Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-10 / 338. szám
12 OLDAL * fmvf, DIF AR Postaritt« n gotoTom plaćena BACSIWEGYEI NAPLD XXVI*. évfolyam Sznbotica, 1926 PÉNTEK d^cemb^r 10. 338. szám Mefjelecik minden reglet, ünnep ntín ét hétfSn délbe« 1 < Itfor: Kiadóhivatal 8-53 Szerkesztőség 5-10. 8-5J E lőfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőségi Zmaj Jovln trg 3. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovi« trg 3. (Minerva palota) A parlameotárizmu válsága A jugoszláv politikai élei em..i_ü a sűrű egymásutánban ki uuló kv,.mányválságok emésztik. N m tuű Kialakulni egységes és szilárd parlamenti ióbbség és ezért a kormányzat Kénytelen időről-időre koalíciót öszszehozni, hogy ne csússzon ki lába alól a parlamentarizmusnak az az alkotmányjogi alapelve, amely szerint a kormány csak addig maradhat a helyén, amig a parlament többségének bizalmát bírja. A koalíció azonban alkotóelemeinek heterogén voltánál fogva a bomlás csiráit reiti macában. Pártok szövetségére támaszkodó kormány munkaképessége ingadozó, mert minden fontosabb problémánál kibújnak az eltakart ellentétek a koalíció leple alól. Az ilyen kormány folytonos kompromisszumokra van utalva, a gyökeres intézkedések kerülésére és mindazoknak a kérdéseknek kikapcsolására, amelyek megoldását a nép vitális érdekei követelik. A koalíciós kormányzat a születése pillanata óta lappangó krízisben van és minden gondját az az erőfeszítés köti le, hogy ez a látens válság napvilágra ne törjön. Innen az a nyomasztó ideiglenesség és bizonytalanság, amely parlamentünket óhatatlanul tétlenségre kárhoztatja. Kétségtelen, hogy ennek az állapotnak eredendő oka maga a parlamentáris demokrácia, amely az egyöntetű parlamenti többség kifejlődését éppen a népakarat szabad nyilvánításának biztosításával akadályozza. Az egy Angliát kivéve, mindenütt, ahol népképviseleti demokrácia van és az általános, egyenlő, titkos választó jog érvényesül, csak a különböző pártok provizórikus megegyezése folytán jöhet létre parlamentáris kormány. Ennek a következménye, hogy a parlamentek nem tudnak megbirkózni a rájuk háruló •'agy feladatokkal. A parlamentárizmus válsága a háború kitörésével kezdődött. Amikor a fegyverek megszólaltak, a törvényhozó testületek hatásköre a hadvevetőségek elhatározásainak tudomásulvételére és utasításaik engedelmes végrehajtására zsugorodott öszsze. A háború után a ; rlamentárizmus lassanként kibontakozott a kormányok kivételes hatalmának gyámsága alól. de mire \ i szüzükként rendes kerékvá"ásába. kiderült, hogy a pénzű'yi sz inálás, a gazdasági rekonstrukció és a népek koohló szociális igényeinek múlhatatlan kielégítése a törvényalkotás sokkal gyorsabb tempóját írja elő, mint amilyet a koalíció mankóién botorkáló parlamenti kormányzás lehetővé tesz.Mit kell tehát tenni, milyen reformokra van szükség, hogy a parlamentáris rendszer megfelelhessen annak a hivatásnak, amelynek követelményei életre hívták? Mussolini bravúrosan kettévágta a gordiusi csomót és megszervezte a fasiszta diktatúrát — a nép akarata nevében. De még ő is, aki pedig nyíltan hirdeti, hogy nem tűr meg ellenzéket és a demokráciát a feilödés rákfenéjének bélyegzi, ragaszkodik a parlamentárizmus külső formáihoz. Ugyancsak huszárosán húzta ki a kérdés méregfogát Bethlen István, gróf is. Minthogy kompakt többség nélkül nincs biztos és hosszú időre szóló uralom, bevezette a