Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-11 / 339. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ íQ2Ö. december 11. A nagy hallgató örökre elnémult Bismarck, Maccltiavelli, Cavour; eze­ket a neveket emlegetik leggyakrabban, amikor Pastes politikai egyéniségét jel­lemzik. A délszláv egység Piemontjának legkiemelkedőbb, legcéltudatosabb, leg­következetesebb államféríia a megvaló­sított koncepciók nyergében talán a fi­renzei mester követőjének bizonyult, ab­ban az értelemben, hogy a pillanatnyi helyzetek látszólagos tanulságait aláren­delte annak a legfőbb érdeknek, amely a végcél elérése felé mutatta az utat s amelyet a részleteredmények megtartá­sának érdeke diktált. A történelem el­dönti, hogy Pasics müve nem látszat, hanem eleven valóság-e * A történelemé lett már életében, aki­nek megadatott, hogy végig csinálja nemzete történelmének egy fejezetét, sőt egy (Hjabh fejezet első szakaszát. Pasics a megszemélyesítőié a modern Szerbia egész történelmének — mondotta róla Mussolini, amikor csodálattal ismerte el az addigi ellenfél nagyságát. Zajecsártól Rómáig rengeteg hosszú volt az ut. Nyolcvan év — a kis földmivesfészekből való elindulás, a szenvedő, földturó szerb paraszt álomvilágából, ahol népmitho­­szok hőseinek legendáit, törökverő acsarkodást. függetlenség, szabadság, élet ébredező vágyát idegzetté be; az elnyomott nép tanult fiainak lelkes tett­­rebuzgósága Zürichben, készülő forradal­mak süstörgő katlanában; . utópiák és realitások, forradalmár és az első szer­biai vasutak építő mérnöke; a radikáliz­­mus szabadságharcai, Markovics Szveto­­zár vértelen forradalma; parlamenti küz­delmek alkotmányért, jogokért, össze­esküvések, lázadások: dinasztiák bukása és keletkezése; emigráció, üldöztetés, hatalom, uralom, államalkotás, háborúk, szövetségek, veszedelmek, diadalok — epohális mii. Pasics mindenütt az élen, előrenéző biztonsággal, törhetetlen nyu­galommal, az események felett. * Ez a született forradalmár — állapí­totta meg az ifjú Pasicsról Bakunin. A zürichi technológiai fakultás fiatal szerb hallgatója valóban nemcsak az exakt tu­dományok iránt mutatott kitűnő fogé­konyságot, mert Zürich a hatvanas évek­ben ugyanolyan jó iskola volt a forra­dalmi szervezkedés harci módszerei te­kintetében is, miután minden nemzeti­ségbeli számüzötteknék, vagy politikai elégedetleneknek gyülekezőhelye, flotta­­bázisa volt. Pasics Nikola már itt tanú­ságot szolgáltatott arról, mennyire men­tes a vak fanatizmus lázától, még akkor is, ha forradalmi politikáról van szó és mennyire rendelkezik a hideg megfonto­lás, a józan Ítélőképesség adományával. Pasics, Bakunin tanítványa, a »Balkáni Köztársasági Föderáció« tagja egy nagy vita alkalmával Bakunin ellen bebizonyí­totta, hogy a balkáni népek első — meg­valósítható — feladata: a török hódolt­ság alól felszabadulva különálló, függet­len nemzeti államokat alakítani s azokat korszerű mintára berendezni. A európai és balkáni népek fejlődé­sének útja Bakunintól Wilsohig és Csi­­cserinig aránylag nem nagy ut, de ebben a darab törtéielemben kevés államférfin járt végig olyan biztos iránytü-szabta egyenes ösvényt, mint Pasics. * A reálpolitika iránti tökéletes érzékét igazolta számtalan sakkhuzása, az a sok látszólagos ellentmondás. amelyekkel mindig meglepte legközelebbi politikai híveit is. Minden körülmények között, minden helyzetben matematikai bizton­sággal, csodálatos ösztönnel szolgálta a szem elöl el nem tévesztett koncepciót. Amit Pasics hazájában, aktiv politikai működése első ötven évében tett. az már nagyrészt a történelemé és ami azután következik, azt a jövő történelem fel­adata értékelni, de talán legközelebb jár az objektiv igazsághoz az a megállapí­tás, amely Pasics politikai koncepcióját ebben a jelmondatban foglalja össze: a Balkánon és a Duna völgyben szabad délszláv állam — Bulgáriát is beleértve’ — az államban Szerbia és Szerbiában a demokratikus-monarchist a iöldmiveS-riép pórija legyen m. élen fis mindvégig nem feledkezett meg Oroszországról, ahol harmincöi evvel ezelőtt szentimen­tális és reálpolitikaí küldetésben járt. A jugoszláv külpolitika tartózkodó állás­pontja Oroszországgal szemben szintén Pasics pályájának érdekes ellentmondá­sai közé s az ő időben bízó koncepciójá­hoz tartozik. Tiszta, mint a geometria — így jellemzi Pasics politikáját Her­mann Wendel, a jugoszlávbarát német publicista s rámutat az egyszerűség zse­nialitására. * Olyan egyszerű, hogy nagyon is kom­plikált. ezt lehetne mondani és a zseniali­tás néha a tökéletes primitívség látszat it veszi fel. Semmiíől sem mondani véle­ményt, kitérő választ adni minden kér­désre, rejtélyes és játékos gondolattÖFe­­dékeket adni akkor, amikor döntő és irányadó koncepciót várnak, ezt a mű­vészetét csodálták hívei, akik mindig bizonyos idő elteltével jöttek rá, hogy mennyire — nem értik vezérüket és mi­lyen éles’átásu valósi megnyilatkozás volt az, amit az adott pillanatban röpke, tréfás ötletnek könyveltek el. A nagy hallgató, az ösztön és a szuggasztiv erő embere mm 'önkinek ösztönére bízta, hogy az ő szándékát kiérezze és azt kö­telező igazodásul bírja. így lett Pasics­­ból, a forradalmi harcosból, a börtönöket megjárt és halálos Ítéletet megúszott néptribunból, a nagy guvernátor. Balkán Ravasza és sul' cs szfinksz, belpolitiká­ban, külpolitikái magánéletben. Volt idő, amikor jött Protics Sztoján és szá­­monkérte tőle az Iván-napi merénylettel kapcsolatos magatartását, ellenfeleinek növekvő sora hivatkoztak vádakra. Mi­lán király kegyelméről, vésztörvényszé­ki kimentő tanúskodásról és amint telt az idő, anyagi elkápátásról, de ki tudott elképzelni akkor már olyan hatalmat, amely képes lett volna megingatni egy nemzet hitét küldetéses, mózesi, honala­pító vezérében? Szélsőségek: a délszláv államok föde­rativ szövetsége, izolált Nágyszerbia. a délszlávság végérvényes rövidlátó Jugo­szláviája, szerb-horvát-szlovéii föderáció, Radics, Pribicsevics — mindezek között Pasics Nikola tartotta az arany közéjj­utat és az utóbbi években egymást kö­vették az olyan helyzetek, .amelyekben Pasics volt az egyetlen plauzibilis, el­képzelhető reálpolitikus. Az idő a leg­­jobb szövetséges — híressé vált, kedvelt szentenciája volt ež Pasicsnak, aki sze­rette a tulhevüit fanatizmus váhalkozá­­{sait megállítani és az idő múlásának le­hűtő böicseségére támaszkodott. Az idő­ből Pasics életének csaknem egy évszá­zad jutott és ezalatt Pasics lassanként sok mindent elért, de a halál szétszakí­totta ezt a szent szövetséget és Pasics­nak nem sikerült mindent megérnie. * A legutolsó évek, vagy talán inkább j a legutolsó hónapok alatt mutatkoztak á tragédia íoganásának jelei. Szerbia föld­­mivcseJemeinck radikálispártjába beszü­­remleítek az újonnan keletkezett pénz­­polgárosztály elemei s ez az átváltozás volt ' atőoka sok mindennek, ami Pasics körűi történt, aki.— -fia sikerül keresz­tülvinnie kissé későn kialakuló tervét a párt megtisztításáról és programreform­­járól — talán ezen is segíthetett Volna. Talán. Bízott ebben, amint aggastyáni makacs­sággal bízott a tényleges hatalma vissza­szerzésében is. De hiszen tizenhétszer volt miniszterelnök Pasics, akit, mikor ifjúkorában Zürichből visszatért, a beo­­gradi főiskola technikai professzorává akartak kinevezni. Pasics Nikola nem lett mérnöktanár az abszolutisztikus kor­mány kegyéből, hanem: volt halálraítélt m'pvezér, megteremtette a szerbiai pa­rasztdemokráciát, gyalogolt egy csúnya téli háborúban Albánia sártengerén át és j ni; nagy államot épített. Ma mindenkép­pen robusztus történelmi figura. Két órával a kiv g ése elq t kapott halasztást egy h l Irai’éU Ljubljanából jelentik: A ljubljanai tör­vényszék nemrégén halálra ítélte Jarksz Iván munkást, aki ellen kétszeres rabló­­gyükoSság' élk'övétése miatt emelt vádat öz ügyészség. Az Ítélet most lett jog­erős és csütörtökön közölték az elítélt­tel, hogy pétiteken reggel végrehajtják rajta a halálos Ítéletet. Járkszot le is vitték a siraiomházba, hogy hátralevő idejét ott töltse el. Járksz védője mindent megpróbált, hogy védencét megmentse a halálos Íté­lettől és csütörtökön délután táviratilag kért kegyeimet a királytól és táviratában azzal indokolta kérését, hogy olyan bi­zonyítékok birtokába jutott, amelyek a vádlott ártatlansága mellett szólnak. Az ügyvéd táviratára csütörtökön éjjel ér­kezett meg a válasz az igazságügymi­­niszteriumtó! és ebben a táviratban az igazságügyminiszter elrendeli, hogy az Ítélet végrehajtását függesszék fel- A rendelkezést két órával a kivégzés előtt közölték a delikvenssel, aki örömében táncolni kezdett és. a királyt éltette. '■‘SSfBSEfflB Zagreb és Susak között megindult a vasúti forgalom Zagrebbó! jelentik: öt napi megsza­kítás után a Zagreb—Sttsak közötti vo­nalon, miután a katonaság közreműkö­désével sikerült a m hótól megtisztí­tani a pályát, pénteken megindult a vasúti forgalom. Ugyancsak pénteken akarták elin­dítani az első vonatot a Zagreb-^-spliti vonalon is. ez azonban nem sikerült an­­hak ellenére, hogy jelentés érkezett már a pálya megtisztításáról. Közvet­len az első vonat elinditása előtt távirati értesítést kapott a zagrebi vasúti állo­másfőnökség, hogy Rudapalje állomás­nál egy hatalmas hölavina zuhant, le a pályára, aminek az eltakarítása legalább egy napig fog tartani. Ezek a munkála­tok már meg is kezdődtek és igy szom­baton Zagreb és Split között is megin­dulhat a vasúti forgalom. A munkáik is kaphatnak szegénységi S>1 ouyitványt A pénzügyin nfs :ter en edék nysége az ü dék« örvény ni gyarázata körül Noviszadról jelentik: A Bácsmegyei Napló néhány hét előtt megírta, hogy az uj illetéktörvényt a pénzügyminisz­ter úgy magyarázza, hogy illetékmen­tesség csak azokat illet meg. akiknek keresete nem nagyobb az áHugos kö­zönséges napszámnál. A pénzügyminiszter magyarázata, mely a fizikai és szellemi munkások többségét megfosztotta a szegénységi bizonyítványokhoz való jogától, az adó­törvényen alapul. Szerbiában csak kétféle adót ismernek: személyi és tárgyi adót, míg a Vajdaságban a régi magyar tör­vények csak egyféle személyi adót is­mertek: a másodosztályú kereseti adót. A régi magyar illetéktörvény az uj il­letéktörvény érvénybelépése óta hatá­lyát vesztette és igy a Vajdaságban il­letékmentességet csak azok élvezhet­nek. akiknek adója nem haladja meg a tíz dinárt. Ez a rendelkezés csak a kol­dusoknak untatott il'etékmentcsséget. mert sem a fizikát munkások, sem az all ami iinptdi üsok nem estek illeték­­mentesség ala miután a munkások ke­resetük !%-z> i'zefik egyenes adóba és az állami napidinsok adója js mégha ladia a tíz dinin. Czalt.il -■ lakosság széles rétege esett el az illetékmentes­ség kedvezményétől; csak a munkakép­telenek, vagyontalanok és 'keresetképte­lenek kaphattak a törvénymagyarázat szerint szegénységi bizonyítványt. A noviszadi tartományi pénzügyigaz­­gatósdg már többizben fordult a pénz­ügyminisztériumhoz, amelyet arra kért, hogy nocsak a másodosztályú kere­seti adót tekintsék személyi adónak és necs-ak ezt az adót hozzák levonásba a fizetett összadókból, hanem a munká­sok 2%-os adója és a kistisztviselők adója is személyi adó jellegével bírjon, mely esetben a munkások és tisztvise­lők nagy tömege nem fizetne tiz dinár­nál több egyenes adót és igy illetékmen­tességet élveznének és igényük volna szegénységi bizonyítványra. A pénzügyminisztérium csütörtökön arról értesítette a noviszadi tartományi pénzügvigazgatóságot, hogy méltányol­va a felterjesztésekben felhozott érve­ket, a minisztérium az illetékmentesség szempontjából ezentúl nemcsak a má­sodosztályú kereseti adót tekinti sze­mélyi adónak, hanem a fizikai munká­lok 2%-os kereseti adóját is, miáltal j tegtöbb munkás a Vajdaságban ezentúl kétségtelenül illetékmentességet fog él­vezni A has felmetsző titka Felboncoiták az adai harakiri áldozatát Szcntáról jelentik: A borzalmas adai öngyilkosság áldozata: Miskovics Mi­­lorádné, mint megírtuk, kedden meg­halt. A hozzátartozói még aznap el akarták temetni, az asszony szülei azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy ielboncoiják a holttestet. A szuboticaí ügyészség utasítására szerdán délután kiszállt a helyszín* re Davidovlcs Bogdán szental járás bíró. dr. AVérl Sándor hatósági orvos és dr. Brlvtlcs József adai főorvos. A boncolás megállapította, hogy a fia­tal asszony a legnagyobb valószínűség szerint salát kezével vetett véget éle­tének. Ezt a véleményt alátámasztja számtalan körülmény, elsősorban az, hogy a seb szélén mintegy öt centimé­ter hosszúságban felületes karcolás nyomai voltak észlelhetők, ami ar­ra mutat, hogy a szerencsétlen halálra­­késziilő asszony először kipróbálta a beretva élességéi. Miskovics Milorád földbirtokost, akit néhány órára őrizetbe vettek, a ‘bonco­lás után a vizsgálóbíró nyomban szabadláb* ráhelyezte. Az asszony szülei és hozzátartozói akik jómódú földbirtokosok, nem akar­nak belenyugodni a nyomozás eredmé­nyébe és tovább folytatják az adatok gyűjtését annajt a feltevésüknek bizo­nyítására, hogy az asszonyt Ismeretlen tettes gyil­kolta meg. Szvircsevicsék szerint Miskovics és felesége az utóbbi időben nem éltek békés egyetértésben. A viszony any­­nyira elmérgesedett köztük, hogy múlt szombaton este JMiskcvics hazavitte fe­leségét apósához Szvircsevics Jeftához, miután megállapodott az asszonnyal hogy kisebb leányukat is hazaviszi, nagyobb leányukat pedig ö maga neve­li, fel. A fiatal asszony kérlelte szüleit, hogy ne kényszerítsék vissza urához, apja, Szvircsevics Jefta azonban vasár­nap mégis visszavitte leányát a Misko­­vics-tanyára. Miskovicsné egész dél­előtt jókedvűen végezte dolgát — dél­után háromkor pedig elkövette a bor­zalmas öngyilkosságot. A halálos ágyán sírva könyörgött, hogy hívják el Szta­­ribecsén lakó nővérét, mert meg akar­ja neki mondani, hogy miért és hogyan halt meg. A beretvát amivel az asszony fel* metszette a hasát, csak kedden ta­lálta meg a férje. A csendőrök még kedden délelőtt ki­mentek a helyszínre, ahol meglepetve tapasztalták, hogy Miskovics Tósó, Miskovics Milorád huszonhárom éves testvéröccse, édesapja parancsára fel­mosta a félreeső hely pádlózatát, ahol I az öngyilkosság történt. A hatóságok az egvre bonyolódó •ügyben tovább folytatják a nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents