Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-01 / 330. szám
1926 december 1.______________________ BÁCSMEGYEI NAPLÖ _______________________________H- oIdal■ * KÖZGAZDASÁG I--------------------------------------—■ ■— Soha sem találtatott egy darab Schichtszappan, amelyben csak a legcsekélyebb hamisítás is utánamutatható lett volna. Soha sem lett egy darab fehérnemű Schichtszappan által megrongálva. Mindig tiszta, jó és ártalmatlan a Schichtszappan A Schichtszappan árát olcsóbbá tehetnénk, ha akarnánk: olcsóbb nyersanyagok és kevésbé gondos gyártás által. Ezt azonban nem tesszük, mert jelszavunk marad: .Schichtszappan a legjobb!” Csakis Szarvas-jeggyel valódi. Tervszerűen készítik elő a frank stabilizálását Franciaországnak na ;y devizatartalékai vannak külföldön Párisból jelentik: A irank emelkedő irányzata a Petit Parisienne szerint pszichológiai okokra vezethető vissza. Franciaországnak a külföldi pénzpiacokon, külnösen Newyorkban, Londonban és Amszterdamban nagy devizatartaléka van. amelynek teljes összege többszörösen felülmúlja a Morgan tartalékot. Ezt a tartalékot a francia kormány állandóan ugyanazon a színvonalon tartja, ami erős anyagi és erkölcsi támogtást jelent a frank számára. A lap megemlíti, Fogy a frank javulásának állandóságát mindennél jobban bizonyítja az a tény. hogy hivatalos helyen a napokban megállapították, hogy az annak idején külföldre kimentett magánvagyon visszaözönlik Franciaországba. A pénzügyminisztériumban egyébként a legnagyobb gondossággal dolgoznak, hogy a frank stabilizálására a döntő percben minden készen legyen és addig ne történjék semmiféle zökkenés. Mihelyt a frank eléri azt a színvonalat, a mely valóságos belső értékének megfelel, a francia kormány azonnal stabilizálni fogja a frankot. A kényszeregyezséget a pénzintézetekre korlátozzák Elkészült a kormány uj kényszer* egyezségi tervezete Becskerekröl jelentik: A becskereki kamara, mint a Bdcsmegyei Napló megírta, december 4-ikén tartandó plenáris ülésén foglalkozik a kényszeregyezség visszaállításának kérdésével és az igazgatóság javasolni fogja, hogy a kormányhoz memorandumot intézzenek, amelyben kérik, hogy állítsa vissza a kényszeregyezségi törvényt, azonban bizonyos módosításokkal. A bánáti közgazdasági körök most úgy értesülnek, hogy a kereskedelmi miniszter már elkészítette a kényszeregyezségi eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat legnagyobb meglepetése az, hogy a kényszeregyezségi eljárás kizárólag a pénzintézetekre vonatkozik és a kereskedelmi és ipari vállalatokra nem terjesztik ki. Az egész törvénytervezet tulajdonképpen a betétesek érdekeit védelmezi. A tervezet első paragrafusa kimondja, hogy azok a pénzintézetek, amelyek betéteket elfogadnak és nyilvános számadásra vannak kötelezve, ha adósságokkal túl vannak terhelve, vagy fizetésképtelenek, kérhetik a bíróságtól a csödönkivüli kényszeregyezség megindítását. Kérhetik ezt akkor is, ha már ellenük csödkérvényt adtak be, de a csőd még nincs elrendelve. A felajánlott egyezségi kvófa nem lehet kevesebb negyven százaléknál. Az egyeztető bizottság határozza meg, hogy a betétek milyen összegen belül fizetendők ki száz százalékban. Ez az összeg legalább tízezer dinár, de nem lehet az ilyen kedvezően kiegyenlített követelés több az összes követelés felénél. A bank esetleg kérheti a két utolsó évi kamatok egészben, vagy részben való elengedését. A már megtett egyezségi ajánlat vissza nem vonható és meg nem változtatható, csupán az érdekelt hitelezők négyötödének hozzájárulásával. Minden kényszeregyezségröl értesíteni kell a kereskedelmi minisztert, aki a betevők érdekében kormánybiztost nevezhet ki, akinek az összes kérdésekben vétója van. A kényszeregyezségi bejelentés előtt hat hónappal, vagy az eljárás alatt akár végrehajtásig, akár önként eszközölt tulajdonjogelidegenités az adós vagyonára érvénytelen. Az adósnak egyes hitelezőkkel folytatott külön megállapodásai érvénytelenek. Az ityeu uiódou vállait kötelezettségek nem is perelhetők. Ha a hitelezők szavazással az egyezséget elfogadják, bizottságot választanak, amely három rendes és három póttagból ált. Ez a bizottság a hitelezők helyett tárgyal, működik, pert indít, egyezséget köt stb Pas ziv a jugoszláv külkereskedelemmérlece Az országos fövámigazgatóság most tette közzé az 1926. évi külkereskedelem statisztikáját. A jelentés szerint Jugoszláviából október hónapban 18.944 tonnát vittek külföldre 818.860.71 papirdinár, vagy 74 millió aranydinár értékben. Az októberi kivitelben első helyet foglal el a gabona, 15.08 percenttel, a második helyen a szárított szilva áll 10.19 percenttel, a harmadik helyen pedig az árpa 9.56 percenttel. Az épitőfa a negye-! dik, a sertés az ötödik, a tojás a hatodik, élő állat a hetedik helyet foglalja el. Az idei októberi kivitellel szemben múlt év októberében 23.4 millió papirdinárral több értékű árut exportált Jugoszlávia: a visszaesés 4.15 percent súlyban és 3.3 százalék értékben. Az idei augusztusban és szeptemberben a visszaesés még nagyobb volt: az októberi javulást a szá-1 ritott szilva fokozottabb exportja idézte elő. Az ország kivitele, az év első kilenc hónapjában 4.085.154 tonnát súlyban és 6.399.428.924 papirdinárt tett ki. A múlt év dsö kilenc hónapjához viszonyítva javulás mutatkozik. 1925 októberében a külkereskedelmi mérleg passzívája 79 millió dinár volt; ezzel szemben az idén csak 55 millió a passzíva. A legfontosabb behozatali cikkek voltak a háromnegyedévben: textiláruk 706.8 millió dinár, vas és érc 205.4 millió, gépek és elektrotechnikai felszerelések 148.3 millió, papir, könyv és kép 53 millió, hármas gyártmányok 121.7 millió. E behozatal az első kilenc hónapban kitett súlyban 329.938 tonnát, értékben 1.887.243.462 papirdinárt. A jugoszláv külkereskedelem passzívája 1926 első kilenc hónapjában 79 millió papirdinár. A nyersbörklvitel felszabadítása. A londoni nemzetközi konferencia határozata alapján Bécsben december 8-ikán konferenciára gyűlnek össze mindazoknak az államoknak képviselői, amelyekben a nyersbőrkivitel n\ég mindig tilos, vagy pedig korlátozásoknak van alávetve. A konferencián az egyes kormányok is képviseltetik magukat és az előzetes tárgyalásokból kitűnt, hogy a nyersbőrforgalom felszabadítása ellen most már senkinek sincs kifogása. A kötött forgalom sok országban egyenesen káros a gyáripari termelés érdekeire és azért maga a gyáripar is kívánni fogja a konferencián a nyersbőrkivitel általános felszabadítását. Úgy látszik tehát, hogy a kötött forgalomnak ez az utolsó maradványa is a rossz emlékek közé kerül. Angol pénzintézetek nem nyitnak többé fiókokat a kontinensen. A háborút követő években több angol pénzintézet a kontinens különböző piacain fiókokat nyitott, vagy mint az Angolbank: kibővítette a korábbi kapcsolatait és egyikmásik helyütt önálló intézetté alakította át a régi telepét. Úgy látszik azonban, hogy a kontinensen való terjeszkedéshez fűzött reményeik nem váltak be. Erre enged következtetést a Times közgazdasági szemléjének az Anglo-lnternational Bank újabb üzleti politikájáról szóló jelentése és ennek kapcsán az a megállapítás, hogy az angol pénzintézeteknek a kontinensen alapított fiókjai előnytelen üzletnek bizonyultak és a helyi intézetekkel folytatott versenyük egyáltalán nem volt eredményes. Sokkal helyesebb tehát, ha a jövőben inkább külföldi pénzintézetek képviseletére vállalkoznak és e cél érdekében esetleg részvényérdekeltséget is vállalnak a szóban forgó intézeteknél, mintha fiókok nyitása utján a külföldi vállalatok konkurenseként lépnek föl n kontinentális piacokon. TŐZSDE —■■— Zurich, nnv 30. Zárlat: Beograd 9.15, Páris 19.175, London 25.135, Newyork 518.25, Brüsszel 72.10, Milánó 22.20, Amszterdam 207.25, Berlin 123 egynyolcad, Bécs 73 egynyolcad, Szófia 3.75, Prága 15.36, Varsó 58, Budapest 72.62, Bukarest 2.80. Beograd, nov. 30. Zárlat: Páris 213, London 265.25, Newyork 56.64, , Genf 1094.25, Milánó 244, Berlin 13.48, Bécs 799.5, Prága 168.15, Budapest 797.25, Bukarest 29.5. Noviszadi terménytőzsde, nov. 30. Búza bácskai 287.5 dinár. Tengeri bánáti uj, garantált minőség 126.5—127.5 dinár, márciusra, áprilisra és májusra India paritás 157 dinár. Irányzat: lanyha. Szental gabonatőzsde, nov. 30. A keddi piacon a következő árak szerepeltek: Buz.a 275—277.50 dinár. Tengeri prompt 130 dinár. Hajóba rakva 132.50 dinár. Vasúthoz 132.50 dinár. December—januári 132.50 dinár. Március—áprilisi 132.50 dinár. Hajóba 135 dinár. Március —áprilisra duplikát kassza 145 d.inár. Takarmányárpa 135—140 dinár. Sörárpa 150—152.50 dinár. Zab 125 dinár. Bab 150 dinár. Szorabori gabonatőzsde, nov. 30. Búza 270—285 dinár, Tisza hajó 285—290 dinár. Rozs 210—215 dinár. Zab bácskai 145—147.5 dinár. Árpa 160—165 dinár, tavaszi 175—190 dinár. Kukorica csöves bácskai november—decemberre 145— 150 dinár, uj prompt 122.5—127.5 dinár, uj december—januárra 127.5—132.5 dinár. Bab uj fehér 155—160 dinár, kézzel válogatott 165—170 dinár. Liszt nullás 440—470 dinár. 2-es 390—420 dinár, 5-ös 340-370 dinár. 6-os 270—290 dinár, 7-es 190—210 dinár, 8-as 130—140 dinár. Korpa 110—115 dinár. Budapesti gabonatőzsde, nov. 30. A határidőpiacön az irányzat lanyha, a forgalom meglehetősen élénk. A fokozódó kinálat miatt a búza .3000, a rozs 5000 koronával olcsóbbodott. Hivatalos ármegállapítások ezer koronákban: Búza ibárciusra 410—412.5, zárlat 410—415, májusra 411.5—414.5, zárlat 411.5—412, rozs márciusra 320—323, zárlat 319—320. A készárupiacon is lanyha az irányzat* a búza és rozs 2500, az árpa 5000 koronával olcsóbbodott. Hivatalos árfolyamok ezer koronákban: Búza 375—402.5, rozs 297.5—300, árpa 235—255, sörárpa 320—340, köles 190—200, uj tengeri 192-5 —195, zab 227.5—240, repce 565—570, korpa 165—167.5, lucernamag 27—37, lóheremag 26—28. Budapesti értéktőzsde, nov. 30. Ma. gyár Hitel 324, Osztrák Hitel 126, Kereskedelmi bank 1210, Magyar cukor 1985 , Georgia 254, Rimamurányi Í56, Salgó 556, Kőszén 4370, Bródi vagon 70, BeocsinS cement 1560, Nasici 1585, Gánz-Danubius 1870, Ganz villamos 1260, Roskányi 150, Athenaeum 250, Nova 374, Levante 175. Csikágól gabonatőzsde, nov. 30. Búza decemberre 135.75, búza májusra 138.75, búza júliusra 132.25. Tengeri decemberre 70, tengeri májusra 79.5, tengeri ju-liusra 82.375. Zab decemberre 40.5, zab májusra 45.625, zab júliusra 45.5. Rozs decemberre 88.5, rozs .májusra 96.5, rozs júliusra 96. Nagy karácsonyi kiárusítás! 50°|o árengedménnyel! Antik poharak 50 dinártól, Vitrinek ÍOOO dinártól kezdve kaphatók PALLAS régiségkereskedés Snbotica, Paja Kujundžićeva ni. 4.
