Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-11 / 310. szám

1926 november 11. 2. oldal. BÁCSMEGYEI NAl^LÓ esik és igy nem tudnak küUöldi köl­csönt szerezni. Amikor arról volt szó, hogy az államnak kell értük garanciát vállalnia, a kormány ez elöl kitért. A magyar ármentesitő társulatoknak sikerült külföldi köl­csönhöz jutniok és a magyarok most azt mondják, hogy mi nem tudjuk a védőgátjainkat rendben tartani. Vé­gül felhívta Sztankovics Szvetozár a pénzügyminiszter figyelmét a kér­dés fontosságára, mert a gátak mai állapota mellett az újabb áradás nagy veszedelmet jelentene. Sefyerov Szlávkó demokrata és Zsanics horvát föderalista a sürgős­ség kimondását kérték Demetrovics Juraj javaslatára. Perics Ninko dr. pénzügyminiszter kijelentette, hogy az állam a gátak kijavítására elegendő pénzt utalt ki. — Ez nem igaz — hangzott az el­lenzék részéről. Perics pénzügyminiszter a sürgős­séget ellenezte, mire a többség a sürgősségi javaslatot elvetette. Szlovének és horvátok kálvá­riája Olaszországban Susnik szlovén néppárti kérte ez­után, hogy pártjának a fasiszták görzi erőszakoskodásai miatt be­nyújtott interpellációját tűzzék ki a csütörtöki ülés napirendjére. Szuboties alelnök kijelentette, hogy a kérést azért nem teljesítheti, mert az interpelláció technikai ne­hézségek miatt még nincs kinyomva. Susnik ezután részletesen foglal­kozott a görzi eseményekkel. Beszé­dét sűrűn szakították félbe ilyen ki­áltások: — Barbárok! Vademberek! Susnik előadta, hogy Olaszország­ban a horvát és szlovén tisztviselő­ket elbocsátják állásukból. Nincs egyetlen horvát vagy szlovén elemi ’ iskola, a gyerekeket be kell íratni a fasiszta egyesületekbe és a szlovén diákoknak fekete inget kell viselmök. A felelősség a szlovének elnyomá­sáért azokat terheli, akik az olaszok­kal kötött szerződésekbe nem vettek fel külön szakaszokat a szláv kisebb­ségek védelmére. A parlamentnek le kell szögeznie álláspontját ebben a kérdésben. Legfőbb ideje, hogy a parlament megtegye mindazt, amit az olaszországi szlávok érdekében meg kell tennie. Ezt megköveteli az ország tekintélye és a nemzeti büsz­keség. Susnik beszédét az egész Ház za­jos tetszésnyilvánításokkal kisérte. Végül áttértek a vasutasok ideig­lenességének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Vujics Dimitrije föld­­mivespárti és Vilder Pribicsevics­­párti szólaltak fel, majd az elnök az ülést egy órakor berekesztette. Az uj büntetőtörvény a tör­vényhozó bizottság előtt A törvényhozó bizottság szerdán délután Zsifkovics Ljuba elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés napirend­jén az uj büntetőtörvény tárgyalása szerepelt. Az elnök megnyitotta az általános vitát, de egyetlen szónok sem jelentkezett. Behmen muzulmán: Hozzák hol­nap a parlament elé a javaslatot és mindannyian megszavazzuk. Az elnök örömét fejezte ki azon, hogy egy ilyen szakjavaslat felett nem akarnak politikai vitát folytatni és miután nem jelentkezett szónok, a javaslatot általánosságban elfoga­dottnak nyilvánította, Áttértek ez­után a részletes vitára, de az ellen­zék a vita elhalasztását követelte, mert Szuboties Dusán dr., az igaz-' ságügyminisztérium részéről kikül­dött szakreferens nem jelent meg. Szuboties Dusán dr. ugyanis mint a nemzetközi választott bíróság tagja, Hágában tartózkodik. Az elnök az ellenzék kívánságához képest az ülést berekesztette. A kormánynak nincs többsége a törvényhozó bizottságban Nagy gondot okoz a kormánynak, különösen a központi igazgatásról szóló törvényjavaslatra való tekin­tettel, hogy nincs többsége a tör­vényhozó bizottságban. A radikális­párti tagok közül ugyanis néhányan a Jovanovics-pártba léptek át, a Ra­­dics-párt részéről megválasztott ta­gok egyrésze pedig vagy Nikics pártjához, vagy a ’ föderalistákhoz csatlakozott. Ezért a kormány első­sorban a Jovanovics-csoport támo­gatását igyekszik megnyerni és eb­ben az irányban Srskics Milán tör­vény egységesítő miniszter tárgyalá­sokat folytat. Az ellenzéki vezérek értekezlete Az ellenzéki vezérek szerdán ér­tekezletet tartottak, amelyen első­sorban a gazdasági tanács felállítá­sának kérdésével foglalkoztak. El­határozták, hogy követelni fogják a kormánytól, hogy nyújtson be sür­gősen törvényjavaslatot a gazdasági tanács felállitásáról. Súlyt helyeznek az ellenzéki vezérek arra, hogy a gazdasági tanácsban a földmunkások is helyet foglaljanak és ezért mező­gazdasági kamarák megszervezését is követelik. Foglalkozott az értekezlet a kül­politikai helyzettel is. Nincsics kül­ügyminiszter a parlament elnöke ut­ján közölte az ellenzéki vezérekkel, hogy nem teljesítheti azt a kívánsá­gukat, amely szerint a román határ­­forgalmi konvenciókkal kapcsolat­ban külügyi expozét kellene monda­nia, hanem hogy a neptuni konven­ciók vágj? a költségvetés tárgyalása alkalmával fog expozét mondani.- Az ellenzéki vezéreket ez a válasz nem elégíti ki, mert nem bíznak benne, hogy a neptuni konvenciók rövidesen tárgyalás alá kerülnek, a költségve­tés tárgyalása folytán pedig csak hónapok múlva kerülhetne sor a kül­ügyi vitára. Pasics nincs megelégedve a kormány működésével Ljubljanából jelentik: Nagy feltű­nést kelt politikai körökben dr. Ste­­fanovics Emilnek, a maribori radi­kális párt vezérének a ljubljanai Na­­rodni Dnevnik szerdai számában megjelent nyilatkozata. Dr. Stefano vies a napokban meglátogatta Pasics Nikolát, akivel hosszabb beszélgetést folytatott és erről a beszélgetésről a következőket közölte a lap munka­társával : — Pasics Nikola a legnagyobb mértékben elége­detlen a jelenlegi kormány mű­ködésével. A kormány a radikális klub megkér dezése nélkül működik és Pasics sze­rint Uzunovics miniszterelnök lábbal tiporja a demokratikus elveket. A kormányban — amint Pasics mon­dotta — oly elemek vannak, akik nem tisztelik a nép akaratát. Pasics a külpolitikai helyzettel sincs megelégedve és szerinte Genfbén nagy vereséget szenvedtünk. A Franciaországgal való barátságunk is meglazult és azt sem tudjuk, hogy ma ki az ellen­ségünk és ki a barátunk. Pasics úgy nyilatkozott végül, hogy jól kormá­nyozni csak a horvátok és szlovének bevonásával lehetséges. Beniczky vallomásának közléséért pénzbüntetésre Ítélték Kóbor Tamást A Kúria mellőzte a fogházbüntetés kiszabását Budapestről jelentik: Az elmúlt év folyamán — mint még emlékeze­tes — óriási izgalmat okozott poli­tikai körökben Beniczky Ödön volt belügyminiszternek a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság ügyében a katonai ügyészségen tett vallomása, amely­­benv súlyosan megvádolta Horthy Miklós kormányzót. Ezt a vallomást