel, erős hit lobogó fáklyájával, amely a megegyezés szellemétől ostromlott nacionalizmus őrtüzeit vigyázza, a kritika súlyosan Roppanó mondataival, amelyek úgy döngenek az ellenfél pozícióin, mint faltörőkos a bástya oldalán, vezet rohamot Pribicsevics a kompromisszumok politikája ellen. Az ő ideálja a szeparatisztikus törekvéseket elfojtó nemezti állam, a demokrácia közszabadságaival, tiszta közigazgatással, jól kiépített centralizmussal, amelynek keretében kellőkép érvényesül a nép önkormányzati joga is. Habozás nélkül, acélos következetességgel ront neki mindennek, amiben célkitűzése kerékkötőjét látja. A demokrata pártból azért szecedált, mert az állam nemzeti jellegét féltette attól az engedékenységtől, amelyet Davidovics a horvátok, szlovének, muzulmánok, magyarok és németek iránt tanúsít. Pasiccsal azért lépett koalícióba, hogy a nemzeti blokk kemény öklével sújthasson le az államellenesnek minősített aspirációkra. Most pedig, a koncentrációs kormányalakítási tárgyalások alkalmával ő volt az első. aki Uzunovics ajánlatát kategorikusan visszautasította. Miután a radikálisok választási paktumot kötöttek két faji alapon álló párttal, a magyar és német párttal, Pribicsevics nem kooperálhat velük. A független demokraták vezére úgy véli, hogy a paktum által a magyar és német kisebbség politikai tekintélye növekszik meg az állam nemzeti presztízse rovására. — Ki hitte volna, — sóhajt fel Pribicsevics eszméinek leghitelesebb orgánuma, a Recs — hogy a radikálisok a magyarokkal és a németekkel fognak szövetkezni a vajdasági szerbek ellen? Tisztelet a jóhiszemű és mcggyőződéses ellenvéleménynek. Pribicsevicsre mondhatjuk, hogy elfogult, hogy egyoldalú, de a bona fidest és a férfias nyíltságot nem tagadhatjuk meg tőle. A radikálisok is helytelenítik a nemzetiségek külön politikai szervezkedését, nem tartják ezt opbortunusnak a demokraták sem, de azért tudomásul veszik, hogy vannak ilyen pártok és ezt a körülményt belefoglalják számvetéseikbe. Pribicsevics azonban nem alkuszik. Ha nincs jogosultsága a nemzetiségi . szempontokat követő pártalakulásnak, akkor az ilven párt fennállását nem szabad ratifikálni azzal, hogy paktumot kötünk vele. Pribicsevics hii marad önmagához, amikor nemcsak a nemzeti kisebbségekkel nem paktál, hanem mereven elzárkózik még az olyan párttal való együttműködés elöl is, amelyik a nemzeti kisebbségeket ebben a mivoltukban politikai fewverbarátságra érdemesíti. Magában a főkérdésben tulajdonképen egyetértünk Pribicseviccsel. Mi is azt valliuk. hogy a nvelv. kultúra és a faji egyiivétartozásból eredő hagyományok közössége nem lehet egyedüli bázisa a politikai szervezkedésnek. Ugyanazok a differenciáló tényezők, amelyek a fa ii többséget különböző pártokra tagolják, a nemzetiségi tömegeket is természetszerűen szociális és világnézeti kategóriákra bontják fel. Tagadhatatlan azonban, hogy ha az utódállamok kisebbségeinek ez a rétegezödése még nem következett be, annak nem a kisebbségek öncélú nacionalista konoksága az oka, hanem a velük szemben megnyilvánuló bizalmatlanság, amely a politikai térre is kiterjedő nemzetiségi szolidaritást összekovácsolja. Az állampolgárok klassziíikálása faji származás szerint: ez a kutforrása a nemzetiségi pártok keletkezésének és ezt a forrást kell betömni, hogy a kisebbségek politikailag szétforgácsolódhassanak a faji többség pártjaiba. A régi Magyarországon hiába magyarázták a vajdasági szerbeknek, hogy nekik a magyar pártokban van a helyük, nem lehetett útját állani a magyarországi szerb radikális és liberális párt kibontakozásának. A nemzetiségi pártokat nem egyesek elhatározása, hanem a viszonyok kényszere hozza létre és létalapjukat nein lehet hatalmi intézkedéssel megdönteni, hanem csakis az őket tápláló nemzetiségi sérelmek megszüntetésével. A Vajdaság magyar népe kész örömmel fogja széttörni a magyar párt kereteit, mihelyt az lesz a helyzet, hogy a magyar nemzetiségű állampolgár felszabadul a gondok többlete alól, amit a kisebbségi sors jelent. Pribicsevics izig-vérig demokrata, liberális politikus és az állami berendezkedés legmodernebb elveinek hive. Sajátságos azonban, hogy liberalizmusa, amely olyan nagy lendületre kap. ha a klerikalizmussa! kerül szembe, a nemzetiségi kérdésben a hitvitatók kíméletlen fanatizmusává tüzesedik. Mindenesetre impozáns az a hiánytalan őszinteség, amellyel Pribicsevics idevágó nézeteinek kifejezést ad. A jugoszláviai magyarság az életösztön szívósságával küzd a jogait tagadó mentalitás ellen és boldog lesz, ha eljön az az idő, amikor külön politikai szervezeteinek likvidálásával elkeveredhetik az államalkotó többség pártjai között. Igazat akarunk adni Pribicsevicsnek. Kár, hogy nem engedi. A radikális klub felhatalmazta Uzunovicsot, hogy folytassa a kibontakozási tárgyalásokat A de ^okrat k feltételeit a radikálisok nem fogadják el — A deszignált mini: zLre nők úja b ki érletet tesz a demokratákkal — Marinkovies Voját Őfelsége egyórás audiencián fogadta Uzuno ics ^lávája miatt vas rn.^p szünetelnek a tárgyalások Beogradból jelentik: Uzunovics 'Nikola kormányalakítási tárgyalásai a szombati napon sem fejeződtek be. Miután a deszignált miniszterelnök megismerkedett az egyes pártok kívánságaival, ismét radikális elvbarátaival tanácskozott és a radikális klub este megtartott konferenciáján beszámolt eddigi tanácskozásairól. Uzunovics tö-ekvése egy koncentrációs kabinet megala'M ására eddig még nem járt k nkrét eredménnyel és egészen az esti órákig olyannak látszott a helyzet, hogy Uzünovics kénytelen, lesz mandátumát visszaadni. A radikális párt esti konferenciája azonban azt bizonyítja, hogy a radikálisok nem ad'ák fel egykönnyen azt a kedvező helyzetet. amelyben az ui kormány alakítására vonatkozó tárgyalások az ö vezetésük mellett folyhatnak le. Uzunovics egyhangú ielhatalmazást kapott a klubtól, hogy tovább folytassa a kibontakozási tárgyalásokat az ellenzéki pártok súlyos feltételei ellenére is. A helyzet súlypontja igy az ellenzéki pártokra esik, mert rajtuk a sor, hogy engedményeket tegyenek a koncentráció érdekében. A radikálisok az eddigiek szerint hajlandók engedményeket tenni, csak nem olyan mértékben, mint azt tőlük követelik. Az még bizonytalan, hogy mennyire mennek majd az engedmények terén, mert hisz természetes, hogy a vezérek taktikai okokból sem nyilatkoznak erről a kérdésről. Megakadtak a kormányalakítási tárgyalások A pénteki állami ünnepen Uzuno! vies Nikola deszignált miniszterelnök lefolytatta második tanácskozásait azokkal a pártvezérekkel, akiknek hozzájárulására van elsősorban szükség, hogy a koncentrációs kormány megalakulhasson, Uzunovics péntej k en Rudii s Istvánnal, Davidovics ILjubával és Koroseecel tárgyalt, de tárgya'ásai nem vezettek olyan eredményre, hogy a kormányt megalakíthatta volna. Arra nézve, hogy Radics és Uzu- I novics tanácskozása hogyan folyt le, j semmi pozitívum nem szivárgott a nyilvánosságra, azonban Radics nyilatkozataiból kiderül, hogy több fon\ tos kérdésben nem jött létre megjegyezés közte és Uzunovics között. A demokraták feltételei Nagy érdeklődéssel tekintettek politikai körökben Uzunovics és Davidovics tárgyalásai elé. mert a demokrata egve ülés áHásfoglalása döntő kihatással van Uzunovics mandátumának sorsára. Davidovics a tanácskozás alkalmával közölte azokat a feltételeket, a melyek mellett a demokrata egyesülés belépne egy koncentrációs kormányba. A feltételeket a demokrata egyesülés Grol Milán utján nyilvánosságra hozta. Ezek a feltételek nagyjában megegyeznek azokkal, melyeket Cirol Milán a Bácsmcgyci ! Napló hasábjain néhány nappal ez- I előtt közölt. Mint novum jegyezhető j fel, hogy I ezúttal szerepel a nyilvánosság előtt kifejezetten a demokratáknak az a követelése, Imgy Makszimovics Bózsó távozzék a belügyminisztérium éléről. A feltételek a következők: 1. Az önkormányzatok kiszélesij lése. 2. A községi törvény sürgős ! meghozatala. 3. A központi igazga\ fásról szóló törvény meghozatala a 'demokraták által kivált! módosításokkal. 4. Az ankétbizottság ügyében nincs helye semmiféle megegye, zésnek. 5, Változás a belügyminiszter személyében és a tisztviselők egyrészének kicserélése, különösen Délszerbiában. 6. A demokrata egyesülés öt tárcát igényel. köztük a külügyit, közlekedésügyit és közoktatásügyit. 7. A közigazgatás ntegjávitása. 8. A gazdasági válság orvoslása. a költségvetés csökkentése, az agrárviszonyok likvidálása. 9. Az egyes tisztviselők törvényes felelősségrevonása. 10. Ha kiderül, hogy a parlament nem tud dolgozni, ki kell írni a választásokat. A demokrata egyesülésnek ezek a feltételei a radikálisok körében kedvezőtlen fogadtatásra találtak és az a vélemény alakult ki, hogy ezek a feltételek elfogadhatatlanok. Különösen két kérdésben nem engednek a radikálisok. Az ankétbizottság ügyében sértőnek találják a demokraták követelését, mert elfogadása annak a beismerését jelentené, hogy a bizottság radikális tagjai nem szabad lelkiismeretük szerint jártak el. A belügyminiszter személye és a tisztviselők kicserélése ügyében is elfogadhatatlannak találják a demokraták álláspontját. Makszimovics belügyminiszter mellett van a párt egész centruma Uzunoviccsal az élén és az ö személyét semmiesetre sem hajlandók feláldozni. Ilyen auspiciumok mellett a szombati napon már meglehetős pesszimizmussal néztek Uzunovics további lépései elé. Általában azt várták, hogy Uzunovics visszaadja mandátumát, azonban a deszignált miniszterelnök programszerűen halad tovább a megkezdett utón és addig scmmicsetre sem tesz elhatározó lépést, inig a radikális klub véleményét meg nem hallgatja. Uzunovics a délelőtt folyamán először a kormány néhány radikális tagját hívta magához és tiz órától kezdve állandóan konferált .lovanavies Vásza közlekedésügyi, Trifuno-I
