Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-12 / 340. szám
1926. december 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET I A bukaresti magyar diákok memorandummal fordultak az erdélyi magyar párt elnökségéhez. A memorandumban kifejtették szomorú helyzetüket és arra kérték a párt elnökségét, hogy nyújtson segítséget számukra. A diákok a következőket javasolták: 1. Létesítsen a párt egy internátust Bukarestben az ott tanuló magyar egyetemi ifjúság befogadása céljából. 2. Szereljék fel az internátust olyképen, hogy benne mintegy 100—150 magyar ifjúnak hely biztosittassék, minden valláskülönbség nélkül. 3L Alakítsák meg az internátus leánytagozatát is. 4. Tanulmányozzák Bukarestben a legtöbb régi királyságbeli vármegye által ientartott iuternútusokat, minthogy ez a szervezet-modell az egyetemi tanácstól .öbbizben helybenhagyatott és a gyakorlatban is bevált. 5. Delegáljanak egy bizottságot az itt felvetett kérelmek tanulmányozására és gyakorlati kivitelére. Ez a bizottság azonnal kezdje meg a működését. A memorandum így fejeződik be: »A passzív rezisztencia kora már régen lejárt, most már aktiv és eróskezü, főként pedig hasznos irányban képzett nemzedékre van szükség, az uj kulturmunkás társadalom pedig nem nőhet fel másutt, mint ahol munkásságát kifejteni hivatott! A továbbiakat legjobb reménykedéssel várjuk. A bukaresti magyar egyetemi hallgatók csoportja.« A memorandumról Wilier dr. képviselő a következőket moudo.ta: »Ne higyjék, hogy mi nem foglalkozunk a diákokkal. Anélkül, hogy nagydobra vernénk, a magyar pártnak állandó gondját képezi a magyar diákok ügye. Mindig vissza- és visszatérő gondunk ez, mely annál is nagyobb, mivel a közvetlen segélyt nem áll módunkban nyújtani. Hiszen egy diákotthon egyévi bére és bebútorozása minimálisan nyolcszázezer lejbe kerülne, amely összeg nem áll rendelkezésünkre. Az egyetlen mód a társadalmi megmozdulás lenne. Csak gyűjtés révén tartjuk elképzelhetőnek előteremteni ezt az öszszeget és bár a gvüjtésformáva) betelt közönségünk, mégis hiszem, hogy a magyar társadalom felkarolja fiai ügyét.» * Az dbocsájtott erdélyi magyar tanáról: érdekében Harsja szenátus Horvátit József és Kádár Ferenc tanárokkal együtt a közoktatásügyi minisztert fölkereste, hogy á szomorú ügyben személyesen interveniáljon. A küldöttség barátságos beszélgetés közben elmondta a miniszternek, hogy az állásukból elbocsátott tanárok teljesen bírják az állam nyelvét, nem volt semmi ok arra, hogy őket kenyérkeresetüktől megfosszák. A miniszter jóindulatúan jelentette ki, hogy mindent megtesz a tizennégy állástalan tanár visszahelyezése érdekében. magyar színházi művészet szolgálatába állítva, hanem elsősorban a közönség széles rétegeinek Ízlése szerint am» budapesti szenzáció termékeket reprodukálta. Ahhoz, hogy abszolút művészi értékű drámai játékokat adhassanak: elsőrangú drámai együtteste volna szükségem és olyan kvalitású művészekre, amilyeneket a mai körülmények mellett Szlovenszkón nem is találok. A minisztérium ugyanis hét magyar illetőségű színész szereplési engedélyét bevonta és ezzel alaposan megkötötte a kezemet. Mert bár nem voltak kiváló jelentőségű művészek: lehetett volna a helyükbe elsőrangú fővárosi erőket angazsálni.« A fagy megtizedeli a kinai csapatokat E'i ;isé^ fenyegeti Kína egy résiét Londonból jelentik: A Kínából érkező jelentések szerint a középkinai tartományokban beállt a fagy. A nagy hi 'eg miatt a szabadban táborozó csapatok rengeteg embert veszítettek és egyes hadseregeket valósággal megtizedel a fagy. Nagy aggodalomra ad okot az is, hogy sok helyen nagy élelmiszerhiány van és az asszonyok és gyermekek ezreit pusztulással fenyegeti az éhínség. Fu-Kien délkinai tartomány csapatai egyébként átpártoltak a kantoni vörös hadsereghez, amely igy számban újból megerősödött. Sanghai-i jelentés szerint kinai martalóc-bandák felkoncolták Tung-Sang ezerkétszáz la kóját, köztük a város első tisztviselőjét is, akinek a szivét kitépték és közszemlére tették ki a város főuccáján. Mint Pekingből jelentik, Csang-Cso-Lin Pekíngbe tette át főhadiszállását és átvette a déli csapatok ellen operáló hadseregek vezetését. Mussolini nem fél Az olasz miniszterein k nyilatkozata az olasz-magyar barátságról A rendtörvény nevében ítélte el a komáromi törvényszék Pavec Mihály magyarországi kovácssegédet. Pavec a múlt hónapban egy gutái vendéglőben borozgatott, miközben azt a kijelentést tette, hogy a csehszlovák köztársaság »nem állam, csak megszállt terület.« A bíróság a rendtörvény alapján három heti fogházra ítélte. A szlovcnszkói magyar színházak ellen a »Weggel -ben komoly cikk jelent meg, mely az: vetette szemére az igazgatóknak, bogy nem hoznak értékes, irodalmi darabokat. A cikkre válaszképen nyilatkozatot küldött a lapnak egy magyar igazgató. »Teljesen magamévá teszem a »Reggel« szinikritikáinak tendenciáit — mondotta —■ amelyek mindenkor kompromisszum nélküli, komoly művészetet követelnek. Ám ez a mai körülmények között a praxisba át nem vihető és igy egyelőre még csak elvi jelentőségű lehet. Ami ugyanis engem egy komoly, értékes és lényeges magyar színházi kultúra megvalósításában legjobban gátol: elsősorban a szlovenszkói magyar színház mai együttese, amelyet nem én szerveztem, nem én állítottam össze, hanem Faragó igazgatótól voltam kénytelen átvenni. Faragó igazgató együttese pedig nem volt komoly, lényegesen Budapestről jelentik: kz Az Est Olaszországban élő munkatársát fogadta Mussolini miniszterelnök, aki hosszasan és részletesen nyilatkozott több fontos kérdésről. Nagyon érdekes a nyilatkozatnak az a része, amelyben Mussolini a fasizmus legközelebbi és jövőbeli céljait fejtette ki: — A belpolitikában — mondotta Mussolini — teljesen érvényre fogjuk juttatni az auktoritás elvét és a hierarchia fogalmát. Pénzügyi téren az államháztartás egyensúlyba hozása után megvonjuk a lira-csatát, társadalmi téren pedig be fogjuk bizonyítani, hogy a restül étek-állama, amelyet Olaszország valósított meg, nem utópia többé, hanem valóság. Nyilatkozott Mussolini az ellene e'követett merényletekről is és a következőket mondotta: — A merényletek azoknak a fertőző darázsfészkeknek a terve volt, amelyek az országban és a külföldön még megmaradtak és amelyek nem tudnak belenyugodni abba, hogy az olasz nép elsöpörte a demagógiát. Négy ízben kíséreltek meg ellenem merényletet, de mindannyiszor kudarcot vallott a kísérlet, mert nincs olyan ember, aki engem megállíthatna utamon, mielőtt müvemet befejeztem volna. Mussolini végül részletesen nyilatkozott az olasz-magyar kúltürközeledésről, végül az olasz-magyar viszonyról. — A magam részéről — mondotta — a legteljesebben óhajtom, hogy az olasz-magyar barátság még erősebbé váljék és az együíttmüködés konkrét alapokon nyugodjék. Nem csupán politikai barátságra gondolok, hanem elsősorban a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kiméiyitésére és szellemi együttműködés megerősítésére. Stresemann külügyminiszter tiszteletére abból az alkalomból, hogy megnyerte a Nobel-békedijat Stresernann a Nobel-dij elnyerésével kapcsolatban szombaton a kővetkezőképen nyilatkozott egy újságírónak: — A Nobel-békedij odaítélésével a béke politikáját és a sokszor meggyanúsított német politikát is megkoronázták. Németországot megvádolták azzal, hogy háborút akar, megtorló háborút, a Rajna-tartomány kiürítésére irányuló háborút. Még mindig úgy beszélnek Németországról, mint veszedelmes farkasról, amely az ártatlan bárányok nyálát fenyegeti. Azok a nehézségek, amelyek a tárgyalások során az utolsó hetekben felmerültek, csak a bizalmatlanságból keletkeztek, a francia politikai és katona] tényezők bizalmatlanságából. Es most jön a Nobel-békedij odaítélése. amely tudományos vizsgálódás alapján történik, tehát a Nobel-dij odaítélése úgyszólván okmányszerűen bizonyltja, hogy Németország hivatalos politikája őszintén, becsületesen és hathatósan fáradozik a világ kiengesztelődésén. Éppen ezért különösen nagy örömömre szolgál, hogy a dijosztás igy esett ki. örülök Németország politikájának sikerén, amelyet a világ előtt aratott és amelynek erkölcsi hatása mérhetetlenül nagy lesz. Az tény. hogy békepolitikánknak ez a mondhatni tudományos megerősítése arra fog engem Brianddal és Chamberlainnal együtt ösztönözni, hogy továbbra is a béke kiépítésén dolgozzunk és hogy Locamó és Thoirv eszméjét igyekezzünk ezután is valóra váltani mindaddig, amíg mi vezetjük országaink külpolitikáját. Megszüntetik a katonai ellenőrzést Magyarországon és Bulgáriában is G n ben biztosítva van a megegyezés a lefegyverzés kérdésében „A Nobel-békedij a német politika megkoszorúzása“ Londonból jelentik: A Times genfi jelentése szerint abban az esetben, ha minden simán megy, az u.i esztendő elején kiadják a parancsot a Berlinben, Budapesten, Bécsben és Szófiában székelő szövetségközi katonai ellenörzöbizottságok visszahívására. A jogi szakértők, hir szerint, az 1924. évi népszövetségi tervezet kéthárom pontját módosították. A tervezetet uj alakjában a Genfben tartózkodó külügyminiszterek már jóvá is hagyták. A tervezet 5. cikkelye, amelynek értelmében a csapatok megmaradhatnak a katonaságtól mentesített zónában, megszűnik és helyébe az az uj javaslat kerül, hogy Franciaország és Németország közvetlen megállapodást igyekezzenek létesíteni a Raina-vidék kérdésében, amit azután a Népszövetségnek és a locarnói szerződést aláiró hatalmaknak kell aláírni. . Párisi jelentés Szerint Julés Sauerw'eiri, a Matimiek Genfbe kiküldött tudósítója azt jelenti lapjának, hogy Briand a szombatra virradó éjszaka hosszabb táviratot intézett Genfoen Poincaréhez, amelyben közli, hogy a német katonai ellenőrzés kérdésében három megoldási lehetőség áll fenn: Először a katonai ellenőrzés fentartása, ami Európa békéjére nézve súlyos politikai következményekkel járna, sokkal súlyosabbal, mint a könlgsbergi német katonai erődítmények le nem rombolása. Másodszor döntőbíróság igénybevétele abban a kérdésben, vájjon Németország teljesitette-e a leszerelés feltételeit vagy sem és a nagykövetek tanácsának egyes határozatai ellen emelt német kifogások jogosultak-e vagy sem. Végül harmadszor a katonai ellenőrzőbizottság haladéktalan visszarendelése és helyébe a népszövetségi ellenőrző bizottság felállítása. Genfi jelentés szerint a német sajtó kiküldött tudósától vasárnap délben Genfben villásreggelit adnak Bandaharc az olasz-francia határon Az olasz rablóbanda vezérének sikerült átszokni Franciaországba VentimigHából jelentik: Már napok óta mozgósítva van a ventiraigUal tartományban a 41. olasz gyalogezred és a fasiszta milicia, hogy kézrekeritse Pollastrl rablóvezért és banditatársait, akik a napokban két karabinierit lelőttek. Csütörtökön a katonaság a határ közelében ráakadt Pollastrira. aki lövöldözni kezdett, mire az üldöző katonaság is tüzelt rá, a rablóvezérnek azonban sikerült a ventimigliai pályaudvarra menekülni. A ventimigliai pályaudvaron éppen indulóban volt egy gyorsvonat Franciaország felé és a haramiavezér felugrott a vonat egyik utolsó kocsijának lépcsőjére, ahonnan visszafordulva, még lelőtt egy olasz katonát. Később azután Mentonból jelentették, hogy a mentoni pályaudvar előtt a vonatról leugrott két ismeretlen férfi és eltűnt. Néhány órával később Ventimiglia közelében a határon két mezítelen holttestet találtak. Megállapították, hogy mindkét embert tlieggyilkolták, az egyik egy olasz vámőr, a másik a fasiszta milicia tagja. Valószínűnek tartlák, hogy a gyilkosok azért vetköztették le áldozataikat, hogy ezeknek egyenruhájában menekülhessenek el. Nizzai Jelentés szerint a ventimigliai pályaudvar mellett péntek este újabb holttestet találtak. A hulla mellett egy két kilogrammos bomba hevert, amely különleges szerkezetével úgy volt beállítva, hogy a legkisebb megtnozditásra felrobbanjon. A ventimigliai hatóságok szerint ezt az újabb gyilkosságot, amely már ezen a héten az ötödik, szintén ugyanaz a rablóbanda követte el, a bombával pedig valószinüleg a ventimigliai pályaudvart akarták felrobbantani