az »Az Újság« cimü napilap is le­közölte, amiért a lapot betiltották és csak később engedélyezték »Újság« cim alatt a lap újbóli megjelenését. A vallomás leközlése miatt Kóbor Tamást, az Az Újság felelős szer­kesztőjét tiltott közléssel vádolták és a törvényszék Kóbort egy havi fogházra Ítélte, amit a tábla is hely­benhagyott. A Kúria szerdán tárgyalta az ügyet és megsemmisítve a törvény­szék és tábla ítéletét, a fogházbünte­tés mellőzésével Kóbor Tamást csu­pán tizmillió korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria az Ítélet kiszabásánál eny­hítő körülménynek vette, hogy Kó­bor Tamás jóhiszeműen tévedhetett, amikor Beniczky Ödön vallomását lapjában leközölte Baranyában tizenhatezer holdat újból elöntött a Duna Apatin—szontai szakaszon nincs semmi veszély — A vár­megye kölcsönt ad az ármentesitő társulatoknak A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén azt indítványoztam, hogy a Hipotekarna Bankánál levő megyei betéteket a vármegye kölcsönkép adja az ármentesitő társulatoknak, hogy a munkát minél sürgősebben befe­jezhessék. Remélem a vármegye meg fogja az ármentesitő társulatok kéré­­fegja az ármentesitő társulatok kérdé­sét annál is inkább, mert fontos érde­kekről van szó. Szomborban egyébként a napokban egy bizottság tanácskozott, amelynek tagjai voltak Jevlovics, a vasutügyi mi­nisztérium inspektora, Miloszavljevics vízügyi osztályfőnök, Deszarics vízügy; inspektor, Sztefanovics, a földművelésügyi minisztérium vízügyi osztályának ve­zérigazgatója és Deljunovics, a szubotl­­cai vasutigazgatóság helyettes igazga­tója. Marinkovics volt árvízi kormány­­biztos, vármegyei főjegyző és Krottn Zlatoje, a szombori folyammérnökség vezetője. A bizottság elhatározta, hogy az Apatin—szontai és a Bogojevó— vajszkai ármentesitő társulatok kö­zött választótöltést építsenek. A töltés nyolc méter magas lesz, nyolc­vanegy centiméterrel magasabb, mint a Duna legutóbbi nyári vízállása. A töl­tés tizmillió dinárba kerülne és teljesen megvédné a Bogojevó—Szubotica közti vasútvonalat. Egy bánáti földbirtokos tragédiája Mexikóban Schaffer Artur dr. volt kanadai földbirtokos Mexikóban elhunyt Budapestről jelentik: Egyik budapesti lap távirati értesítést kapott Mexikóból Schaffer Arturnétól, aki annak közzété­telét kérte, hogy Schaffer Artur dr. volt kanaki földbirtokos Mexikóban tragikus körülmények között elhunyt. Schaffer Artúrnak a bánáti Kanak községben volt földbirtoka, amelyet azonban az agrárreform kisajátított Schaffer 1922-ben családjával együtt ki­vándorolt Mexikóba és ott földet vásá­rolt és gazdálkodni kezdett. Eleinte ne­hezen szokta meg a mexikói éghajlatot, később azonban hozzátartozóinak biza­kodó hangú leveleket küldött, amelyben közölte, hogy a kiima és a gazdasági viszonyok nehézségeit sikerült leküzde­­nie és gazdasága szépen virágzik. An­nál váratlanabbul érte hozzátartozóit a hir, amelyet a család is csak a buda­pesti lapból tudott meg és azóta hiába igyekezett Schaffer Artur apja, Schaf­fer Mór szuboticai földbirtokos Mexi­kóból hirt kapni, a családhoz minded­dig semmi értesítés sem ér-kezett Schaf-' fér Artur tragédiájának részleteiről. Sírba viszem a titkom Megint titokzatos öngyilkosság történt egy beogradi szállodában Szomborból jelentik: A Duna vízállá­sának