Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-11 / 339. szám

6. oldal IQ26. december ll. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Nincs hely Novisadon a városi hivatalok számára Ki akarják telepíteni a felebbvitcl* bíróságot Noviszadról jelentik: Noviszad vá­ros tanácsa már régen foglalkozik az­zal a tervvel, hogy a szűknek bizonyult városháza épületéből • néhány ügyosz­tályt más épületekbe telepítsen át. Az ez irányban megindult tanácskozások so­rán merült fel az a terv, hogy a város­nak a Kralj ^Alekszandar-ucca 17. szám alatt levő épületében, amelyben azelőtt a gimnázium volt elhelyezve és ahol jelenleg a íelebbviteli bíróság és fő­ügyészség hivatalos helyiségei van­nak, helyezi el azokat a városi hiva­talokat, amelyek most szétszórtan a városban különféle épületekben kaptak ideiglenesen helyiséget. A terv meg­valósítását az a körülmény is sürgeti, hogy a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében városi takarékpénztárt szán­dékoznak létesíteni. A város azzal az ajánlattal fordult az igazságügyminiszterhez, hogy haj­landó a Duna-uccában levő kcrültei tör­vényszéki épület első emeletére saját költségén egy második emeletet léte­síteni, ha az igazságügyminiszter hoz­zájárul ahhoz, hogy a felebbviteli bíró­ság a Kralj Alekszandar-ucca 17. szám alatti épületből odaköltözzön. A felsza­badult épületben a városi takarékon kí­vül a rendőrséget, rendőrségi bejelentési hivatalt, a javadalmi hivatalt és a vá­rosi tűzoltóságot helyeznék el. A hibás váltó miatt kisiklott Maliidjoson a beogradi személyvonat Maliidjos állomáson pénteken délelőtt nagy pánikot idézett elő, hogy a Beo­grad felől közeledő személyvonat az ál­lomástól pár száz méterre kisiklott. A vasúti karambol, amelynek a szeretír esés véletlen folytán csak'‘egyetlen se­besül tje van, úgy történt, ifogy a .Szuho-,. ticáról reggel 8.20-kqr induló Noviszad—' beogradi személyvonat, amely a szuboti­­cai bíróság tagjait is vitte a Szekics köz­ségben megtartandó nyilkossági per tár­gyalására, • ötnegyed óra késéssel in­dult cl a szuboiicai állomásról. Ennek a vonamak Fehetics állomáson kellene ta­lálkoznia a Beogradból jövő személyvo­nattal. A szuboticai vonat késése miatt a beogradi vonatot azonban tovább en­gedték azzal, hogy a maliidjosi állomá­son éri be a szuboticai személyvonatot. A szuboticai személyvonat az utasítás szerint a maliidjosi állomáson a második sínpáron megállt, hogy bevárja a beo­gradi vonatot, amelynek az első sínpá­ron kellett volna áthaladnia. Amint a beogradi vonat áthaladt a vál­tón, a mozdonyvezető. Fényes Ferenc észrevette, hogy a váltó nem működött, mert a vonat nem az első, hanem a má­sodik sínpáron fut, amelyen a szuboticai személyvonat vesztegelt. Amint a moz­donyvezető körülbelül háromszáz méter­re maga előtt megpillantotta a síneken álló vonatot, hirtelen fékezett, ugyan­ebben a pillanatban a mozdony után kap­csolt postakocsi és egy elsőosztályu ko­csi kiugrottak a sínekről. A vonaton le­írhatatlan pánik keletkezett. Az utasok kétségbeesetten a kijáratok felé rohan­ták. A mozdony a fékezés után még öt­­ven-hatvan métert rohant, maga után vonszolva a két kisiklott kocsit, melynek kerekei mélyen belevájódtak a földbe. A kisiklás következtében a sínek hosszú darabon felszakadtak és elgörbültek. A sinek elgörbülése volt az egyik oka an­nak, hogy súlyosabb katasztrófa nem következett be. Ugyanis a meggörbült sinek megállították a kisiklott vagonok után következő személykocsikat és igy még mielőtt az összeütközés megtörtént volna, a vonat megállt. A kisiklás következtében használhatat­lanná vált pályán a szuboticai vonat nem folytathatta útját, hanem visszahozta Szuboticára a beogradi utasokat, míg a szuboticaiakért Vrbászról küldtek segély­vonatot és igy az utasok újabb egy óra késéssel folytathatták Útjukat. A szubo­ticai törvényszék bírái, akiknek délelőtt tíz órára kellett volna. S^kicsre érkezni, Freitag Gottfried gyilkossági perében a helyszíni szemlét megtartani, a karam­bol következtében fél tizenkettőkor ér­keztek csak meg. A 'vasúti karambol ügyében azonnal megindították a Vizsgálatot és megálla­pították, ; hogy a beogradi szerelvény két kisiklott kocsijában nem tartózkodott senki. A karambolnak igy csak egyetlen sebesültpe van, Szabó Ferenc szuboticai, V. köri Mokricseva-uccai lakatos, akit a felborult kocsi maga alá temetett. Sza­bónak a ballába tört el és súlyos sérülé­sével beszállították a szuboticai közkór­házba. A vonatkisiklás ügyében kihallgatták a pályaőrt, aki elmondotta, hogy a váltót szabályosan beállította, de az ugylátszik elromlott. A pályaőr kijelentette, hogy ez év november 2-ikán jelentést tett a szu­boticai osztálymérnökségnek a váltó­készülék használhatatlanságáról. Akkor kint is járt egy mérnök, aki megállapítot­ta, hogy a készülék rossz, de mindez­­ideig nem javították ki. A karambol ügyében kihallgatták a beogradi vonat vezetőjét, Fényes Ferencet is, aki el­mondottá, hogy a kisiklást egyrészt a váltóállítás, másrészt a hirtelen fékezés okozta. Fényes Ferenc mozdonyvezető kijelentette, hogy ha csak egy pillanatot késik, vagy ha idejekorán észre nem veszi a sinen álló szuboticai vonatot, a beogradi mozdony belerohan a szuboti­cai szerelvénybe, ami súlyos katasztró­fát idézett volna elő. A pályatest kijavítását azonnal meg­kezdték és a forgalom remélhetőleg rö­videsen helyre áll.. Briand és Stresemann osztoznak a l^okel-foékedijon Az 1925. évi békedi|at Chamberlain és Dawes kapják Parisból jelentik: Oslóban a parla­ment egyik külön termében csütörtök délután ült össze a Nobel-bizottság, hogy az 1925. évi ki nem osztott és az 1926-os Nobel-békedij odaítélése fölött döntsön. A bizottság tárgyalá­sa zárt ajtók mögött folyt le és a döntésről még nem adtak ki közlést a nyilvánosság számára. Az Oeuvre értesülése szerint a bizottság az 1926. évi lrékedi­­jat Briand francia és Strese­mann német külügyminiszternek Hélte meg és két egyenlő részre felosztva fogja kiadni a két külügyminiszternek.-A bizottság további döntése szerint az 1925. évi békedij Chamber­lain angol külügyminiszter és Dawes amerikai tábornok közt fog megosztani, ugyancsak egyenlő mértékben. A bizottság tanácskozása során szóbakerült Luther volt német kan­cellár és Hérics csehszlovák külügy­miniszter neve is. A határozatot a bizottság kimentő indokolással ki séri és ismerteti azokat az érdeme­ket. amely a három külügyminiszter é$ Dawes ‘ nevéhez fűződnek, felső rolja a genfi népszövetségi intéz­ményt, Locamót, Thoiryt és a Da­­wes-tervet. Oslóban úgy számítanak, hogy a kitüntetettekre egyenkint 66.000 nor­vég korona fog jutni. Tizenöt évi /egyházra ítélték a szekicsi gyilkost Főtárgy alas a gyilkosság színhelyén — Nrm rablást szánd kból gyilkolt Freitag Gottfried béreslegény A szekicsi gyilkosság bűnügyében pénteken a helyszínen folytatta a szu­boticai törvényszék büntető-tanácsa a; főtárgyalást. Freitag Gottfried vádlot­tat szuronyos börtönőrök kísérték pén­teken reggel Szekicsre. és ugyanekkor utaztak ki a bíróság tagjai is. Pavlovics István törvényszéki, elnök, a , főtárgyá­lás vezetője, Radonics Sžretćn és Szto­­jánovics Radovan tanácsbirák, Mitro­­vics Vukó jegyző, dr. Csutinovics Fer­de ügyész, valamint dr. Petrovics Már­ké védő. A vonat két órai késéssel fu­tott be a szekicsi pályaudvarra és így a pénteki fötárgyalást csak fél egykor nyithatta meg Pavtovics elnök. A heäysini íőtárgyalás A Bíróság tagjai a vonat megérkezése után nyomban kiszálltak a gyilkosság színhelyére, Kovács Tamásék tanyá­jára. A tanya mintegy három kilométer­nyire fekszik a községtől, , százötven lé­pésnyire az országuttól. A főépület egy­szerű parasztház, két szobával, ame­lyeket a konyha választ el egymástól. Az egyik szoba két és fél méter széles, három méter hosszú: itt történt a gyil­kosság. A másik szoba valamivel na­gyobb, ebben állnak Kovácsék ruhás­­szekrényei, amelyekben ,a pénzüket is tartják. A tárgyalás megnyitása után a bíró­ság elsősorban a Vádlott Freitag Gott« friedet hallgatta ki. . T Freitag megismételte a csütörtöki tár­gyaláson tett vallomását, elmondta, hogy a kritikus napon a Kovácsékkal szomszédos tanyára indult, az ott szol­gáló sógora meglátogatására: Útközben betéft Kovácsékhoz is, ahol elkérte a fegyvért és azzal tovább akart menni. Kovács Tamásné néhány lépésnyire ki­­kísérte. ' -— Amikor kifelé mentünk — mondotta vallomásában — arra ‘ gondoltam, hogy amikor én ilyen szegény vagyok, milyen jól élnek Kovácsék. Ezen járt az eszem már bent' a 'szobában is. HuSz ‘ lépésnyi­re megálltam á‘Háztól,''Tássán megfor­dultam és visszamentem.' ‘Útközben le­vettem vdüatnról a fegyvert és egy pat­ront'tettem belé. 1 *• Ugyanekkor a vádlott megmutatta, meddig ment vele Kovácsné, honnan 'fordult vissza a tanya felé. — Mit gondolt akkor, amikor a fegy­vert megtöltötte? «— kérdezte az elnök. — Az járt az eszemben, hogy ők mi­lyen gazdagok és én milyen szegény vagyok. — Es. azután mi történt? : — Benyitottam a konyhába, amit ^meghallott Kovácsné és kinézett a szo­bából. Még csak a karját láttam és már lőttem. — A gyereket, aki az asztalnál ült, nem látta? — kérdezte az elnök. — Nem láttam. , — Az lehetetlen — vágott szavába az elnök — hisz a gyerek két-három mé­ternyire volt magátólt.. És miért lőtt? — Nem tudom. Nagyon haragudtam... Lőttem... Azután elmondta, hogy a fegyver el­­dördülése után érezte, hogy valaki el­surran mellette. Hátranézett és akkor a holdvilágnál meglátta, hogy az asz­­szony. Utánafordult, mire Kovácsné kifutott a ház előtti verandára. — Utána szaladtam — folytatta val­lomását — még a verandán utolértem és letepertem. — Miért? Szerelem miatt. Az asszony azon­ban kiugrott a. kezeim közül és a ház mögé menekült. Százharminc lépésnyire lehetett • tőlem, -amikor utána lőttem. — Miért? — Nem tudom. Megmutatja ezután a vádlott azt a helyet, ahol a fegyverét használta és azt a helyet a szántóföldön. ahol a fegyvert eldobva ismét utólérte Kovács­­nét. Olyan pontosan mutatott meg min­dent, hogy azon a helyen, ahonnan az asszonyra lőtt, a helyszíni tárgyalás al­kalmával megtalálták a két patront is, amelyeket a nyomozás során nem tud­tak megtalálni. Kovács Tamásné az elnök kérdésére kijelentette, hogy minden úgy történt, ahogy a vádlott elmondta, csak azt fe­lejtette ki vallomásából, hogy már a konyhában erőszakot akart elkövetni rajta. Freitag megjátszotta a gyilkosságot A bíróság tagjai és a vádlott ezután visszatértek a házhoz, ahol Freitag az elnök felszólítására megmutatta, hogy hogyan folyt le a gyilkosság. Kovács­áét és egy gyereket, aki az áldozatot helyettesitette, leültették az asztalhoz, majd Freitagnak átadták a bűnjelként lefoglalt törött fegyvert. Amikor, benyi­tott a konyhába, Kovácsné felkelt az asztaltól és kinyitotta a szoba ajtaját. Mitrovics Vukó jegyző ezt a jelene­tet lefényképezte és a fényképet az ak­tákhoz fogják csatolni. A vádlott megváltoztatja a vallomását A bíróság ezután megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú Kis Teréz, aki a gyilkosság után, azalatt, mig a súlyosabban megsebesült Kovács Ta­másné a vrbászi kórházban feküdt, gondját viselte Kovácsék négy és fél éves .kisgyermekének. Kis Teréz vallomásában elmondta, hogy amikor értesült a történtekről és Kovácsékhoz ment, megnézte a szobá­kat és azt vette észre, hogy abban a szobában, ahol Kovácsék a pénzüket tar­tották, nem járt senki. Kovácsné szintén megjegyezte, hogy a szekrényekből semmi sem hiányzott. . Kis Teréz kihallgatása "után a bíróság visszatért a községházára, ahol foly­tatta a tanuk kihallgatását. A legérde­kesebb vallomást Boskovics Petár rend­­örörmester tette, aki jelen volt a vád­lott első rendőrségi kihallgatásánál. Boskovics elmondta, hogy Freitag a rendőrségen azt vallotta, hogy azért ment ki Kovácsék tanyájára és azért lőtte le Angyal Imre kanászgyereket, mert Kovácsáén erőszakot akart elkö­vetni. Az elnök a vádlotthoz: Igaz ez, be­ismeri most is? A vádlott: Igen! Az elnök: Miért kellett megölni a gyereket? A vádlott: Nem tudom. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy csütörtökön, a szuboticai tárgya­láson nem igy vallott és a két vallomá­sa között nagy eltérés van. _ A tárgyaláson — mondotta az el­nök — először azt mondta, azért ölt, mert ök gazdagok, maga pedig szegény, most azt mondja, hogy szerelem miatt... _ Én nem akartam erőszakkal birm az asszonyt — felelte a vádlott csak azt akartam, hogy szeressen... De azt is tudtam, hogy gazdagok... Kulonben nem tudom az okot... Schneider Miklós és Klein Miklós ta­nuk jelentéktelen vallomása után Geyer Lenhard rendőrőrvezetót hallgatta ki a biróság. Geyer szintén jelen volt a vád­lott első rendőrségi kihallgatásánál. Ge­yer nyugodt hangon ugyanúgy mondot­ta d a kihallgatás részleteit, mint Bos­kovics, mire a biróság megesketíe. Geyer kihallgatása után az elnök a tárgyalást félbeszakította és folytatását délután öt órára tűzte ki. A perbeszédek Pavlovics elnök délután öt órakor nyitotta meg ismét a főtárgyalást, ame­lyet, tekintettel az óriási érdeklődésre, a községháza udvarában kellett folytat­ni-. A bíróság a községháza folyosóján foglalt helyet, mig az udvart óriási tö­meg lepte cl. Miután több tanú nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents