Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-14 / 342. szám

XXVD. évfolyam Szubotica, 1926 KEDD december 14. 342. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntén és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerke.stőség 5-10, 8-5* f izetési ár negyedévre 165 ii .1. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palo ta) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Tovin trg 3. (Minerva pa I óta. A végrendelet Azzal az impozáns pompával, a mellyel a nép a nagyjait kiséri ki utolsó útjukra, költözött át Pasics a történelembe, hogy mint eszme élje tovább életét a délszláv állam és a szerbség nemzeti fejlődésében. A gyászmenet százezer főnyi tömegé­ben az ország népének minden réte­gét és faját eggyé forrasztotta a yeszteség súlyának átérzése. Barát és ellenfél megilletődötten hajtotta meg a kegyelet, az elismerés és bá­mulat lobogóját az ország leggazda­gabb életű, legbölcsebb és a legtöbb eredményt elért államférfiénak ko­porsójánál. Természetesen nem ma­radhatott ki a gyásznak ebből a mo­numentális demonstrációjából a ma­gyarság sem, nemcsak azért, mert a radikális párt, amelynek Pasics vezére volt, jelenleg politikai szövet­ségese, hanem azért is, mert teljes értékük szerint méltányolja azokat a ritka érdemeket, amelyek szár­nyán Pasics nemzete örökéletü hősei közé emelkedett A temetés szónokai valamennyien hangsúlyozták, hogy a nemzet ha­lottja milyen nagy űrt hagyott maga után. Ámde a história olyan for­málói. amilyen Pasics volt, az elköl­tözésükkel támadt űrt az emlékük­ből kisugárzó tanításokkal hidalják át; A természet törvényei nem en­gednek megállást az élet perpetuum mobiléjában és gondoskodnak az elő­dökhöz méltó utódokról, akikben a Panteonban pihenő nagyok lelke munkál. Miletics Szlávkó dr„ a kor­mány szónoka Pasics halálát nem­zeti szerencsétlenségnek mondotta. Trifkovics Márkó, a parlament gyászának tolmácsolója kijelentette, hogy Pasiccsal nagy nemzeti erő i tűnt el. Dimítrije patriarcha azon­ban rámutatott arra, hogy Pasics szellemi öröksége eleven tényezője marad a haladásnak és állandó ener­giaforrása az állampolitikai felada­tok megoldásának. A hősök pótolha­­tatlanságát példájuk újabb nagysá­gokat termelő varázsa ellensúlyozza Radonics Jován dr. a Vajdaság nevében búcsúzott el Pasicstól, aki­nek következő szavait idézte: »A mi népünk a Vajdaságban volt a legkö­zelebb a nyugati kultúrához és Szer­bia megteremtése ideién a Vajdaság volt a kapcsolat Szerbia és Nvugat- Európa között. fip ezért méltányos dolog, hogy a Vajdaság is belekap­csolódjék a mi nagy nemzeti álla­munkba.« A végtisztesség tisztult légkörében és elmélyedő hangulatá­ban citált szavak milyen más vilá­gításba helyezik a Vajdaságnak a# a törekvését, hogy kulturális és gaz­dasági jelentőségét az államéletben kellőkép érvényesíthesse, mint a napi politika hullámain evező nacio­nalizmus. A Vajdaságnak speciális közművelődési, gazdasági és nép­összetételi viszonyai vannak, ame- Ivek speciális megítélést igényelnek. Énen a vaidasáei radikális képvise­lők sürgették állandóan, hogy a kor­mányzat legven tekintettel ennek az országrésznek sajátos érdekeire, de eddig még nem kerülhetett sor az erre irányuló követelések teljesíté­sére. Ehelyett a Vajdaságot annyi­ban részesitették különleges elbá­násban, hogy elviselhetetlenül súlyos adókkal rakták meg. Pasics honorál­ni kívánta azt a fontos missziót, amit a Vajdaság évszázadokon át mint Szerbia és a nyugati kultúra össze­kötője betöltött és az a gondolat, amit Radonics a nagy államférfiu politikai bölcseségének mintegy sze­melvényéül a temetésen megszólal­tatott, ujjrnutatás a jövő útjára. Az az igazi konstruktív hazaszeretet, amely minden pozitív erőt az állam minél hathatósabb szolgálatára hasz­nál fel. Ma a Vajdaság a maga bol­dogulásának feltételeit keresi, ezzel nem folytat divergáló provinciális politikát, hanem csak az erejét akar­ja megedzeni arra, hogy az állam­mal szemben tartozó kötelességei­nek annál inkább megfelelhessen. A Vajdaságnak ezekben a célkitűzé­seiben egy fronton küzd a szerbség­gel a magyarság és a németség, mint ahogy a török hódoltság óta testvéri szolidaritással osztoztak itt örömben és bánatban. Radonics felhívta a figyelmet a hatalmas egyéniségében feltáruló testamentumnak a Vajdaságot illető részére és ez azt a reményt kelti, hogy Pasics elveinek letéteményesei a vezér politikai végrendeletének végrehajtása közben nem fognak megfeledkezni rólunk. Olasz vádak Jugoszlávia ellen A félhivatalos Stefani-ügynökség indokolatlannak mondja a jugoszláv fel­háborodást és tiltakozik a francia sajtó uszitó hangja ellen Megerősítik az olasz határon a francia csapatokat Rómából jelentik: A félhivatalos1 Stefani-ügynökség a következőket! jelenti: Az Olaszországgal kötött ba­rátsági szerződés ratifikálása alkalmából Achmed Zogu, az albán köztársaság elnöke üd- j vözlő táviratot küldött az olasz királyhoz. aki szintén távirattal válaszolt. Az albán-olasz távirátváltással j kapcsolatban a Stefani-ügynökség; félhivatalos jelentést tett közzé, a melyben azt igyekszik bizonyítani, hogy az uj szerződés a békés olasz szellem megnyilatkozása és nem egyéb, mint az 1921-ben vállalt dip­lomáciai kötelezettségek ’ egyszerű! megerősítése. A jelentés indokolatlannak Jugoszlávia felháboro­­tá át és tiltakozik a francia sajtó uszitó hangja ellen. Az olasz félhivatalos távirati ügy­nökség felszólitja Briand külügymi­nisztert, piint a Nobel béke-dijjal ki­tüntetett államférfiul hogy intse nyugalomra a francia sajtót. A félhivatalos jelentés legfeltű­nőbb része a következőképpen hang­zik: •— Gyanítható, hogy Jugoszlávia azért mutat most ilyen felháborodást a szerződés miatt, amely Albánia te­rületi integritását garantálja, mert Jugoszlávia arról álmodozott. hogy egy napon hatalmába ke­ríti Északalbániát Szkutarival egyetemben. Az olasz-albán szerződés megköté­sével — mondja a félhivatalos olasz közlemény — a beogradi hódítók ál­ma egyszersmindenkorra szétosz­lott. Párisi jelentés szerint a Matin közli, hogy a francia határvédelmet az olasz határ mentén két zászló­alj alpesi vadásszal fogják meg­­erősiteui. Már kiadták a parancsot, hogy a lotharingiai Möhrin'genből haladék­talanul induljon a 18. és 19. vadász­zászlóalj Grassebe és Antibessbe. Választások kiírását javasolták Őfelségének az ellenzéki pártok vezérei Davidovics, Priblcsevlcs és Korosec audienciája — Hivatalos kommünikét adtak ki a kihallgatásokról — Keresik Pasics politikai végrendeletét Szerdára összehívták a radikális klub ülését Peoaradból jelentik: Pasics teme­tése után ismét megindult Beograd­­ban a politikai élet. A válság, amely­nek megoldását Pasics halála félbe­szakította, most éppen Pasics halála következtében egészen uj alakot öl­tött és az ország politikai faktorai­nak véleménye szerint a politikai vi- Jág tabula rasa előtt áll. A válság megoldásának lehetőségei sokkal szélesebbek, mint a múlt héten vol­tak. A helyzet kulcsa még mindig a radikális párt kezében van és a fi­gyelem a radikális párt belső ese­ményei felé fordul. A hétfői nap e tekintetben nem hozott semmi újat, mert a radikálisok legnagyobb része még mindig Pasics halálának hatása alatt áll és az illetékes nártfórumok még nem ültek össze. Pasics szü­­kebb hívei egyébként azt váriák. hogv a hagyaték­ban megtalállak Panics esebe­­pes politikai végrendeletét és éppen ezért nem akarják semmi­lyen irányban lekötni magukat ad­dig, mig Pasics végső akaratát meg i nem ismerik, nehogy eszméivel el­lentétbe kerüljenek. Vannak olyan radikális politikusok is, akiket Pa­sics esetleges végrendelete nem igen feszélyez elhatározásaikban, de vi­szont a pártintézmények vezetése a Pasics környezetéhez tartozó politi­kusok kezében van. Ami a radikális klub összehívását illeti, erre nézve a kormány egy tag­ja úgy nyilatkozott, hogy annak összehívása keddre várható. Hétfőn azért nem lehetett a klubülést meg­tartani, mert a képviselők nagyrésze a temetés után a vidékre utazott, hogy a tartományi választások elő­készületeiben és a jelölések megej­­tésében résztvegyenek. A királyi család szlávája Az udvarnál délelőtt folyamán nem voltak politikai természetű audienciák, mert Őfelsége a Kara­­gyorgyevicsok házi szentjének, Szent András-nak szláváját ünnepel­te. Már a kora reggeli óráktól kezd­ve egymást érték az udvarnál a lá­togatások és a látogatók vagy sze­mélyesen, vagy Írásban fejezték ki jókívánságaikat Őfelségének. Meg­jelentek az udvarnál a kormány tag­jai, az ellenzéki vezérek, igen sok képviselő, a külföldi követek és a társadalmi előkelőségek is. Maga Uzunovics miniszterelnök tizenegy órakor akart őfelségénél látogatást tenni, de olyan sokan vol­tak, hogy visszament a miniszterel­nökségre és csak félegykor ment át újból az udvarhoz, ahol igen sokáig tartózkodott. Trifkovics Márkó betegsége Trifkovics Márkó, a parlament el­nöke — mint ismeretes — Pasics temetése alkalmával rosszul lett és autón szállították lakására. Trifko­vics Márkó a hétfői nap folyamán nem hagyta el lakását, de hir szerint betegsége könnyebb természetű és néhány nap múlva átveheti ismét hi­vatalát. A beteg házelnököt hétfőn meglátogatta Sztanojevics Áca és több radikális vezetőférfi. Részvétlátogatások Pasics özvegyénél A Pasics-családot hétfőn is igen sokan keresték fel részvétnyilatko­zataikkal. Látogatást tettek a csa­ládnál Sztanojevics Áca, Janjics Vo­­ja, Markovics Lázár, Jankovics Ve­­lizár, Mihajlovics Ili ja és mások. A családhoz rengeteg távirat érkezik

Next

/
Thumbnails
Contents