nyílt szavazást és hozzá még. a jelöltek ajánlásának olyan körmönfont módját, I amelynek révén annyi emberét juttathatja a parlamentbe, amennyit csak akar. Megtalálták az arkánumot a koalíciós kormányzás betegsége ellen Romániában is, ahol érintetlenül hagyták ugyan a demokratikus választójogot, de olyan korrektivumokat eszeltek ki, hogy föltétlenül az kapja meg a majoritást, aki a választásokat vezeti. Ámde ha olyan egyszerű a dolog, ha a bevallott vagy burkolt diktatúra valóban panacea, amely a közélet minden baját meggyógyítja, mivel magyarázható, hogy az egész világ mint veszedelmes kuruzslószert elveti magától? Tévúton járnának a kultúra élén haladó nagy nemzetek és azok a népek, amelyek a demokrácia ideáljait elfogadják és fantóm volna a népszabadság eszméje? A parlamentárizmus kórágyon fekszik és a nyugati civilizáció orvosságot keres, amellyel kikurálhatja, nem pedig roncsoló mérget, amely elpusztítja. A helyes therápiát, úgy véljük, Anglia, a parlamentárizmus klasszikus hazája mutatja, ahol a politikai erők kizárólag a közös gazdasági és világnézleti érdekek magnetizmusa alapján csoportosulnak s a kis pártok felmorzsolódnak á konzervatívok és munkáspárt malomkövei között. Ha a népekben meg fog gyökerezni a politikai küzdelem sorsdöntő gazdasági jelentőségének tudata, akkor el fogja veszíteni varázsát igen sok olyan jelszó, amely most együvétartozó tömegeket pártokra tördel szét és a demokrácia csorbítása nélkül is bekövetkezik a zavartalan parlamenti kormányzás feltétele: a homogén kormánytöbbség. Uzunovics visszaadta mandátumát Pasics hiúsította meg a dezignált miniszterelnök misszióját Koncentrációs . \ormány alakítását várják — Őfelsége megkezdte a pártvezérek kihallgatását Radies szerin s ^oinbaton oldódik meg a válság T~> jf. / 1 - I l'l »I * • t < / « « . . M M I - ... Beogradból jelentik: Uznnovics Nikola dezignált miniszterelnök csütörtök délben visszaadta a kormányalakítási mandátumot és ezzel a kormányválság visszatért arra a pontra, ahonnan'a kormány lemondásával elindult. A két dátum között azonban fontos események játszódtak le- a radikális pártban. Ezek ;;z események nem hozták meg a helyzet tisztázását és nem biztosítják egyetlen kormánynak sem a radikális klub állandó és egyöntetű támogatását, annyit azonban mindenesetre eredményeztek, hogy nyilvánvalóvá lett. hogy a radikális klubba! Pa ics megkerülésével senki em rende kezik és Pasics a maga akaratát rá tr.Iia kénvszeriteni mindegyik radikális politikusra. Ma már nyilvánvaló, hogy Uzunovics kísérletei uj kormány alakítására nem találkoztak Pasics jóváhagyásával és ezért kellett Uzunovicsnak a mandátumot visszaadni. A korona elhatározásától függ most már, hogy milyen irányban fog a helyzet kialakulni. A pártvezérek kihallgatása az udvarnál már megkezdődött és pénteken folytatódik. Radics szerint a válság befejezése szombati várható. A lehetséges megoldások közül most egy koncentrációs kabinet mega'aknlása áll el'vérben. Az ilyen koncentráció létrehozásán legfelsőbb he!yen már régóta fáradoznak.. Ehhez a megoldáshoz már eddig is biztosítottnak tekinthető a horvát narasztpárt, a demokrata egyesi;'' ■ és néhány kisebb csoport hozzájárulása, tehát a radikálisok magatartásán maiik, hogy ez a kombináció megvalósitható-e. Radics István audienciáin alkalmával e t a megoldást ajánlotta öfelségéne és optimisztikus hangjából ítélve, ennek az esélyei nem kedvezőtlenek. Pasics magatartása ezzel a megoldással szemben még ismeretlen. Annyi tény, hogy eddig az ő ellentdilásán hiúsultok me a koncentrációs kísérletek. Mint a legnagyobb párt vezére, elsősorban Pasics volna hivatva egy koncentrációs kormány alakítására vonatkozó mandátum átvételére. Ez az Mi ban aligha fog bekövetkezni, mert Pasics többizben kijelentette, hogy mindaddig míg az ankétbizottság végleg nem dönt abban az ügyben, amelyben ő is érdekelve van. nem hajlandó a kormányban aktiv szerepet vállalni. De az ellenzéki pártok nagyrésze amúgy is elutasító álláspontra helyezkedik Pasics miniszterelnökségével szemben. Ilyenformán annak a radikálispárti politikusnak esélyei volnának a legjobbak, akit Pasics ajánlana őfelségének. Azonban itt sincsenek meglepetések kizárva és lentétei, amelyek radikális politikus számára ilyen mandátum vállalását lehetetlenné tennék. Mindenesetre bizonyos, hogy a választási mandátum eszméje háttérbe szorul a munkakormánv alakítására vonatkozó mandátum mögött és csak mint végső kiutat veszik számításba. Erre a végső esetre három nevet emlegetnek, mint posszibiiis miniszterelnököt: Uzunovicsot. Nincsicset és Marinkovics Voját Nincsics nyilatkozata után, mely szerint egyelőre pihenés céljából vissza akar vonulni, az ő személyét ki kell kapcsolni a kombinációból, de a másik két politikusról a legkomolyabban beszélnek, mint akiknek sánszuk van a miniszterelnökségre. ennél a pontnál nyomulnak előtérbe a radikális párt belső el-Uzimovics nyilatkozik visszalépéséről ’ A csütörtöki napon igazolódtak azok a verziók, melyek szerint Pasics és Uzunovics között titkos megegyezés jött létre, hogv Uzunovics, miután Pasicstól elégtételt kan. visszaadja mandátumát Őfelségének. Uzunovics a kedden megkezdett kormányalakítási tanácskozásokat a szerdai napon nem folytatta és csütörtök délelőtt sem került erre a sor. A dezignált miniszterelnök már a kora délelőtti órákban megjelent a miniszterelnökségen, ahol azonban csak a radikális miniszterekkel tárgyalt. Tizenegy óra húsz perckor Uzunovics az udvarhoz ment és onnan tizenkét órakor tért viszsza. Az újságíróknak ez alkalommal a következőket mondta: — Politikai okokból és hogy a tanácskozások során mindenkinek a véleménye kifejezésre juthasson és minden dolog a maga megfelelő helyére legyen állítható, visszaadjam Őfelségének a kormánvalsfcltásl mandátumot. Valószínű, hogv a tanácskozások során kommünikét is fognak kiadni, hogy a széles nyilvánosságnak és a népnek módja legyen figyelemmel kisérni a tárgyalásokat és megítélni mindenkinek a magatartását és politikáját. Uzunovics visszalépésével a válság normális mederbe terelődött. A válság eddigi kifejlődését ugyanis nem tartották teljesen normálisnak, miután Uzunovicsnak a lemondása utáni megbízatása a pártvezérek meghallgatása nélkül következett be. Most a válság az alkotmányos szokásoknak megfelelő útra terelődött. Uzunovics audienciája után Triikovics Márkó, a parlament elnöke jelent meg az udvarnál, aki a kihallgatását megelőzően rövid tanácskozást folytatott Pasiccsal. Trifkovics Márkó az audiencia után visszatért a parlamentbe és az újságíróknak kijelentette, hogy megkezdődnek a kihallgatások, amelyek során Ölelsége az összes pártvezérek véleményét meghallgatja. Izgalom a radikális klubban Uzunovics visszalépésének hire gyorsan elterjedt politikai körökben és különösen a radikális klubban.
