Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-10 / 309. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. november 10. lásokat kezdett a Bosel-bankkal, hogy megszerezze az állam számá­ra a korlátlan rendelkezési jogot azok felett az értékpapírok felett, .amiket Bősei a postatakarékpénztár­nál letétbe helyezett. Bősei ugyanis 1930-ig rendelkezik e papírokkal, ha addig pontosan fizeti a kamatokat és most ezeknek a segítségével sze­retné az osztrák állam hatalmas ká­rát valamelyest csökkenteni. Gazdasági körök szerint a botrány következtében Bősei helyzete tart­hatatlanná vált és feltétlenül vissza kell vonulnia a gazdasági élettől. Az osztrák sajtó nagy része szigora megtorlást követel és a bűnügyi el­járást kívánja úgy Bosellel, mint ■mindazokkal szemben, akiknek ré­szük van a botrányban. A Neue Freie Presse azt a szen­zációs hirt közli, hogy Bősei lemond az Union-Bank elnöki állásáról. A bank ezzel dokumentálni akarja, hogy nem folyt be Bősei spekulá­cióiba. A bank rövidesen gazdát •cserél és már folynak a tárgyalások •egy konzorciummal a részvények többségének átvételéről. 49 tífusz és 39 vörheny V Erős járvány Nov'szadon Noviszadról jelentik: Október óta na­­.gyobb méreteket öltöttek Noviszadon a tífusz- és vörhenymegbetegedések. Október óta 49 tifuszmegbetegedést tart számon a’városi főorvosi hivatal, amelyekből 9 megbetegedés november 1 óta fordult elő. A tifuszbetegek közül 7 meghalt, ami 14% halálozási arány­nak felel meg, 3 beteg meggyógyult és még .mindig 39 kezelés alatt áll. A bete­gek legnagyobb része az állami közkór­­■ház járvány osztályán van kezelés alatt. A 9 uj megbetegedés közül 7 eset­ben városi ember betegedett meg és 2 esetben környékről behurcolt esetről van szó. 39 vörhenymegbetegedés van ezidö szerint nyilvántartva, amelyek közül 9 uj eset fordult elő november 1 óta, 6 felgyógyult és 33 még mindig beteg.. A legutóbbi tifuszmegbetegedés va­sárnap, a legutóbbi vörhenymegbetege­dés szombaton fordult elő. A városi fő­orvosi hivatal továbbra is folytatja az ingyenes oltásokat. A líra emelkedése öt ven millió kár! o o/.oH a jugoszláv texti'behaza'ain v: A lira legutóbbi nagyaiányu ái folyam emelkedése a jugoszláv gazdasági élet különféle ágaiban különböző hatást kel­tett, de általánosságban meg telid állapí­tani, hogy a lira emelkedésének nem volt rossz hatása a jugoszláv gazdasági élet­re. Tekintetbe kell ugyanis venni, hogy tekintélyes behozatalunk mellett igen je­lentékeny kivitelünk is van Olaszor­szágba és amig a lira árfolyamemelke­dése a jugoszláv behozatalnak érzékeny károkat okozott, másfelől az ex­portőreinknek lényeges hasznot juttatott. A jugoszláv állat-, fa- és gabonaex­portőreink kihasználták a lira magas ár­folyamát, amit a deviza- és valuta-pia-1 con az olasz lira nagymérvű beözönlése igazol. A lirahausse óta naponta 250— 400.000 lira futott be, úgy hogy minden .kereslet kielégítő volt. A lira árfolyamánál leginkább textil­behozatalunk van érdekelve. A lira árfo­lyam emelkedése nagy károkat okozott a textilbehozatalnak. Szakkörök véleménye szerint e jugoszláv textilbehozatal ötven millió dinár kárt.* szenvedett azáltal, hogy mélyebb lirakurzuson szerezték be az árut, amelyet most drágábban kellett megfizetni. A lira nagyarányú emelkedése arra késztette a jugoszláv textilbehozatalt, hogy jövő év nyarára nagyobb megren­deléseket ne eszközöljön Olaszországban és ahelyett szükségletét Angliában, Né­metországban, vagy Csehszlovákiában fedezze, ahol textilcikkeket olcsóbban szerezheti be. Az olasz áru mamár drága Jugoszláviában és a jugoszláv kereske- J delem csak olyan országból fog árut im­portálni, amelynek valutája stabil. Bonyolódik a deheljácsai rejtély Két gyanúsított még mindig tags.d Becskerekről jelentik: A debeljá­csai rablógyilkosság rejtélyét még mindig nem sikerült megoldani. Klein Mátyásné ugyan a szembesí­téskor az egyik gyanúsítottban. Bu­lik Pálban felismerte a rablógyilkos­ság .tettesét, Venyarszki és Nagy ugyan be­ismerő vallomást tettek, de Bu­lik és Nyemoga még mindig ta­gadnak és ártatlanságukat han­goztatják. Nyemogát, akit kedden Padinán le­tartóztattak, szintén szembesítették Kleinnévef, Az asszony Nvemogában szin­tén felismerte a rablógyilkosság egvik tettesét. a padinai földműves azonban tagad­ta, hogy része volt a gyilkosságban és csupán azt ismerte be, hogy társaival vasárnap éjszaka a vendéglőben tartott bálon részt­­vett. A vizsgálóbizottság kedden újból szembesitette Kleinnével Nagyot, Venyarszkit és Bulikot. Az asszony Bulikban felismerte a rablógyilkos­ság egyik tettesét, Nagyra és Ve­­nyarszkira nézve azonban nem adott határozott választ. A vizsgálóbizott­ság a négy gyanúsítottat kiszállítot­ta abba a házba, hol Vurdelja tör­vényszéki orvos az áldozatokat, Klein Mátyást és Becsei Katalint felboncolta. A boncolás alatt a vizsgálóbíró újból kihallgatta őket, de a gya­núsítottak közül Bulik és Nyemo­ga ezúttal is kitartottak amel­lett. hogy a rablógvilkossá­­got nem ők követték el. Az ügyet komplikálja az a körül­mény, hogy a kedden letartóztatott Nyemoga Misa testén sem találtak semmi sérülést; a meggyilkolt Klein Mátyás, mint megállapították, a nála levő késsel a tettesek közül valakit megsebesített. A rablógyilkosság áldozatait ked­den délután nagy részvét mellett te­mették el Debelj ácsán. Csak három Habsburg jut be a magyar felsőházba Be'hlt n be elejtette a magyar nemzetgy ;ié ;en a választások előestéjét Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés keddi ülésén megkezdték a felsőházi ja­vaslat részletes vitáját. Különösen hosz­­szas vita fejlődött arról a kérdésről, hogy az egyes vallásfelekezetek pap­sága milyen számban nyerjen képvise­letet a felsőházban. Haller István a ke­reszténypárt részéről sürgette, hogy a jezsuiták és a Ferencrendiek is kapjanak tagságot a felsőházban, Sándor Pál pe­dig indítványozta, hogy a zsidó felekezé­­tek részére két tagsági helyet adjanak a felsőházban a javaslatnan megállapí­tott egy tagság helyett. A szociáldemo­kraták részéről Szeder Ferenc, Hebelt Ede és Várnai Dániel felszólalásukban kifogásolták, hogy a felekezetek és ka­tonaság képviseletet nyernek a felső­házban. Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolt a kifogásokra és az összes módosító indítványok elutasítá­sát kérte, csupán ahhoz járult hozzá, hogy a zsidó felekezet két papja kapjon tagsági helyet a felsőházban. Hangsú­lyozta Bethlen, hogy az egyházaknak harminchárom tagjuk lesz a felsőházban és igy nem tartja indokoltnak ennek a számnak szaporítását, csupán az ellen nincs kifogása, ha a felsőházban tagsá­got nyerő zsidó papok számát egyről kettőre emelik. A nemzetgyűlés Bethlen felszólalása alapján hozzájárult ahhoz hogy a zsidó­ság két képviselőt nyerjen a felsőház­ban, mig a többi indítványokat elvetette. Gyors egymásutánban tárgyalták le ezután a törvényjavaslat egyes szaka­szait egészen a 12. szakaszig, amely a Habsburgok felsőházi tagságáról intéz­kedik. Ennél a szakasznál Pikier Emil, Szeder Ferenc, Kiss Menyhért és Kun Béla szólaltak föl és tiltakozitak a Habsburgok felsőházi tagsága ellen. Bethlen válaszolt ä felszólalásokra és arra a vádra, hogy a kormány a Habs­­burg-restaurációt készíti elő, kijelentet­te, hogy az ellenzék félre akarja vezet­ni a közvéleményt a választások előestéjén. Az ellenzékről a közbeszólások özöne zudul Bethlen felé. — Kiugrattuk a nyulat a bokorból — kiáltja až egyik baloldali képviselő. Bethlen: Igaz, hogy egyes Habsburgok négyszázéves uralmuk alatt vétettek a magyar nemzet ellen, de a javaslat csak József főhercegre, ennek fiára, Józsei Ferencre és Albrecht főhercegre vonatkozik, mert a többi nem rendelkezik a szükséges előfelté­telekkel. A szakaszt Bethlen beszéde után el­fogadták és a részletes vita során a 19. szakaszig, jutottak el. ■*oaw«smHeE8®5WSB5!SaSHEB*eTM LEGÚJABB ISI-Szsznyalc ©Sasa képviselőt megfosztottak mandátumától 4 kamara megszavazta a halálMm etésrői szóié Ja­vaslatot — Az ©livz kormáry sajnálkozzsát fejezte ki a veniimfgjliai incidens fölött Rómából jelentik: A kamara őszi ülésszakának első ülésén a fasiszta párt tagjai Túrát ti főtitkár paran­csára valamennyien fekete ingben jelentek meg. A folyosón súlyos összeütközé­sek történtek a fasi zták és az ellenzéki képviselők közt, akiket végül kituszkoltak a parlament épületéből. A megjelent . háromszáznál több képviselő közül csak négyen voltak, akik nem a fasiszta párt tagjai: Sa­­landra, Soleri és Riecie volt minisz­terek és Giovanni liberális képvi­selő. A karzatok zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel. Mussolinit, amint a terembe lé­pett, egy negyedóráig tartó ová­ciókkal ünnepelték. Az ülés megnyitása után Turatti határozati javaslatot terjesztett be. amely szerint mindazokat az ellenzéki képvi­selőket. akik Matteotti meggyil­kolása óta nem jelentek meg a kamara ülésein, megfosztják mandátumuktól. A javaslatra 293 szóval 10 ellené­iben kimondták a sürgősséget. Tu­ratti ezután felolvasta azoknak a (képviselőknek névsorát, akikre a ja­vaslat vonatkozik. A kamara nyom­ban megkezdte a vitát és a javas­latot rövidesen megszavazta. Esze­rint 108 képviselőt megfosztottak mandátumuktól. Turatti után Mussolini szólalt föl és beterjesztette a halálbüntetésről szóló törvényjavaslatot, amelyre 295 szavazattal 8 ellenében kimond­ták a sürgősséget. Este félhétkor kezdték a javasla­tot tárgyalni és a rövid vitát Rocco igazságügyminiszter zárta be ezek­kel a szavakkal: — A fasiszta rendszert megtá­madták. a fasisztáknak tehát védekezniük kell. A halálbüntetésről szóló törvény­javaslatot 341 szóval 72 ellenében elfogadták. Mint Párisiből jelentik, az olasz kormány Franciaország római kö­vetének két jegyzéket nyújtottak át, amelyek a francia-olasz inciden­sekkel foglalkoznak. A ventimigliai incidens ügyében az olasz kormánv mélv sajnál­kozását fejezi ki a történtek fö­lött és közli, hogy az illető fa­siszta ellen, aki a francia kö­vetség épületébe behatolt az ügyészség eljárást indított. A benghazi-i incidens ügyében, a mely úgy keletkezett, hogy a fran­cia konzult kényszeritették az olasz zászló kitűzésére, az olasz kormány kijelenti, hogy nem volt szó kény­szerről, csupán a karabinierik pa­rancsnoka azt tanácsolta a francia konzulnak, hogy tűzze ki az olasz lobogót, mert csak igv volt elkerül­hető a néphangulat kitörése. Trockij a szociáldemokratákhoz közeledett Sztálin a szovjeteilenzék elveiről Moszkvából jelentik: A kommunista párt konferenciája befejezte a vitát Sztá­lin referátumáról. Sztálin referátumából kiviláglik, hogy tulajdonképpen milyen irányt képviselt Trocldj és Zinovjev el­lenzéke. A határozat szerin az ellenzék szociát­­demokrata tévutakra tévedt. Zinovjev meg Kamenjev a legfontosabb kérdé­sekben Trockij álláspontját fogadták el, Trockij pedig a szociáldemokratákhoz közeledik. Mig a kommunista párt ab­ból indul ki, hogy a Szovjetunióban min­den szükséges elöföltétel adva van a szocializmus kiépítésére, addig a troc­­kizmus szerint a szocialista közgazda­ság valódi fejlődése csak akkor képzel­hető el, ha a proletariátus Európa min­den jelentősebb államában diadalmasko­dik. Az ellenzék blokkja’ nem hisz a for­radalom belső erejében és félelmében a világforradalom elodázása mellett fog­lal állást. Néha a kétségbeesésig sülyed és ultrabaloldali önámitásig siklik. Az ellenzék szerint a világforradalom nem magától fog jönni, hanem mesterségesen kell előkészíteni s e mesterséges előké­szítés érdekében nem riad vissza a for­­tadalmi kalandorságtól sem. Tagadja a részleges kapitalizmus pillanatnyi sta­bilizációját és a puccsizmus útjára té­ved. Az ellenzék az angol-orosz komité megszüntetését kivánja és szerinte nem kell a kommunista intenacionálé balol­dali elemeit támogatni. Az ellenzék ta­gadja a proletariátus és a parasztság szövetségének szükségességét és a pa­rasztságot ellenséges erőnek tekinti. Sztálin referátumát a kommunista kongresszus elfogadta és határozatot hozott, melyben végérvényesen elitéli az ellenzék állásfoglalását és aknamunká­ját. Vasárnap 28 oldal Irigyen regény, éle- és gyei meklap BÁCSMEGYEI NAPLÓ Ára Rendkívül • dinár gazdag tartalom

Next

/
Thumbnails
Contents