Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-08 / 307. szám

4 OLDAL » ARA I1/, DINAR F oltárig» n ptavaD piaion» NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 HÉTFŐ november 8.___________________ 307. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán él hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Sxerke.zt&ég 5-10, 8-52 ! cfizetési ár negyedévre 165 dia. Scerkeaxtőaégt Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatali Snbetáea. Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Nyugodtan folytak le a görög választások A: eddigi jelent sek szerint a republikánusok többséget szereztek A hénbő! je'entik: Vasárnap járult az urnák e é Görögország népe, hogy titkos szavazással megválassza nemzet­gyűlését és a legszélesebb1-örü népsza­vazással döntsön a görög államformáról. A választások a legnagyobb nyugalom jegyében folytak le. A rendre a katonaság ügyeit lei c.s így sehol sem történtek rendzavarások- Tartottak ugyan az elbocsájtott royalista tisztek tüntetésétől, azonban ez sem következett be. A választásokról m;g nem alakult ki a pontos kép és az eddig beérkezett jelentések alapján úgy a royalisták, mint a republikánusok remélik, hogy harminc­­negyven főnyi többséget szereztek. A választóknak körülbelül háromnegyed­része szavazott le. Az eddigi jelek sze­rint a venizelisták több helyen győztek. Macedóniában a szavazatok 75 százalé­kát, Tráciában 90 százalékát, Patrassban 50 százalékát, Korinthosban 40 száza­lékát és Árkádéban 30 százalékát kapták. Hozzávetőleges becslés szerint a választásokon a köztársasági párt szerezte meg a többsé­get egész Görögor?-"’ jj. és csupán O-Görögorsza^ ' :k a királypártiak. Az eddigi hite* szerint két pártvezér megbukott a választáso­kon: Metaxasz, a royalistapárt és Papa­­nasztaziu, a repub'ikánus párt vezére nem kaptak mandátumot. Szalonikiben a köztársasági párt vezet, Athénben azonban még bizonytalan az eredmény. A sajtószolgálatot teljesen megbénítja, hogy a távirót és telefont hivatalos be­szélgetések számára foglalták le. Kondilis, a beérkezett jelentések alap­ján arra gondol, hogy a liberálisokat és a republikánusok, akik a szavazatok hatvan százalékát bírják, közös politikai unióba tömöríti. A választások napján a royalista lapok György király arcképével jelentek meg. közvélemény rendkívül nyugtalan az oloaszországi események miatt és attól tart, hogy az állandó zavagások a fasiszta kormány eltávolítását és általá­nos zűrzavart fognak fölidézni. Attól félnek, hogy Mussolini po­zíciója megerősítése céljából Olaszországot külpolitikai kalan­dokba iogja sodorni és megzavarja a világbékét. Kor­mánykörökben is tartanak ettől, bár Chamberlain külügyminiszter a jelek szerint a Mussolinivel való leg­utóbbi találkozása óta teljesen meg­szédült a diktátor személyes vará­zsától és kizártnak tartja, hogy a fasizmus veszélyben van. Garibaldi a fogházban Rómából jelentik: A letartózta­tott Riziotto Garibaldi Parisban élő fivére, Santo Garibaldi, a belügymi­nisztertől engedélyt kapott, hogy meglátogathassa bátyját. A két test­vér találkozása vasárnap történt meg és beszélgetésük megindító, sőt néhol színpadias hatású volt. Riziotto Garibaldi fivérének kar­jaiba vetette magát és igy kiáltott fel: — Pénzt fogadtam el, de mindent Olaszország szabadsága érdekében tettem! Radios István éles támadása Mussolini ellen A horvát parasztvezér ogulini népgyulésén kímélte a kormányt, de annál élesebben támadta a fasizmust Száműzik a fasizmus ellenségeit A legféktelenebb terror lesz úrrá Itáliában —; Internáló és deportáló táborokat létesítenek —A fasiszták jogot követelnek, hogy az olasz emigránsokat bárhol megölhessék Anglia attól tart, hogy Mussolini külpolitikai kaiandba sodorja Olaszországot Rómából jelentik: A fasiszmus védelméről szóló intézkedésekről a lapok érdekes részleteket közölnek. Megállapítható, hogy a halálbüntetés visszaható erő­vel való életbeléptetése nem va­lósult meg. A Mussolini elleni merénylet elkö­vetése miatt vád alá helyezett Zani­­boni és Capello ügyét november hó .30-án tárgyalja újonnan alakí­tott rendkívüli törvényszék, azonban a régi törvény alapján. A védelmi törvénynek a deportá­lásról szóló fejezetével kapcsolatban hivatalosan közük, hogy mindazokat az egyéneket, akik a kormányzati rendszer ellen törnek, vagy az országban ki­jelölt vidékre szállítják és ott In­ternálják. vagy a négy deportá­ló sziget eevikéref viszik. A deportálás időtartamát a prefek­tus állapítja meg a rendőrséggel egyetértőleg megfelebbezhetetlenül. Szükség esetén deportáló táborokat létesítenek a gyarmatokon is. További intézkedés szerint minden olasz alattvaló rendőri és fasiszta igazolványt tartozik magánál vi­selni. A házfelügyelőket kötelezik ar­ra. hogy a gondjaikra bizott ház lakóit, cselekményei állandóan kisérjék figyelemmel. A lapok megállapítják, hogy a fasisz­mus már végkép konszolidálódott, mert minden fasiszta ellenes cse­lekményt ezentul ugy tüntetnek fel, mint a haza elleni bűncselekményt, A párt ellen irányuló ellenséges mozgalmak elfojtása most már az állam dolga. Ezzel szemben a párt vállalta azt a kötelezettséget, hogy megtisztítja sorait a megbízhatatlan elemektől. A tisztitó munkát már megkezdték és több fasisztát letartóztattak. A helyzetre jellemző, hogy az impero olyan törvényt követel, amely­nek értelmében minden olasz embernek joga legyen minden olasz emigránst megölni, bár­hol találja is. Az abszurd törvény megalkotását a lap a régi római jogból vett évek­kel indokolja. Sauerwein az olasz-francia viszonyról Párisból jelentik: A Paris Soir jelentése szerint a bolognai merény­let elkövetése után Olaszországban borzalmas ter­ror vette kezdetét. Az olasz kormány azonban megtil­totta, hogy a Rómában és Milánó­ban és másutt történt atrocitások­ról a lapok írjanak. Sauerwein, aki a legjobb szemé­lyes viszonyban van Mussolinivel, a Matin vasárnapi számának első ol­dalán azt írja, hogy ha a francia­­ellenesen olasz tüntetések megis­métlődnek, ezek kockáztatják a két ország barátságos viszonyát. A francia parlamentáris kormányzat­nak és a fasizmusnak közös voná­sa — írja Sauerwein — az ön­érzet és egészen barátságosan meg kell mondani Olaszországnak, hogy­ha a franciaellenes tüntetések tovább tartanak, a helyzet teljesen tűrhetet­lenné lesz. Az angol közvéleményt nyugtalanítják az olaszor­szági események Londonból jelentik: A Chigákó Trib.une jelentése szerint az angol Zagrebból jelentik: Radios István, aki tüntetőleg távolmaradt a Stross­­mayer-szobor leleplezésétől, vasár­nap Ogulinban tartott népgyülést és ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy éles támadást intézett Musso­lini és a fasizmus ellen. A pályaudvaron Radicsot párthívei fogadták, akiknek üdvözlésére azon­nal beszéddel válaszolt. Foglalko­zott az olasz fesizmussal és élesen támadta Mussolinit, majd kijelen­tette, hogy ha másfél évvel ezelőtt nem kötötte volna meg a horvát pa­rasztpárt a radikálisokkal a meg­egyezést, akkor Jugoszlávia is ott tartana már, ahol ma Itália van. A közgyűlést a Frankopán-szálló előtti téren tartották meg és azon mintegy kétezer ember vett. részt. Radics kijelentette beszédében, hogy a horvát parasztpárt ugyan azelőtt a köztársaságért küzdött, ma azon­ban feltétlen hive a királyságnak, amelyből szabad paraszt államot formál a horvát parasztpárt. Az egyezményről szóló jegyzőkönyv aláírása óta változások voltak ugyan a kormányban — mondotta Radics — amelyből Pasics azért távozott, mert már nagyon öreg, én pedig j azért, .mert azt mondták, hogy én vagyok az a ló, amelyik fel akarja fordítani a szekeret. Én azonban nem vagyok ló, legfeljebb néhány szamarat rúgtam le a kocsiról. Min­denesetre annyit elértünk, hogy ma lehe­tetlen kormányt alakítani a hor­­vátok nélkül. Igaz. hogy a mi pártunkban is vol­tak árulók, azonban ezeknek a tá­vozásával legalább megszabadultunk a salaktól. Foglalkozott ezután a korrupció kérdésével és hangsúlyoz­ta, hogy a horvát parasztpárt to­vábbra is üldözni fogja a korrupciót. Ezután »Pribicsevics botozó ural­máról beszélt Radics és megállapí­totta, hogy az már a múlté. Ezzel kapcsolatban áttért az olaszországi viszonyok ismertetésére, ahol sze­rinte a Príbicsevics-renászerhez ha­sonló rezsim uralkodik. Látjuk — mondotta — hogy Olaszországban merénylet merényletet követ, olasz nép a legrosszabb az olaszországihoz hasonló ál­lapotok volnának nálunk is, ha nem jött volna létre a meg­egyezés vagy ha a jelenlegi kor­mány megbukna. Államunk ma épolyan fényes pontja Európának, mint Itália akkor volt, amikor felszabadult Ausztria sötét uralma alól. A választások lehetőségével fog­lalkozott ezután Radics. A parla­mentben — mondotta — jelenleg százötven radikális és ötven horvát képviselő foglal helyet és választásokra csak akkor kerül­het sor, ha ez a mai parlamen­ti többség nem akarná folytatni a megegyezés politikáját. Ha a radikális párt felszabadulna — amit nem hiszek — akkor Pasics ugv járna, ahogy a mi Starcsevi­­csünk járt aki híveivel kiválva a pártból, elfeledett ember lett. Ha azonban mégis lennének választások, azok szabadok lesznek, nem lesz go­­lyó-átömlesztés az urnákban és nem lesz botozás. A népgyülés után bankett volt, amelyen Radics újból a fasizmust támadta. — Itáliában — mondotta — ma borzasztó világ van. Mussolini még uralkodik, de elöbb-utóbb eléri a végzete, amelyre Ítélték. Olaszország a gyilkosok és gyil­kosságok hazája, ennek az állapotnak azonban, bármilyen erősnek is lát­szik a fasizmus, meg kell szűnnie. A fasizmus nacionalizmust jelent, nem természetes nacionalizmust, ha­nem hóditó nacionalizmust. Olaszországnak hóditó tervei vannak, az a célja, hogy Fran­ciaországtól elvegye a gyar­matokat. És ez a hóditópolitika rabságot je­lent az olasz nép számára. Róma ma épp oly romlott, mint volt Claudius és Néró idejében. Kis csoport börtönör uralkodik az egész olasz nemzet felett. Radics István az esti vonatta! térit vissza Zágrebba, ahol még felkereste a parasztklubot. Zagrebi újságírók Az ni pc előtt kijelentette Radics, hogy fontos ügyek elintézése céljából hétfőn Beo-

Next

/
Thumbnails
Contents