újabb emelkedése komoly veszély­­lyel fenyegeti azokat a vidékeket, ahol a gátépitési munka még nem fejező­dött be. A szerdai napon Baranyában a Du­na ismét elöntötte azt a területet, mely júliusban viz alá kerüld. Az áradás a Csorna-pataknál követke­zett be. A patakot, mely a Dunába tor­kollik, gátfallal vették körül, hogy eset­leges kiöntésnél a környező termőfölde­ket megvédjék. A Duna vize benyomult a patakba, áttörte a védömüvet és elöntötte a beljei uradalom határát — közel ti­zenhatezer holdat. Az elöntött területen a viz 2—3 méter magas, további áradástól azonban nem kell tartani, mert Baranya többi részét biztosan-védi az Albrecht-gát, mely Zma­­jevác és Grabovce közt húzódik el. Az árviz azért következett be, mert a helyei Uradalomnak nem volt pénze a gátak megerősítésére és kijavítására. A kormány két és félmillió dinárt ígért az uradalomnak, hogy a védő­munkát befejezze, ebből az Összeg­ből azonban csupán 150.000 dinárt utaltak eddig ki. ebből a pénzből pedig nem lehetett az egész gátszakaszt idejében rendbehozni. A Bácsmegyei Napló munkatársa fel­kereste Krotin Zlatojet, a szombori fo­lyammérnökség vezetőjét, aki a követke­zőket mondotta: — A baranyai árviz egyelőre nem jelent komoly veszedelmet, de figyel­meztetésül szolgál arra nézve, hogy a gátépitési fhunkát nem lehet most már halasztani. A folyammérnöki hivatal be­adványokban, felterjesztésekben már számtalanszor hangsúlyozta, hogy a vé­dőgátak alapos megjavítása elengedhe­tetlenül szükséges, sajnos, a pénzhiányon minden törekvés megakad. A Duna-gátak rendbehozására 88 millióra lenne szükség és evvel a pénzzel a töltéseket nyári vízálláshoz viszonyítva -egy méterrel le­hetne emelni. Az apatin-szontai ármen­tesitő társulatnak az állam 10 és fél mil­liót irányzott elő, ebből azonban eddig csak 2 milliót kapott. Az ármentesitő társulat szakaszán a régi áttörések he­lyén kőgátakat építettek, ezek mögé pe­dig földből körgátakat. Ezen a szaka­szon veszély egyáltalában nincs, mert a körgát védi a bogojevó—zsivaj ár­mentesitő társulat területét is. A legfon­tosabb természetesen a pénzkérdés, amit hamarosan meg kell oldani. Beogradból jelentik: Titokzatos ön­gyilkosság történt szerdán az Orient­­szállóban. Két nappal ezelőtt a szállodában meg­szállt egy negyvenév körüli, elegánsan öltözött francia nő, aki görög útlevéllel jött Jugoszláviába. A szálloda személy­zete szerda reggel lövés zajára riadt föl: behatolt a francia nő szobájába, ahol vértől borítva az ágyában fekve találták az asszonyt. A golyó a nő mel­lébe fúródott és súlyos belső sérülése­ket okozott. Az öngyilkos francia nyel­vű levelet hagyott hátra, melyben csak annyit ir, hogy titkát a sírba akarja vinni és kéri, hogy ne boncolják fel. A rendőrség intézkedésére az öngyil­kost kórházba szállították, ahol délután javulás állott be állapotában, vissza­nyerte eszméletét és igy a rendőrség ki tudta hallgatni. Kihallgatása alkalmá­val elmondta, hogy Pyon Janettenek hivják, francia származású táncosnő. Arra a kérdésre azonban, hogy miért akart megválni az élettől, megtagadta a választ. A rendőrség a táncosnő hol­mijában a beogradi francia konzul el­mére szóló ajánlólevelet talált. A nyomozást folytatják a rejtély ki­derítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents